Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
Kereskedni már tudni kell Furcsa? Talán mégsem az. Igaz, vannak napok, hetek, amikor sokan, szinte mindent megvesznek, amit az üzlet polcain meglátnak, és vannak hetek és hónapok, amikor szinte órákra „kihal” az áruval dúsan megrakott állványok előtti terület. Az eladók tétlenül ácsorognak, már majdhogy nem ásítoz- nak, az üzlet vezetője pedig a legszívesebben lasszóval fogná a kedves vevőt. Csend honol a boltban. Valósággal felvidulnak az eU adók, ha egy-egy vevő rájuk nyitja az üzlet ajtaját. Mi történt? Mi történik manapság az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat háza táján? Már a dekák is számítanak Megszűnt a régi jó világ, amikor könnyedén kérdezhette az eladó a mérlegre lendített áru súlyának ellenőrzésekor: — Lehet öt dekával több? Ma már nem lehet. Sem a téli szalámi, sem a párizsi. Mi több. amikor a szebbnél szebb húsokat kínáló pult mögött a hentes azt mondja: — Ebből a szép karajból tessék! A vevő határozottan megrázza a fejét. És nem kér abból a csakugyan szép karajból, hanem egy annál olcsóbb húsból kér, és nem is akármennyit, hanem — még hallani is furcsa — harminc dekát összesen. Vagy ott állnak egymásra feltornyozva a söröskartonok. Néha-néha áll meg előttük valaki, és egyáltalán nem valószínű, hogy a szépen aranyozott címkéjű külföldi, márkás sörért nyúl. Beéri az olcsóbbal is. Az is igaz, hogy az ünnepek előtt is másként volt minden. Főként a pezsgő fogyott, a borból viszont az olcsóbb fajták voltak a kelendőek és a zselés szaloncukorért sem kapkodtak. Sokan vásároltak pulykát, kacsát és libát, de sokan csak egy-egy darabot kértek, nem egy egészet. Egyszóval: kezdjük meggondolni, hogy mit és abból mennyit vásároljunk. Azaz: ma már eladni tudni kell, a kedves vevőnek kedvet kell csinálni a vásárláshoz. Kereskedni kell. Zsúfolt év vége Az elmúlt év decemberének a vége és az idei január eleji a szokásosnál egy kicsivel több fáradozást igényelt a Heves , megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi, Vállalat dolgozóitól is. Karácsonykor négy napra vásároltak be az emberek, utána mindjárt a szilveszteri beszerzési „roham” következett, majd az árváltozások miatti leltár szakadt a nyakukba, anélkül, hogy közben kipihenhették volna magukat. Kényes időszakok ezek, mert ilyenkor minden duplán számít. A hangulat is fokozódott, a vevők is türelmetlenek és jaj annak a bolt- ■ nak, amely nem tud folyamatosan kenyeret, tejet és húst adni. — Tudomásom szerint az ünnepek előtti vásárlások minden fennakadás nélkül zajlottak le — mondta kérdésünkre válaszolva Csépány Ferenc, a vállalat igazgatója. — Köszönhető ez annak is, hogy a szállító partnereinkkel egyeztettük a tennivalóinkat. Béreltünk teherautókat is azért, hogy könnyesük akár a kenyér, akár a tej behozatalát a boltjainkba. Egyetlenegy üzletünkben történt, meg, hogy negyvenöt, percig kellett várni a kenyérre, mert a kemencék teljesítménye adott volt és a sütés idejét nem lehetett rövidíteni. Még a zárás előtti percekben is volt elég kenyér a boltjainkban, sőt: ennyi még egyszer sem maradt meg, mint most. De azt mondtuk, inkább felesleg legyen, semmint a vevők kenyér nélkül maradjanak. — Hogyan sikerült a leltározást elvégezniük fennakadás nélkül? — A megyében . egyetlen üzletünk maradt zárva az árváltozást követő hétfőn, ez a gyöngyösi úgynevezett Hangya, a Fő téren. Ez is csak azért, mert megbeszéltük a tőle nem messzire le-, vő Csemege vállalati üzlettel, hogy ők nyitva lesznek hétfőn, tehát a város belső területének ellátását nem zavarta a mi boltunk zárva tartása. Azok az üzletek, gmelyek hétfőn különben sem nyitnak ki, most is zárva voltak. A leltárt mindenütt szombaton, zárás után, illetve vasárnap végeztük el, — Egerben előfordultak