Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-29 / 50. szám
A kongresszus jegyében Fejlődő élelmiszeripar Az MSZMP XII. kongresszusának 'irányelvei az élelmiszeripar fő feladatát az elkövetkező évekre így fogalmazzák meg: „Az élelmiszeripari feldolgozás, a tároló- és hűtőkapacitás a mezőgazdasági, termeléssel összhangban fejlődjék”. E feliadat jelzi, hogy még ma is arányeltolódás van a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítő- képessége között. Az elmúlt húsz év alatt háromszorosára nőtt az élelmiszeripari ágazatban levő állóeszközök értéké, több mint 2.5-szeresére nőtt a termelés, s gyorsan gyarapodott az élelmiszeripari termékek száma: 1300-ról 5000-re. 1975 —1979. között a mezőgazda- sági termelés, 9.5 százalékkal, az élelmiszeripari termelés 16 százalékkal nőtt, ami jelzi, hogy a feldolgozottsági szint tovább emelkedett. E kedvező irányzat jó alap §rra, hogy a VI. ötéves tervben az élelmiszeripar népgazdasági jelentősége tovább növekedjék. Az ágazatban 14 különböző — statisztikai nyelven — szakágazat ran, s ezek termelése az V. ötéves terv első négy évében differenciáltan növekedett; a tej- és a cu- i koripar, a . növényolajipar, valamint a szesz- és bortermelés az iparág átlagát meghaladó ütemben fejlődött. Lassúbb volt a fejlődés a hús-, a baromfi-, a malom- és a sütőiparban, stagnált az édesiparbalt. Az élelmiszer- ipar termelése 1979-ben — a kedvezőtlen mezőgazdasági termelés ellenére is — 3,5 százalékkal nőtt, meghaladva az ipari termelés átlagos növekedési ütemét A mezőgazdaság és az élelmiszeripar elsődleges feladata. hogy a következő ötéves tervben is mind magasabb szinten elégítse ki a hazai szükségleteket,' napjainkban ez elsősorban a termékválasztéknak ' és minőségnek a táplálkozástudományi irányokkal is összhangban levő fejlesztését jelenti. Az élelmiszeripar’termelésének mintegy 80 százalékát belföldön, értékesítik. Kedvező, hogy élelmiszeripari termékeink általában a világpiaci versenyben jó helyen állnak, s az egyes élelmiszeripari szakágazatokon belül a külföldi piacokon keresett cikkeknek á termelésen belüli aránya növekedett. Ilyen például a szalámi, a húskonzervek, a gyorsfagyasztott termékek stb. A húsipari exportban azonban még mindig magas a nyers- bús aránya, mintegy 30 százalék. E téren tehát szintén jelentős tartalékaink vannak a nettó devizahozam növelésére. Az élelmiszeripari termékek exportja nagyban függ a vásárló országok agrárprotekcionista intézkedéseitől is. Az elmúlt évek jelentős beruházásai ellenére sem “1 Cukrászda, III. osztályban Kinek van ideje arra, hogy egy cukrászda osztályba sorolásával törődjék? De úgy is kérdezhetnénk: Gyöngyösön a városi tanács vezetőinek a legfőbb gondjuk az, hogy vajon cukrászda legyen-e a Kálváriadombon? A kérdés ilyen megfogalmazása talán mégis megérdemel egy kis figyelmet. Ne lessék elfeledni, egy-egy ‘város lakói sokszor az ilyen kérdésekre adott válaszból ítélik meg, hogy mennyire törődik a véleményükkel a helybéli államhatalom. Annak idején gyorsan és minél kisebb költséggel kellett egy üzletet kialakítani a Kálvária-dombon, hogy az ott lakó, több ezer embernek ne kelljen messzire kutyagolnia kenyérért, sóért, miegyébért. Jött tehát a faelemes építkezés, ami ugyan nem adott világvárosi színvonalat, de a célnak nagyon megfelelt. Az idő múlásával együtt, azonban elkészült egy szép ABC-üzlet is ezen a lakótelepen, tehát a paneles boltnak kitelt. Mi legyen vele? Lebontsák? Kjr lenne érte. A városi tanács vezetői megkérdezték az illetékeseket is: A népfrontot, a tanácstagot. a lakóbizottságot, szerintük mi legyen a korábbi paneles épülettel? — Azt hiszem, á legjobb megoldást találtuk meg — halljuk Berecz Andrásáétól, a