Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

Gyermekek hátrányos helyzetben »;,

Milyen az élet a sivár falak mögött?

„Aszódon is kék az ég”

— Az ezzel a címmel készült filmet minden gyereknek levetítették, aki az aszódi javító-nevelő intézetbe került. Arról szól, hogyan érkeznek ide a srácok, milyen az életük ebben a zárt világban. — emlékszik visz- sza Ujj Katalin, az egri 6. számú Általános Iskola fiatal pedagógusa, aki az intézményről írott szakdolgozatának is ezt a címet adta: „Aszódon is kék az ég”.

Beszélgetésünkkor mindjárt előrebocsátja: a felmérést. amelyből a diploma- munka született, két pszichológus segítségével még 1973— ban végezték. így azóta minden bizonnyal sok tekintetben változtak a körülmények. a módszerek. A tapasztalatok és különösen a tanulságok azonban — úgy gondoljuk — ma is időállónk,

— Mik voltak az előzményei annak, hogy épp ezt a témát választottad?

— A jászberényi tanítóképzőben működött egy gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó tudományos diákköri csoport, amelynek én is tagja voltam. Számos vizsgálatot végeztünk a veszélyeztetett helyzetű gyermekek életéről, körülményeiről. Ezeknek tapasztalatait pályamunkákban összegeztük. Első dolgozatomat egy iszákos család két gyermekéről készítettem. Természetesen elmentünk tanulmányútra is különböző intézetekbe. Jártunk a Fóti Gyermek- városban, s eljutottunk Aszódra is. Az akkor kívülről sivár, sötétnek tetsző intézmény felkeltette a figyelmemet. Kiváncsi voltam, vajon milyen lehet belülről az élet. s persze az is érdekelt, mely okok juttatnak tizenéveseket ebbe a zárt világba. Ez volt tehát az elsődleges •indíték a szakdolgozathoz.

— Milyen módon végezted a kutatásokat'!

Különféle tesztek alapjan, amelyeket a csoport tagjaival közösen állítottunk össze, a kiválasztott hatvan fiú közvetlen kikérdezését pedig az intézet két pszichológusa végezte. Magam három napot töltöttem Aszódon, tehát volt időm a nevelőkkel is beszélgetni.

— A főbb tapasztalatok?

— A. kérdések között ilyenek szerepeltek, minthogy: mivel foglalkoznak a legszívesebben. mi volt életük legszebb és legrosszabb élménye, milyen a kapcsolatuk a szüleikkel, hogyan képzelik el a beilleszkedésüket a későbbiekben. Természetesen statisztikai adatokra is szükségünk volt. A megkérdezettek többsége túlkoros volt sokgyermekes családból származó. Sokukkal egyáltalán nem törődtek a szüleik, zagy mert <Vv "i börtönben voltak vagy mert Utgyon elfoglaltak. Aj eluww

' nyeikkel kapcsolatos válaszaik is érdekesek: a legrosszabb, hogy az apa folyton verte, állandó volt o veszekedés a családban. A legszebb — az első nő, az első italozás társasággal stb. Különböző szituációkat, történeteket is leírtunk a tesztekben s a véleményüket kértük azokról. Ügy tűnt, ezek a gyerekek tisztában vannak vele, mi a helyes és mi a rossz. Lelkileg sérültek, s a többségüket a körülményeik juttattak odáig, hogy bűncselekményt kövessenek el, vagy teljesen ne- velhetetlenekké váljanak, „elvaduljanak”. Jellemző példa, hogy a néhány napos szünetről visszatérve többen azt mondták: egyáltalán nem erezték otthon jól magukat, jobb nekik az intézetben . ..

— Az intézet nevelői hogyan segítenek a gyerekeknek a társadalomba való visszatérésben?

— Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy korszerű, jól felszerelt intézmény. A szobákban heverők varrnak, könyvtár, klubok, tornaterem, hatalmas kert áll rendelkezésükre a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Van iskola. rendszeres oktatás, és szakmát is tanulhatnak. A nevelők állandó programokról gondoskodnak a számukra. kirándulásokat, sportversenyeket, mx>ziiátógát ásókat szerveznek, hogy elfelejtessék velük a rossz emlékeket. Munkálkodásuk eredményességét bizonyítja az a sok levél, személyes látogatás, amelyekkel a gyerekek megköszönték. hogy embert faragtak belőlük.

