Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

Felfedezett fehér foltok Amit nem ismerünk, az fehér tolt előttünk, tanul- ^ tűk ezt még a fbldrajzófáinkon. Antit már ismerünk, az ^ ebből kiindulva természetszerűleg sokfajta és sok'féle színű folt lehet a térképen, csak fehér nem. Ám. ami „földrajzilag” lehetetlen, az az életben nagyon is lehet­séges: a felfedezett és mégis fehér foltok. A turizmus­ról, az üdülésről, a nyaralásról, vagy éppen telelésről szeretnék ezzel kapcsolatban néhány gondolatnyit el­töprengeni annak okán, hogy bár e lap hasábjain is esett már szó a Balaton jövőjéről, ami végül is és re­mélhetőleg biztatóra fordul — ezekről a felfedezett fe­hér foltokról nem szóltam. Sem én, sem mások. Vagy, ha igen, hát csak nagyon szőrmentén, a kuriózum-szint­jén. Mindenki előtt világos, hogy bármiféle tudományos, avagy csodás intézkedésekkel sem lehet a Balatont „bő­víteni” A szezonbeli napi hatszázezer ember máris több, mint a nádszál a tóban, a part körül már ennyi ember is a kínzó túlzsúfoltság érzetét kelti. Őket kellő­en ellátni, számukra kulturált körülményeket biztosí­tani ma már csak a- legnagyobb erőfeszítések árán le­het. Ha lehet! Való igaz, hogy a felszabadulás után „a” Balaton lett maga „az” üdülés, a dolgozó szabadsághoz, pihenéshez való jogának alfája és ómegája. • A foga­lom önmaga! A politikának, majd később a mindennapok idegenfor­galmi propagandájának kvinteszenciája a Balaton volt. oda hívtuk, irányítottak mindenkit határainkon belülről és kívülről egyaránt. Ne essék szó most arról, hogy ezzel a felfokozott és évről évre önmagát felülmúló csalogató- val mennyire tartott, illetőleg milyen időhétránnyal tartott csak lépést a kemping- és szállodaépítés, t szó­rakoztatás, a kereskedelmi, a vízellátás, a szociális kö­rülmények fejlesztése. Egy azonban tény: mára, a min­den lehetséges anyagi és szellemi erőt is bevetve, gya­korlatilag — különösen az idényt illetően — kimerítet­tük a Balaton fel- és befogadóképességét. Ide már csak betuszkolni lehet jós/erint külföldit és belföldit is. Tehermentesíteni kell a Balatont ahhoz, hogy mind­azok a tudományos, gazdasági, társadalmi erőfeszítések, amelyeket felsorakoztattunk megmentésére, azok való­ban meg is hozzák a maguk hasznát: tiszta, selymes vizű, meleg tó legyen e nemzeti kincsünk. Hogy a Balaton és környéke túlságosan zsúfolt, hogy az ország számos más, eladdig és eleddig kevésbé is­mert tája is alkalmas ’lehet a valóságos pihenésre, az üdülésre, a turizmus, az idegenforgalom céljaira — azt maguk a/ emberek ismerték fel mindenféle idegenfor­galmi pro paganda nélkül is. Felfedezték hazánk e te­kintetben fehér foltjait, s mert felfedezték, a számukra megszűntek ezek a tájak fehér foltok lenni. A tudatos és szervezett idegenforgalom szempontjából ezek a vi­dékek azonban ma is fehér foltok, pedig kiválóan al­kalmasak lehetnének a Balaton, sőt most már a Duna­kanyar tehermentesítésére. > : A Nem Egerről akarok most szólni és írni, amelyről mór annyjt írtunk, szóltunk, hogy annak a fele. ha té­teles és tényleges szellemi és anyagi beruházás lett volna, nem ott állna az idegenforgalmi ranglistán, ahol most és méltatlanul áll. De szólni kell olyan kincsről, mint a Demjén melletti hőforrásról, amelynek sok-sok ezer hektoliternyi vize forrón bugyog fel a föld mélyé­ből e.s folyik el használatlanul, s amelyet már maguk­tól látogatnak egészségesek, betegek, pihenés és szóra­kozás céljából, Nem messze a 3-as főútvonaltól északra Bogács, délre Jászszentandrás meleg