Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-06 / 30. szám
Takarékoskodni - ésszerűen A műszaki haladás, a gazdaságok műszaki-technikai színvonalának fejlődése több forrásból táplálkozik. Első helyen említjük azokat a beruházásokat, amelyek a műszaki-technikai bázist megújítják, fejlettebbre cserélik. A műszaki haladás második számú előrevivője a folyamatos kutatás-fejlesztés, amely egyrészt termelési eljárásokat, másrészt a termékeket korszerűsíti. A műszaki fejlesztésnek akkor is . nélkülözhetetlen a szerepe, amikor a rekonstrukciós beruházások lehetősége viszonylag nagy, a műszakitechnikai bázist ugyanis soha nem lehet egyidőben széles körben korszerűsíteni, a megújításból kimaradó területeken kizárólag műszaki fejlesztéssel lehet az elmaradást mérsékelni. Napjainkban — s ez korántsem csupán 1980-ra vonatkozik — mindenfajta beruházás lehetősége mérsékeltebb a korábbinál, következésképpen égetően időszerű a műszaki fejlesztés maximális hasznosítása. Műszaki fejlesztéssel Más szempontok, követelmények is előtérbe helyezik a kutatás-fejlesztést, a technológiai eljárások, á gyártmányok korszerűsítését, A termékszerkezet átalakítása lényegében a technológiai és a gyártmánystruktúra átformálását jelenti, tehát ez a teendő is szervesen kapcsolódik a műszaki fejlesztéshez. Ha a műszaki fejlesztés növekvő szerepét egybevetjük a tényleges, a valós műszaki fejlesztési tevékenységgel, lehangoló képet kapunk. Az iparban ugyanis az tapasztalható, hogy évről évre növekszik mind az újonnan képződő, mind pedig a fel nem használt műszaki fejlesztési alap. A műszaki fejlesztéssel való „takarékosság” logikus következménye, hogy az évente újonnan bevezetett és korszerű gyártmányok termelésének aránya alacsony, sőt csökken. A gépiparban például az előző évtized utolsó éveiben a termelés és az értékesítés több mint tíz százalékát alkották az adott évben bevezetett új gyártmányok, a hetvenes évek elején 5—6, 1978-ban pedig már csak alig több mint 4 százalékát. Az egész népgazdaság műszaki fejlődésében kulcsszerepet betöltő vegyiparban 1978-ban mindössze 1,9 százalék, a vegyipari export jelentős részét szolgáltató gyógyszer- iparban pedig csupán 1,4 százalék volt az új gyártmányok részesedése a termelésben. Licencek is vásárolhatók Miközben a műszaki fejlesztési tevékenység egésze sokat veszített korábbi erejéből, van egy részterület, ahol vitathatatlan a fejlődés, az előrelépés. A műszaki fejlesztési alapból nemcsak a vállalatoknál és kutatóintézetekben folyó fejlesztések finanszírozhatók, abból licencek is vásárolhatók. A szocialista iparban ma már csaknem kétszáz vállalat mintegy 400 meghonosított licencet alkalmaz, a licencek alapján gyártott termékek száma meghaladja a 600-at. A licenctermékek többségét jelentős mennyiségben gyártják, az ilyen termelés összértéke megközelíti az évi 40 milliárd forintot. A gumiiparban — példának okáért — a termelés több mintegyhar- rnadát licencgyártmányok alkotják, s számos egyéb iparágban is — a villamoskészülékek —, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a gyógyszeriparban, a háztartási és kozmetikai vegyiparban — 10 százalékon felüli az utóbbi években bevezetett licenctermékek gyártási aránya. A műszaki fejlesztési tevékenységnek ez a pozitívuma azonban nem változtat azon a tényen, hogy a hazai szellemi kapacitást és a külföldi fejlesztési eredményeket egyaránt hasznosító, műszaki fejlesztés jócskán elmaradt az intézményesen biztosított pénzügyi lehetőségektől. Ennek oka nem a szemléletben — másutt van. Nevezetesen: a műszaki fejlesztési alap nem a kutatás-fejlesztési igénnyel összhangban képződött: egyes iparágakban, vállalatoknál a fejlesztési szükségletnél több, másoknál lényegesen kevesebb. Jórészt azért, mert a termékcsoportok szerinti képzési kulcsok a teljes termelési értékre vonatkoztak, a magas anyaghányad, a széles körű bedolgozás tehát aránytalan műszaki fejlesztési alapot eredményezett. Azért beszélhetünk erről múlt időben, mert az új szabályozás keretében a műfa-képzés is megváltozott: szakágazatonként külön-külön és a közvetlen anyagköltséggel csökkentett árbevételre vetítve határozták meg a képzési kulcsokat. (A gépiparban és a könnyűiparban ezt a rendszert csak 1981-ben vezetik bej Erőteljesebb gyártmányfejlesztés Valószínű, hogy a vállalati értékalkotó tevékenységhez jobban idomuló képzés a fejlesztési szükségletek szerint csoportosítja át az alapok képződését, amely így a felhasználást is előmozdítja, lendületbe hozza a műszaki fejlesztési tevékenységet. Ebben az összefüggésben említhető az is, hogy a feldolgozóipari termékek többségénél a belföldi ár egyik összetevője az adott termék tőkés piaci exportára, illetve annak nyeresége, ami rá- kényszerít az erőteljesebb gyártmányfejlesztésre. A műszaki fejleszti alapot az ed-, digiek során elvétve, kis í mértékben fordították a» technológiák korszerűsítésére. E tekintetben is várhatók változások, mert egy új hitelfajta — az innovációs hitel — és a minisztériumoknál központosított fejlesztési alapokból való juttatás a technológiák fejlesztésével szorosan összefüggő gépbeszerzések finanszírozását is lehetővé teszi. Garamvölgyi István Beszámolás a KGM előtt Mérce: a belföldi kereslet, exportkövetelmények A Kohó- és Gépipari Mini ztérium vezetői sorra beszámoltatják az alacsony hatékonysággal dolgozó vállalatokat, miként korszerűsítik gyártmányszerkezetüket, növelik gazdaságos termékeik arányát a termelésben, biztosítják-e a belföldi kereslet kielégítését, s eleget tesznek-e a magasabb mér- céjű exportkövetelményeknek. Néhány gyár a létszám csökkenésére, a fejlesztő beruházások elhúzódására hivatkozik, amikor szóvá teszik az ütemtelen szállítást, a rossz minőséget. A Fegyver- és Gázkészülékek Gyára noha növelte a termelést, — már az elmúlt évben a tervezettnél 20 százalékkal több gáz-vízmelegítőt. s több konvektort szállított a kereskedelemnek — továbbra sem tudja maradéktalanul kielégíteni az igényeket: nagy az eltérés a belkereskedelem által felmért lakossági kereslet és a termelési lehetőségek között. A tárca vezetői sürgették a gyárat: dolgozzon ki mielőbb tervet az ellátási feszültség feloldására. A minisztérium szükség esetén kózbeniár a feltételek megteremtéséhez. A tárca az eddigieknél jobb és több vállalati kezdeményezést is vár a íÉG-től. A gyár vezetői b-szaynoltak arról, hogy az utóbbi években sikerült munkamegosztást kialakítani más hazai gyárakkal. így a Lampart ZIM-mel és a VBKM-mel: megszüntetve a párhuzamos fejlesztéseket — és gyártást. A Lampart ZIM ugyancsak a gyengébben gazdálkodó iparvállalatok közé sorolható. A termelési szerkezet átalakításában eddig csak szerény eredményeket értek el, az elmúlt években megszüntették ugyan a nem jövedelmező, szilárd tüzelésű kályhák, öntöttvas mosogatók, csiszolt edények és olajtüzelésű fürdőkályhák előállítását, a következő években fontos a gazdaságos gyárt- mányválaszték kialakításának meggyorsítása. Háromnégy év alatt 50-ről 80 százalékra növelik a versenyképes, .gazdaságos termékek arányát. f őiskola Győrben Légiforyalmi üzemmérnökök lesznek Légiforgalmi irányítói üzemmérnökök képzését kezdik meg a most induló tanulmányi félévben a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. A hallgatók három félév alatt, levelező tagozaton sajátítják el a hazai és a nemzetközi légi- forgalmi irányításhoz szükséges tudnivalókat. Az új szak továbbképzés jellegű, tananyagát azok számára állították össze, akik a forgalomirányítás terén alapképzésben részesültek, és forgalomirányító tiszti beosztásban tevékenykednek. A másfél éves képzés során egyebek között közlekedés auto- ■ matikát, számítástechnikát, rendszer- és gazdaságtant, légi jogi ismereteket tanul- -'-nak, s elmélyítik tudásukat a matematikában és a légifor- galom irányításában. Az államvizsga sikeres letétele után üzemmérnöki képesítést kapnak. Elhunyt Darida Mihály rendőr ezredes A BM Heves megyei Rendőr-főkapitánvság és e gyászoló család mély megrendüléssel tudatja, hogy DARIDA MIHÁLY, rendőr ezredes, a Heves megyei Rendőr- főkapitányság vezetőjének helyettese, 1980. február 5- én, életének 51. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Darida Mihályt a Belügyminisztérium saját halottjának tekinti. Végső búcsúztatására 1980. február 8-án, 15 órakor Egerben, a Kisasszony-temetőben, katonai tiszteletadással kerül sor. Darida Mihály 1929. június 2-án Csorváson született, szegényparaszt családból. Fiatalon, 1949-ben önként jelentkezett a rendőrség állományába. Kinevezése után járőrként szolgált a megye több községében. A szerény, szorgalmas, tehetséges rendőr egyre több és magasabb beosztást töltött be. 1971. júliusától nevezték ki a főkapitányság állambizton sági helyettesének. Nagy felelősséggel járó beosztásaiban munkájára mindenkor a lelkiismeretesség, a kötelességtudat, az alaposság és az ember szeretete, tisztelete volt a. jellemző. A párt tagjai sorába 1951-ben lépett, és a három évtized alatt mindig aktív politikai és közéleti tevékenységet végzett. Tagja volt a BM-szervek pártbizottságának és végrehajtó bizottságának, jártasságát és gazdag tapasztalatait, jól hasznosította a pártmunkában. Áldozatkész, kiváló munkáját több esetben erkölcsileg is elismerték, többek között kiérdemelte a Kiváló Szolgálatért- Érdemrendet, a Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyás ezüst fokozatát. Fiatal, tehetsége teljében levő, a népi hatalomért élő és dolgozó élet végére tett pontot a halál. Fiatal, de nagyon gazdag élet végén. Tartalmasabbá vált az újítók és feltalálók tevékenysége Az Országos Találmányi Hivatal elnökének nyilatkozata Lendületesebbé vált az újítómozgalom, a feltalálók tevékenysége, s a tervezés, kutatásfejlesztés munkája' is megélénkült a vállalatoknál a szigorúbb szabályozók életbe lépése nyomán, amelyek a termelés irányítóit a szellemi kapacitások jobb kihasználására ösztönzik. Mind több gazdálkodó egységben ismerik fel, hogy a minőség javításához, a termékszerkezetváltáshoz, a piacképes termékek gyártásához a „gondolkodó ember” ötletei, javaslatai óriási feltáratlan tartalékokat hordoznak magukban. Az értékes műszaki, szellemi alkotások gyakorlati megvalósítását, az egyéni és a kollektív újítók, feltalálók munkáját az Országos Találmányi