Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

KÉPERNYŐ

ELŐTT

A gyökerek

AMERIKA MA nem lenne éppen az ami, ha nem lett Volna rabszolgaság, Bal az „Igazságot“’ senkitől sem tdé- zeni. pedig minden bizony, nvtil találtam volna Idézhető nagyságát az irodalomnak, a történelemnek, vagy a politikának, kinek szavai, éppen neve okán, kevésbé tűn* nőnek cinikus kifejezésnek. Az emberiség történetének legnagyobb szégyene a rab* szolgaság volt, de amely nélkül az emberiség nem jutott volna el civilizációjának és kultúrájának ama szintjére, ahová máig eljutott. A rab- szolaatartó társadalmak az osztály társadalmak fejlődésének, kialakulásának egy-egy fokát lelentették és egyben az emberiség korát Is. A

A rabszolga...

mai szemmel valóban szörnyűséges rabszolgaság és intézménye a görög, a római és számos későbbi társadalom alappillére volt.

Spartacus fellázadt ugyan és rettegésben tartotta római uralt, de harca mai szemmel tekintve bármennyire is csodálatra méltó, versre, regényre. balettre ihlető, eleve bukásra ítélt küzdelem Volt. A társadalmi feltételek még nem voltak érettek arra, hogy a rabszolgatársadul- mat a feudális, a jobbágy- tartók társadalma Váltsa fel. És még mindig nem a tévésorozatról szólva: az ENSZ 1948-ban (!) ünnepélyesen deklarálta, hogy a rabszolgatartás és a rabszolgakereskedelem minden formája tilos. És nem egészen három t?' - vet később, kénytelen volt újból leszögezni ezt az álláspontját, ám a Rabszolgaság Ellen Küzdő Szervezet — mert lám még ilyen is van. s mint kiderül kell is, hogy még legyen — két esztendővel ezelőtt is azt állította még. hogy legal tbb tízmillió rabszolga él manapság is a földön.

Nem általában a rabszolgaság ellen kell felhördülnünk a Gyökerek láttán.

Már az Ida* programjukét is a Bar tók-cen len áruimra

való készülőd's jegyében állították össze amatőr zenei együtteseink. A Kovu-rk Országos Tanácsának felhívására az év során a különböző rendezvényeken, találkozókon részt vevő énekkarok minden fellépésükkor legalább egy Bartók-művet, illetve a Mester rendkívül, gazdag népdalgyűjtéséből, -feldolgozásából válogatott összeállítást tűznek műsorukra. Fo.íozott gondji fordítanak a;rs is. hoa> a. amatőr dalosokat mind jobban megismertessék a nagy zeneszerző életével, munkásságával.

0M&Mg

1980. február 5., kédd

hanem a rabszolgaság eme talán minden korok legbru- tállsabb fajtájává lelt kizsákmányolási „forma" korszerűtlensége ellen. Amit már semmi, csak legfeljebb h rabszolgaturtók Igazoltak szükségesnek, A XVIIf. század már a felvilágosodás százada Európában, Rousseau. Decartes. Diderot —■ hogy csak a történelemből, vagy az Irodalomból néhány Ismert nevet citáljak — már nemcsak íriák és vallják, de tanítványaik országokat átfogó sereseivel hirdetik Is az emberi egyenlőséget. Már nem is reltetten izzik. hanem lángol a forradalom tüze. de az Egyesült Államokban a rabszolgaság intézménye oly magától értetődő, hogy Franklin Benjámin, vagy akár Jefferson, a nagy elnök, maga is rabszolgáiul- tó. Bár az ember egyenlőségét vállalják és vallják.