— A tanulságok?

— Bár már szinte közhelynek számit a megállapítás, a felmérésből mégis az derül ki, elsősorban a szülők felelőtlensége, nemtörődömsége az oka annak, hogy ezek a fiúk idáig jutottak már tizenéves korukban. Persze, a családi környezet mellett az iskola is sokat segíthet mindennek az elkerülésében. Számomra is sok tanulsággal szolgált az aszódi felmérés, s mivel az általános iskola első osztályában tanítok, igyekszem a tanaszfalatokat a magam javára is hasznosítani. A vészéi vértezett helvze*ű, rossz, családi körülmények között élő avermekek száma — a legújabb vizsgálatok szerint is — egválfa’án nem fog csökkenni. Tehát nekünk.

tv3^ o öfáoi 1 onVri a ,V

jsÁorünv hrvotr lobban odafigyel iün-k ráiuk!

Az ea ven kén ti e’bolyéi ge~ a korrene+álá.cok. a rendszere'; ádiások. úgv érzem, hasznos mód«y~ rei lehetnek ° a verebek h &' f1 ír cin yba, v aló név ol ve - nek.

Esélyek

és egyenlőtlenségek

Vannak olyan kisdiákok, akik nap nap után készületlenül, rendetlenül, kial- vatlanul érkeznek az iskolába. Tanáraik és társaik látják: ^képességeiknek nem megfelelően szerepelnek. Az ilyen gyerekekért régebben keveset tettek, „Nehéz eseteknek” könyvelték el őket, akik a hátsó padba kerülnek, egy idő múlva az osztályból is kikopnak, egykét évet még bukdácsolnak, majd otthagyják az iskolát és elmennek dolgozni. Az iskola „versenyében” alulmaradnak. Hogy mekkora ez a réteg, csak az utóbbi évek szociológiai vizsgálataiból derült ki. Az új társadalmi rendünk 35. évében még mindig jócskán vannak olyanok, akik nem végezték el az általánost, vagy majdnem teljesen analfabéták.

Valóban igazuk lenne a pesszimista társadalomkutatóknak, akik az állítják, hogy a hátrányok újratermelődnek, s akik mélyre kerülnek, egyre lejjebb süllyednek az általános szinthez képest? Társadalmunk gyors mozgásnak indult, s rövid idő alatt úi problémák merültek fel. Régebben az ilyen tanulók helyzetében elsősorban a családok rossz anyagi körülményei, a szegénység tükröződött, most viszont a gyermekek sorsát az alkoholizmus és a válások nagy száma teszi tönkre. Minőségileg ugyan más a helyzet, de az eredmény ugyanaz: magának helyet nem találó és érzelmileg fogyatékos emberek nőnek fel. Emelkedik a fiatalkori bűnözés aránya, sokan képtelenek beilleszkedni társadalmunkba: a vallásban, vagy más, zavaros ideológiában keresnek kiutat.

Társadalmunk egyik alap- követelménye és fejlődésének záloga az esélyek egyenlőségének biztosítása. Kérdéses, hogy az iskola jelenleg képes-e arra, hogy á gyermekeket valódi képességeiknek megfelelő eredményre serkentse. Fél lábbal nehéz verseny futni. Jó példa erre a rádióban nemrég elhangzott adat: míg a régi rendszerben egy értelmiségi szülő gyermekének negyvenszer nagyobb esélye volt értelmiségivé válnia, mint a fi- zijkai dolgozóénak, addig ma „csak” tizenhétszer. Csökkent a hátrány, de még mindig óriási. Hát még azok milyen eséllyel indulnak, akik alkoholista szülök kezei között nőnek fel, vagy csonka családban! Hátrányuk hatalmassá válik.

Hogyan képes segíteni az iskola és a társadalom a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeken? A terhek egy részét át tudja vállalni, korrekciós osztályok alakulnak, a nehéz anyagi helyzetet szociális segélyekkel lehet ellensúlyozni, de az állami beavatkozás lehetősége korlátozott. A hivatásos gyermekvédelmi hálózat csak a családból kiemelt gyermekek számára próbálja szellemi és testi fejlődésük biztosítékát megadni. Ez a biztosíték azonban kétséges, kétszer is meg kell gondolni, hogy ilyen eszközökkel éljenek. A családot szinte lehetetlen pótolni, ezenkívül igencsak elszomorító jelentéseket lehet olvasni nevelőintézeteinkről.

Megyénkben a tanulók J5 százaléka van hátrányos és veszélyeztetett helyzetben.

Ez mintegy öt és fél ezer kisdiákot jelent. Súlyosak a gondok Füzesabony, Kál, BesenyőtelekPoroszló, Szi- halom, Tiszanána, Tarna- örs. Átány, Tarnazsadány, Hatvan l-es számú, Felső- tárkány, Eger lll-as, IX-es, és Xl-es számú iskoláiban, valamint Tarnalelesz, Verpe- lét, Egercsehi, Gyöngyös Jll-as, V-ös számú és Gyöngyöspata iskolai körzeteiben. Az utóbbi években egyre több nehéz gyermeksorssal találkozni.

Mit tehetünk?

Ha még mindig nem is eleget, de egyre, többet. Hiszen nem teljesen kihasználtak társadalmi és politikai szervezeteink lehetőségei. Erősebb társadalmi összefogással, nagyobb felelősségérzettel jóval többet tehetünk a gyermekekért. Különösen sokat végezhet az úttörőszövetség. kis közösségeinek útján, mert a hátrányos helyzetű, de különösen a vezélyeztetett környezetben élő kisdiákok visszahú- zódóak, nem könnyű megközelíteni őket. A velük való több törődés a közösség

szempontjából mindig hasznosabb. mint az élvonalbeli gyermekekkel való mutatós foglalkozások sora. Az iskolától pedig lehetőleg távol kell tartani a versengés káros szellemét és több időt kell szentelni a közösségnek. Talán ez az egyik útja annak, hogy a hátrányos

helyzetű gyerekek a „szamárpadból” kikerüljenek és társadalmunk teljes értékű állampolgáraivá váljanak.

Gábor László

Úttörők a csillagvizsgálóban

Együttműködés a TIT-tel

A kapcsolat még az elmúl? év nyarán kezdődött. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az egri Há- mán Kató Megyei Üttörő- ház helyiségeiben rendezte meg a nyári egyetem előadássorozatát. A sikeren felbuzdulva elhatározták, hogy ezt az együttműködést állandóvá teszik és bővítik. A múlt hét végén a két intézmény vezetői munkamegbeszélést tartottak és szerződést írtak alá.

A megállapodás kölcsönös

előnyökkel jár. Az úttörő- ház helyet biztosít a nyári TIT-rendezvénynek, ennek fejében a társulat szellemi tőkéjét bocsátja a kispajtások rendelkezésére.

Az úttörőházi gyermekközösségek és a felnőtt úttörővezetők számára kirándulásokat. előadásokat és an- kétokat szervez. A tervezett programok között szerepel például találkozó az Élet és Tudomány és a Föld és Ég című folyóiratok munkatársaival.

A TIT segít megnyitni az úttörők előtt a különböző tudományos intézmények kapuját: a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába, a Pia- netáriumba, az Uránia Csillagvizsgáló Intézetbe, a Természettudományi Stúdióba és a Központi Fizikai Kutató Intézetbe viszi el az érdeklődő pajtásokat.

Ezenkívül az úttörőház különböző foglalkozásaihoz rendelkezésre bocsátja eszköztárát: diasorokat, filmeket, hanganyagokat.

Két egyforma sor

Az ábrán látható két olyan sor, amelyben a jelek egyformán követik egymást. Melyik ez a két sor?

Az elmúlt heti Dominó című rejtvényünk helyes megfejtése: a jobb felső és bal alsó dominókockát kell megcserélni, így minden oldal pontösszege nyolc. Sorsolás szerint az egy-egy ifjúsági Könyv nyertesei: Herkules Henriette, Felsötár- kány Fő út 129.: Szlusni Judit, Selyp, Vörösmajori út 59.: Telek József, Erdökö- vesd. Hunyadi út 59.