városi tanács elnökhelyetteséitől. — Cukrászdát alakítunk ki az épületijén. Tehát nem presszót, nem büfét, nem biszrót, hanem cukrászdát. Azaz: sok-sok édességet, süteményt, kávét, teát. kakaót, fagyit árusító üzletet, ahol még bizonyos szeszesital-féleségeket is lehet kapni szűk választékban és korlátozott mértékben. Egy igazi cukrászdát. Olyan furcsa, már-már hihetetlen. — Nem szeretnénk, ha az ott lakók valamiféle italboltot kapnának vé^ül is — halijuk a magyarázatot. — Nem ez a célunk. — Mi a biztosíték arra, hegy egy ilyen cukrászda nem válik’előbb vagy utóbb rossz hírű italbolttá, kocsmává? — A mi tapasztalataink is azok, hogy a városban elég sok a presszónak nevezett italbolt, ahol nem mindig csak józan emberek ülik körbe a kis asztalkákat. Ennek oka az is, hogy a hatósági ellenőrzés nem éri el a célját. De oka az is, hogy az ottani felszolgálók, vendéglátóipari dolgozók sem tartják be . a rendelkezéseket. Tehát: ellenőrizni kell a meglevő rendeletek végrehajtását. — Általában is? — Természetesen. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a város néhány vendéglátó helyén sorozatosan előforduljon garázdálkodás, rendbontás, duhajkodás. Lám, ilyen . egyszerű az egész: a meglevő jó rendeletet végre kell hajtani, és akkor nem lesznek részeg emberek a presszókban, nem lesznek törzshelyeik a gyöngyösi „erős embereknek”, akik már szinte nem is érzik jól magukat, ha az URH nem megy ki értük. — A cukrászdát III. osztályba soroljuk, mert ezzel is meg akarjuk szűrni a vendégkörét. A szándék helyes. De az is nyilvánvaló, hogy sokan csak néhány sütit akarnak hazavinni ebből a cukrászdából, tehát nekik a III. osztály egészen mást jelent. Ilyenkor kell közbeavatkoznia az üzletpolitikának. Van erre egy szakmai zsargon, azt mondják: utcán át, tehát nem a helyiségben fogyasztja el azt, amit megvett. A Kálvária-domb'on tehát cukrászda lesz. Nem presz- szó, nem bisztró, nem büfé és nem italbolt. Jó, helyes. De senki sem haragudna azért .'em. ha a régebbi vendéglátóhelyek forgalmát is szigorúbban ellenőriznék, mert erre is nagy szükség lenne. ■ — Tizennyolc éven aluli és ittas személyt nem szolgálunk ki. Tetszenek még emlékezni erre ajszövegre? (gmf) elegendő a tároló- és hűtő- kapacitás. Ez nemcsak á ter- . mékek minőségének megőrzésében okoz gondot, hanem korlátozza az export jó időzítését is. A fejlesztés igénye e területen sürgető. Hasonló gond, hógy például a növényolajimport azért nem mellőzhető, mert az ' olajosmagvak hazai feldolgozására még nincs kellő kapacitás. Az élelmiszeriparban is — hasonlóan az ipar egészéhez — a VI ötéves tepv idősza.- kábain a beruházási lehetőségek* szűkülnek. Ez azt jelenti, hogy a belföldi és a külföldi kereslethez mind jobban igazodó fejlesztéseket kell tervezni és megvalósítani. Nagyon fontos, hogy a hatékonyság szerint rangsorolt beruházási célokra összpontosítsuk a, pénzügyi eszközöket, hogy azok ne for- gácsolódjanak szót a különböző szükséges, de mégis halasztható feladatok megoldására. A beruházási folyamatokban minőségi javulást kell hozni, mert az V. ötéves terv tapasztalatai ezen a téren kedvezőtlenek. Mindezek figyelembevételével az ágazat fejlesztésében a jövőben is növekvő szerepet kell kapniuk a nemzetközi kooperációknak, amelyek révén á külföldi piacok választék- és mi nőségkövetelményeinek is jobban eleget lehet tenni. A termelés jövője függ attól is, hogy a mezőgazdasági termelés milyen mértékben tudja kielégíteni az ágazat sajátos igényeit, a gazdasági ösztönzés milyen mértékben szolgálja a termelési együttműködés fejlesztését. Gondolunk itt a húsüzem által feldolgozandó élőállatok milyen- . ségére. a konzervipar számára szükséges megfelelő minőségű és mennyiségű zöldség és gyümölcs biztosítására. Az ágazat tevékenysége a nagy - beruházások révén koncentráltabb lett. Ez kétségtelenül sok előnnyel járt, de olykor árnyoldalai is mutatkoznak. Ilyen . például, a kisebb helyi péküzemek, az egyéni ízeket adó cukrászati készítmények, a választékot bővítő tartósított termékek (tészták, savanyított termékek stb.) hiánya Erre például a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél még jelentős tartalék van, s hasonló fejlesztési lehetőségeket kí- ' nálnak az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termelők társulásai. Wiesel Ivén JOBB EREDMÉNYEKET A JUBILEUMA Mérlegen: a munkavédelem ♦ Beszélgetés clr, Gocző Géza megyei főfelügyelővel A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsánál a napokban összegezték az elmúlt évi üzemi baleseteket. A tapasztalatokról, gondokról, feladatokról 'dr. Göcző Géza munkavédelmi főfelügyelővel, az SZMT osztályvezetőjével beszélgettünk: — Mit mutat a mérleg? — A tavalyi esztendő adatait elemezve elmondható, hogy ismét meglehetősen vegyesek a benyomásaink. Egyrészt lényeges a javulás, hiszen a korábbihoz képest 138-cal kevesebb bejegyzés került a naplókba, s 3235 nappal csökkent az elveszett munkaidő. Feltétlenül pozitív változásokról szólhatunk például az élelmezési. ipar, a vasasüzemek, a szénbányák, a közúti közlekedés és szállítás területén, a pedagógusoknál vagy a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben. Másrészt még mindig soknak tartjuk a megyében előfordult 3497 balesetet s a miattuk kiesett 79 963 munkanapot! Vitathatatlanul romlott a helyzet, a KPVDSZ-hez, a MÁV-hoz, a MEDOSZ-hoz tartozó munkahelyeken, az olaj- és ércbányászatban. Megdöbbentő, hogy „szű- kebb hazánkban” az előzőnél több volt a tömeges szerencsétlenség, s a halálesetek száma 1977-et és 1978-at is messze megelőzve, elérte a huszonötöt! — Melyek voltak a baleseteket kiváltó okok? — Tulajdonképpen szinte ugyanazok, mint más években is: leginkább a szakszerűtlen anyagmozgatás, gépkezelés. Többnyire személyek eséséből, tárgyak zuhanásából, járműveknél és egyéb berendezéseknél adódott a baj. Az esetek zöménél a nem megfelelő munkakörülményekre illetve műszaki és biztonsági feltételekre, személyek és kollektívák .mulasztásaira vezethetők vissza az okok. Figyelmetlenség, felelőtlenség egyaránt megállapítható. S bizonyára nem mondok újat ha elárulom, hogy: szerepe volt a szesznek is. A huszonöt haláleset közül négynél italozást is megállapítottak a vizsgálatok ... — Milyenek a változások a foglalkozási megbetegedések körül? — Sajnos, 1979-ben sem tapasztaltunk fejlődést ezen a téren, sőt, néhány mun: kahelyen, például a Pgrádi Üveggyárban, az apci Quali- tál Könnyűfémöntödében, a recski Rézércműnél, vagy akár , a tarnaszentmiklósi Metalloglóbusnál kifejezetten nő a foglalkozási megbetegedések száma. Ügy találjuk, . hogy az említett esetekben a kívánt mértékűnél lassúbb az egészségkárosodást megszüntető beruházások megvalósulása, nem fordítanak kellő gondot a megelőzésre, a rendszeres ellenőrzésre. —- Általában milyennek látják a munkahelyi törekvéseket, hogyan ítélik meg a középtávú szociális tervek megvalósítását? — A programok, s ezeken belül a munkavédelmi in. tézkedési tervek kétségkívül igyekezetre vallanak, több tiszteletre méltó eredmény is született a «dolgozók élet-- és mpnkakörülményeínek javításánál. Határozott törekvések tapasztalhatók a követelményekhez, a szabványokhoz, az előírásokhoz való igazodásban, több más mellett például a zaj-j por- és vibrációs ártalmak csökkentésében, a munkahelyek világításának, szellőztetésének, fűtésének megoldásában. Feltétlenül említést érdemel a Volán 4. számú Vállalat gyöngyösi illetve recski forgalmi telepeinek jelentős fejlesztése s ezen belül a szükséges, új szociális léte- síményék sora. Az Egri Dohánygyár 850 személy számára biztosított korszerű öltözőt az V. ötéves terv folyamán, szembetűnőén javított a korábbi helyzeten' n Mátravidéki Fémművek, a Finomszerelvény gyár, a Csepel Autó egri gyára, az Ag- ria Bútorgyár, hogy mindösz- sze néhányról szóljak. S természetesen komoly fejlődést jelentenek ezen a téren is a bélapátfalvi, valamint a recski nagyberuházások. Számos elképzelés megvalósítása o tavalyi esztendőben történt. Gondunk azonban ma is, hogy meglehetősen nehéz szabadulni a múlt örökségeitől. másrészt a munkahelyi szemlélet is lassan fejlődik. A kereskedelmi és vendéglátóipari egységeknél, az egészségügyi intézményekben vagy például Szénből villamos energia A Gagarin Hőerőművet a szomszédos külszíni fejtés, a Mátraalji Szénbányák Thort üzeme látja el szénnel. A bányából a tervek szerint ebben az évben hétmillió tonna szó kerül ki. de vállalták, hogy ezt 120 ezer tonnával túlteljesítik. Képünkön: a Gagarin Hőerőmű 200 MW-os blokkjának vezérlőterme , ÍMXl faiá — Daim Sarna felv. — KS) az iskolák jó részénél illetve néhány tanácsi költségvetési üzemnél ^gyakori a zsúfoltság ma is. Korszerűtlenek a technológiák, elavultak a berendezések, lemaradás tapasztalható a szociális és egészségügyi ellátásban. — Milyen intézkedéseket tettek a helyzet javítására? <**■ Tavaly összesen 567 munkahelyi ellenőrzés illetve 19 vállalat, üzem, tsz.’ intézmény' munkavédelmi minősítése során hívtuk fel a figyelmet az elodázhatatlan feladatokra. Nem kevesebb, mint 126 személy ellen fegyelmi, huszonkettővel szemben szabálysértési, két esetben pedig büntető eljárást kezdeményeztünk, hogy tanuljanak a hibákból. Folytattuk agitációs és propagandamunkánkat is a helyzet javításáért: munkavédelmi hónapot rendeztünk júniusban és olyan kiállítást bocsátottunk útjára, amelyet negyvenezren tekintettek meg. Júliusban nagy- aktíva-értekezletet tartottunk, Több más mellett pedig filmbemutatókkal iparkodtunk segíteni a balesetek megelőzését. — Az első két hónap tapasztalatai alapján, hogyan látja az idei évet? — Őszintén .szólva: ép* pen az imént elmondottak alapján a munkavédelmi helyzet észrevehetőbb javulására számítottunk. Meg kell vallani, hogy jobb kezdést vártunk. Az idei év első két hónapjában ugyanis a kisebb balesetek mellett három halálos áldozatról is hírt kaptunk, ami nem sok jóval biztat. Annál inkább is elkeserítő, mivel éppen az idén ünnepli 30 éves jubileumát a szakszervezeti munkavédelmi ellenőrzés, s nyilvánvalóan ’ mi is szeretnénk jobb , eredményekkel köszönteni az évfordulót. Szó.sincs arról, hogy ez nem sikerülhet. Fegyelmezettebb, komolyabb munka nélkül azonban aligha, számíthatunk lényegesebb javulásra. Igazén, mindenkinek nagyon kell akarnia, hogy szebb legyen a „statisztika” a tavalyinál, s Heves megyéről minden tekintetben elégedetten beszélhessenek a munkavédelmi felügyelők is — válaszolta befejezésül dr Göczö Géza, az’6ZMT ősz- tályvezető.ie. Gyónj Gyula Bányátok Veszprémből A bauxitbányászok ijiui alapján a veszprémi B kony Művek vállalkozz azoknak’ a kiegészítő bere dezéseknek a gyártására szerelésére, amellyel me oldható a föld alatti műnk helyeken a korszerű sz mély- és anyagszállítás. olyan bányákban ugyar aho] a c.siljék helyét mái' szállítószalagok vették < egyre nagyobb gondot ok a termelés eszközeinek nél több kilométeres szállító és a munkásokat is fára« ja a hosszú gyaloglás. / újítás lényegében a Ifa Multicar típusú kis tehera tó megfelelő átalakításé kiegészítésén alapul, veszprémi gyár a tér véli; sz rint az új bányakodkib évente 50-et ad át a bányái nak. íNmüsSg^ 1980. február 29., péntek