NOS. NÁLUNK Magyaror szégon nem ürülnek ki az utcák a Gyökerek vetítésekor, de kétségtelen, hogy a Gnmbiából elhurcolt Kanta Kinte és társai, leszármazottjai sorsa. Alex Haley ná- • lünk is megjelent könyvelik tévéváltozata, igen nagy érdeklődést Váltott ki a ma.. .cs a rabszolgatartó

gyár közönségben is. Jómagam számára — bevallom őszintén — nem a korokat, korszakokat és sorsokat átfogó történetek az érdekesek, mert egy idő után e történetek mögül mindinkább ktvülan a sorozat rendezői, dramaturgiai gyengesége Is. Sokkal inkább a hazai reagálás, az érdekes, a kétségkívül egzotikus és a mi számunkra extrém történet, egy

ősszel ismét megszervezik a középiskolás énekkarok országos fesztiválját, s az itt legkivélóbbnak bizonyult kórusok novemberben dísz-, hangversenyt adnak a Zene- akadémia nagytermében.

Valamennyi megyében önállóan is megemlékeznek Bartók Béla születésének too. évfordulójává’. így idén és jövőre országszerte ünnepi előadásokon szerepelnek h helyi amatőr együttesek a vidéken élő hivatásos előadóművészekkel, illetve zenekarokkal együtt.

Különösen azokon a vidékeinken, ahol Bartók népdalokat gyűjtött, ösztönözni kívánják a helyi pávaköröket. együtteseket arra. hogy e szinte kiapadhatatlan folk* lórkinesből minél többet sajátítsanak el és illesszenek repertoárjukba. (MTI)

sajátos családregény képer- nyősítése és annak hatása az odafigyelésre késztető. A ma embere, a ma magyar embere számára nem jelent történelmi és átélt tudatot az a még oly megdöbbentő szóm sem. hogy mintegy 50 millió fekete bőrű embert hurcoltak el, öltek meg 1882- ig Fekete-Afrika népeiből, mígnem 1802. szeptember 22*én Abraham Lincoln eltörölte a rabszolgaságot. Arról sincs személyes élménye, vagy keveseknek van csak, hogy még manapság is, több mint egy évszázaddal a rabszolgák felszabadítása utón. milyen hallatlanul éles az elleniét h feketék es fehérek között' az Egyesült. Államokban.

Aligha lehet ezek után és ezek miatt kétséges, hogy a humanista háborgás sokkal inkább egyfajta kalandos történelmi film iránti magas fokú érdeklődés, mintsem olyasfajta önmagával és a múltjával szembenéző lelki- ismeret-vizsgálat. mint amilyen a Gyökerek a regényben és a tevéváltozatban az amerikai átlagpolgár számára volt és maradt. Gilbert Moses rendező egyszerre törekedett regényhűségre, látványosságra és az emberi érzelmek. a lázadás és a kiszolgáltatottság dialektikájának képernyői megfogalmazására. Hol ez sikerült jobban, hol az, egy azonban vitathatatlan: ez a tévéfllm-so- rozat nálunk is felrázta az érdeklődést és nálunk is, azért egyfajta szembesülést jelentett a faji előítéletekkel.

EBBŐL A SZEMPONTBÓL,

sőt. pontosabban ebből a szempontból Is hasznos vállalkozás volt Alex Hnley regényének tévéadaptációját megvásárolni és bemutatni a magyar közönségnek is.

Gyurkó Géza

Szalay István:

Vadászkalap

i.

Amikor belépett a szobába, friss erdőillattal telt meg a levegő. Több évtizedet megért elnyűtt vadászkalapját maga mellé huppantotta a földre, egészen közel a szék lábához, aztán, hogy ellenkezni próbáltam, mosolygott.

— Sose törődjön vele! Tudja, én úgy szeretem, ha a kalap a fejemen van. vagy pedig közvetlenül a kezem ügyében, mert nélküle hová is mehetne az ember?

Hallgattam dallamos beszédét, jóízű, találó megjegyzéseit, miközben ő engem fürkészett, majd a puska- szekrényen akadt meg a tekintete :

— Többet tisztítgatja, mint használja ezeket a puskákat, pedig a vadászpuska nem dísznek való.

Valamit moiit*<«m rá mentegetőzve, miközben ő tekintetével végigsimogatta az agancsokat, az öregapámtól örökölt vadászkürtöt, a vadászlámpát is a sarokban.