tumultuózus jelenetek is a vállalat boltjában azon a bizonyos hétfői napon. Miért? Az egri Bástya ABC * — Igen, mert a lakótelepen a másik cég tulajdonában levő bolt nem értesített bennünket, hogy hétfőn leltározni fog, tehát a mi üzletünk nem készült fel a megnövekedett forgalomra, ezért a szokásosnál jóval nagyobb keresletet nem tudtuk zökkenő nélküli kielégíteni. A boltok sem egyformák — Fel tudunk sorolni néhány üzletet a megye városaiban, amelyekben egészen más minden, mint a többiben. Kivételezett boltok ezek? — Képtelenség lenne minden egységünkben ugyanazt a kínálatot biztosítani. A vevők ugyan azt szeretnék, ha a lakásukhoz legközelebb eső üzletben mindent megvehetnének. Ha a kívánságuk az alapvető élelmiszerekre vonatkozik, ezzel mi is egyetértünk. De semmi sem indokolja azt, hogy az egri Hadnagy utcai árudánk szomszédságában egy kis el- árusitóhelyen is bőséges választékot tartsunk. Amikor erre vonatkozóan intézkedtünk, nem várt ellenállásba ütköztünk. Hosszú időbe tellett, mire a különböző fórumokhoz eljuttatott panaszok alól tisztázni tudtuk magunkat. — Könnyű tehát a kiemelt boltoknak? — Az áruelosztáskor mióban segítünk nekik, de nagyon sok múlik azon is, milyen ügyes kereskedő a bolt vezetője, mennyire tud más forrásokból is árut szerezni. A vállalat támogatja őket a törekvéseikben. Például úgy is, hogy egyre nagyobb keretet biztosít a termelőktől való közvetlen beszerzésekhez is, főként a gyümölcsös a zöldségfélékből. — Miért nem lehet megtenni azt, hogy* az üzletek maguk fogjanak össze a beszerzés megkönnyítésére? — A kínálat bővítését akadályozza, hogy a szállító partnerek bizonyos áruknál megkötik a megrendelhető mennyiség legkisebb tételét. Mondjuk: öt kilóban. Egy kis üzletnek az ötkilós tétel is lehet sok. De annak semmi akadálya nincs, hogy Wbb milliós fejlesztés, beruházás Füzesabonyban (Tudósítónktól) Füzesabony nagyközség idei fejlesztésére szánt milliók sorsa felett döntött a napokban a járási székhely közös tanácsának ülése. A testület megállapította, hogy a mérsékelt fejlesztések és beruházások, a takarékoskodás közepette is tovább fejlődik az idén Füzesabony. A községfejlesztés több mint 5 millió forintos bevételéből a különféle szervek, vállalatok hozzájárulása csaknem másfél millióra tehető. A lakosság egymillió 700 ezer forint értékű társadalmi munkájával segíti az idei fejlesztési tervek megvalósítását. A tervek szerint községfejlesztési alapból 1 millió 200 ezer forintot fordítanak kommunális célokra, ezen belül 800 ezer forintot a kereskedelmi hálózat és ellátás fejlesztésre, í A kulturális ellátás javítását 460 ezer forintos ráfordítás segíti, ezenkívül 600 ezer forintos összeggel hozzálátnak egy új bölcsőde építéséhez. A nagyközség idei költség- vetési gazdálkodása keretében 20 és fél millió forinttal rendelkezik. A költség- ' vetési bevételek félmillióval, a kiadások pedig mintegy kétmillió forinttal haladják meg az elmúlt évit. A felettes tanácsi szervek nyolc és. fél millió forinttal járulnak hozza a költségvetés bevételeihez. ezenkívül jelentős az üzemek, vállalatok, kereskedelmi szervek adóbefi - zetése. A tervek szerint a gazdasági ágazat kiadásaira ? millió 122 ezer forintot fordítanak. Az egészséaüayi és szociális célokra előirányzott összeg kevés híján négymillió, a kulturális ágazat kiadása pedig a 11 milliót is megközelíti. Az épülő bölcsődén kívül vállalatok közös beruházásával szolgáltatóház létesítését kezdik meg. Csaknem félmilliót fordítanak a Lenin út felújítására, és a dormán- di sárrázók elkészítésére. Jelentős lesz az utak, járdák karbantartására, építésére fordított összeg is. A tanácsi szolgálati lakások felújítására 300. belvizleveze- tésre pedig 100 ezer forintot költenek. Felújított épületbe költözik a zeneiskola, sor kerül az óvodák konyháinak bővítésére, korszerűsítésére. Állóeszközök felújítására mintegy 800 ezer forintot költenek. ezek között a művelődési központ, az- óvodák és iskolák épületeinek karbantartására, felújítására is sor kerül. Császár István egyikük rendeljen és egymás között felosszák az árut. Erre azonban mi központilag nem tudunk vállalkozni, mert a belső árumozgatásnak ilyen módjára nincs gépkocsink. Ügy tudjuk, a rózsaszent- mártoniak már összefogtak ilyen céllal és „bokorba” tömörültek, vevőik, legnagyobb megelégedésére. Kevesebb munka, egyenlő bér? Lehet-e takarékoskodni az élelmiszer kiskereskedelemben? Kapcsolják ki talán a hűtőgépet? Ne tessék mosolyogni az ötleten, mert igenis: lehet kikapcsolni. Például úgy, hogy az egyik hűtőből átpakolják az alján található kevéske árut a másikba. De ha éjszakára letakarják a hűtőpultot nylonnal, azzal is sok villamos energiát spórolhatnak meg, mivel így a gépnek nem kell a környezetét hűtenie. Nemcsak lehet, de kell Is takarékoskodni, ahol arra szükség van. Akár az eladókkal is. Egyelőre azt csinálják, hogy a nyugdíjba ment, vagy szülési szabadságot kivett dolgozó helyébe nem vesznek fel mást, a lejárt szerződést nem hosszabbítják meg. Már tavaly Is „létszámot” takarítottak meg ígyMi legyen azzal, akinek nem nagyon fűlik a foga a munkához? A többiek pedig még helyette is törik magukat? Éreztetni kell vele a bérfizetési napokon, hogy a munkája mennyit ér. Van ilyen valóban? Igen, hatójuk a választ, és elhangzik az egri Bástya, a gyöngyösi Olimpia és a hatvani Marsó- féle bolt neve. Az ottani üzletvezetők „nem szívbajosak”, ha a forintok elosztását rájuk bízzák. Akár még ezer forintos különbségeket is kialakítanak az egyes dolgozók között, mert a munkájuk is ennyire eltér egymástól. És a következmény? Az egri Bástyában szeptembertől decemberig már változás következett be. Ennyi időbe tellett, mire „észbe kapott” az illető. —■ Ha úgy dolgozunk, mint tavaly — mondta a vállalat igazgatója —, akkor az árváltozások következtében bizonyos növekedés keletkezik a bevételben. De ez nem elég ahhoz, hogy a különböző céljainkat elérjük. Tehát mindannyiunknak többet kell teljesítenünk. Ez pedig a megváltozott vásárlói magatartás következtében egyáltalán nem könnyű feladat. Jobban kell kereskednünk, mint eddig. íme, elértünk ide is. G. Molnár Ferenc Talpra állt a gazdaság Ecgffnoefcis Sarudon Felszólalt Vaskó Mihály is Éppen két esztendeje, hogy lapunkban is elemeztük több szanált, veszteséges gazdaság — köztük a saru- d i Tisza men ti Termelőszövet- SÍ kezet — tévé- ji| kenységét, s el- P? mondtuk azo- fcf kát a terveket M is, amelyekkel fit minden egyes £| helyen talpra tU* kívánták állítani közös gazdaságukat. Egyebek közt § az eltelt két esztendő mérlegét is adta Sarudon a tegnap délelőtt megtartott zárszámadó közgyűlés, — melynek vendége volt Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság, Antal Lajos, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára és Tóth Mihály, a TESZÖV elnöke is. Elsőként Nagy Dezső, a gazdaság elnöke foglalta össze a tervidőszak eddigi eredményeit, gondjait. Elmondta, hogy az utóbbi esztendőkben rendszeresen mintegy félezer hektárnyi szántón pusztult ki az elvetett gabona a Tisza II. megemelkedett vízszintje miatt. Részben ez okozta azt a csaknem 16 millió forintos veszteséget is, amit két éve rendeztek szanálással. Már az első évben a hiányzó pénz felét saját erővel előteremtették es mindössze némi alaphiánnyal zárták 1978-at, ami ann^k az eredménye, hogy nem csak terveztek, hanem az elképzeléseket javarészt meg is valósították. Megszűntették a ráfizetéses sertéságazatot, a gazdaság méreteihez igazították, azaz csökkentették a tehénállományt,s megkezdték a juhászat fej. ’ lesztését. Túladtak a legtöbb pénzt elnyelő húsüzemükön is. Az elmúlt évben azután a gazdasági feladatokat új cselekvési programjuk határozta meg. A jól előkészített és időben, jó minőségben elvégzett őszi vetést követően viszont a tavasz olyan száraz volt, hogy sok helyen még a harmadik újravetés sem kelt ki. Ez végül csak a költségeket növelte, de pénzt nem hozott a gazdaságnak. Magasabbak voltak viszont az őszi termények, növények hazamai. Vöröshagymából 194 mázsát, kukoricából 33 mázsát, görögdinnyéből 332 mázsát szedtek le minden hektárról, s ami nem mellékes, a fenti növények önköltsége jóval a megszokott alatt maradt. Végül is azt, hogy sikerült egyenesbe hozni a gazdaság pénzügyi helyzetét, a saru- diak elsősorban az állattenyésztésnek tulajdonítják. A tervezettnél negyedmillió literrel több. tejet értékesítettek, de a tervezettet a borjúszaporulat is meghaladta. Mindezeken felül javították a különböző melléküzem(Fotó: Perl) ágak jövedelmezőségét,' a megszokottnál lényegesen takarékosabban gazdálkodtak és fokozták a kereskedelmi forgalmat is. Ily módon a szövetkezet elnöke több rnint két és fél millió forintos gazdálkodási eredményről adhatott számot és a mérleg szerinti nyereség is meghaladja az 500 ezer forintot. Nagy Dezső ezt követően az idei tervekről számolt be, majd az ellenőrző, a döntő- és nőbizottság elnöke értékelte testületük múlt évi tevékenységét. Az ülés második részében a hozzászólásokra került sor. Felszólalt Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is, aki a külső gohdok mellett a „házon belüli” rend teremtésre és annak eredményeire hívta fel a figyelmet. Nagyra értékelte azt a munkát, amit a gazdaság dolgozói, vezetői az elmúlt két esztendőben végeztek. — A szocialista nagyüzemben minden lehetőséget, tartalékot ki kell aknázni, s mint annyi más helyen, ettől még itt Sarudon is messze vannak — tette hozzá ugyanakkor Vaskó Mihály. A megyei pártbizottság első titkára külön is kiemelte, hogy az eddigieknél is fegyelmezettebben kell betartani a termelési rendszerek által előirt technológiát, ami a megbízható. jó termés egyik alapfeltétele. Többen kértek szót a gazdaság dolgozói közül is. Király József ■ például figyelmeztetett, hogy ráfizetéses a tízeves, elavult gépek üzemeltetése egy másik felszólaló a javítás és üzemanyagfelhasználás önköltségének . csökkentéséről beszélt, többen pedig a melléküzem- ágak é.s a gazdaság egyéb belső ügyeinek tevékenységével foglalkoztak. ' Végül a közgyűlés az elhangzott beszámolókat, a határozati javaslatot az elhangzott kiegészítésekkel, javaslatokkal együtt elfogadta, majd a gazdaság szocialista brigádjainak járó okleveleket. zászlókat, jutalmakat adták át. Cziráki Péter Úszta Gyula az erdőtelki tsz zárszámadó közgyűlésén Tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta 31. zárszámadó közgyűlését az erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezet is. Bácskai József, a közös gazdaság párttitkára köszöntötte a résztvevőket, köztük az elnökségben helyet foglaló Úszta Gyula elvtársat, 'a Magyar Partizán Szövetség főtitkárát, országgyűlési képviselőt, valamint dr. Varga Józsefet, a megyei tanacs elnökhelyettesét. A köszöntő szavak elhangzása után Tóth Sándor, a termelőszövetkezet elnök- helyettese ismertette a vezetőség beszámolóját az elmúlt évi munkáról. Elmondotta, hogy a nehéz körülmények ellenére többségében jól helytálltak a munkában a közös gazdaság dolgozói, melynek eredményeként éves tervüket 101,3 százalékra teljesítették.' termelési eredményük pedig löl millió forint A beszámoló elhangzása után a felszólalásokra került sor, szót kért Úszta Gyula is, aki elismerését fejezte ki a múlt évben végzett mun- káért és további sikereket kívánt a közös gazdaság tag-' jainak. * «6»RV Jenamo€í 1980. február 1., péntek 4
