Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
Két dudásnak két csárdája...? Annyi bizonyos, hogy lia a „dudások” és „csárdák" száma nem is egészen így fest, a két szomszédos község, Erk meg Tarnaörs immár öt esztendeje közös kenyeret eszik. Közös a tanácsuk is, joggal vethetjük hát, hogy gondjaik, örömeik úgyszintén közel azonosak. — tgy valahogy — mondja Báli József, akiről méltán terjedt el a hír, hogy azon elnökök egyike, akihez vissza-visszakfvánkozik az ember, ha egyszer már találkozott vele. Most is így van, pedig nem a legalkalmasabb pillanatban érkezünk: holnapután lesz, nyakukon a zárszámadás. A vezetőség beszámolója azonban már csak az utolsó simításokra vár, és ő szívesen rááll, hogy az elmúlt öt évről is szóljon, meg a legutóbbiról is. — Azt talán már nem is kell említenem, hogy annak idején a két község lakossága közös akarattal döntött az egyesülés mellett, előbb a tanácsok, majd a termelőszövetkezet ügyében. Mármost, talán nem hangzik szerénytelenségnek, ha azt mondom, szerintem nem bánták meg, mert szép fejlődést hozott ez az időszak. Pontosan ugyan meg nem mondom, de tucatszámra épültek itt is, ott is új házak, a településközpontnak kiielölt Örs pedig tanácsházát, patikát, fogorvosi rendelőt, most, legutóbb pedig szép modern iskolát kapott. — Khm, khm, — Nagy Sándor köszörüli a torkát, nem egészen ért egyet. És mondja is: — Ez Így igaz, de nem biztos, hogy jó is. Az elosztást szerintem másképp kellett volna elrendezni. hogy az er kié k is jobban érezzék: nem másodhegedűsok (dudások) ebben a zenekarban, hanem teljesen egyenrangúak. Itt van legújabb példaként az iskola: mennyivel, jobb lett volna, ha a két község közé épül, hiszen a szélső házak között csak hat-nyolcszáz méter a távolság, konkrét és jelképes összekötő kapocs lehet-, ne. Sajnos, minket nem kérdeztek meg, amikor így döntöttek ... És a párttitkár nem kíméli a hangját, szenvedélyes szavakkal mondja, hogy szerinte mit és hol kellett volna másként, majd mosolyogva legyint: — Eh. mindig felbosszantom magam, de amúgy jól vagyok. Sok a dolgunk, rengeteg a program, alig győzzük. mégis azt mondom — én jövőre is szeretnék így lenni. Ezzel viszont már az idei eredményekre utal Nagy Sándor s vele teljes egyetértésben Báli József elnök. Utóbbi mondja, hogy nem is kell ide sok szó. beszéljenek a tények (melyek az ottjártunk utáni második napon megtartott zárszámadó közgyűlésen- közismertek lettek). A tények pedig azt mondják, hogy a nagyon rosszul indult év ellenére a 4200 hektáron gazdálkodó közös örsi—erki Dózsa Termelőszövetkezet 320 aktívan dolgozó taggal és nyugdíjasai sok segítségével 77 millió forintos termelési értéket produkált 1979-ben. (Ehhez 14 millióval járult hozzá a most fellendülőben levő háztáji gazdaság). Érdemes megjegyezni, hogy az egyesülés évében. 1975-ben 47,7 millió volt a termelési érték, és azóta a fejlődés a két esztendővel ezelőtti — időjárási tényezőkre visszavezethető — kisebb töréstől eltekintve: egyenletes. És igen szépen alakult ennek megfelelően . az összes többi mutató, így a tagság jövedelme, amely 1979-ben elérte a 43 700 forintos évi átlagot, de ehhez nem számolták a tagságnak járó tíz százalékot sem és a háztájiból származó jövedelmet sem . .. — Az eredmény még szebb is lehetne — magyarázza Nagy Sándor, akivel Söti Zoltán főállattenyésztő társaságában rövid községnéző . körutat teszünk. — Lehetne szebb, de a búza sajnos nagyon rosszul sikerült, hektáronként csak 27 mázsát hozott. Szerencsére a kukorica sokat segített és a tejtermelés is kezd alakulni. Míg ezt elmondja, a kocsi megteszi a két község közötti fövidke távot, már az egyik legújabb objektum, az intervenciós szarvasmarhatelep istállóit, karámjait mutatja örömmel a fiatal főállattenyésztő. — Igaz — magyarázza —, 2,5 millióba került ez a telep, de