—- Keveset vadászik mostanában! Nem tetszik nekem, hogy többnyire csak a városban jár-kel, kényelmes székekben üldögél...

Mi.t tehet ilyen szóra az ember, minthogy a feje búbját vakargatja. aztán ezzel. azzal mentegetőzik, hogy így. meg úgy. sok a munka, vendégek, miegyéb, de ő mindezekre csak a fejét csóválta:

Legalább egy Bartók-műsort

Ősszel

a középiskolás kórusok országos fesztiválja

Hasznos együttműködés

ősszel a hatvani I-ets számú Általános Iskola 3/b osztályos tanulóit tömörítő úttörőraj és a Hatvani Városi Rendőrkapitányság Ifjúság- védelmi önkéntes rendőri csoportja között szocialista szerződés megkötésére került sor. E szerződés rögzítette. hogy a csoport patronálja a rajt és tagjait, részükre különoőző' előad.)inkát. KRESZ-Jeteit- *‘t és kirándulást szervez. E sorozat egyik állomás^ volt rtemié- giben a városi művelődési központban megrendezett KRESZ-vetélkedő. amin ''a pajtások számot adtak város- és közlekedési ismeretekben szerzett tudásukról. A legeredményesebbnek a Pinoccio őrs bizonyult, amelynek tagjai a KBT által felajánlott polikreszjátekot és egyéb értékes nyeteményt vehettek át. A többi részt •/evő pajtás sem távozott el üres kézzel. A tombolán mindenki ráérhetett valamit. A jól sikerVt rendezvényen az Eger—-Mátra vidéki ‘Bor(Fotó; Szabó Sándor)

gazdasági Kombinát hatvani üzeme többfajta Márka-üdítővel látta vendégül a pajtásokat.

Képünkön: a gyerekek boldogan mutatják a nyereményüket, Vrabecz Mátyásné osztályfőnöküknek.

23 magyar film Pécsett

Megkezdődött

a XII. magyar Játékfilmszemle

Lapunk munkatársa jelenti:

A hétfői Dunántúli Napló hírei közt keretet kapott az egyik .szívderítő hír, mely szerint a Mecsek alján megjelent az első hóvirág. Az időjárás az Egerből idelátogató számára valóban nagyon enyhe, . Pécs február elején tavaszias derűvel, napsugárral fogadta a XII. magyar játékfilm« zsemle résztvevőit.

A hangulat igazán feszti- váli. Bár a 4-től 8-ig négy nagy moziban bemutatandó 23 magyar és 12 külföldi filmre elővételben elkelt majd harmincezer jegy, mégis alig van olyan járókelő, legyen idős. vagy fiatal, aki a megyeszékhely központjában meg ne torpanna a műsort, a rendezvényekét hirdető plakátok, hirdetések előtt.

Pedig az idei szemle — a

takarékosság jegyében —

valamivel kisebb fényű, mint a korábbi kilenc alkalommal volt. ..Csak” ötszáz szakembert hívtak, ..csak" öt a helyszínek száma és .csak'1 öt napig tart a program. S kevesebb a szemlét kiegészítő kiállítások, s más műsorok száma is.

Igaz, az idén nem egy új vonással gazdagodott a filmszemle. Az 1979-es esztendő színvonalas termelésének bemutatása mellen ugyanis mód van arra. hogy a szakemberek a helyi érdeklődő közönséggel együtt megvitassák milyen filmekre van szükség 1980-ban. mit vér az értelmiség a mozitól, ,a jelen, s a múlt valósága hogyan tükröződik a stúdiók filmjeiben, s mi a magyar produkciók helye és szerepe kultúránkban. Új vonás az is. hogy a rendezők, dramaturgok, forgatókönyvírók és

a szakosztály tagjai ez alkalommal szavaznak arra, melyik magyar alkotást tartják a legkiemelkedőbbnek.

A filmek és filmesek e pécsi találkozója azonban szokás szerint nemcsak egyszerűen az elmúlt esztendő szemléje, hiszen 15 országból érkezett külföldi kritikusok véleménye befolyásolja, hogy milyen produkciókat, vásárolnak meg tőlünk a/, idén. Nos, az mindenesetre bizonyos, lesz miből válogatni.

