Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
Á verseny ereje RENDSZERESEN FIGYE LEMMEL kisérem a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny híreit, eseményeit. A felajánlások, a plussz tonnák, a minőség javítására, a határidők lerövidítésére tett vállalások mögötti erőfeszítéseket latolgatom. Jön a hír: az egyik bányánkban néhány ezer tonnával több szenet küldtek a felszínre a bányászok. Sok-e ez? Mennyi erőfeszítésébe, veritékcseppjébe, törődésébe' került ez az ott dolgozó embereknek? És vajon mennyi fejtörést okozhattak kitalálóiknak az újítások? Hány kilométerrel .többet szaladgálnak a szövőnők a gépek között, hogy néhány százalékkal csökkentsék a selej- tet? A munkaversennyel egyidejű az a tapasztalat, hogy az eredményeket nagyon nehéz mérni, még nehezebb összehasonlítani. De hát a verseny mégiscsak verseny, ezért szükséges valamiféle sorrendet kialakítani, vállalva a megítélés szubjektivitását, azt, hogy az egyes erőfeszítések még ugyanazon a munkahelyeken is csak nagyon nehezen vethetők össze egymással: mennyivel ér többet az aranykoszorú az ezüstnél? Milyen anyagi vagy erkölcsi mértékegységben lehet kifejezni a kettő közötti különbséget? Ezzel egyáltalán nem a verseny mai értékelésének gondjait kívántam felidézni. Inkább azon töprengek, hogy vajon jó-e az a gyakorta előforduló sztereotip megfogalmazás: szocialista címért, borz-, ezüst-, vagy aranykoszorúért versenyző brigádok. Persze a vállalások között a brigádnaplókban mindig meghatározzák azt is, hogy milyen helyezést szeretne elérni a versenyben a kollektíva, de a fő célja mégis az, hogy lelkesedésétől, tehetségétől és szorgalmától függően minél hatékonyabban járuljon hozzá munkahelyi feladatai megoldásához. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékeléseiben mindig ott szerepel az a tény, hogy a mostani vállalások minden korábbinál jobban követik aktuális gazdaságpolitikai céljainkat. A felajánlások elsősorban a termelés gazdaságosságának és minőségének javítására irányulnak. Űj kezdeményezések segítik az exporttervek megvalósítását; a beruházások befejezésének meggyorsítását, a műszaki,' technikai haladást. Mindezek a tények adatokkal, tényekkel kifejezhetők, bizonyíthatók. De viszonylag kevés szó esik manapság arról, hogy mi van ezek mögött a számok mögött? A MUNKAFELAJÄNLA SOK egyértelműen azt tanúsítják, hogy a dolgozók általános egyetértésével találkozott az MSZMP Központi Bizottságának felhívása a munka termelékenységének javítására, a termelés jövedelmezőbbé tételére, a népgazdaság exportképességének fokozására. A dolgozók nagy többsége nemcsak azt értette meg, hogy eddig elért eredményeinek megszilárdításához, haladásunkhoz a korábbinál jobb munkára van szükség, hanem azt is, hogy mindez változó szemléletet, munkastílust is követel. A vállalások nem csupán a verseny részvevőinek szocialista elkötelezettségét, cselekvőkészségét, lendületét bizonyítják, hanem 1 azt is, hogy megértették; saját eszközeiket, lehetőségeiket figyelembe véve hogyan segíthetik a legjobban központi céljaink megvalósítását. Persze az ilyesfajta megfogalmazás túlságosan is sommás. Ha az ember tovább lapoz az újságokban, nem csupán jó híreket talál. Baj van a kooperációval, a mun- ■ kafegyelemmel, a minőséggel, sok tervcélunkat nem sikerült teljesítenünk és sorolhatnánk még hosszan tovább azokat a bajokat, amelyek évek óta napirenden vannak, s amelyektől csak nagyon nehezen tudunk kilábalni. Hogy is van ez? Az egyik oldalon elkötelezettségről, cselekvőkészségről beszélünk és soroljuk a verseny eredményeit, a másikon pedig Perzsák az NSZK-ba Eredményes esztendő a háziipar mögött Sikeres évet zárt az egri háziipari szövetkezet. Az elmúlt esztendőben lényegesen túlteljesítették tervüket', sőt — mint megtudtuk — az V. ötéves terv végére tervezték csak azt a 14 millió forintos exportot, amit még egymillióval megtoldva már 79-re teljesítettek. A különböző műhelyekben, illetve otthon dolgozó tagok munkáiból mintegy 4 millió forint értékűt szállítottak