Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-07 / 31. szám
/ SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Üzenet . Moszkuöböl Moszkvában befejeződtek a legmagasabb szintű szovjet—kambodzsai megbeszélések. Az aláírt egyezmények önmagukért beszélnek: a megállapodások kiterjednek a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális élet minden területére. Ez a dolog jellegéből következően elsősorban azt jelenti, hogy a Szovjetunió immár államközi szerződésekben rögzített keretek között folytatja sokoldalú segítségnyújtását a Kambodzsai Népköztársaság sokat szenvedett népének. Ez a segítség közismerten nem mai keletű. A fel- perzselt, előbb az amerikai bábrendszer, majd a pekingi ihletésű Pol Pot-rezsim által pusztított kis délkelet-ázsiai országnak élelmiszer, gyógyszer, az elemi vérkeringést biztosító járművek formájában már eddig is a Szovjetunió nyújtotta a legszámottevőbb támogatást az új élet megindításához. A megállapodás erkölcsi-politikai jelentősége azonban nemcsak a gazdasági segítség önmagában is létfontosságú témáján mutat túl, hanem a kétoldalú kapcsolatokon is. Washington és szövetségesei a múltban is rendszeresen azt szerették volna elérni, hogy az enyhülés sajátos ellenértékeként a Szovjetunió szüntesse be a rabságból felszabadult népek támogatását. Szovjet részről erre mindig higgadtan, de határozottan kinyilvánították, hogy erről szó sem lehet. Az enyhülés — hangzott és hangzik most is a válasz — az emberiség egyetemes érdeke, ami nem lehet elvtelen alku, vagy zsarolás tárgya. Miközben az emberi jogokról szónokló Fehér Ház hagyományosan állig felfegyverezte és saját népeik haragjától is a végsőkig védte az olyan diktátorokat, mint Reza Pahlavi, Anastasio Somoza (vagy éppen a Bhuttót felakasztatö Ziaul Hak pakisztáni tábornokelnök), Moszkvától elvárta volna, hogy közömbösen nézze a haladás és a reakció küzdelmét az úgynevezett harmadik világban. E politika cinizmusára kevés tény volt jellemzőbb, mint az, hogy Washington mindmáig azt a Pol Pot-rezsimet ismeri el, amely a kambodzsaiak egyharmadát elpusztította. Ezért mély, jövőtformáló értelemben is elmondható, hogy a szovjet—kambodzsai egyezmények ünnepélyes feledhetetlen üzenet Moszkvából. A Szovjetunió — külpolitikája lenini alapelveihez híven — változatlanul kiáll az enyhülésért. De továbbra sem azon az áron, hogy lemondjon a haladás pozícióinak erősítéséről. Harmat Endre Bővítették a magyar—bolgár gazdasági együttműködést Marjai József visszaérkezett Budapestre A magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság 16. ülésszaka február 6-án Szófiában befejezte munkáját. Az ülésszak eredményeiről és határozatairól Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese es Andrej Lukanov bolgár .miniszterelnök-helyettes, a bizottság két társelnöke jegyzőkönyvet írt alá. A bizottság figyelmének középpontjában a két ország pórt- és kormányküldöttségeinek 1979. évi tárgyalásain született megállapodásokból eredő feladatok végrehajtása, valamint az 1981 —85. évi tervek egyeztetése állt. A bizottság meghatározta továbbá a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további fejlesztése érdekében szükséges intézkedéseket. A két ország közötti áruforgalom évről évre eredményesen fejlődik. A kölcsönös szállítások 1980. évi előirányzata mintegy négyed- milliárd rubel értéket képvisel. Az áruforgalom növekedésének eredményeképpen az 1976—80-as időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény 1977-ben bővített előirányzatai is túlteljesülnek, a ténylegesen bonyolított forgalom értéke a jelenlegi tervidőszakban meghaladja majd a 900 millió rubelt. A bizottság a két ország közötti műszaki-tudományos együttműködés elmélyítése érdekében további intézkedésekben állapodott meg. Marjai József szerdán visszaérkezett Budapestre. Iránban választásokra készülnek Letartóztatták a tájékoztatási minisztert A parlamenti választásokra való készülődés, a túszügy megoldását célzó erőfeszítések felgyorsulása és a nemzetiségekkel, elsősorban a kurdokkal való kiegyezéskeresés az eddiginél is mozgalmasabb napokat ígér az iráni politikai életben. Továbbra is naponta ülésezik az ország legfőbb hatalmi szerve, az Iszlám Forradalmi Tanács és fontos döntéseket hoz. A keddi tanácskozáson például határozat született arról, hogy az ország első elnökét, Abol Hasszán Baniszadrt — ha Khomeini ajatollah is úgy akarja és a határozatot jóváhagyja — kinevezik a tanács elnökévé. Eszerint Ba- niszadr elnököl majd a tanács hátralevő ülésein, majd a parlamenti választások után az új kormány megalakulása nyomán a testület feloszlik és átadja helyét a kabinetnek. A forradalmi tanács azt is elhatározta, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár javaslata kapcsán nemzetközi vizsgálóbizottságot állítanak fel a megbuktatott sah által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására. A bizottság összetételének meghatározása — természetesen iráni jóváhagyással — Waldheirrí ENSZ-főtitkárra vár. Mint megfigyelők rámutatnak, továbbra sem tisztázott a nemzetközi vizsgálat lefolytatása és a túszok szabadon bocsátása időrendi összefüggése. A politikai hatalom szervezeti formáinak vitájában egyidőben letartóztatták Nasszer Minacsi tájékoztatási minisztert, akit az amerikai nagykövetséget megszálló diákok a CIA-vel való együttműködéssel vádoltak meg. A miniszter letartóztatását családtagjai közölték a sajtóval. Az amerikai követség személyzetét fogva tartó diáTalálkozás Vietnammal I. Megváltozott helyzetben Hoang Tung, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a VKP központi lapja, a Nhan Dán főszerkesztője, szinte zavarba ejtő udvariassággal fogad. Teával kínál és érdeklődik, mennyi ideje vagyok Vietnamban. — Három napja — felelem. — Ennyi idő alatt is láthatta. milyen szegény a mi országunk. Csaknem mostanáig szakadatlanul harc folyt földünkön, így hát nem csoda. hogy gazdasági nehézségeink vannak. — Mi az oka, hogy Vietnamban 1975-ig egyik háború követte a másikat? — Hazánk bizonyos értelemben nemcsak Délkelet- Ázsia, hanem az egész kontinens kapuja. Ezt a kaput akarta mindenki megszerezni. A japánoknak, a franciáknak, az amerikaiaknak, most pedig a kínaiaknak kellett bizonyítanunk, hogy az ország a vietnamiaké. Pedig mi mindig békét akartunk, hiszen népünk nagyon el .áradt az évtizedekig tartó küzdelemben. 1975-ben, az ország egyesítése Után, a Központi Bizottság úgy vélte hogy végre eljött az any- nvira vart béke időszaka. Nem így történt. Kína min- denképpen biztosítani akarta befolyását Délkelet-Ázsiában- Megtámadta a nagyhatalmi törekvéseit nem támogató Vietnamot, annak ellenére, hogy kormányunk és népünk mindent megtett a két ország közti ellentétek békés rendezéséért. Elsőként gratuláltunk a Kínai Kommunista Párt új elnökének, Hua Kuo-fengnek Mao halála után, sőt még a kambodzsai &MmsU, 1986. február 7., csütörtök Pol Pót rendszerével kapcsolatban is tettünk eleinte néhány semleges nyilatkozatot, hogy elkerüljük a fegyveres konfliktust. Jómagam többször találkoztam Teng Hsziao-pinggel, de a beszélgetések során csak Kína nagyhatalmi törekvéseiről győződhettem meg. — Hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet? — Sajnos, egy újabb kínai támadás veszélye miatt jelenleg is nagy erőket kell elvonnunk a békés építőmunkától. Ez meg is látszik az ország életén — sok mindenben még mindig hiányt szenved a nép. Az 1979-es rizstermelés az 1976- os szintet sem éri el. Textilipari kapacitásunk 500 millió méter szövet előállítását teszi, illetve tenné lehetővé, de csak 200 milliót gyártunk. Nincs elegendő nyersanyag. Az 50 milliós népességre 9 jut, súmilliós sertésállomány de az állatok átlagos lya 50 kilogramm alatt marad. Nehéz helyzetben vagyunk: az 1981-ig tartó ötéves terv célkitűzéseinek csak mintegy a felét fogjuk teljesíteni. — Sokat beszélnek az emberek a hatodik plénum határozatairól. Felfoghatók-e ezek az 1976-ban kezdődött ötéves terv célkitűzéseinek valamiféle módosításaként? — Az 1979 ■ őszén tartott hatodik plénum-tulajdonképpen az élelmiszer-termelés fokozását jelölte meg elsőrendű feladatként — még annak árán is, hogy nem siettetjük a szocialista termelési viszonyok kialakítá. sát. A déli országrészben például nagyon jól gazdálkodnak a középparasztok. A kollektivizálással tehát óvatosan kell bánni, nehogy elmenjen az emberek kedve a termeléstől. A párt plénumának igazi jelentőségét abban látom, hogy emberibb és egyben a gazdasági törvényszerűségekhez, a konkrét lehetőségekhez jobban alkalmazkodó politikát hirdetett meg. Hogy ezt mennyiben nevezhetjük az ötéves terv felülbírálásának? Az igazság az, hogy 1976-ban. az első békeévben túlságosan biztató volt a helyzet. Nem számítottunk a kínai agresz- szióra, s arra sem, hogy Pol Pót ellenünk fordul. Igv hát módosítanunk kellett eredeti elképzeléseinket , beleértve gazdasági munkánk módszereit is. Kevés a jól képzett szakember, ezért többék között a Szovjetu--'jból és Magyarországról is tanárokat, szakértőket sz° -e(nénk meg-, hívni. A fiatalokat is bekell vonni a mui'!'"’>a, vagyis szükség van a káderállo- mánv felfrissítésére. Es még sorolhatnám a tennivalókat, amelyek megvalósításán fáradozunk. (Folytatjuk) (Következik: Gazdasági gondok) Szigethy András IIu Si Minh-város egyik főutcája (Futó: A szerző felvétele — KS) kok szóvivője bejelentette, hogy szerdán estére vagy csütörtök reggelre várják annak az ötven amerikainak az érkezését Teheránba, akiket azért hívtak meg a diákok, hogy helyszínen ismerkedhessenek meg az iráni forradalommal, illetve a sah által elkövetett bűnökkel. Az iráni kormány szintén nagyszámú külföldit kíván meghívni az országba: mintegy háromszáz embert várnak az iszlám forradalom első évfordulójának megünneplésére. Abol Hasszán Baniszadr iráni miniszterelnök szerdán éles támadást intézett az amerika nagykövetséget megszállva tartó „iszlám diákok” ellen, akiknek döntő szerepük volt Nasszer Minacsi tájékoztatási miniszter letartóztatásában. A Kajhan íc- mű teheráni lapnak adott nyilatkozatában Baniszadr a diákokat „diktátoroknak” nevezte, akik „államot alkotnak az államban” és akik az oszágot akaratlanul is az anarchia felé taszítják. A „nem hivatalos vádemelést” az amerikai nagy- követséget őrző diákok tették meg, akik kedd esti rádiónyilatkozatukban részleteket olvastak föl a nagykövetségen talált és Minacsira nézve kompromittáló dokumentumból. Kambodzsai küldöttség Leningrádban A Kambodzsai Nemze! Egységfront és a Népi Forradalmi Tanács küldöttsége, amely Heng Samrin vezetésével hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban, szerdán délelőtt ellátogatott á Moszkva közelében levő Lenir)- kolhozba. A küldöttség tag- , jai megtekintették a gazdaságot és szívélyes baráti beszélgetést folytattak a kol - hoz vezetőivel és tagjaival. A kambodzsai küldöttség tagjai korábban meglátogatták a Malinovszkij raai- sallról elnevezett hackocsi- zó akadémiát is, ahol megismerkedtek a kiképzéssel,' a korszerű katonai technikával. A kambodzsai küldöttség moszkvai tárgyalásai befejeztével szerdán este a szovjet fővárostól Leningrádbu utazott. A küldöttséget a Vnu- kovi repülőtéren Leonyid' Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, valamint az, SZKP és a szovjet állam több más vezetője búcsúztatta. LE VALETTA Az el nem kötelezett országok Földközi-tengeri csoportja kedden Málta szige-\ tén megkezdődött konferen- i ciáján kizárta Egyiptomot a ■ tanácskozás résztvevői közül. Az egyiptomi küldöttség ve- j zetője tiltakozott a döntés ellen, amely szerint „megsérti az el nem kötelezett mozgalom alapelveit”. Az egyiptomi delegáció ezután elhagyta a találkozó színhelyét. BELGRAD w, Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter — jugoszláv kollégája, Joszip. Vrho- vec meghívására — szerdán kétnapos hivatalos baráti látogatásra a jugoszláv fővá- rosba érkezett. Belgrádban nagy jelentőséget tulajdonítanak a jugoszláv—francia külügyminiszteri tárgyalásoknak. Sajtókonferencia a DÍVSZ koppenhágai vb-üléséről Február 8—10. között Koppenhágában tartja végrehajtó bizottsági ülését a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség — jelentette be Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára szerdai sajtókonferenciáján, Elmondotta: a vb-ülésen elemzik a nemzetközi helyzet alakulását, megvonják a múlt évben végzett DlVSZ-tevékenység mérlegét, akcióprogramot fogadnak el 1980-ra és döntenek tagfelvételi kérdésekben. Rendkívüli ülésen foglalkoznak majd az ifjúságnak a békéért és a leszerelésért folytatott harcával. Ugyanakkor az ülés alkalmat kínál arra is, hogy a négyévente megrendezésre kerülő közgyűlések közötti időszak „félidejéhez” érve a világszövetség áttekintse: hogyan valósulnak meg az 1978 februárjában tartott X. közgyűlés határozatai. Túszok a salvadori spanyol nagykövetségen Mint jelentettük — a február 28. Népi Liga (LP 28) elnevezésű ■ szervezet mintegy húsz tagja hatalmába kerítette Spanyolország . san salvadori nagykövetségét és túszul ejtett hét spanyol diplomatát — köztük a nagykövetet — és nagykövetség több salvadori alkalmazottját. Szerdán hét salvadori állampolgárt szabadon bocsátottak, de továbbra is túszként tartják fogva a nagykövetet, az egyik diplomatát és a nagykövetség három tagját. Az LP-28. fegyveresei a spanyol nagykövetség kiürítése fejében a közelmúltban letartóztatott négy vezetőjük és tíz társuk szabadonbocsátását követelik és azt. hogy Spanyolország szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait a salvadori juntával. A szélsőjobboldal ellen - terorral fenyegetőzik: a „Középamerikai Felszabadítási Front” elnevezésű szervezet bejelentette megtámadja és felgyújtja a spanyol nagykövetség épületét, ha az LP-28. tagjai egy napon belül nem adják meg magukat. A front elrabolta Manuel Aguinada Caranzát, a baloldali Nemzeti Demokratikus Unió főtitkárát és meggyilkolásával fenyegetőzik. ha az LP-28 nem " tel. jesíti követeléseit.
