Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR: { > magantalalkozo FIGYELEMBE VÉVE a. Hágában szerdán kezdő­dött hármas (egyiptomi—izraeli—amerikai) megbe­szélés részvevőit, eléggé furcsának tűnik a washing­toni külügyminisztérium szóvivőjének a tárgyalások­ról adott minősítése, miszert nem többről van szó, mint egy „kis magántalálkozóról”. A palesztin auto­nómiáról folyó tárgyalásokon ugyanis Egyiptomot Musztafa Khalil miniszterelnök, Izraelt Josef Burg belügyminiszter, az Egyesült Államokat pedig Car­ter elnök kozel-keleti különmegbízott ja, Sol Lino- witz képviseli. Kétségtelen, hogy figyelemelterelő célja is van a hágai tanácskozásnak. Az arab világban ugyanis magasra csapott a felháborodás hulláma amiatt, hogy Egyiptom diplomáciai kapcsolatra lépett Izraellel, s ezzel teljessé tette az agresszor és amerikai pártfo­gója előtti behódolását. Szadat elnök éppen ezt akar­ja tagadni azzal, hogy a hágai tárgyalásokon „kiáll , a palesztinok jogaiért”. Legalább is ennek a látsza­tát szeretné kelteni, mert valójában Kairó maga is jól tudja: a palesztin önkormányzat kérdésében semmilyen érdemi engedményre nem számíthat Iz­raeltől. Tel Aviv a maga számláját már behajtotta Egyiptomon, a palesztin arabok sorsát pedig saját belügyének tekinti. A TAVALY ŐSZ ÓTA kisebb szünetekkel folyó tárgyalások j újabb menetétől nem várnak sokat a helyzet ismerői. Pedig nincs már messze május 10-e, amikorra — a Camp David-i megállapodás értelmé­ben — tető alá kellene hozni a palesztin autonómiát. A nagy kérdés azonban az, hogy milyet? Erre a két közvetlenül érdekeltnek távolról sincs közös válasza. Kairó olyan széles körű autonómiára gondol, amely akár egy önálló palesztin állam csírája is lehetne. Izrael viszont erről hallani sem akar, s csupán egy erősén korlátozott, izraeli katonai jelenlét melletti közigazgatási önkormányzatba hajlandó belemenni. AZ ÁLLÁSPONTOK KÖZELEDÉSÉT nem igen szolgálja az, ho'gy Izrael közben folytatja telepítési programját a megszállt arab területeken. E gyarma­tosító politikáját az ENSZ Biztonsági Tanácsa jelen­leg folyó rendkívüli ülésén tárgyalja, s a felszólalók döntő többsége élesen élítéli. Ugyanakkor azonban Tel Aviv bátorítást is kap: Carter elnök legutóbbi nyilatkozatában határozottan elvetette egy önálló palesztin állam gondolatát. Ilyen körülmények között pedig aligha várható engedékenység Izrael részéről a mostani tárgyalásokon. Pálfi Viktor Olasz politikai botrány Franco Evangelist!, az olasz kereskedelmi flotta minisztere a római La Re- pubblica csütörtöki számá­ban megjelent nyilatkozatá­ban elismerte, hogy nagy összegeket vett fel politikai kampányának finanszírozá­sára, egyéni „kiadásainak” fedezésére és a keresztény- demokrata párt politikai cél­jainak megvalósítására Waetano Caltagironetól, az Italcasse elnevezésű olasz ál­lami monopólium elnökétől, akit a közelmúltban perbe fogtak hatalmas' összegek elsikkasztása miatt. A Cossiga-kormány mi­nisztere igen őszintének tű­nő nyilatkozatában azzal vé­dekezett. hogy nem pus/.'án ő vett fel ilven összegeket CaTtagirone.tfl, hanem sokan mások is. Waldheim — Aígcxiszténró! Kabulban tanácskozást tartottak az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt tartományi, városi, ke­rületi és járási bizottságai­nak titkárai. Megvitatták. hogyan kellene megerősíteni a párt szervező és politikai munkáját a tömegek köré­ben. Á tanácskozás résztve­vőit fogadta Babrak Kar­mai,’a párt Közpohti Bizott­ságának főtitkára, a Forra­dalmi Tanács elnöke, minisz­terelnök. Kabul utcáin újra élénk a. forgalom. Az üzletek túlnyo­mó része nyitva van, ará­nyukat nyugati hírügynök­ségi és sajtójelentések -70— 90 százalék körülire becsülik. A boltjukat még zárva tartó kereskedőket a főváros ut­cáin cirkáló hangszórós ko­csik felhívásaival igyekeznek Gerillaakció Bogotában Tizenhat nagykövetet és a pápai nunciust, valamint további mintegy hatvan személyt tartanak túszul Dominika bogetai nagykövetségén szélsőbaloldali gerillák, akik az „április 19. mozgalom” (m—19.) cs a i’edro León Arbolcda osztag” ve­gyes csoportjának mondják magukat. Az akciót egy társuk, Marcos Zambrano emlékének szentelik, aki a múlt héten belehalt a rendőri kínzásokba. (Népújság tele fotó — AP—KS) meggyőzni, hogy csatlakoz­zanak a többséghez. Az afganisztáni helyzet to­vábbra is a nemzetközi ér­deklődés homlokterében áll. A kérdés körül szított há­borús hisztériára figyelmez­tetett- Kurt Waldheim F.NSZ- főtitkár a nyugatnémet Bild- zeitungnak adott csütörtöki interjújában. Kijelentette, hogy nem tartja reálisnak a nagyhatalmak katonai kon­frontációját, Hozzátette azon­ban: „tennészelesen fennáll az a veszély, hogy regionális konfliktusokon keresztül a nagyhatalmak közvetlenül is szembekerülnek egymással". Szerdán, Hodding Carter, amerikai külügyi szóvivő nem volt hajlandó megjegy­zést fűzni azokhoz az infor­mációkhoz. amelyek szerint az Egyesült Államok segítsé­get nyújt az afgán ellení'or- rarTal móroknak. A háromnapos látogatáson Teheránban tartózkodó Ro­mes Bhandari, indiai, kül­ügyminiszter-helyettes Abol Hasszán Baniszadr, iráni el­nökkel folytatott megbeszé­lése: után kijelentette: Af­ganisztán ügyében „tartóz­kodni kell minden elsietett akciótól és megfontoltan kell cselekedni". WASHINGTON Az úgynevezett afgán kér­dés tisztázása előtt az ame­rikai’ kormány nem kívánja újra napirendre tűz.ni a SALT-szerződést, mondotta csütörtökön az MTI kérdé­sére az amerikai külügyi szóvivő. A kérdés a UPI hír­ügynökség értesülésével volt kapcsolatos, amely sze­rint a Carter-kormány sze­retné még idén ratifikáltat- nl a szerződést, mert annak elfogadtatása jövőre, az új­jáválasztott szenátusban még nehezebb lenpe. A szerződés ratifikálásának kérdését az év elején Carter elnök javaslatára levették a szenátus napirendiéről, ahol egvébként sem volt srk esé­lye a törvénybeiktatásra (MTI) BANGKOK Púja Frigyes külügymi« niszter a Fülöp szigeteken tett látogatását befejezve, úton India felé mecá”; Bangkokban, és csütörtököd udvariassági látogatást *e't Szithi Szavétszila thaiföldi külügyminiszternél. A Iro­gatásra elkísérte Veres Já­nos bangkoki magyar nagy­követ. WASHINGTON Az Egyesült Államok vz 1981-es költségvetési érben 5 113 millió dollárt fordít külföldi katonai segélyekre. Ezt Matthew Nimetz kül­ügyi államtitkár jelentet >» be a kongresszus illetékes biz.ottságában. * TEHERAN Az .Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt Teheránban működő nem­zetközi bizottság folytatja a bukott sah és a császári re­zsim bűneinek komplex vizsgálatát. Az emberi jogok módszeres megsértésének, a politikai bűntetteknek, a merényleteknek és a .kínzá­soknak. a törvénytelen ki­végzéseknek felmérése mel­lett a testület figyelme k:- terjed' az ország kincs^i'-ek kirablására és az anyagi ér­tékek elherdálására is. TOKIÓ /’ A demokrahkus vívmá­nyok megőrzéséért, az al­kotmányos és emberi jogok védelméért, valamint i rossz emlékű militari- i múlt feltámasztása ellen ví­vott politikai-társadalmi • harc kérdései álltak a vita központjában a Japán Kom­munista Párt XV. kongresz. szusának harmadik napján. 1 A JKP kongresszusa csü­törtökön délután bizottsá­gokban folytatta munkáját. II kínai gazdaság holnapja AZ ORSZÁGOS Népi Gyű­lés palotájában a pártszer­vezetek és az állami intéz­mények vezetői előtt beszélt január derekán Teng Hsziao-ping, ám beszédét nem hozták nyilvánosságra. A hírszolgálati irodák mind­össze egyetlen kérdésben kaptak tájékoztatást: ez pe­dig a pekingi külpolitika is­mert „antihegemonista”, az­az szovjetellenes vonalának erőteljes hangsúlya a Teng- beszédben. Ami Kína belső helyzetét illeti, arról nem volt információ g. miniszter­elnök-helyettes yheg nyilatko­zása kapcsán. Pedig az esztendő második hónapjában mind többet fog­lalkoznak a Kína-$zakértők az ország holnapjával, min­denekelőtt a gazdaság össze­függésében. Utalnak elsősor­ban arra, hogy január végén az amerikai törvényhozás megszavazta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását Kínának. Ez a kongresszusi döntés egyéb­ként ugyanaznap született, amikor az amerikai hadügy­minisztérium közölte: fegy­vert ugyan nem, de „katonai célokra is használható be­rendezéseket” szállítanak Kí­nának. ANNAK, aki ma a kínai gazdaság holnapját próbálja elképzelni, emlékeznie kell arra, hogy amióta Hua Kuo- feng és Teng Hsziao-ping bejelentették a „négy mo­dernizálás” becsvágyó ter­vét, kétszer is módosítani kellett az eredeti elképzelé­seket. Először a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága III. plénumán (1978 decemberében) csökkentették a tervszámokát, másodszor pedig az Országos Népi Gyű­lés III. ülésszakán (1979 nya­rán) hangzottak el az eréde­kémsíp 1980. február 29., péntek ' tinél jóval szerényebb ter­vek. Az eredeti elképzelés még „új, nagy ugrásszerű fejlő­dést” emlegetett és egyszer­re kívánt rendkívüli beruhá­zásokat megvalósítani mind az iparban és a mezőgazda­ságban, mind a két nagy gazdasági terület továbbfej­lődéséhez szükséges szak­képzésben, tudományos-tech­nikai megalapozásban. Annak ellenére, hogy 1979- ben már jó néhány területen nyilvánosságra hoztak bizo­nyos statisztikai adatokat, a gazdaság egészéről képet raj­zolni a részadn lókból ma még lehetetlen. Annyit a kü­lönböző jelentések, beszédek, cikkek összevetéséből azon­ban már meg lehet állapíta­ni, hogy 1978—79 hozott ugyan bizonyos termelésnö­vekedést, ám a gazdaság bel­ső arányai nemhogy egyen­súlyba kerültek vcrlfta, még tqvább is torzultak. A két, már említett módo­sítás egyik legfontosabb ele­me az, hogy más ágazatok terhére a mezőgazdasági be­ruházásokat kívánják első­sorban növelni. E szándék ellenére úgy alakult a hely­zet, hogy 1978—79-bén a közvetlen katonai kiadások körülbelül az ipari beruhá­zások összegével voltak azo­nosak és éppen, kétszer ak­kora - összegre rúgtak, mint a mezőgazdasági befekteté­sekre fordított pénz. Azaz a kiigazítások megvalósítását elhatározták ugyan, a gya­korlatban viszont ennek ma még nyoma sincs. Hua Kuo-feng nyugat-eu­rópai körútja idején, á Süd­deutsche Zeitung című müncheni lapban Hans Heiger érdekes elemzésben vizsgálhatta: milyen holnap elé tekint Kína. „Aki jelen­leg Kínába utazik, többféle ellentmondással és bizonyta­lansági tényezővel találkozik ott. A diagnózis nehézsége három problémakörrel ma­gyarázható: a párt tekintély­es identitásválsága; túlságo­san vékony a technológiai és adminisztratív képességű ré­teg, amelyben vljítási kedvet lehetne ébreszteni; az ipari apparátus és a közlekedési hálózat elmaradottsága... A képzés tízévi kiesése fokoz­za azt a Kínában, már az­előtt is megvolt problémát, hogy hiányzik a széles kö­zépréteg... Kínának minden másnál inkább időre és- bel­ső stabilitásra van szüksé­ge. .. Az ország semmilyen viharos, felfelé ívelő fejlő­désre nem számíthat" — írta a nyugatnémet lap. A legoptimistább pekingo-* logusok az esztendő fordu­lóján, de különösen január végén ezzel a józah, realista megállapítással szemben azt próbálták magyarázgatri, hogy áz amerikaiak által most biztosított legnagyobb keres­kedelmi kedvezmény majd megoldja „a négy moderni­zálás” beruházásigényét. Ha aria gondolunk, hogy ame­rikai közgazdasági 'szakértők szerint a már módosított el­képzelések tőkeigénye is 60 milliárd dollár körül van, kétkedve kell fogadni a Kí- na-szakértők derűlátását. Er­re utal, hogy 1978-ban az amerikai—kínai kereskede­lem 1,2 milliárd, 1979-ben kétmilliárd dollár volt és a legmagasabb összegű becslés 1985-re mindössze ötmilliárd dollár. A Pekingnél sokkal jelentéktelenebb, egvébként is hátétrbe szorított Tajvan 1979-ben viszont 8 miliiárd dolláros forgalmat bonyolí­tott Washingtonnal. ALIGHA TÉVED AZ, aki az 1980-as esztendő kínai gazdasági problémái között a leglényegesebbhez sorolja a munkanélküliséget. Tavaly egy hivatalos adat 20 millió főről beszélt; 1979-ben leg­alább 10 millió. az előző esztendőkben vidékre telepí­tett fiatal tért vissza a nagyvárosokba. Többségük a munkanélküliek .seregét nö­velte, s a társadalmi-gazda­sági problémák sűrűsödésé­hez még csak ezután járul hozzá igazán Kínában (GJ Sertéstenyészti! A sertéstenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági kistermelők ebben az évben is előnyös feltételekkel, hiteiben vásárolhatnák NAGY TENYÉSZÉRTÉKÜ VEMHESKOCASÜLDOKEX AZ Allatforgalmi és hüsifari vállalatoktól. A kocasüldők a legjobb nagyüzemi tenvészetekból és a kistermelői tartási körülményeket jól bíró fajtákból származnak. • A tenyészállatok vételára 5900 Ft A vételárat az átvételtől számított másfél even beiül tehet kiegyenlíteni. Kérjük, hogy vásárlási szándékukról értesítsék az Allatforgalmi és Húsipari Vállalatok járási kirendeltségeit. Allatforgalmi és húsipari tröszt

Next

/
Thumbnails
Contents