Hétfőn délután ár. Pozsgai Imre kulturális miniszter, kulturális életünk időszerű kérdéseiről és a film kapcsolatáról szólott előadásában. s ezzel nyitotta meg a pécsi filmszemlét. Az esti órákban pedig bemutatták Rózsa János Vasárnapi szűrők című új filmjét.

Németi Zsuzsa

— Hajnali háromkor még nincs vendég, sem holdtöltekor, este nyolc, kilenc után.. .

Elnevettem magam ügyetlen válaszaimon, a könyörtelenül igaz .szavak hallatára, de a korábbi orvosi tanácsok is eszembe jutottak;

—■ Ne hajszold magad! Többet mozogj. kapcsolódj ki, még ha az alvás rovására megy is néhanapján. . .

Mór-mór az volt az érzésem. hogy ez az ember belém lát, amikor újabb megjegyzéssel állt elő.

— A disznóagyarak bizony gyengécskék! Aprók, silányak. látszik, hogy többségük szórón lőtt, beetetett népség.

— Tudja, nincs szerencsém a disznóhoz.

Ezen aztán akkorát nevetett, hogy még az arca is nekipirosodott. A kényelmes vadászok mindig a szerencséjükre panaszkodnak, pedig sokszor — már megbocsásson — a lustaság az ok inkább, mint a szerencse hiánya. Magának magyarázzam, hogy a nagy kanok nem délután, meg estefelé korzóznak az erdőn, vagy azt kérdezzem meg, hogy hányszor töltötte már kint az éjfélt egy- egy takaros agyarasra várva?

A szavak a torkomon akadtak, de ő most beszélő kedvében volt:

— Tudja-e, hogy magának köszönhetem azt, hogy vadász vagyok, hogy vadászka- lapot hordhatok a fejemen?

— Ne köszönjön maga nekem semmit! — kaptam a szavába kicsit ingerülten, de ő feltartott mutatóujjával jelezte, hogy beszélni óhajt:

— A háború utáni telek nagy, erős havazásokat hóztak. Jól emlékszem. — mintha ma történt volna — a Kupacső gyerekkel, mint két suttyó legényke jártuk az erdőt hús után. Akkortájt — ha visszaemlékszik — orvvadászott a fél falu, bér ahogyan a hatalom erősödött, egyre szorosabbra fogták a gyeplőt.

— Fegyvereket, töltényeket beszolgáltatni! — dobolta naponta a kisbíró. de az erdők odvas fái. mélyen rejtett szlklarepedéseí tele voltak puskával, lőszerrel. A Nemzeti Bizottság tagjainak, — maguknak — volt csak néhányuknak fegyvertartási engedélyük, az is kétcsövű flintára.

—- Azokban a napokban már teljesen nem volt mit enni, a gyerekek is húsért jajgattak, ezért elhatároztam, hogy nyakamba veszem az erdőt. Éjszaka még lámpát sem gyújtottam, ügy szede- lő/.ködtem össze, baltát csaptam a hónom alá. kötelet csavartam a nagykabát tetejére. Az ajtónyikorgásra anyám felébredt.

— Orvvadászni mégy már megint?

Csitítottám az anyámat, de ő rákezdte, hogy nem elég-e a bajunk, hogy apám a Donnál maradt, és hogy inkább sose lásson húst, mintsem engem börtönbe vigye nek.

Én voltam otthon a legidősebb fiú, ezért szó nélkül ráhúztam anyámra az ajtót, — majd elhallgat, ha magában marad — gondoltam, de azt is tudtam, hogy ennie kell a családnak.

Éjfél már jócskán elmúlt, amikor kétszer egyformán mégkoccantotfam a Kupa- csőék ablakát. Jött is nemsokára a cimborám, emlékszem, még szánkót is húzott maga után, hogy azt higy- gyék, hogy tényleg fáért megyünk.

(Folytatjuk)