vizű strandjai hívhatnák télen és nyáron a pihenni vágyókat lényege- 0 sen is nagyobb számban, nem szólva a hevesi, vagy a tarnamérai kis, de hangulatos strandokról. Its a Mátra! És a Bükk! És a Tisza! A Tisza partja lehet ugyan romantikus, de Szolnok és Szeged kivételével szinte teljesen kihasználatlan a (vidéke. Pedig az embwek örömmel járnak oda. akár, mint nyári fürdőzők, akár mint őszi,’ tavaszi horgászok, és járnának többen is, -7- ha. . . Ha elemi körülményeket teremtenének akár mondjuk a jelenlegi Kisköre község tövében, ahol nemcsak halászcsárda, de szabad strand is van. vagy Poroszló mellett, ahová nemcsak enni, fü­rödni, de horgászni is nagy örömmel járnának még többen is. De egy kis ütött-kopott csárdánál semmi több. a higiénia alapjai sincsenek biztosítva. Kemping, vagy motel pedig egyenesen a csodák világába tartozik e tájon. Hogy miért? Fel nem foghatom. Ha csak azért nem, mert ez is fehér folt az idegenforgalmi szervezők, irá­nyítók számára. De miért fehér' folt. a Mátra, ahol az Avar Szállón kívül téli időben sehol másutt megszállni alig lehet, s ahol sem nyáron, sem télen alig van szórakozási, kultu­rálódási lehetősége annak, aki őszi, vagy téli üdülésre adta a fejét. És a Bükk? Ahol Eger felől a felsötárkányi kis vendégfogadó és szálloda után jószerint Miskoloig utazhat az ember — a hollóstetői turistaszállót leszá­mítva —, hogy szálláshoz, ételhez juthasson. A Bükk kétségtelen ősi romantikája miért mondana ellent a korszerű Vendégvárás lehetőségeinek"? És még néhány, és milyen szép pontja van ennek az országnak, amelyek viszonylag kevés anyagi es szel- ö lemi ráfordítással tehermentesítenék az agyönzsúfolt /1 Balatont is. Azért az „is”, mert okos, hozzáértő és lelkes akarattal ezek a ma még fehér foltjai az idegenforga­lomnak nemcsak egyszerűen a Balaton „lecsapolását” jelentenék, hanem egy kis ország rejtett (?) tartalékai­nak a feltárását is. S gondolom, a tartalékok feltárása nemcsak az ipar feladata a hatékonyság növelése mi­att, de az idegenforgalomé is. A felfedezett fehér foltok oly kincsei ennek az or­szágnak. amelyek egyaránt szolgálják a test pihenését, .s a szellem felüdülését. Sőt: a hazához való kötődés ér­zésének elmélyülését u PAP LÁSZLÓ: KIKÖTŐ Jegyzőkönyveztem a vb-ülésen H ányán vettek már részt a tanács végrehajtó bizottságának ülésén? Vajon hogyan folyik egy ilyen ülés? Gyön­gyösön, a városi ta­nácsi vb-ülésen legutóbb pontosan lejegyeztem min­dent. Mintha jegyzőkönyv­vezető lettem volna. ★ A tanácskozóterem az épü­let első emeletén, a Kossuth Lajos utcai fronton található. A téglalap alakban elhelye­zett asztalok mögött sora­koznak a székek. Háromne­gyed * *keMő után egyre több vb-tag foglalja el a helyét. A bejárattól balra eső, keskenyebbik oldal a tiszt­ségviselőké és a felsőbb szer­vektől érkező vendégeké. Két perc híján két óra, amikor megnyílik az elnöki szobába vezető ajtó, és on­nan is. a másik bejáraton át is hangos köszöntéssel érkez­nek meg a tanács vezetői, illetve még tir. Pápay Gyula, a megyei vb titkára. Kezet fognak mindenkivel, majd a helyükre ülnek. Pontosan két órakor Tir Dezső, a gyöngyösi tanács elnöke megnyitja az ülést. Köszönti a megjelenteket, külön a megyei yb titkárát, majd javasolja, hogy az írás­ban is közölt nanirendet tár. gyaliák meg. Van e más vé­lemény? Amennyiben nincs, kézfel nyújtással szavazzanak. A vb tagjai egyMngúla-g el­fogadják a javaslatot. Az első napirendi ponthoz * lejárt határidejű vb-hatá- rozatok végrehajtásáról szó­ló jelentés tartozik. Előadója a tanácselnök. Van-e észre­vétel? Nincs. Aki egyetért... Szavaznak. Három perccel mólt két óra, amikor * második napi­rendi pont keretében Cser­nyák Lősz ló, a termelés- és ellátásié1.Ügyelett osztály ve­zetője a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetéről ad számot. Mel’eitp foglal he­lvet Fiesor fiáin, a megyei tanács munkatársa. Kávéin , .Sándor, a városi ál'andó bi­zottság elnöke és dr. Boros Zoltán. a GYÖNOYF7.ÖV Áfész elnökhe-lvettese. Van-e az előtörlesztéssel kancsolat- han kiegészítés? Kérdezi Tir Dezső. Igen. válaszolja Cser- nvák T,ászló. Három mondat, ban közli, miiven jelentős szerepét töltenek be a kis­gazdaságok a város lakos­ságának ellátáséban. Egy perccel később: Ki­nek van kérdése? Dr. Goóts László: Milyen termelési értéket állítottak elő a evöovyös 1 ki.scazrlacá- sok? Butalka Ottó: Mi vár­ható a kisgépek kínálatában? Miért nines a Sárhegy ki­használva? Milyen a tártók minősége? Fiesor Béla: Hány kocát igényeltek a sertéstar­tók? Miért korlátozza a ta­nácsi rendelet az állattartás lehetőségét? Átveszik-e a be. jelentett sertéseket időben a hizlalóktól? Dr. Pápay Gyu­la: Miben gátolja a tanácsi rendelet az állattartást? Ho­gyan biztosítják a kajsziba­rackfák utánpótlását? Jele­ltél Ferenc: Miért nem tele-* piti be a gyöngyösoroszi tsz a régi gyümölcsösöket? Mi­ért csökkent ott a szarvas- marha és a baromfi száma? Fél három előtt öt perccel fejeződik be a válaszadás. — Kielégítő volt a válasz­adás? Igen? Akkor a vitát megnyitom. ★ Elsőnek dr. Goóts László kért szót. Beszélt a kister­melők és a nagyüzemek kö­zötti jó kapcsolatokról, a Kertész utcában lakók pa­lántanevelő tevékenységéről, és kieme’te, hogy a kisegítő gazdaságokban általában nincs szükség beruházásokra. Az idősebbek és a nyugdíja­sok tudják ott hasznosítani munkaerejüket, szorgalmu­kat. A méhészek bevétele egy évben huszonötezer fo­rintot tesz ki. A kisgazdasá­gok termelési értéke eléri városunkban az tevi ötven­milliót. A legnagyobb gond a felvásárlás, amelv nincs jól szervezve. Az árut akkor ke'l átvenni, amikor a termelő felkínálta, mert a terménv akár két nnn alatt is sokat veszít a minőségéből, A be­számolót jónak tartja. Bujalka Ottó arról fejtet­te ki véleményét, hogy a gyümölcsfa csemeték és a sző- lőnltvánvok beszerzését biz­tosabbá kell termi. Sertéstá­pot sem lehet mindig kapni. A szakcsoportok más hely­ségekben több segítséget kan­nak, például úsy. hogy a fel. vásárlásra fc'kípált állatokat kocsikkal szállítják el tőlük. Fiesor Bé'a a kisgazdaságok szerepéről és termelési tevé­kenységéről szólt ált"’,íbnp. A gyümölcs- és a zö1dséB- terme.sztés fontosságát emel­te ki. Véleménye szerint a baromfi iránt várhatóan na­gyobb mértékben növekszik majd a veres'et. A tanácsi szervektől azt k^rto. hogy cenítsék a felvásárlók mun­káiét. ■Tekke1 Ferenc a ki-gének­kel való e’látá.s fontosságát, tette szóvá. E1 mondta, hogy Gyöngyösorosziban valaha virágzó gyümölcsösök vol­tak, amelyeknek maradvá­nyai ma is megtalálhatók a gaz között. Ezeket a terüle­teket kellene újratelepíteni. Ha a tsz nem tud rá vál­lalkozni, akkor az ipari munkásoknak keltene oda­adni szakszövetkezet kereté, ben. Kapalo Sándor közölte, hogy a tanács mellett mű­ködő bizottság is meg­tárgyalta a jelentést. Az a véleményük, hogy a még meglevő, termelésbe be nem vont területeket oda kell ad­ni azoknak, akik azokat szí­vesen megművelnék. Szük­ség van a kisgépekre is a gazdálkodáshoz. A helybeli kisiparosokat fel kellene kér­ni arra, hogy bizonyos kézi szerszámokat készítsenek, gyártsanak. A felvásárláskor sok a hiányosság. Például nem akkor veszik ál. a kaj­szibarackot, amikor az még exportminőségű. Dr. Boros Zolitán a gyön- gyöshalásziak zöldségter­mesztő tevékenységére hívta fel a figyelmet. Közölte, hogy nem tudott az áfész elegendő facsemetét beszerezni, pedig még a megyei tanács szer­veitől is kért segítséget. A saszla fajtájú szőlő értékesí­tési nehézségeiről is tájékoz­tatta a jelenlevőket. Elmond­ta, hogy a ZÖLDÉRT a ta­valyi keretnek csak a négy. ven százalékára köt szerző­dést. Az idén már garantált árat sem tudnak biztosítani, csak 9,50-es védőárat. A kis­gépek gyártását vagy koope­rációban, vagy licenc vásár­lásával lehet a szükséglet szerint végezni. A kisgazda­ságokban a szervezett, nagy- táblás telepítés hozhat az eddigieknél nagyobb ered­ményeket. Gyöngyöshalászon szakcsoport alakult gyü­mölcstermesztésre. A telepí­tés előtt szükség volna a ta­lajvizsgálatra is. Ezt az áfész .térítés nélkül elvégzi a kis­gazdaságokban. Az állatte­nyésztés iránt már a fiata­lok körében is kezd megnyil. vánulni az érdeklődés. A tá­pokat általában frissen kap­ják a kisgazdaságok. Az idén több mint kétszáz vagonnyit tudnak eladni. Nagy István rámutatott, hogy a nagyüzemek befolyá­solták a korábbi termesztési módokat. Például e’tűntek a szőlőkben a barázdák és a szórványos gyümölcsfák. Nagyüzemi gyümölcstelepítés nem történt. A saszla szőlő­fajta jó tulajdonságait so­rolta fel, igazolva, hogy an­nál megfelelőbb szőlőt nein tud a gazdaság a piacra vin­ni, sem exportra, sem , bel­földre. Megemlítette, hogy tanulmányi terv készült a Sárhegy útjainak kialakítá­sára és mintegy tízmillió fo­rintra lenne szükség az el­képzelés megvalósításához. ★ A vitát az elnök három óra huszonkét perckor lezár­ja. Megkérdezi, a jelentés előterjesztőjének van-e va­lami megjegyzésé? Nincs. Következik az összefoglaló. Javasolja, hogy a vb bíz­za meg a szakosztályt a gyöngvösoroezi volt gyümöl­csösök" ügyének kivizsgálásá­val. Keressék meg a kisipa- rosókat a kézi szerszámok gyártásával kapcsolatban. Nagyon fontosnak tartja, hogy a kisegítő gazdaságok minél több támogatást él­vezhessenek. A Sárhegyet vissza kell adni a lakosság­nak. A felvásárlásban job­ban kell alkalmazkodni a termelőkhöz. A tápellátás­ban a biztonságra kell töre­kedni,, ehhez az érintett vál­lalatok készségét kell bizto­sítani. — Van-e még valamilyen észrevétele valakinek az el­hangzott megállapításokkal kapcsolatban? Nincs? Javas, lom, hogy a végrehajtó bi- .zottság fogadja el az előter­jesztett jelentést a hozzászó­lásokban elhangzott kiegészí­tésekkel és a határozati ja­vaslatokat az elhangzott módosításokkal. Aki egyet­ért, kézfelnyújtással sza-^. vazzon. Megállapítom, hogy a végrehajtó bizottság egy­hangúlag elfogadta a jelen­tést a kiegészítésekkel, a ha­tározati javaslatokat a mó­dosításokkal együtt. Megkö­szönöm a jelentés elkészítői­nek, a meghívott vendégek­nek a vb munkájában való részvételüket, a második na­pirendi pontot lezárom. Ja­vaslom, hogy tartsunk öt perc szünetet. Az óra szerint, ekkor Ítél négy lett volna kéit perc múlva. Még két napirendi pont volt hátra. ★ Mit is akartunk ezzel a jegyzőkönyvszerű rögzítés­sel? Kinyitni a vb-terem ajtaját és lehetővé tetuli, hogy akit érdekel, bepillant­son a terembe, belehallgas­son az ott folyó munkába. Hogv valamiféle képet ala­kít'- sson ki maganak. A jegyzőkönyvvezető ezztti befejezettnek tekinti a te* vékenységét, amit aláírásé* val tanúsít: G. Molnár Ferenc ] 4

Next

/
Thumbnails
Contents