megéri, mert részben átveszi a háztáji szerepét, és a korábbinál nemcsak több. de jobb minőségű húst tudunk majd előállítani. A telepet egyébként — sok más nagyszerű létesítménnyel együtt a téesznek az az építőbrigádja építette, : azokkal ért egyet, akik szerint helyes, és a területrendezési tervvel teljes összhangban van, hogy az új tanácsháza épületétől kezdve a vadonatúj iskoláig Őrsön folytak, ezt a községet gazdagították a jelentősebb építkezések. — Igen, kár a kastélyért, de már menthetetlen, és most már jó lenne, ha mielőbb le tudnánk bontani. A téesz, úgy gondolom, segít majd ebben ... Ami pedig az iskolát illeti: semmiképpen sem építhettük volna „összekötő kapocsnak” a két falu közé. Ehhez azt az egész részt belterületté kellene nyilvánítani, ami viszont tilos, mert termőterület, az iskola számára pedig itt egészen jó hely kínálkozott... Erken — immár hazsfelé — azt látjuk, hogy egy Az erki „Császár” — ünneplőben. Báli József: Közösek gondjaink és örömeink. amely 12. esztendővel ezelőtt alakult meg, és Bodonyi József ágazatvezető irányításával azóta is a szövetkezet egyik legjobb csapata. Jelenleg éppen a régi iskola átalakításán dolgoznak: az elavult épületből az új tanév kezdetéig szép napközi lesz, nagy ebédlővel, konyhával, fekete-fehér mosogatóval. . . Kis vargabetűvel eljutunk a volt Orczy-kastélyhoz is, és ■— mert mást nem tehetünk — lerójuk kegyeletünket az 1700-ban épült barokk kastély enyészetnek átadott, pusztuló romjain. Azt mondják, még tíz-tizenöt évvel ezelőtt is egészen más látványt nyújtott, s talán — nagyobb törődéssel — meg is lehetett volna menteni. — Talán... — mondja Antal Béla, aki 1968 óta tanácstitkár, és jóllehet, erki, Nagy Sándor: Érezzék jobban az erkiek is ... nagy hátikosarat cipel egy kicsi öregembert, akit úgy hívnak, hogy Császár Józsi bácsi, és Ti. éves. és a nyugalom mintaképe lehetne, és a nagy kosárral most éppen alomszalmáért megy. Véleménye a közös tanácsról meg a ..nagy” téeszről nem éppen hízelgő, de hogy miért, azt nehezen tudná megmagyarázni. Ugyanis: — Most adtam el három bikát., hatvanezret kaptam érte. A negyedik otthon van a tehén mellet, nézzék meg, ha nem hiszik ... Valóban ott volt az istállóban a fiatal bika, meg a jámbor nagyvemhű tehén, a disznóólban pedig két. borjúnál vágnivaló, süldőmalacok. — Szép, szép — dicsérjük irigyen —, ha munka is van benne, de mondja már meg Császárunk (így tisztelik Erken az öreget. nem haragszik érte), hova teszi a sok pénzt? — A takarékba, a fiamnak, meg a menyemnek. — Na. akkor jó egészséget . .. ! Amúgy, reméljük, az orvost nem látogatja? — Nem én barátaim, se ö engem. Minek a . .. ? Bodonyi József: Szép napközi lesz. (Fotó: Perl Márton.) i Ennyiben maradtunk. És mert csárda már nincsen, ha nem is dudásnak, csak gyorsvendégnek — benéztünk az italboltba. B. Kun Tibor I. KŐBÖLCSŐNK RINGÁSA KÖZBEN Mi volt és mi lesz az üzletek polcain? , :TfS Antal Béla: Tilos, mert termőterület! QjjemtSff, 1980. február 10., vasárnap Oj év — új gazdasági szabályozók. Nemrég egy, a fogyasztók védelméről tartott tanácskozáson az egyik hozzászóló így jellemezte ezt a helyzetet: a köbölcsö eddig hélelve volt, de most kivették alólunk a kispárnát. Való igaz, meg kell tanulnunk másként gondolkodni, hiszen nem átmeneti a változás: életformánk alakul át. Érzékenyebben érinti a vásárlót, ha most már az érték- viszonyokhoz igazodó árak mellett áruhiánnyal, rossz minőséggel vagy nemtörődöm kereskedői magatartással találkozik. Fontos politikai kérdéssé várt a fogyasztói érdekvédelem: meg kell akadályozni, hogy a helyzethez való alkalmazkodás néhol csak közgazdasági kiskapukeresésben merüljön ki. Nőtt a kereslet, de hol a kínálat? Az elmúlt évben szinte valamennyi áruféleség iránt megnőtt a kereslet. Az áremelkedések utáni forgalomesés átmenetinek bizonyult: a vásárlókedv visszatért. Az árváltozások végrehajtása és az egymást köyető vásárlási hullámok nagy feladatot róttak a kereskedelemre, amely nem is állt mindig a helyzet magaslatán. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből — választéki hiányosságoktól, időszaki, szállítási problémáktól eltekintve — megyénkben az igényeknek megfelelő árumeny- nyiség áll rendelkezésre. Az alapvető élelmiszerek kínálata a rizs kivételével megfelelő volt. Az egyes, ruházati és vegyesipari cikkek esetében viszont az üzletek nem tudtak a megnövekedett igé- nveknek megfelelni, válász- tékbeli hiányok voltak gyermekruházati cikkekből, férfi és női fe'sőruházati, illetve bőrárukból. Ellátási gondok ielentkeztek vas- és műszaki árukból, különösen a tarlós fogyasztási cikkekből. Megyénkben rendszeresen sor kerül a hiánycikkek bemutatójára, börzéjére, de ennek a kezdeményezésnek akkor lesz kézzelfogható eredménye, ha nemcsak kipipálandó feladatnak tartják a v részvételt és a megrendelést, ' hanem fontos üzleti —- sőt, menjünk tovább — társadalmi kötelességüknek tekintik a különböző termelővállalatok az igények kielégítését, a hiánycikkek gyártását. ;. . és a minőség? A tapasztalatok szerint d kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek — többek között az áruhiány miatt — az ellátás mennyiségi szempontjait előtérbe helyezve, nem foglalkoztak megfelelően az áruk minőségével: nem alakították ki az ellenőrzés tárgyi és személyi feltételeit. Az elmúlt esztendőben a húsellátást vizsgálva kiderült, hogy a sokszor előírásoknak nem megfelelő húsküldeményeket a boltvezetők csak abban az esetben küldték yvisz- s.za, ha „érzékszervi kifogások” merültek fel, vagyis az áru romlott volt Hogy miért? A visszavétel és a csere nehézkes, sok időt vesz igénybe. Ezenkívül még olyan is előfordult, hogy a bolt előtt várakozó vásárlók meg akarták verni a hentest, mert a nem szabályosan darabolt zsíros húst nem akarta átvenni. A kereskedelem ilyen körülmények között két malomkő közt őrlődik. Sajnos akadtak olyan vállalatok is. amelyek a könnyebb megoldást választották. és egyáltalán nem emeltek kifogást a rossz minőségű húsáru ellen a tavalyi évben egyszer sem. pedig • ugyanazt kapták, mint a többiek: így például a füzesabonyi vagy a hatvani áfész. Az ellenőrzések után megváltozott a helyzet: az év utolsó negyedében például az élelmiszer kisker boltjaiból harminc reklamáció érkezett a húsipari vállalathoz — úgy látszik, fölbátorodlak —, több mint az elmúlt időszakban együttvéve. A bútorok minőségét megvizsgálva, a tapasztalatok szerint az egri Domusban oldották meg legjobban a kifogások elintézését: a bolt vezetői nyilvántartást vezetnek a tipikusan előforduló hibákról, s megrendeléseiket, tárgyalásaikat ez alapján folytatják le a gyártó vállalatokkal. A kiskereskedelem raktáraiban és üzleteiben az árutárolás feltételei az elmúlt években lényegesen javultak. A készletezett áruk minőség- vizsgálata azonban esetenként elmaradt: 1979-ben a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége mintegy 70 ezer forint ért't i élelmiszert vont ki emiatt a forgalomból, illetve átárazott. Ezek között szerepel régi, le nem selejtezett. ízhibás kávé: ilyet találtak az egri áfész Katona téri ABC-jében és a kiskörei önkiszolgáló boltban. A gyöngyösi áfész 102-es boltjában egyenesen 15 féle lejárt szavatosságú árura bukkantak a társadalmi ellenőrök. Ezek az adatok arra figyelmeztetnek, hogv a boltoknak nagvobb felelősséggel kell ügyelni a szavatossági idő betartására. A vásárlók minőségi kifogásainak megfelelő módon történő elintézésére a vállalatok és a szövetkezetek általában megfelelő belső szabályozást alakítottak ki. de más az elmélet és más a gyakorlat. Az üzletekben dolgozó elárusítók a teendőket nem ismerik eléggé a tapasztalatok szerint, mert a boltvezetők megkanták usvan sokszorosítva az eligazítást, de magyarázatot hozzá nem, ígv nem tudják, hogv konkrét esetekben mit kellene tenni. Sikeres kezdeményezés, hogv — újabban — az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltiaiban nem kicserélik hanem javítíák a hibás láb. hetiket de ennek a szollá1 tatásp-k sz-siesebb körű bővítését esetleg más cikkekre való kiterjesztését a javítóhálózat szűkössége megakadályozza. Belső és külső ellenörzc A fogyasztói érdekek érvényesítését elsősorban a hatékony belső ellenőrzés és a problémák megelőzése szolgálja. Ennek fejlesztésére a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek sok intézkedést tettek a közelmúltban, szervezési és személyi téren egyaránt. Lényeges különbség van azonban ezek hatékonyságában különböző helyeken: nem mindenütt fordítanak rájuk elegendő figyelmet. A külső ellenőrzések gyakran találnak olyan szakmai hiányosságot vagy jogszabály- sértő gyakorlatot, amelyeket egy kis körültekintéssel a belső ellenőröknek is fel kellett volna fedezniük és megszüntetniük. Legutóbb a tarnamérai áfész-vendéglőben találtak ilyen hibákat. Az ellenőrök hiába kértek italkalkulációt, ilyet nem tudtak mutatni, ezenkívül a húsételek nem megfelelő részekből készültek. Észre kellett volna ezt vennie bármelyik vezetőnek, vagy belső ellenőrnek, ha belép a vendéglőbe. Sok helyen hiányzik a nyitva tartást jelző tábla, az ártájékoztatás vagy a vásárlók könyve, s a külső ellenőrök évente egyszer, ha eljutnak egy-egy helyre. Az ilyen fegyelmezetlenség jó alkalmat teremthet árdrágításra, nyerészkedésre. A fogyasztók érdekvédelmét szolgálja társadalmi és tanácsi ellenőrző munkával az SZMT közgazdasági osztálya és a megyei tanács kereskedelmi osztálya, melynek munkatársai a szakszervezeti önkénteseket szakmailag segítik, s bevonják őket az. országos témavizsgálatokba. A városi és a járási szakiga? gatási szervek narancsa' rendszeresen vizsgálják p vásárlók ér-’ ’ "it szol0 ’1'' rendelkezések betartását. Jó az együttműködésük a különböző minőségvizsgáló intézetekkel, bár megyénk egyike annak a kettőnek, amelyben nincs helyi élelmiszer- és vegyvizsgáló intézet. A feladatokat a borsodi látja el. Velük fokozni kell a kapcsolatot, például a szépasz- szony-völgyi bor minőségének és a kimérés körülményeinek vizsgálatában. A kereskedelmi felügyelőség és a szakszervezet az elmúlt évben több témakörben, összesen 545 részvizsgálatot tartott. Ellenőrizték többek között az. idegenforgalmi területeken működő kereskedelmi és vendéglátó egységek munkáját, a hatósági intézkedések végrehajtását, ezenkívül kiemelten foglalkoztak a hús- és bútorárusítással. A vizsgálatok 25.2 százalékában történt felelősségre vonás. A vendéglátásban, , a vegyes jellegű kereskedelemben és a szabadkasszás egységekben aránylag gyakoribb volt a vásárlók megkárosítása. Ezt tapasztalták például a gyöngyösi és az egri strandon. Együttvéve kevesebb az elmúlt évekhez képest a hamis mérés és a többletszámolás. gyakori viszont a kereskedelmi jogszabálvok megsértése — ami olykor azok nem ismeréséből fakad — és nőtt a minőségi okokból történő felelősségre vonósok száma is. Mit kell — mit lehet tenni? A vállalatok közötti szerződéses fegyelem megerősítése és a minőségi előírások érvényesítése a jövő elsőrendű feladata. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalom egyes rétegeinek megfelelő. differenciált kielégítésére. Szükséges növelni a belső ellenőrzés hatékonyságát. a vállalati és hálózati, vezetők ellenőrző szerepét. Határozott intézkedésekkel kell megelőzni' a fogyasztói érdekeket sértő cselekményeket és a szabálvsértőkét felelősségre kell vonni. Nem könnyű ezekkel a dolgokkal szembenézni. De a világpiac és a jelenlegi hazai viszonyok között köbölünk ringósót csak így lehet csillapítani. tiábor Láss!» 4