a nyugati piacokra. Ezek közül is legkeresettebbek a perzsaszőnyegek, melyek javarészt a gyöngyösi részlegben készülnek, s melyeknek legnagyobb vásárlója a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc. és Franciaország. Nyugatnémet kereskedők viszik a különböző konfekcióruhák zömét is. A kötöttáruk vásárlója Csehszlovákia, és a Szovjetunió, de ezekből a termékekből, csakúgy mint a fali szőnyegekből, dísztárgyakból, bútorokból számottevő meny- nviség jut a belföldi vásárlóknak is. Annak ellenére, hogy a jó minőségű termékek ára alacsony — hisz például az ország legolcsóbb gyermekheverői itt készülnek — a 75 és fél millió termelési érték mellett 12 millió forintos nyereséget is Elkönyvelhettek maguknak. Elkészültek, és aláírták az idei év első felére szóló szerződéseket is. A január 1-től megváltozott szabályozók és árak nyomán azonban csak most tudtak a tervek összeállításához kezdeni. Az mindenesetre biztos, hogy a jövőben még inkább törekedniük kell a gazdaságtalanul készülő termékek megszüntetésére. ugyanis az új gazdasági feltételek mellett még egy ilyen megbízható szövetkezet sem bírja el a veszteséges áruk gyártását. Drágábbak az alapanyagok, viszont a háziipar termékeinek ára mintegy 10—15 százalékkal alacsonyabb lesz, mint az elmúlt évben. Ha pedig mindezek ellenére még a rendkívül igényes exportpiacot is meg akarják nyerni, számtalan belső intézkedést kellett és kell megvalósítani. Megtörtént a munkaerő felülvizsgálata, sőt az elmúlt évben még a legkorszerűbb módszerekkel a munkaidőkihasználást is vizsgálták. Egyelőre azonban igen nagy gondjuk a háziipariaknak, hogy jogilag egyetlen szövetkezeti tag munkaviszonyát sem bonthatják fel. viszont vannak olyan területek, ahol nem. tudnak munkát adni dolgozóiknak. Különösen most. hogy csökkent az érdeklődés a különböző hímzések, faliszőnyegek iránt, így ezek a részlegek alig tudnak munkához jutni. Ennek ellenére most dolgoznak bizonyos átcsoportosításon és megszülettek a tervek a termelékenység gyorsabb ütemű növelésére is. arról panaszkodunk, hogy sok helyütt gondok vannak a munkafegyelemmel, hogy egyes termékeink minősége csapnivaló, hogy hányán és hányféleképpen szegik meg szocialista erkölcsi normáinkat. Végül is melyik kép tükrözi igazából a valóságot? Mindkettő. Egyre inkább tény, hogy a szocialista mun kaverseny morális és politikai hajtóerő, amely nagymértékben hozzájárul gazdaságpolitikai céljaink megvalósításához, a szocialista szemlélet fejlesztéséhez. Ugyanakkor az emberek gondolkodásában még kísért a múlt, még hatnak a régi, mai valóságunktól idegen erkölcsi normák. Sőt, tegyük hozzá, ebben nemcsak a múltunk kísért, számos napjaink szülte káros szemlélettel és gyakorlattal találhatjuk szembe magunkat. A lendület és a visszahúzó erő tehát egyaránt létezik társadalmunkban. eredményeink és gondjaink nagy része e kettőségből ered. AZZAL KEZDTEM, hogy a szocialista munkaverseny eredményeit nagyon nehéz tonnákban, forintokban mérni. Még ennél is nehezebb azt meghatározni, hogy a verseny mennyivel és hogyan járul hozzá a szocialista erkölcs, a személyi képességek. egyéniségek sokoldalú kibontakoztatásához. Nem lehet mérni azt sem, hogy mennyire változtatja meg az emberek szemléletét, menynyire formálja gondolkodását. Mégis, a munkaverseny egész történetén végigvonuló tapasztalat az, hogy dolgozó százezrekben fejleszti a szocialista szemléletet. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiben is megfogalmazódott az a cél: a társadalmi élet minden területén fejeződjék ki jobban, hogy a munka a legfőbb értékmérő. Ennek jelképe, dolgozóink erkölcsi, politikai tudatosságának fokmérője az, hogy munkaversennyel készülnek a kongresszusra és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára. Eddig elért eredményeik jelzik és igazolják, hogy mennyi tartalékunk van még kihasználatlanul a termelésben, s jelzik azt is. hogy mennyi erkölcsi erő van az emberekben. A munkaverseny a hármas jelszó jegyében ez utóbbit is segíti felszínre hozni, s gazdagítja résztvevőinek egyéniségét. szocialista elkötelezettségét Karcagi László Tervez a tsz: zöldség, tej, sertéshús Tovább gyarapodik a hevesi Rákóczi Országosan megbecsült, jó hírnévnek örvend a 4500 hektár szántón gazdálkodó Hevesi Rákóczi Mgtsz, amely- ríek zárszámadó közgyűléséről pénteki lapszámunkban adtunk hírt. Az ..egyszerű” fogyasztó számára ez annyit jelent, hogy nagyon sokan tudják: sok zöldség innen kerül ki, messzi piacokra, boltokba jut el innen a paprika, a paradicsom, a dinnye. Kérdés, hogy az új esztendőben, illetve a jövőben is számithatunk-e a közös gazdaság nagyarányú zöldségtermesztésére, és ezen túlmenően: hogyan, milyennek tervezik az 1980. évi gazdálkodást? — Elöljáróban azit szeretném elmondani — kezdte tájékoztatóját Kiss József termelési elnökhelyettes —, hogy idei terveink természetesen szerves részét képezik ötéves középtávú tervünknek, arhely 1975-ben készült el. Ekkor határoztuk el és tettük tervezésünk középpontjába, hogy zöldségre és vetőmag-termesztésre szakosodnak. E tervünk végrehajtását a különböző időszakonként kijött gazdasági szabályozók olykor módosították, befolyásolták, de alapvetően nem változtatták .meg. Ezek ellenére — vagy ha úgy tetszik: éppen ezért — az akkori elképzelésekhez képest egy jelentős változás történt, a tervezettnél is nagyobb mértékben növeltük a zöldség-vetésterületünket.. Így az 1980-ra tervezett 800 hektár helyett már tavaly 950 hektáron termesztettünk zöldséget, és ez — a gazdasági ösztönzők hatására most is igy lesz. Fűthető fólia Természetesen ezek után kérdés, mennyiben meghatározó — mert annak kell lennie — ez a tény a tervezés szempontjából? Erről szólva Kiss József ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy hatalmas területről van szó, ráadásul a kertészeten belül nyolcezer hektáron fűthető fóliasátor-területet alakítottak ki. Így, ehhez igazodva és ennek megfelelően alakult ki a termelőszövetkezet gépesítése, ehhez kapcsolódik egy sor beruházásuk. Vagyoni vonatkozásban is igen jelentősek ' ezzel kapcsolatban a zöldségtermesztési célgépek, az állóeszközök, a tárolóépületek stb. Mindez pedig csak rész az egészben, hiszen hasonlóképpen fontos a termelőszövetkezet szántóföldi kertészete és az állattenyésztés, ezek vonatkozásában azonban kevesebb az eltérés a középtávú tervtől. Mindkét termelési ágazatban ugyanis már évekkel ezelőtt kialakultak a megfelelő arányok. így itt a tervezés gyakorlatilag csak kisebb módosításokat jelent a korábbi évekhez kapcsolódva. Ami pedig a tervünk tulajdonképpeni célja — tért a „lényegre” az elnökhelyettes — az természetesen a termelés javítása. Lehetőségeink, valamint az ösztönzők és megszorítások maximális figyelembevételével úgy tervezzük. hogy termelési értékünket ebben az évben hét százalékkal emeljük. Hogy ez forintban mit jelent, azt könnyű kiszámítani a múlt évi eredményből, amikor is 170 millió volt a termelési értékünk. Az idei tervünk tehát kereken 182 millió forint. Felmerül a kérdés, hogyan valósítható meg ez a nagy vonalú vállalkozás? — hiszen ismeretes, hogy egy sor ármódosulás-emelkedés igen érzékenyen érintette termelőszövetkezeteinket, így a hevesi Rákóczit is. Ennek megértéséhez, mint Kiss József elmondotta — ismerni kell néhány „részletkérdést”, így azt, hogy az összterven belül ez évben különösen kiemelt szerepet szánnak az állattenyésztés és a tejtermelés nagyarányú fejlesztésének. A hízósertés-nevelés 15, a tejtermelés 30 százalékkal nő ebben az évben. Utóbbival kapcsolatban azért döntöttek így a termelőszövetkezet vezetői, mert a gazdasági ösztönzők 30 százalékig helyeznek kilátásba tejprémiumot, ennél nagyobbért pedig már nem. Ami a sertésállományt illeti: a régit tavaly lecserélték, és vásároltak helyette 240 kitűnő húsarányokkal és tenyésztési tulajdonságokkal rendelkező „kahib” kocasüldőt. A száműzött olaj A terv másik, nem kevésbé fontos célja az önköltségek csökkentése, a gazdaságosabb termelés. Ennek megvalósítása érdekében felülvizsgálták a különböző költségnemeket, így az energiára, a műtrágyára, a növényvédő szerekre, az alkatrészekre fordított kiadásokat és mindazt a területét, ahol eddig nagy kiadásokat kellett elkönyvelni. Alaposan megvizsgálták, hol milyen hatékony a felhasznált (befektetett) anyagok megtérülése, és számos olyan területet találtak, ahol lényegesen több volt az anyagfelhasználás, mint amennyi indokolt lett volna. E felmérések alapján már eddig is számos intézkedés született, amelyeknek vezére a szakszerűség és a célszerűség. Az energiatakarékosság érdekében például valósággal dekára tették az áramfogyasztást, minden egyes fogyasztóhelyet megLaboratóriumi berendezések A Labor Műszeripari Müvek 1. sz. Esztergomi Gyára or vosegészségügyi, vegyi, mezőgazdasági laboratóriumi berendezéseket és komplett laboratóriumokat gyárt. A gyár az idei évtől a Dunaújvárosi Kohászati Müvek rozsda mentes ötvözetét használja fel, ez éves szinten mintegy huszonötmillió forint devizamotr'akaritási jelent. (MTI fotó — ’ s János felv. — KS) néztek, s mindazt kiiktatták az áramkörből, amelynek megléte nem volt eléggé indokolt, illetve gazdaságos. Ami pedig az erősen megdrágult olajat illeti, azt szinte száműzték a szövetkezetből. Mivel pedig korunk egyik legnagyobb problémája szerte a világon az olaj, érdemes közelebbről is megvizsgálni, hogy egy ilyen eredményesen gazdálkodó, „gazdag” tsz-ben mennyire aprólékos takarékossági intézkedéseket höztak. Mindenekelőtt megállapították, hogy ezt az energiahordozót három nagy területen, az erőgépeknél, a terményszárítónál és a fóliaitelep fűtésénél használják fel. (Negyedik, kisebb olajíögvasztó területet a helyiségek, 19 műhely fűtése jelentett, ezeket február 1-töl olcsóbb tüzelővel fűtik.) Az erőgépek üzemeltetésével kapcsolatban géptípusonként meghatározták az egységnyi munkára eső üzemanyag fogyasztást, és ennek megtartásában erőteljes anyagi ösztönzők életbe léptetésével tették érdekeltté a gépkezelőket. A szárító üzemeltetésénél jelentős energiamegtakarítást érnek el azzal, hogy például eleve olyan kukoricafajtát választanak, amely korábban érik, és így lényegében még „száron” szárad, könnyebben leadja a vizet. Ily módon az átlagosan 30—35 százalék víztartalom 20—25 százalékra csökkenhet. Ugyancsak a kiadások csökkentése érdekében átalakítják a szárítót a drága fűtőolajról a lényegesen olcsóbb „pakura” tüzelőolajra. Ami pedig a termelőszövetkezet immár szép hírnévre szert tett fóliatelepét illeti, ott a korán üzemelőket dupla takarással látták el, és ez önmagában mintegy 40 százalék fűtőenergia-megta- karítást jelent. Jó szakmai fogós, hogy a korai paradicsomot nem a nagy területét igénylő ritkavetéssel, hanem tűzdeléssel szaporítják, és a „bölcsőként” szolgáló ládákból csak már megerősödve, április elején ültetik ki. És sorolhatnánk tovább az ötletek hosszú sorát, amelyek megvalósítása végül is — joggal remélik — horribilis összegek megtakarítását jelenti majd a termelőszövetkezetnek. Iparvágány Ezzel függ össze beruházási tervük is. Ebben a rovatban most 27 millió forint szerepel, megoszlás szerint ebből 8 milliót gépekre, 19- et épületekre szánnak. Utóbbi kapcsán eleddig egyedüli vállalkozás indul meg a megyében: agrokémiai központot építenek — iparvágánynyal. Eme hatalmas beruházás első lépcsőjeként tízezer tonna kapacitású (ezer vagon) műtrágyatároló épül. Másrészt ebből az összegből korszerűsítik hagyományos sertéstelepüket, amelynek eredményeként áttérnek a „batéliás” tartásra. Ez azt jelenti, hogy korlátok közé szorítják a hízókat, és ily módon a termelés mégha romszorozódik. Ugyancsak egyedülálló vállalkozás a megyében, hogy tisztító- és csávázótelepe' építenek a vetőmagtermelés- hez. Végezetül pedig — egyetlen mondat erejéig — kanyarodjunk vissza a zöldségtermesztéshez. Az itt folyó munka érdekében olyan — nagy teljesítményű gépe' vásárolnák, amely nemcsak méret, de szin szerint is ősz tályozza a paradicsomot, és ez a tervezett zöldségexport fokozásának egyik kitűnő eszköze lesz. B. Kun Tibor Nwwmfö 19S0. február 9„ szombat I
