Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

Gyümölcsöző magyar—szovjet mezőgazdasági együttműködés Utaink, hidaink i közlekedés i köves és makadám anyai alagúttal? ra —r folytatódott. az útcsat­lakozások és autóbusz- megállók kiépítése is. Közsé­geinkben ha szerény mér­tékben is, de összesen 12 ki­lométernyivel növekedett az aszfaltburkolatok hossza, Heves nagyközségben a vá­rossá nyilvánításhoz szüksé­gesnél nagyobb mértékben valósult meg a korszerű út­hálózat programja. A ható­sági ellenőrzésekre fordított 4570 kilométeres „utazás” — amelyet egyébként még min­dig kevésnek tart a minisz­térium — során sikerült számba venni a hidakkal kapcsolatos elodázhatatlan feladatokat s a további mun­káknál az eddigieknél gaz­daságosabb megoldást talál­ni. Viszont gond még így is jócskán maradt. Hogy csu­pán egyet említsünk: hova­tovább teljesen életveszé­lyessé válik a petőfibányai alagút, s ha helyreállítása nem kap központi támoga­tást — talán be is kell majd zárni... A KPM Egri Közúti Igaz­gatóságának igyekezetével tovább javult országutainkon is a közlekedés biztonsága, így baleseti helyzetünk ked­vezőbb, mint más megyék­ben. Sikerült elérni, hogy nincsenek már „szűkebb ha­zánkban” műszaki vagy egyéb okokból kialakult ve­szélyes gócok. Ha pedig a teljes úthálózaton életbe lép a tavaly meghatározott új forgalmi rend, még keve­sebb lesz. a gond. Örvendetes, hogy a taná­csi és a minisztériumi pénz­összegek felhasználásából ha­tározott előrehaladás történt a területi koordinációban. Az együttműködés azonban, saj­nos még' ma is hagy maga utón kívánnivalót. A hatósá­gok kapcsolatain feltétlenül javítani szükséges, nem en­gedhető meg, hogy az igaz­gatóság véleményét a taná­csok építési osztályain fi­gyelmen kívül hagyják. Hiszen — nem lehet ele­get ismételni —: közös a cél! Gyóni Gyula Rendelet a reprezentációs költségek csökkentéséről az men lépett ötö D1K ÉVÉBE két hosszú tá­vú egyezmény, amely a ma­gyar és a szovjet mezőgaz­daság együttműködését sza­bályozza. Mellettük még to­vábbi két megállapodás ve­zérli a közös programokat, amelyeket továbbiak — pél­dául a minisztériumok és a vállalatok, gazdaságok szer­ződéses munkakapcsolatai — egészítenek ki, túl a KGST-ben amúgy is élénk és mind teljesebbé váló kö­zös tevékenységen. A magyar és a szovjet mezőgazdák, tudósok és a mezőgazdasági területek más szakértőinek együttműködése jól segíti — mintegy kiegé­szíti azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket a két baráti országban tesznek a hoza­mok növelésére, a lakossá­gi ellátás javítására. Hasz­nuk abban van, hogy az egyszerű árucserén túlnövő kooperációk és szakosítások a legkülönbözőbb területe­ken kölcsönös előnyökkel járó munkamegosztást tesz­nek lehetővé. A gépi és a növénytermesztési techno­lógiák kidolgozásánál, vala­mint a tudományos munká­ban — egy-egy' részterületen vagy akár átfogó témakör­ben is — megelőzik a pár­huzamos fejlesztéseket, köl­csönösen tehermentesítve a magyar, illetve a szovjet partnereket. Az együttműködés, amely­nek alapjait az 1949-ben aláírt tudományos-műszaki megállapodás vetette meg, s amelyet 1973-ban a ma­gyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együtt-, működési kormányközi bi­Rendtiagyéan | Ki vitatja azt, hogy vi- i tatkozó nemzet vagyunk? Természetes dolog ná­lunk, hogy vita folyik az alkoholizmusról, annak ká- | ros hatásairól, de vitázunk ! a közgazdasági szabályo- ] zók módosításáról, a mun- ! kafegyelem javításáról, a ; házasságkötésekről és ki | tudná még hirtelen felso- \ rolni, hogy miről, i Érvek, ellenérvek csap­nak össze váltakozó he­vességgel — a témától és a vita hosszától függően — pro és kontra kifejtőd­í nek, hogy kinek van, és kinek nincs igaza az adott I kérdéskörben, vagy csak egyszerűen a kérdésben. A kérdés objektív és racioná­lis megközelítését tekintve ; természetesen az sem mindegy, hogy milyen a véleménynyilvánítók kora. felkészültsége és hivatali beosztása. De mégis, a viták élénk hullámverését mintha az 1 utóbbi időben valami ve­szély fenyegetné. Kezdünk talán kifulladni? Vagy valami más probléma me­rült fel? Ugyanis egyre többször hangzik el a meg­állapítás, hogy ezúttal nem hagyományos, hanem rend hagyó vitára kerül sor. Hogy milyen a rendha­gyó vita? Erre természete­sen nem könnyű választ adni. Mert az aligha teszi az eszmecserét az átlagos­tól elütővé, hogy a részt- tói elütövé, hogy a részt­vevők nem kerek, hanem mondjuk szögletes asztal mellett fejtik ki ellenvé­leményüket. Maga a téma sem igen befolyásolhatja — rendhagyó módon — a véleményütköztetést. Leg­[ feljebb az történhet, hogy - a vitaindítót nem követi vita. Ez már valóban el­lentmond a szokásos gya­korlatnak. Persze az igazi csúcs az lenne, ha az előadó rögtön meg is cá- I folná magát. Sokoldalúan ütköztetve az érveket az | ellenérvekkel. Ez már va- i lóban rendhagyó lenne. ! mert vitapartnerekre sem i lenne szükség ... (kaposi) zottság megalakítása tett teljessé, sokféle módon já­rult hozzá a magyar me­zőgazdasági termelés fellen­düléséhez. Volt olyan év — az 1970-es, — amikor a hazai gabonatermő terület 80 százalékán a világhírű szovjet Bezosztája fajtát ter­mesztették, s ugyanilyen arányban vették igénybe a szovjet napraforgó- és rizs­fajtákat, amelyek azóta is meghatározói a magyar üze­mek termelési szerkezeté­nek. Az állattenyésztésben ismertté váltak a gyapjúho­zamokat egy kilóval fokozó szovjet juhfajták, s a kiváló genetikai képességekkel ren­delkező. a hazai sertésállo­mánynak jelenleg 10 száza­lékát kitevő észt-lapály faj­ta. Meghatározó szerepük van a növénytermesztésben a szovjet gépeknek; az el­múlt időszakban évente mintegy 4 ezer traktort, 6 ezer munkagépet, az összes beszerzés csaknem felét vá­sároltuk meg a Szovjetunió­ból. A MAGYAR VÁLLALA­TOK az exportált friss és tartósított zöldség és gyü­mölcs csaknem 5(J százalé­kát a Szovjetunióba szállít­ják. Az 1960-as évi 29 ezer tonnás zöldség-gyümölcs ki­vitel 1965-re 84 ezer tonná­ra nőtt, újabban pedig el­éri a 220—240 ezer tonnát. A Szovjetunió mezőgazdasá­gában széles körben elter­jedtek, közismertek a ma­gyar gyártmányú . csévázó- gépek, zöldborsó-betakarító gépek, baromfitartó beren­dezések, s szovjet dokumen­táció alapján előállított gyü­mölcs- és szőlőtermesztő gé­pek. Általában: a mezőgaz­daságot érintő külkereske­delmi forgalomra az a jel­lemző, hogy a magyar vá­sárlásokban a fő helyet a gépek, berendezések foglal­ják el, az eladásokban vi­szont a gabonának, a hús­nak, és a kertészeti termé­keknek van a legnagyobb szerepük. A hazai gazdaságok ké­miai ellátását segíti, hogy a foszforműtrágya-gyártáshoz szükséges alapanyag 80—90 százalékát, a fontos kálium­„Gyufaszálként széttört ge­rendák. szilánkokká szagga­tott nehéz kapuk, kiégett la­kások. omló falaik. .. Renge­teg változattal aratott itt a halál, s oly közeli az iszo­nyat. hogy alig mer még örülni, aki él. ■ ■ Nézem a romokat, a le­dőlt házakat, felszaggatott úttestet, a tönkrement üzle­teket: a nagy változás jeleit ennek a sokat szenvedett vá­rosnak az arcán. S már nem­csak a pusztulást látom ben­nük és nemcsak az elkerül­hetetlen ítélet beteljesedését, hanem egy új és szabad em­beri közösség ígéretét is. Va­lami elmúlt, s valami elkez­dődik.” — Darvas József so­rai megrendítő hitelességgel idézik a Budapest ötvenna- pos ostroma utáni pillanato­kat. amikor a körülzárt hit­leristák értelmetlen ellenál­lását megtörték a szovjet csapatok és elnémultak a fegyverek, s a sokat szenve­dett lakosság végre kime­részkedett, dohos pincebörtö­néből a szabad ég alá. Dunába omlott, tört ge­rincű hidak, romokban a vá­ros lakásainak harmada, tönkrement, közművek, ron^ villamosok. felborult, ki­égett autóbuszok. . . — 1945. február 13-án a pusztulás képe fogadta az életben ma­radiakat, akikből a sok csa­pás. nélkülözés sem tudta kiölni a jövőbe vetett hitet: a budapesti munkásokkal az élen ezrek és ezrek fogtak készítményeknek pedig mintegy 65 százalékát a szovjet külkereskedelem szállítja. Az ágazat területéről 1952—1979 között 760 ösz­töndíjas került a Szovjet­unióba, közülük hazatérve 450-en a mezőgazdaságban, 170-en pedig az élelmiszer- iparban helyezkedtek el. A TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS nagy­számú eredménye ma már a gyakorlatban gyümölcsözik, új gépek, technológiák és állat- valamint növény­fajták formájában. Az 1975-ben aláírt vető­mag-, szőlő- és gyümölcs­szaporítóanyag-termelési szerződés folyamatosan biz­tosítja a szaporítóanyagok cseréjét. A magyar szállítók azóta évi átlagban kétezer tonna hibrid kukoricát, 3—4 millió szőlőoltványt, félmillió gyümölcsfaolt­ványt és gazdasági növény vetőmagját exportálják. A szovjet partnerek egyebek között 150 ezer tonna úgy­nevezett elit gabonavető­maggal látják el a magyar termelőket. Az öt éve aláírt zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, borszállítási egyezmény alapján évente mintegy 200 ezer tonna zöldségkonzervet, csaknem 300 ezer tonna friss gyümölcsöt — főleg almát —, továbbá palackozott és hordós bort vásárod a Szov­jetunió, amely biztos felve­vőpiaca ezeknek a cikkeknek. Az egyes nyersanyagok kölcsö­nös szállításáról 1978-ban aláírt egyezmény keretében az egyébként csak tőkés de­vizáért beszerezhető cikkek egész sorát, például olajat és nehézipari alapanyagokat szállít a Szovjetunió értékes termények, élelmiszerek el­lenében. Ugyanabban az év­ben baromfitenyésztési szerződés jött létre. A Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát ennek keretében 80 millió rubel értékben nagy­üzemi baromfitelepeket szállít a Szovjetuniónak. AZ EGYÉB MEGALEA­PODÄSOK IS előre viszik az élelmiszer-termelés fejlesz­tését mindkét országban. A minisztériumok évente felül­vizsgálják a közös progra­mokat, különös tekintettel a következő évek együttes te­endőire. (MTI) hozzá a gyors újjáépítéshez, a ma már közhelyként hang­zó „napi tányér levesen”. Azóta 35 év telt el, s Bu­dapest szebb, mint valaha. Ötszázhuszonöt négyzetkilo­méteres területével Európa egyik legnagyobb városa. A háborús pusztulásnak alig maradtak nyomai: nem egé­szen húsz év alatt nyolc híd épült újjá. korhűen helyre­állították a műemlékeket. Metróvonalak átlói nyújtóz­nak a főváros alatt. Gyárak százai, lakások százezrei, kórházak, iskolák születtek újjá. korszerűbben a réginél — új lakónegyedek, város­részek nőttek fel. Csak az el­múlt húsz évben negyedmil­ül Biztonságosabb ül Több figyelmet burkolatokra! Mi lesz a petőfit A legtöbben úgyszólván mindennap közlekedünk. Ko­rántsem véletlen így, hogy Heves megye Taná.csa Végre hajtó Bizottságának keddi ülésén — más fontos témák mellett utóinkról két napi­rendi pont tárgyalása során is szó esett. Előbb, amikor a testület az 1979-es út—híd költségvetési előirányzat fel- használásáról, a tanácsi út- ügyelet tevékenységéről tár­gyalt, utóbb pedig a KPM Egri Közúti Igazgatósága munkájáról adott tájékozta­tás alkalniával. Tulajdonképpen talán el sem szabadna választani így a rendkívül fontos munkát., hiszen ha a tanácsok csupán a települések, az igazgatóság pedig az országút útjainak gazdái is, a feladat lényegé­ben összetartozik. A me- megyei illetve a helyi szak- igazgatási szerveknél és a minisztériumhoz tartozó szer­vezetnél is azonos a cél: az, hogy rendben legyenek utaink. S rendben vannak-e? Nos, mint a végrehajtó bi­zottság megállapította: a ta­nácsi úthálózat és ország- utaink fejlesztésében, állag- megóvásában egyaránt je­lentős eredmények születtek tavaly is. Településeinken összesen több mint 45 millió forintot költöttek a közleke­dés zavartalanabbá tételére. A fenntartási munkák im­már befejeződött gépesítése lehetővé tette, hogy a koráb­binál gyorsabb ütemben el­végezhessék a feladatokat. Így, ha a kőburkolatok il­letve a vizes makadám bur­kolatok . kellő ápolása még nem is sikerül, a portalaní- tott. vonalakon mindenesetre már nem kell különösebben bosszankodni a kátyúk miatt." A forgalom biztonságát pe­dig nem csupán az 1100 jel­zőtábla kihelyezésével s az ötezer négyzetméternyi bur­kolati jel felfestésével ipar­kodtak növelni, hanem — az útügyelet szorgalmazása­im új lakásba költözhettek a budapestiek. A kétmilliós nagyváros életkedve töretlen, fiz lemér­hető sokarcúságán is: Budapest ipari város. A szerszámgépgyártás, híradás- technika. elektronika, jár­műipar. gyógyszeripar ter­mékeivel a nemzetközi élvo­nalban áll. A budapesti mun­kásosztály csaknem egymil­liós táborának tradíciói min­denki előtt ismertek. Budapest kereskedelmi vá­ros. Itt bonyolódik le az or­szág belkereskedelmének egy- harmada és a magyar kül­kereskedelem szinte egésze. Évenként a budapesti nem­zetközi vé&árokra a világ A pénzügyminiszter — a kormány általános takaré­kossági intézkedéseivel össz­hangban — rendeletet adott ki a reprezentációs költségek csökkentéséről. Ennek alap­ján a költségvetési intézmé­nyeknek, a vállalatoknak és más gazdálkodó szervezetek­nek 25 százalékkal kell csök- kenteniök reprezentációs költségeiket az 1979. évi fel- használáshoz képest. Egyide­jűleg módosultak a külföl­diek és a belföldiek vendég­látására vonatkozó előírások is. A rendelet lehetőséget ad arra. hogy a felügyeletet el­látó szervek egyes intézmé­nyeik, vállalataik körében — minden tájáról érkeznek ki­állítók. üzletemberek, De elmondhatjuk azt is, hogy Budapest iskolaváros. Sőt. a tudomány, a kultúra, a művészet városa. mert mindezeket az értékeket ma­gában hordozza. Szeretjük fővárosunkat, nemcsak Budapest lakói ér­zik magukénak, hanem ■ az egész ország népe. Büszkék vagyunk rá. s szívből örü­lünk, ha a külföldiek csodál­va dicsérik. És féltjük. Mert újjászüle­tése nekünk a békét is je­lenti. Napjainkban a fegy verkezési hajsza, a hideghá­ború híveinek erőfeszítései fantomként idézik fel a 35 azok nemzetközi, illetőleg külpiaci kapcsolatai, tevé­kenységi köre és feladatai mérlegelése alapján — a reprezentációs keretet átcso­portosíthassák. A rendelkezés az állami és más közösségi pénzeszkö­zökkel való körültekintőbb gazdálkodást, a gazdasági és társadalmi szempontból egy­aránt szükséges takarékosság ésszerű követelményeinek ér­vényesítését szolgálja. A végrehajtás valamennyi szinten megköveteli a veze­tők fokozottabb felelősségét és példamutatását,. A rendelet a Magyar Köz­löny idei 19. számában je­lent meg. (MTI) évvel ezelőtti pusztulást., azt a veszedelmet, melyre Nagy Lajos Pincenaplójának 1945. január 18-i bejegyzése ennyi idő utón is figyelmeztet: ......nem nyugalom követke z ik, hanem további harc. Szakadatlanul résen kell len­ni. Hosszú ideig, talán egész életünkön át.” Hogy megőrizhessük a bé­két. .. H. A. NwmáoG? 1980. február 13., szerda 1945-1980 Budapest szebb mint valaha! A pesti oldal látképe az Erzsébet- híddal (MTI fotó — KS) <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents