Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-07 / 31. szám
If an mit megőriznünk! Egyetlen korábbi időszakban sem gyarapodott olyan egyenletesen a lakosság reál- jövedelme, mint a hetvenes években, ugyanakkor a gazdasági hatékonyság növekedése és a termelési szerkezet átalakítása a tervezettnél kisebbnek, illetve lassúbbnak bizonyult; a gazdasági egyensúly jelentős romlása következett be. Amit elértünk 1973 és 1979 között a reálbérek tizenhét, a reáljövedelmek huszonegy százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor kettévált a jelzett időszak, mert 1971 és 1975 között évi átlagban 4,5 százalékkal, 1976 és 1978 között esztendőnként csupán három százalékkal gyarapodott az egy főre jutó reáljövedelem. Ez a három százalék még mindig meghaladta — a cserearányok ismert változása, valamint a tervezettől eltérő belső termelési, felhasználási szint miatt — a ténylegesen létrehozott forrásokat. „Megelőlegeztünk” magunknak bizonyos életszínvonalbeli elemeket, tényezőket, ez a „hitelezés” azonban nem lehetett állandó gyakorlat. Amit elértünk, annak megőrzése vált elsődlegessé. Ez történt 1979-ben, s folytatódik idén, valamint a következő esztendőkben. Amit elértünk, nem kevés! Ebben az időszakban vált természetessé, hogy az ingyenes egészségügyi ellátás mindenki állampolgári joga. Utalhatunk arra, hogy két évtized alatt négymillió ember költözött új lakásba — 1,3 millió otthon épült fel —, s ma a családok harminc százalékának van személy- gépkocsija. A hús és húskészítmények egy főre jutó mennyisége ma hetvenöt kilogramm, 1960-ban 48 kilogramm volt, S bár 1979-ben már a lakosság is a korábbiaknál jobban érzékelte a világgazdaságban végbemenő változásokat, húszmilliárd forinttal nőét a takarékbetét-állományf igaz, a számítottnál — hárommilliárd forinttal — kisebb mértékben, aminek oka a megnőtt áru- vásárlási kedv. Ez utóbbi hatására nem a pénz fogyott el, hanem több iparcikk; műszaki áruk, bútorok, építőanyagok, néhány ruházati termék került fel a hiánycikkek listájára. Ragaszkodva a kellő fedezethez Köznapi ismeretek, tapasztalatok alapján is beláthatjuk: értelmetlen a vásárlóerő — a keresetként, pénzbeli juttatásként kiáramló forintösszegek — növelése, ha nincs megfelelő árufedezet. Ezért a nominálbérek folyamatos emelkedésénél fontosabb a reálbérek — a nominálbérek és az árszínvonal növekedésének külön- bözete — alakulása. Ez utóbbi tavaly — a júliusi áremelések hatására — átmenetileg csökkent, idén nagyon lassan — országos átlagban 0.5 százalékkal — gyarapodik. S mert a nominálkere- setek a korábbiaknál jobban igazodnak a gazdasági eredményekhez, e fél százalék mögött jelentős — egyéni — reálbéreltérések rejlenek. Félreérthetetlenül szólt erről 1979. szeptember 25-én, a Csepeli Sportcsarnokban megtartott budapesti pártaktíván Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, amikor azt mondotta: „Kém azt akarjuk, hogy most böjt következzék, hanem azt, hogy legyen tényleges termelés, s olyan vásárlóerő, amelyhez meg tudjuk teremteni a megfelelő árualapot.” S a megfelelő árualap kifejezésen nem egyszerűen termékek tömegét kell értenünk, hanem a bel- és külföldi értékesítés változó követelményeinek mindenkor eleget tevő, azaz versenyképes, gazdaságosán forgalmazható, árucikkeket. S azt szintén, hogy a fölhasználás, a fogyasztás kellően érzékelje a különféle hatásokat, így például azt is, hogy tavaly a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt kétmillió tonna kalászos gabonával kevesebb termett a tervezettnél. A lehetőségek kamatoztatása 1976 és 1979 között az országban ötvenezer gyermek számára készítettek új óvodai helyet. Ahogy az a szinte észrevétlen tényezők közé tartozik az is, amit a jelzett időszakban a kereskedelemfejlesztésben elértünk, egyebek mellett 230 ABC-áruház fölépítésével. Ráadásul ismeretes gondjaink ellenére sem kell kényszerűen arról számot adnunk, hogy amit elértünk, annak különböző részelemeiről lemondunk. A családi pótlékra kifizetendő összeg 1980-ban 2,7 milliárd forinttal nagyobb az 1979 évinél, a nyugdíjaknál a többlet 5,7 milliárd; a társadalombiztosítási kiadások idén 78 milliárd forintot követelnek! Folytathatjuk: 82 ezer lakás fölépítése szerepel az idei népgazdasági tervben —- s így várhatóan a tervezett 430 ezer otthonnál több kerül tető alá 1976 és 1980 vége között —, 1900 új autóbusz javítja a tömegközlekedést, 16 300 elsőéves hallgatót vesznek fel a főiskolák és az egyetemek nappali tagozatára. ., A másik oldalról közelítve: kettő és kilenc százalék között szóródnak — a munka eredményességétől függően — á vállalati béremelési lehetőségek, s ez a differenciálódás még inkább erősödik a következő években. Azaz: van mit megőriznünk az életszínvonalban, az élet- körülményekben, de ezt csak sokkal , jobb munkával, nagyobb eredményekkel, a gazdasági hatékonyság maga- • sabb fokával érhetjük el. Először az elértek megőrzéséért kell cselekednünk, s majd csak azután indulhatunk tovább; előre. (L. G.) Elült a vihar Hatvanban Ütemezés szerint haladnak a beruházások Múlt év októberében eléggé viharos tervegyeztető tárgyalás zajlott le Hatvanban. A városi beruházásokban érdekelt vállalatok jobbára szemben találták magukat a helyi vezetéssel. Több építkezés vontatottan, minőségi hibákkal haladt. — Ügy látszik, használt a kritikus hang, megértésre találtak a lakosság érdekében megfogalmazott igények. Négy hónap múltával ugyanis kedvezőbb helyzetet rögzíthetünk jegyzőkönyvbe az idén először megtartott ülésen — mondja a keddi konferenciára utalva Angeli József tanácselnök. — E pillanatban minden érintett vállalat utolérte magát, egymást követhetik a befejezett munkák. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat még e hónapban átadja a Kastélykert úti első háztömböt. amit márciusban a második követ. Igen felgyorsult a Horváth Mihály úti, 96 lakást magába foglaló két tömb kivitelezése is. Júniusig mindkettő műszaki átadására számítunk. A történeti hűséghez tartozik e téma kapcsán, hogy az építőket sokban segítette a párt- és tanácsvezetés koordinációs munkája, amelynek eredményeként bekapcsolódott az építés különböző folyamataiba a cukorgyár, az ingatlankezelő vállalat, valamint. a Lenin Termelőszövetkezet építőrészlege. A tanácselnök a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és az építőipari szö- vezetkezet eredményeiről sem feledkezett meg. Az előbbiek jól ütemezett, jól szervezett ténykedése nyomán határidőre, márciusban beköltözhető lesz a két Kossuth téri orvosi rendelő és gyógyszertár. a Tolbuhin úton .elkészült további 74 lakás alapozása, s február 15- én a Lenin Termelőszövetkezet építőipari munkásainak közreműködésével indul az öntés is. Ugyancsak a közelben végzi az ütemezésnek megfelelő tervfeladatát az építőipari szövetkezet a 22 lakásos tömbön. Az egyeztetésen jelenlevő Szoknál Ferenc, a városi párt- bizottság első - titkára egyébként nem mulasztotta el. hogy a helyi vezetés véleményét kifejtse az érdekelt vállalatok igazgatóinak, szakembereinek. Mint mondotta: az ütközések nyomán kialakult jó „összjáték” kölcsönösen előnyös. Erősíti a beruházások bizalmát, s ne véli az építők hitelét. (m. gy.) Á nyugdíjas elnök A puszta szélén született ezelőtt hat évtizeddel, mesz- sze a várostól és a vasúttól. Szederkénypusztán, a valamikori szegények világában, a Nógrádhoz közeli hegyek között. Fatermeléssel és szénégetéssel tengették egykori életüket az ottani emberek és örültek, amikor megtermett a burgonya és a kukorica. Szederkénypuszta akkori lakói nyáron szívesen mentek az Alföldre, sommásnak, hogy összegyűjtsék azt a kevéske pénzt, ami télen kellett kenyérré, cipőre és ruhára a gyerekeknek. Ebben a környezetben nevelkedett Murányi Gábor, a pusztabíró fia, aki egészen fiatalon kitűnt leleményességével. Az első tanulók között volt, de mégis csak hat elemit végzett. mert nem tellett többre. Hamar közel került a mezőgazdasághoz, az állatokhoz, melyekből akadt majd minden portán. Apja földjén szorgoskodott, de nem sokáig, mert a háború már tombolt, és Murányi Gábort a csehszlovák határra szólította a parancs. Bevetésre került a Zólyorp melletti er" dőben, ahol a szakasszal hamar átállt a felszabadító szovjet csapatokhoz. 1945 januárjában került haza, ahol önkéntes vöröskatonaként csatlakozott az idéiglenes kormány hadseregéhez, s a dunántúli felszabadító harcokban vett részt. Még a felszabadulás előtt visszatért Szederkénypusztára, megnősült és hét holdon kezdte a gazdálkodást. Fogattal szántott a hegyoldalon, a meredek lejtőkön, ott vetett és aratott. Hamarosan mintagazda lett. Sikereire gyorsan felfigyeltek az akkori péter- vásári járásban. — A gazdatársakkal mindig arról beszélgettünk — meséli az elmúlt évtizedeket visszaidézve Murányi Gábor —, hogy csak számítással érdemes termelni. Mindig így csináltam, ezért is volGépalkatrészek exportra Szerszámgépeket, gépalkatrészeket és közúti járművekhez való fékszerelvényeket gyártanak a SZIM Karcagi Gépgyárában. A főként hazai alapanyagból készülő gyártmányokat a belföldi piacon kívül tőkés és szocialista országokba exportálják. (MTI fató — Cser István felv.) tak eredményeim.. Mielőtt valamihez hozzákezdtem, vettem a ceruzát, a papírt és végiggondoltam, hogy menynyi befektetéssel, milyen hozamot érhet el az ember ezeken a földeken. Sokan el is fogadták ezt tőlem. Községi, majd megyei tanácstag lettem és abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy mintagazdaként 1948-ban részt vehettem az első magyar békekonferencián. Sosem felejtem ej ott ült a közelemben Kállai Gyula, Erdei Ferenc és Benke Valéria. 1949-ben termelőszövetkezeti csoportot alakítottunk Szederkénypusztán. Heten kezdtük és három esztendeig voltunk együtt. Közösen terveztünk, vettünk műtrágyát és együtt csépeltük a gabonát. A földet azonban nem vittük a közösbe, így a részesfedés egyéni volt. Mégis mennyire örömünkre szolgált, amikor az első együtt termelt tavaszi árpát eladtuk. Három esztendő azonban .rövid* idő, amikor tovább léphettek volna, megszűnt a szövetkezeti csoport és ismét. egyénileg termeltek. Murányi Gábor azonban esténként és vasárnap délután rendszeresen arról beszélgetett a falubeliekkel, hogyan tehetnék szebbé a jövőt. Tervezgettek és 1958-ban vezetésével megszervezték a falu-, ban az első földművesszö- vetkezetet. Társadalmi munkát hirdettek. Jöttek az emberek, vályogot vetettek és kultúrházat építettek, amely ma is ott áll Szederkénypuszta főutcáján. — ötvenkilencben az elsők között lettem a Béke Termelőszövetkezet tagja — beszéli. — Ennek március 2-án lesz 21 esztendeje. Az iskolában volt az alakulóülés, és este engem választottak elnöknek. A járásiak sem remélték, hogy ilyen rossz termőhelyi adottságok között szövetkezetét alakítunk, és mégis sikerült és mi megmutattuk. Közösen megtanultunk a jobbért küzdeni, harcolni. Ködmön Vil" mosné volt az első főkönyvelő. én pedig elnök, főmezőgazdász és főállattenyésztő egyszemélyben, Polacsek István és Murányi István pedig az első brigádvezető. Már nyáron együtt kaszáltuk az első takarmányt és építettük az első juhhodályt. Lett szántónk, rétünk, legelőnk és erdőnk. Szilveszter délutánján tartottuk az első zárszámadást és 50 forintot osztottunk munkaegységenként. Ez szép eredmény volt, ami további munkára sarkallt bennünket. Mint elnöknek az volt a fő elvem, hogy minden embertől véleményt kérjek dolgainkról, így valamennyi gazda érezte, hogy tulajdonos és felelősséget érzett a közösért. Sokan meg is mosolyogtak, hogy mit akarok én itt ezeken a rendkívül rossz földeken. Vtj azonban megterveztük a gazdálkodást és az állattenyésztés lett a fő ágazat. Minden mást ennek rendeltünk alá. Létrehoztuk a szállító- és az építőbrigádot, melyek azóta is jól kiegészítik az alaptevékenységet. Jó szervezéssel fokról fokra léptünk előre és a kedvezőtlen termőhelyen is elértük, az egy főre jutó jövedelem any- nyi lett, hogy nem soroltak az állami támogatásba részesülő üzemek közé. Az elmúlt két évtized alatt egyetlen ágazatunk sem volt veszteséges! Kétmillióval indultunk és ma már 52 milliós termelésnél tartunk. Szabadságon persze egyszer sem voltam húsz év alatt, nem is jutott rá idő. pedig de sokszor voltak nehéz éjszakáim és napjaim, amikor elfáradtam. Másnap azonban mindig újra kezdtem, megannyi búk-. tatóval megbirkózva. Sokszor feszített a gond, amíg megtanultam a szervezést, az irányítást. Mindig az emberek között voltam, közösen terveztük a holnapot. Nehezen toboroztam szakembereket, hiszen ide, a pusztára nem szívesen jönnek. Így a tagság gyermekeiből társadalmi ösztöndíjjal képeztük őket. A termelést ma már három egyetemet és\ főiskolát végzett irányítja, a középvezetők között 24-en végezték el a középiskolát. A puszta sem a régi már, az itt lakó 350 ember nagy része új házat épített, majdnem minden portán van televízió és autó. Nincs itt már szegény, mint egykor, ami köszönhető a termelő- szövetkezetben dolgozók szorgalmának, a közös akaratnak. Murányi Gábor elmúlt 60 éves és januártól nyugdíjba ment. Fáradságot nem ismerő tevékenységét korábban a Munka Érdemrend bronz fokozatával, nemrég pedig ezüsttel is jutalmazták. — Kár, hogy 60 éves vagyok és nem harminc — jegyzi meg fanyar mosoly- lyal —, mert ha lehetne, még egyszer kezdeném, de itt a szülőfalumban. Persze, ahhoz olyan jó .segítőtársak kellenek, mint a feleségem és az eddigi munkatársaim. Az egészségem megmaradt, így nem tudok tétlenül maradni, hiszen eddig lételemem volt a tenni akarás, a szervezés. Ettől pedig elszakadni nagyon nehéz, főleg a gazdaságtól, melynek az alapítója vagyok. így vezetőségi tagként, az állattenyésztés munkáját segítem tovább, amíg csak szükség lesz rám. . . Mentusz Károly Szabadalom, export Konténerszerviz állomásokat vásárolt, nagyobb tételben a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat iraki partnere. Az új terméket a MOGÜRT és a gyártó Ikarus már jónéhány országban szabadalmaztatta, az elmúlt hónapokban, s néhányat exportáltak is belőlük, elsősorban a fejlődő államokba. A minden különösebb építőipari beruházás nélkül gyorsan, gazdaságosan felállítható konténer- szervizekből eddig raa.lgasi. dél-jemeni, venezuelai és mozambiki cégek vásároltak. Ezek az országok az Ikarus autóbuszaiból is rendszeresen rendelnek. A magyar autóbuszgyár fontos feladatának tekinti, hogy nagyobb autóbuszvásárlóinál biztosítsa a rendszeres, sokoldalú műszaki kiszolgálást, a szerviz- és pótalkatrész ellátást. Ennek legújabb formája a legkorszerűbb diagnosztikai műszerekkel felszerelt konte- nerállomások szállítása. De nemcsak a szerviz felszereléseket helyezik el ilymó- don. hanem a pótalkatrész- készletet is, sőt a szerviz- iroda is a konténerben kap helyet. A . konténerszervizeket sok más területen is felhasználhatják. például az építkezéseknél. a mezőgazdaságban vagy a közlekedésben. SbwísöbG. 1989. február 7., csütörtök
