Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

Holdbéli tájon Ahol a bauxit regénye kezdődött Az idén harmadszor Négyszázötven felvételi lehetőség az Államigazgatási Főiskolára Jó szerencsét — köszönti a látogatót a táróbejáró a sza­badtéri bányám úzeumnál nyíl útmutatását követve tényleg tízpercnyi sétával oda is érünk a Melege» li­re. E kiterjedt bauxit-előfor- dulási terület a holdbéli táj! Mintha több emelet nagysá­gú ekék szántották volna föl! Itt is a vöröses , talajszín uralkodik, de néha. esős idők után e lilásvörös. né­hol sárga foltokkal enyhített buckák közt kis, türkizkék tavak csillognak. Ezen a mintegy ötvenezer négyzetméternyi területen már lefejtették a bauxitot. Amj megmaradt, az alatta levő fekti. egy karsztos, töb­rös. dolomitos terület, ame­lyen váltakozó vastagságban és magasságban láthatjuk a széleken, a kiemelkedések peremén a különböző kőzet­Ezekben a betekben dön­tenek a továbbtanulásról az idén érettségizők — és a ko­rábban végzettek —, a je­lentkezési lapokat március 31-ig kell eljuttatniuk a megjelölt egyetemre, főisko­lára. Várhatóan ismét .sokan pályáznak majd az Állam- igazgatási Főiskolára. — Az idén ' jelentkezhet­nek harmadszor az ország legfiatalabb oktatási intéz- mónyébe. az Államigazgatási Főiskolára a fiatalok — mondotta Kelemen Ferenc főigazgató az MTI munka­társának, — 'S a leendő el­sőévesek búcsúztatják majd az elkövetkező tanév végén a főiskola első végzett szak­embereit, diplomásait. ,— A jelentkezők magyar nyelv- és irodalomból, vala­mint történelemből vizsgáz­nak, ám a történelem helyett áz igazgatási ismeretek cí­mű tárgyat is választhatják azok. akik azt a középiskolá­ban tanulták. A sikeres vizs­gázók közül 150-en a három­éves nappali 300-an pedig a négyéves esti és levelező ta­gozaton kezdhetik meg ta­nulmányaikat. — Lényegében a tananyag, ból is következik, hogy el­sősorban a városi, községi, járási és megyei tanácsok munkaerőpótlását vagyunk hivatottak megoldani, de szakembereinket minden bi­zonnyal szívesen látják az államigazgatás legkülönbö­zőbb területein. Jogelődünk a Tanácsakadémia volt, a nagy múltú intézményből ..nőtte ki magát” az Állam- igazgatási Főiskola. (MTI) Aki nem sajnál néhány órás kirándulást, különös, valósággal holdbéli tájra jut- ,hat. A Vértes-hegység déli oldalát keresse föl! Mehet Bicskén és Csákváron át vagy Tatabánya és Környe felől, avagy Székesfehérvár vagy Mór irányából. Csák- vórtól északnyugatra a hegy gyönyörű erdői és tisztásai között kiágazik egy út nyu­gatra. Gántra vezet, s to­vább. Gánt-bányatelepen át Zámoly, Székesfehérvár felé. Gánt neve talán nem hang­zik ismeretlenül az olvasó­nak, s talán rémlik is, hon­nan ismerős: a ,.magyar arany”, a bauxit regényének fontos színhelye ez a kis falu. Az ALUÉRC Hatvanegynéhány éve már annak, hogy megalakult az első nemezetközi nevű ma­gyar baüxi tbányászó és ba- uxitfeldolgozó vállalat, az ALUÉRC, s hatvan éve kezdte meg a kutatást ép­pen itt: Gúnh Csák vár, Csákberény térségében. A gántl bauxitot Balázs Jenő bányamérnök fedezte föl, ő létesítette a bagolyhegyi ku­tatótárót. Ez ugyan már nem látható, de a közelében egy részben szabadtéri, • részben föld alatti bauxitbányászati kiállítás van, ott a kitermelt buuxitlencse helyén, illetve mellette. Néhai bauxiítclep Ha Gántról a bányatelep felé megyünk, egy kanyar előtt, az út jobb oldalán tű­nik fel a múzeum, amely­nek tágas parkolója van. Annak korlátjáról lenézhe­tünk a mély bányahelyre, amelynek oldalán kitűnően láthatók a különböző kőzet­rétegek, vetők, gyűrődések. Néhol szenes, fekete vonula­tok ágyazódnak be, máshol sárgásabb rétegek, de az uralkodó a vasas és timföl- des talaj vöröses szine. A látogatót jól eligazítják a gondosan kitett feliratok, tá­jékoztatva a földtani kép­ződmények jellegéről, létre­jöttéről. Aztán persze észrevesszük azt is. hogy egy táróbejárat­ként kiképzett kapu fölött Adattároló bank 40 üzem több mint 2000 forgácsológépének adatait számítógép tárolja az NDK- beli Halléban. Ily módon gyakran ellenőrizhető a sza­bad kapacitás és javul az ál­lóeszköz-kihasználás. A tóro- lóbank bizonyos készülékei­nek alkotói közé