Hivatal irányító, szervező, tanácsadó tevékenységgel segíti. Erről számolt be Pusztai Gyula, a hivatal elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Az elmúlt néhány hónap tapasztalatai azt igazolják, hogy az újító és feltaláló tevékenység tartalmasabbá vált. Míg korábban a vezetők sok helyen adminisztratív tehertételként értékelték az éves újítási tervek elkészítését és végrehajtásuk gyakran formai volt, addig most az újítók és feltalálók munkája mindinkább felnő eredeti- funkciójához, tártál-' masabb, ténylegesen a helyi feladatok teljesítését, a termelési tervek megvalósítását, a nyereségképzést szolgálja. A szocialista brigádok, mint a termelés alapsejtjei, újításaikkal, találmányaikkal különösen fontos szerepet töltenek be a technológiák ésszerű módosításában, a gazdaságos gyártási folyaA „virágos” Márkáz a faluszépitő versenyben A legutóbbi tanácsülésen dr. Miklós Endre, a körzet megyei tanácstagja, a fa- luszépítésért, az eredményes munkáért, a 3000 lé- lekszámon aluli l özségek számára meghirdetett megyei versenyben elért második helyezésért elismerő oklevelet, és 75 000 forint jutalmat adott át Márkáz Község Tanácsának. Nehéz lenne eldönteni, hogy az Eger. vagy Gyöngyös felől érkezőnek nyújt-e szebb látványt Marka? környéke. Most vastag hó fedi a széles szőlőtáblákat, téli ajándékként csodálatosan csillogó szőnyegként kúszik fel a Mátra sziklás oldalán. De tűnődésre nincs idő, mert a gépkocsi vagy az autóbusz Márkáz új házsorai közé ka- nyarodik'. De milyen lakások! Emeletes villaépületek, lent garázs és pince, fent erkély, fürdőszoba. Egyetlen pillantás a József Attila utcára, vagy végig a Fő utcán, a község lakóinak iparkodásáról, jó módjáról győződik meg az ember. Közben Szekrényes Ferenc, a népfront helyi elnökének szavaira figyelek. Magam is tudom, ma mégis olyan furcsán hangzik, hogy 30—40 évvel ezelőtt az emeletes családi villák helyén egy- szoba-konyhás, szegényes házak álltak. Messziről hordták az ivóvizet, most az egész községben vízvezeték van. Az idősebb asszonyok a meleg vízre jártak mosni, nagy köveken sulykolták a vászonruhát. Ma mosógépet (sokan automatát) használnak. A meleg víz helyén gyerekfürdőt építenék. Korszerűsítették a közvilágítást, sportpályát, autós pihenőt építettek, felújították az óvodát. Füzetemben sok mindent fel sem jegyeztem, csak néztem és csodálkoztam. hogy szülőfalum szomszédsága mennyit fejlődött, amióta nem jártam erre. Mennyi pénz. munka és utánajárás kellett ahhoz, hogv a község forgalmasabb utcáin portalanított út legyen, Domo.szló felől és a bisztró előtt is új hidat építsenek. Az elmúlt két-három nyáron egyre több helven ültettek fákat és virágokat. Gerhát Béla nemcsak saját portája előtt kertészkedik, hanem nagyobb területet szépít, gondozgat. Ferencs Ándrásné példát mutat és ügyesen szervezi a társadalmi munkát. A Szabadság utcát a környék lakói méltóvá tették nevéhez: széles és virágos. A Lenin utca közterén padokat helyeztek el, fákat ültettek. Szekrényes Lajos, a 4-e.s körzet tanácstagi a sorolta, hogy Hacsavec János korát meehaladó igyekezettel iparkodik a községet szépíteni. Aztán a legszorgalmasabbak között említették Sedu*ák Zoltán. Horváth János. Szekrényes Béla, Kovács István. Barta Zoltán nevét. A Lenin utca környékén lakóknak két terük is van. de tavasszal újabb virágokat ültetnek, gejndoznak. A termelőszövetkezet génekkel és szállítással eddig sokat segített. T;V/- után is fgy lesz. hiszen Halasi János elnök .sokaié nácstitkárként dolgozott Márkázom Zala. Dezső társadalmi munkában látja el a tanáfs- elnöki tisztséget, de vízvezetékszerelő a szakmája, gva- korlati tanasztaigtait hasznosítani tűdig. Juhász József tanácstitkár boldogan mutatta a most érkezett díszes oklevelet és a 75 000 forintos csekket, de nyomban a további faluszépítési tervekét említette. A társadalmi munkát szervező bizottság azt javasolja, hogy tavasszal és nyáron a házak erkélyeire minél több szép virágot helyezzenek. Bizonyára így lesz, hiszen Márkáz község lakói szeretik a szépet. Hátha régi törekvésüket is sikerülne megvalósítani! Az eger—verpelót—gyöngyösi útvonal keresztülszeli a községet. De nem úgy, ahogyan a mai és az egvre növekvő forgalom megköveteli és ahogyan a köz-ség lakói szeretnék. Az út korszerűsítése, rendezése előtt nem lehet járdát építeni, a csapadékot elvezetni. Mindez együtt meghaladja a község anyagi erejét, a megyétől várnak segítséget. Céltudatosság, egyenletes fejlődés jellemzi Márkáz község munkáját, ez hangzott el az oklevél és a jutalom átadásakor, korábban is nyertek faluszépítésért harmadik díjat. Mi lehet a .siker titka? Inarkodó, dolgos emberek élnek Markazon. A jól gazdálkodó tsz és a közeli inari üzemek jó meg. élbetért adnak a lakosságnak. Ha a község nolitikaí, tanácsi és gazdasági vezetői között olykor elő is fordul vita és nézeteltérés, hamar rendet teremtenek, a közösség ügyében jól együttműkö- dik. eredményesen dolgozik a lakosság és a vezetés. Fazekas László matok kialakításában és a konstrukciók létrehozásában. Más országokkal összehasonlítva, nálunk a kutatás- fejlesztés és az újdonság ipari gyártásba vétele között aránytalanul lassú az úgynevezett innovációs folyamat» ami nemcsak drágítja a költségeket, de egyben gátja a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásnak. Ezért az innováció meggyorsítására, kormányhatározat nyomán a Magyár Nemzeti Bank 600 millió forintos keretet hozott létre, amiből azok a vállalatok kaphatnak visszatérítendő támogatást, amelyek a világpiacon keresett. jól értékesíthető, új termékeket fejlesztenek ki. Ezeknek a műszaki alkotásoknak a kiválasztásához a Találmányi Hivatal is segítséget nyújt. Elsősorban azt tárja fel, hogy nincs-e párhuzamosság a műszaki fejlesztésekben. akár hazai vagy más országbeli vállalatokkal. A párhuzamos fejlesztések elkerülését egyébként főleg az iparjogvédelmi kultúra emelésével, s a technika je- jelenlegi állásának földerítésével érhetik el a vállalatok. Ilyen megelőző tájékozódó munka a kohó- és gépiparban már kötelező az üzemek számára, s most van közreadás előtt az országos ipar- jogvédelmi szabvány, A hivatal szabadalmi témafigyelést végez az iparvállalatok, intézmények számára, a témafigyelőből a tizenkét legfej letteb ú ipari ország -műszaki fejlesztési irányairól kaphatnak tájékoztatást, támpontot sóját fejlesztésükhöz. Sok vállalat él már ezzel a lehetőséggel. sok közülük konkrétan egy-egy gyártmányra kér információt, hogy pillanatnyilag hogyan áll a nemzetközi élvonal. Néhány vállalat maga végzi a tájékozódást a külföldi azonos profilú cégek fejlesztési irányairól, így az Egyesült Izzó, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, valamint az Észak-magyarországi Vegyiművek. Természetesen ehhez fejlett apparátus. jól szervezett szabadalmi osztály szükséges. (MTI) 1980. február 6.. szerda