E heti rejtvényünk megfejtését február lS-ig küldjétek be szerkesztőségünkbe amelynek ame: 3300 Eger, Bcloíanisz u. X

miül t| a

Ajo jö: A mm

\ j 9 t $ '

■ • —•• • • • ■ . .. wwi, fi Qa*Jj3_*_A 1 o

!■ j o !• [a;□ ;o ! I]•!o'A

i-I i

4*

I * ; o

!0: ■

• la t A

t-Jx j

c

mi Paj i 1 o 4[o

‘aTi ]A\o

W.W» uw '.ww^y<<v»vfc.w

j Aj I jO

KOSSUTH

8.27 Szocialista brigádok ^akadémiája. 8.56 Beszélni nehéz. 9.08 Operaáriák.

9.46 Kis magyar néprajz.

9.51 Tarka mese, kis mese.

10.05 Kagylózene. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50 Zenekari muzsika. 11.30 Népdalok. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek.

13.20 Örökzöld dzsesszme- iódiák. 14.20 Népdalok. 14.44 Konok emlék. 15.10 Igor Ojsztrah hegedül. 15.28 MR 10-14. 16.08 Kri- ' tikusok fóruma. 16.18 Zenekari muzsika. 17.07 KÖ- FÉM. 17.32 Dalok Budapestről. 17.44 Hangverseny

a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Tudósítás bajnoki jégkorongmérkőzésekről. 19.20 Gondolat.

20.05 A bányamester (Ope- rettrészl.). 20.30 Nótacsokor. 21.06 A szomszédság nevében. 22.15 Sporthírek.

22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Kodály: Kilenc epigramma. 22.45 Bölcsész-túl- tengés,

PETŐFI

8.05 Operettfelvételek.

8.20 Nagyvárosi gorjdok az USA-ban. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Tánc- zene Varsóból. 10.00 Zene- délelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene.

12.33 Tánczenei koktél.

13.20 Nyugdíjasok. 13.30

Színes szőttes. 14.00 Kettőtől négyig ... 16.00 Mindenki iskolája. 16.33 Ütközően. 16.35 Néhány perc tudomány. 16.40 Barátság- slágerexpressz. 17.10 Külföldről érkezett... 17.30

Ötödik sebesség. 18.33 Könnyűzene — hangszerszólók. 18.45 Daloló, muzsikáló tájak. 19.25 Reflektorfényben Közép-Ázsia. 19.45 A beat kedvelőinek.

20.33 Trió. 22:27 Granadai vásár (Operettrészletek).

SZOLNOK

17.00-től 18.30-ig

MISKOLC

17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Gyári belépő. Fizetés teljesítmény szerint. Szerkesztő: Tolnai Attila — Dean Martin énekel — 17.30 Tíz perc mezőgazdaság. Az Állategészségügyi Állomás miskolci igazgatóságán. Szerkesztő-riporter: Borsodi Gyula — A miskolci kamarakórus madrigálokat énekel. Vezényel Reményi János — Sport — 18.00

Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes . . .

8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 10.25 Delta. 10.45 San Francisco utcáin (Amerikai tévéfilmsorozat). 1V30 Lehet egy kérdéssel több?

13.55 Iskolatévé (ism.).

16.30 Az éjszaka angyalai (Belga filmsorozat). 17.30 A nyelv világa. 18.15 Sulikomédiák. 18.45 .Staféta

18.55 A közönségszolgálat tájékoztatója. 19.Í0 Tévé- torna. 19.15 Esti mese.

19.30 Tv-híradó. 20.00 Pest- Buda, Budapest (Dók. film). 20.35 Egy szerelem három éjszakája (Magyar filmmusieal). 22.10 A sebészminiszter Borisz Va- sziljevics Petrovszkij. 22.50 Tv-híradó 3.

2. MŰSOR

19.05 Nas Ekran — A mi képernyőnk. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Magyar tudósok. 20.40 Kertünk-ud varunk.

21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Jo- hon"i és az öreget (Kana- df: film).

198U. február láb, sicrU*

Zoltán