tartoznak a hallei Martin Luther egye­tem diákjai is. Az ország más egyetemei és intézményei is bekapcso­lódtak a termelés gazdasá­gosabb szervezésére irányuló tudom^nvos munkába. így a Carl Schorlemmer Műszaki Főiskola (Halle) kutatóinak többsége ipari feladatok megoldására készült fel. Partnereik a Leuna és Buna Művek. A holdbéli táj: a Melegcs It. részlete (Bojtár Ottó felvételei) ott a Jó szerencsét felirat, előtte meg az egyik oldalon egy régi csörlő, a másikon egy csille, no meg a bányá­szokat szállító kis szerel­vény. E néhai bauxittelep tanul­ságos és érdekes, sőt — azt is mondhatnánk — festői! Ám ez nem minden. Mcleges A parkolónál tábla irányít egy másik kirándulásra, s a ílteg-maradványokat, Néhol érdekes, szabályos vékony lemezekben elválasztható, tö­rékeny mészpalák torlódnak össze ferdén. Egykori föld­rengések nyomát Őrzik a megdőlt, egymásba torlódott rétegek. Tobzódnak itt a színek és a formák... A bauxit regénye koránt­sem ért véget, ha e két gán- ti bányatér már csak múze­um Is. .A közelben ma is dolgoznak, bányásznak. N. F. A zenekarok egyik legel­terjedtebb hangszere a hege- dű. de a kamarazenében is vitathatatlanul vezető helyet foglal el. A legmagasabb hangfekvésű vonós hangszer. Feltalálójáról nem beszél­hetünk; lassan, fokozatosan alakult ki a legrégibb korok különféle húros hangszerei­ből Már a régi Indiában, Arábiában, Görögországban is ismertek hasonló hangsze­reket, ezek azonban vonó nélküli pengetös hangszerek voltak. Kialakulása, fejlődé­se együtt járt a hárfa és a lantfélék alakulásával. A vo­nó megjelenéséről csak a XI. századtól vaónak bizo­nyítékok. Mai formájában a XVI. század végén Észak- Olaszországban jelent meg. A cremonai iskola is meg­hagyta eredeti méreteiben, bár ennek mesterei (a legis­mertebb Stradivarius) emel­tek a hangszert a legnagyobb tökéletességre a XVIII.szá­zadban. A hegedű hátlapja, kává­ja, a csiga és a nyak, a láb keményfából, leginkább ju­harfafélékből, a fogólap, a nyereg, a húrtartó és annak gombja, a kulcsok ébenfá­ból, a tető és a hanggeren­da puhafából, leginkább luc- vagy egvéb fenyőből készül­tek. A középen enyhén dom­ború tető vagy fedél közepe táján vannak kétoldalt az ún. f-lyukak. amelyeknek az a rendeltetésük, hoav a húr­rezgés által támadt s a he­gedű hangszekrényében meg­erősödött hang szabad utat nyerjen kifelé. A több húros lantokkal, violákkal ellentétben a he­gedű négyhúros hangszer: E, A, D és G húrokkal. A három magasabb húr régeb­ben bélhúrból készült, a negyedik bélhúr fémmel volt behúzva. Napjainkban álta­lában mind a négy húrt fém­sodronyból készítik, s már csak igen ritkán használnak bélhúrt vagy fémszállal át­sodort bélhúrt. Képünkön: Csehszlovákia hegedűgyárából a világ 80 országába jut el a termék, köztük tömegesen gyártott oktató, illetve gyakorló hege­dűk, de kiváló minőségű mesterhegedük is. (MTI Kül­földi Képszolgálat) Azt még megértette a berber delegáció, hogy a Fe­rihegyi repülőtéren nem vár­ta őket díszszáz-ad. Elvégre betakarítás van. Kissé fur­csállták, hogy a esókokat- csokrokat osztogató úttörők is hiányoztak. Azon viszont már fönnakadtak, hogy nem várta őket senki. Azt azért nem mondhatták, hogy a kutya se, mert a vámőrség kábítószerkutató kutyája körülszaglászta őket; Végül a peronról előkerült egy illetékes: a külügymi­nisztérium! óvoda anyagbe*- szerzője, aki ezúttal vendég­eligazító Is. — Tisztelt vendégeink — mondta meghajolva —, az utóbbi évek legnagyobb diplomáciai csúcsszezonjá­nak örülhetünk. Hazánk diplomáciai kapcsolatai nö­vekvő volumenét Illetően meg kell mondanom a tisz­telt vendégek felé... Szóval, hogy Itt van öt jegy, üljenek buszra, és a Parlamentben találkozunk. — Hogyan? —- kérdezte a küldöttség vezetője, aki már járt Grönlandban. s így kissé értette azt az eszkimó nyelv­járást, amelyen — tévedés­ből — az anyagbeszerző kö­szöntötte őket, — Úgy, hogy sajnos nem mehetek önökkel, mert en­gem a vend delegáció 'oga- dására küldtek, és sietek vissza hozzájuk. Szegény vendek már fél órája ott ül­nek a teherautón, és engem várnak. — De hát... És az osz­tályvezetője? — Az óvodai? ő a szecsua nőszövetség delegációjának mutatja éppen most a Ha­lászbástyát. , — A diplomáciai csoport- vezető? — Az irokézek polgárjogi küldöttségével tárgyal. A miniszterhelyettesek egyike hivatalos barátin van Atlan­tiszon, a másik ökörsütésen vesz részt az ugorokkal, a harmadik most Írja alá a zuárdokkal a záróközle­ményt, a miniszter a Bos­nyáék téri piacot mutatja meg a Közös Piac küldött­ségének. A berberek ősz vezetője csóválta a fejét: — És föl­jebb? — Följebb? A kormány részint J51 Dórádéban, ré­szint a Marson tárgyal... Még följebb? A testvéri trák delegációt fogadják. — Még följebb! — nyög­te az ősz vendég. — Még följebb? Hát épp Berberiában vannak, maguk­nál. Ezzel az anyagbeszerző el­rohant, de még visszakiabált, szabadkozva, hogy sajnos kocsi nincs, de már az ugo­roknak is csak talicska ju­tott. Persze a busz már elment, mire a berberek odaértek, így autóstoppal jutottak be Budapestre. A zuárdok kül­döttsége érkezett meg épp a szolnoki barátsági gyűlésről, s a Trabantban még sikerült kényelmes helyet szorítani az öt berbernek. A tágas abla­kon kinézve bámulhatták a kísérő Panni-robogókat és Moped-bervákat. Csak a Kossuth Lajos ut­cáig hozták be őket, innen ugyanis minden le volt zárva az irokéz delegáció miatt. Mikor már két órája vára­koztak a sarkon, a berberek vezetője olyan kacskaringó- sat káromkodott berberül, hogy még a magyarok is megértették. — Na látja! — mondta egy magyar —, maga még csak eljut a Parlamentbe, és hol­nap hazamegy. De hogyan jutok én haza minden áldott nap, ha egyszer a Kossuth Lajos utca túloldalán lakom? A berber küldöttség más­nap hazautazott. — Szép szép ez a diplomá­ciai nyüzsgés — mondta a berberek agg vezetője —, de legalább annyival segítsünk a budapesti közlekedésen, hogy mi nem utazunk oda többet. Ezzel elindult a reptérre az irokéz, a Parlamentbe a vend. és vidékre a szecsua küldöttség fogadáséra. Mert ők is... MAI műsorok: RÁDIB KOSSUTH 8.27 A felnőttkor határán. 8.57 Népdalok, néptáncok. 9.44 Jancsi bohóc. 10.05 MR 10-14. 10.35 Kamaramuzsi­ka. 11.40 Közös, szép fo- lyónk, a Duna. 12.00 Déli krónika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.55 Verbunkosok, nóták. 14.26 Kórusainkat ajánljuk. 14.40 Arcképek a Szovjet­unió népeinek irodalmából. 15.10 Népi zene. 15.28 Nyit- nikék. 16 00 Útközben. 16.05 Rip van Winkle. 17,07 Moz­gásterek. 17.32 Amatőr ze­nei együttesek műsorából. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt.., 18.30 Esti magazin. 19.15 A zeneirodalom remekművei­ből. 20.00 Amíg nem késő. 20.30 A hegedű virtuózai. 21.05 Irodalom a gyorsuló időben. 20.15 Sporthírek. 22.20 Nagyvárosi gondok az USA-ban. 22.30 Operááriák. 22.50 Meditáció. 23.00 Ba­rokk versenyművek. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiákoktól. 13.23 Nuvenykedvelöknek. 13.28 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettő­től hatig. . . 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Nótacsokor. 19.20 És az áldozat? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 „Ne játsszd meg a Csetconi- csott..21.18 Népdalkörök országszerte. 21.38 Örökzöld dallamok. 22.42 Dzsesszfel­vételek. SZOLNOK 17.00 tói 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás-jelen­tés. 17.05 Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkesztő: Zakar János és Regös Zsolt. 17.45 Az igazságügy fóruma. A felelős őrzés. Dr. Tímár László jegyzete — Louis Armstrong trombitál. 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (Kongresszusi munka- verseny a Hatvani Kon­zervgyárban — A miskolci Avas Ruházati Szövetkezet tervteljesítése, exportja — Uj melléküzemág) 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 14.45 Iskolatévé (ism.). 16.30 Melyiket az ötezerből? 16.45 Sakk-matt. 17.05 Az E5-ös — Budapest­től Riszkéig. 17.25 Minden­ki iskolája. 18.30 „Egyfor­ma szó a szánkban”. 10.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Gyö­kerek. 20.50 A repülés tör­ténete. 21.30 Filmezem. 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Spiró György: Nyulal; Margitja (dráma két rész­ben). Kb. 20.50 Tv-híradó 2. 1980. február 5,# kedd á A hegedű útja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents