Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

i* f ki első szikra Kórus szü Esti próbán a művelődési központban Közel három éve annak, hogy megalakult Gyöngyösön a városi és járási pedagógus kó­rus, melynek 60 tagja van. E rövid idő alatt sok elismerést vívtak ki maguknak szorgal­mas munkájukkal az elmúlt időkben a városban és megyeszerte, ahol felléptek valami­lyen rendezvényen, vagy ünnepségen. Felvételünk egy esti próbán készült a művelődési központban, ahol Kalocsainé Csillik Mária vezetésével új énekszámot próbálnak a kórus tagjai a károm tavasz ünnepségsorozatra. (Fotó: Szabó Sándor) A RÁKÓCZI ÜT—Malom út—Cifrakapu utca által al­kotott hatalmas U-betű ke­retezi Eger felől azt a lakó­telepet, amelyen hozzávető­leges számítás szerint 10—12 ezer ember él.. Folyamatosan épül és nemsokára be is te­lik házakkal az a zárt rend­szer. amelyet Egerben Cse- bokszári néven emlegetnek, s amely sok szállal kötődik a városhoz. A Megyei Művelődési Köz­pont amatőr művészeti együtteseinek a névsora bő­vült eggyel, éspedig a Cse- bokszári-lakótelepi kórussal. A kórus vezetője egy fiatal- asszony, Mervai Gézáné. — Az úgy volt. — mondja az agilis tanárnő, aki a IX. számú általánosban tanít —, hogy egy iskolai ünnepi al­kalomra tavaly áprilisban a gyerekek nagy lelkesedéssel készültek egy pár kórus­számmal. Akkor vetődött fel az ötlet, hogy a nevelők és a szülők is bekapcsolódhat­nának ebbe a közös éneklés­be egy összkarral. Nagy szor­galommal készültek is erre az alkalomra. A siker sem maradt el. A szereplés él­ménye. a taps és az öröm együttesen szülték azt a to­vábbi elhatározást, hogy ér­demes lenne a felnőtteknek a közös éneklés öröméért együtt maradni. Ennek már több mint egy éve, és a kórus változatlanul van. Tizenhat éneklő lány és asszony. A gond. az össze­tartás, a nem is könnyű ze­nei nevelés és fejlődés gond- ' ja pedig Mervai Gézánéé, aki nemcsak talpraesett szer­vezőnek látszik, hanem elhi­vatottan a zenének élő vala­ki. nem véletlenül tagja a Liszt Ferenc Társaságnak. AZT MAR KORÁBBI ta­pasztalatainkból is tudjuk, -bogy az önzetlen munkára, az öntevékeny amatőrfoglal­kozásra akár ének, akár tánc, akár szírfjátszás, a nők hamarabb mozdulnak, mint a férfiak. S a nők közül is inkább azok, akikben a kö­zös élményre, a művészet egy-egy ágának a megismeré­sére a kíváncsiság tellobban. Itt is így van: a tizenhat nő között fodrásznő. pedagógus, ápolónő, védőnő, diák talál­ható, adminisztrátor, for­rasztó, aki nem érzi. hogy társadalmi munkát, s főképp kötelező munkát végezne akkor, amikor a hétfőT na­pot. este hattól nyolcig a próbákra szánja. Némelyik­nek — elsősorban a csalá­dosoknak — olykor meg is kell ezért a próbáért otthon küzdenie. A kórusból ugyan­is néhányan nem azért lép­tek eddig ki, mert nem sze­rették ezt a foglalkozást, megunták volna a sokszor nagy figyelmet és összponto­sítást kívánó együttlétet, de otthon a család feje azt ki­fogásoltad hogy asszonya „kornyikálni” jár. Amikor hasznosabbra is fordíthatná az amúgy is drága idejét. Ha már végképp nem tud az asszony mit csinálni, gon­doljon inkább többet a gye­rekre, stb. Ennek a szűklátó­körű érvelésnek kiváló el­lenszere ugyanakkor az a műsor és az a siker is, amit ez a kórus a város felszabadu­lásának tiszteletére adott hangversenyen aratott. Igaz, akkor a kórus 35 tagúra duz­zadt, áldozatkészen besegí­tettek az iskola nevelői is. A karvezető szerint most folyik az alapozás nem kis munkája. A hanganyag jó, két szólamra van bontva a lelkes gárda, nyolc szoprán és nyolc alt tanulja be a kó­rusnak már megközelíthető számokat. Eddig Kodály. Bárdos. Liszt, Mozart. Sosz- takovics egy-egy művével is­merkedtek meg. Az orosz és német népdalkincset is ta­nulják megközelíteni, hiszen azok éneklése a magyar nép­dalok után egy új világot tár fel előttük. A KARVEZETÖ lelkesedé. sét és ügyszeretetét akkor ér. tékelhetjük igazán, ha számí­tásba vesszük, hogy a kórus­ban mindössze ketten kotta­olvasók. a többieknek elő kell énekelni a dallamot, ré­szenként kell kidolgozni a szólamok ..dallamadagjait”, majd apránként összeillesz­teni az egészet. Sok-sok rész­munkával betanítani a mű­vet úgy. hogy a kórus tagjai értsék a művet, átéljék, és a végén, a sikerhez szükséges magabiztossággal elő is tud­ják adni a közönségnek. Egyelőre a lakótelepi, a szű- kebb környezetnek. De... De az igények, már ami a sikert és a sikerélményt ille­ti, máris nyújtogatják a nya­kukat. A Megyéi Művelődési Központban — ahol sok amatőr együttessel és évti­zedek óta foglalkoznak — tudják ezt. És természetes­nek is tartják. Amikor a kó­rus készen áll, a mecénás vállalja szerepeltetésüket, nemcsak a lakótelepen, nem­csak a városban, hanem máshol is. Megkeresik a módját annak, hogy ez a fontos és jó kezdeményezés erősödjék. Máris ígéretet kaptak, hbgy az idén fellép­hetnek a városi ünnepsége ken. A kar pedig tervbe vet­te a májusi Vándor S^indor- seregszemlén való szerep­lést. ' A IX. számú iskola ugyan­csak minden támogatást megad ennek a még önma­gát kereső új együttesnek. Az iskola zenetermében tart­ják próbáikat, innen kapják a kottaanyagot, a zongorát, a lemezjátszót és a magnót használatra. ÍRÁSUNKKAL most a nyilvánosság elé hoztuk őket. Szeretnénk, ha a köz figyel­me gyakrabban rájuk irá­nyulhatna. A sikerek és a végzett munka okából is. Farkas András Szoborkert Hatvanban Az épülő és tavasszal át­adásra kerülő Hatvani Ga­léria telkén szoborkertet is létesítenek. Elsőként a Heves megyei tanács művelődés- ügyi osztálya ajánlott fel e célra néhány műalkotást Borics Pál siroki származású szobrászművész hagyatéká­ból. A napokban a Kulturá­lis Minisztériumból érkezett hasonlóan kedvelő, hír. A tárca Janzer Frfgyes Mun- kácsy-díjas szobrász „Szabó Pál, című félalakos bronz­kompozícióját szánja a hat­vaniaknak. Mint Angeli József ta­nácselnök e témával kap­csolatban mondotta, a szo­borkert méltó „benépesítése” a Hatvani Galéria feladatai­hoz tartozik, s kialakulása után a műtárgyak között, esztétikus környezetben, sza­badtéri koncerteket, a kép­zőművészettel összefüggő rendezvényeket is tartanak a nyári időszakban. Anyagi fedezetüket most már' ’ a megyei tanács támogatása biztosítja. Nem égészen új dolog, hiszen nem egy üzemben találkozhat az ember ilyen bejegyzésekkel a brigád­naplóban: „kirándultunk hazánk fővárosába, múze­umlátogatásra mentünk", vagy szocialista szerződést kötöttünk a múzeummal”. Van már ilyen törekvés, de azt sajnos nem lehet még elmondani, hogy általánossá vált vol~ na ez a gyakorlat. Éppen ezért'lehet örömmel üdvö­zölni az olyan kezdemé­nyezést, amelyről a Ma­gyar Nemzeti Múzeum adott tájékoztatót. „Szabad szombat" címmel új prog­ramot hirdetett szocialista brigádoknak. munkahelyi közösségeknek. Brigádsétá­kat indítványoznak az ér­deklődőknek. akik meg akarják tekinteni hazánk ezeréves történetének do­kumentumait, emlékeit. A csoportokat a múzeum dol­gozói kalauzolják végig, be­mutatva az épület lépcső- házában léim híres fres­kóktól, a koronázási ék­szerekig a látnivalók soka­ságát. Mivel oly gyakran esik szó a szabad szombatok helyes — a pihenést és kul­turálódási egyaránt' szolgá­ló — kihasználásáról, nem érdektelen figyelni ezekre a programokra. A közös­ség minden tagjának színes élményeket nyújtó lehet egy-egy ilyen pesti kirán­dulás, családtagokkal. A lehetőség adott, csak ki kell használni, a Nemzeti Múzeum munkatársai vár­ják a mi megyénk dolgo­zóit is. S még annyit le­hetne hozzátenni, az sem ártana, ha minél több cso­port vállalkozna Eger, Gyöngyös múzeumainak megtekintésére — hasonló csoportvezetésre bizonyára ott is szívesen vállalkoznak — s a megye számtalan műemléki, történelmi ha­gyományainkat őrző helyé­nek megtekintésére. i — d— f Szobrok, festmények, kerámiák Gazdag kiállítási program a megyében Idén a művészetek kedve­lői. — a helybéliek és az e tájra látogatók is — számos érdekes kiállítást tekinthet­nek meg Heves megyében. A rangos országos tárla­tok közt szereplő akvare\l- biennálé Egerben immár he­tedik alkalommal kerül megrendezésre, A magyar tájak című táblaképfestésze­ti biennálé pedig Hatvan­ban negyedszer. izgalmasnak ígérkeznek a kiállítássorozatok látnivalói. Az egri Ki-sga lóridban (Me­gyei Művelődési Központ) többek közt Dienes Gábor és Halmy Miklós festőmű­vész. Kéri Ádám és Kígyós Sándor szobrász,' Apáti Tóth Sándor fotós és Koós Iván bábtervező munkáit mutat­ják be. A grafikai szalonban ez­úttal íMegvei Könyvtár) né­gyen állítanak ki: Tassi Bé­la. a. mezőszemerei szárma-, .zású Bukta Imre. Orosz Ist­ván ás Bernáth Sándor. A gyöngyösi galéria (Mát­ra Múzeum) szintén gazdag programot kínál.- így a már e napokban is látható He­ves negve' pedagógus kép- 7,".nt’!i-óS7p)< tárlata. maid Réti Mátyás festőművész IH80. február 3., vasárnap gyűjteményes kiállítása. Az iparművészet iránt érdeklő­dők később ifj. Szabó István fazekas munkáit tekinthetik meg, amelyet nem .sokkal később Pusztai Ágoston szobrász bemutatkozása kö­vet. A Hatvani Galériában is a megszokott ma^as 'színvo­nalú az összeállítás. Janzer Frigyes és Borbás Tibor szobrász, Zombori László, Bráda Tibor és Dezső József festő, Fett Jolán textiles, il­letve két pályakezdő Winer Katalin és Tiry Péter szob­rász munkái minden bizony­nyal élményt - nyújtanak majd. Az egyéni kiállítók közt szerepel az idén Hevesen Kő Pál és Szanyi Péter szobrász. Rózsahegyi György karikaturista. Füzesabony­ban Trojan Marian Jozef grafikus, az egri Rudnay-te- remben Kastaly István fes­tő. a városi tanács aulájá­ban Dohnál Tibor, a Hatvá­ny Lajos' Múzeumban Var­ga I mre szobrász. A népművészet kedvelői pedig láthatják Füzesabony­ban Frauszt Pál kékfestő textiljeit, Recsken Koch Ár­pád fafaragásait, s- Szilvás­váradon a Gál Gyula gyűj­tötte bélapátfalvi kerámiá­kat. A gazdag programot a me­gye falvaiban; művelődési házakban, üzemekben, isko­lákban vándorló tárlatok egészítik ki. BlőTEy ANDRAb GELENTE& A , GS/tó»- ÖFME ÄMN'ETEN' törje nt INCIDENS TÄ A Császár Őfelsége f. hó 22-én tartott körmenetén ki­sebb incidens történt, amely- lyel kapcsolatban széles körű nyomozásra adtam utasí­tást. A nyomozás eredmé­nyét a következőkben van szerencsém jelenteni a Bel­ügyminiszter Ürnak. Mint ismeretes, a Császár Őfelsége f. hó 22-én 'kegyes­kedett a népnek bemutatni az új ruhát, amelynek anya­gát két derék és köztisztelet­ben álló takácsmester szőtte, s amelyet maga e két mes­ter varrt meg, a Császár Őfelsége leg­nagyobb meg­elégedésére. Munkájukat a Császár Őfelsé­ge a „Császári Udvari Főta­kács” cím ado­mányozásával is kegyeskedett elismerni. A szövetet és az elkészült ruhát még a körme­net előtt meg­vizsgálta több miniszter úr, valamint a fő- hopmester úr is, és vala­mennyien gyö­nyörűnek ta­lálták, noha ismeretes, hogy varázsszövetről van sző, ame­lyet nem lát­hat, aki buta, vagy méltatlan tisztségére. E megnyug­tató előzmé­nyek után még­is történt egy sajnálatos incidens a fönt említett körmeneten. A tömegben elvegyült, é.s a bűncselekmény színhelyé­nek közelében tartózkodó nyomozóink, valamint több ügynökünk egybehangzó je- lentése alapján megállapít­ható. hogy egv tízéves korú fiúgyermek a körménél láf- tán a következő kijelentést lette: ..De hiszen nincs is rajta semmi!” A gyermek apja. ahelyett, hogy erélyesen rendreutásí- totta volna a — .fiatal kora és képzetlensége miatt nyil­vánvalóan buta — gyerme­ket, aki butasága miatt va­lóban nem láthatta a Csá­szár őfelsége új ruháját, nyomozóink és ügynökeink egybehangzó jelentései sze­rint a fent idézett kijelen­tés után a következőket mondotta: „Emberek, halljá­tok. mit mond az ártatlan­ság? Nincs is rajta semmi! Ez a kisgyerek azt mondja, hogy nincsen rajta semmi!” Ezután a körülöttük állók közül többen azt kiáltották, hogy „Nincs is ruha a csá­száron !” Nyomozóink gyors és szak­szerű közbelépéssel megelőz­ték a nagyobb mérvű rend­bontást. Ennek során negy­venhét őrizetbevételt eszkö­zöltek, minek eredményekép­pen a nevetés megszűnt, és a körmenet a továbbiakban az előzetes terv . szerint, rendben lezajlott. A kihallgatások során ■ a gyermek és az apa a ter­hűkre rótt kijelentések meg­léteiét »elismerték, védekezé­sül elmondták, hogy az ő mondataikban nem szerepelt a Császár Qfelsége neve. a „nings rajta semmi” kifeje­zést nem a Császár Őfelsé­gére értették. Ám hogy kire vagy mire, azzal kapcsolat­ban eltérő és ellentmondá­sos vá’aszokat adtak. ami egyértelműen bizonyítja bű­nösségüket. Az őrizetbe vettek több­sége ugyancsak elismerte a neki tulajdonított kijelenté­seket. ám ezek az emberek védekezésükben azt állítot­ták. hogy csupán a gyermek és az apja szavait ismétel­ték. E tek’ntetben is több- rendbeli ellentmondás esete forog fenn. mivel néhányan, nvilvánvalóan abból a cél­ból. hogv önmaguk bűncse- lekroóiívpoek súlvát kiseb­bítsék. olvan vallomást tet­tek. amely szerint már a gyermek, majd később az apa is félreérthetetlenül a Császár Őfelségére célzott a „nincs rajta semmi” kifeje­zéssel. Nyilvánvaló, hogy ezt csak a hatóságok félre­vezetése céljából teszik. Ezt bizonyítja, hogy a fenti ki­jelentéseket egymásnak el­lentmondóan. és a tömegben elvegyült nyomozóink és ügynökeink pontos, egybe­hangzó jelentésétől is eltérő módon idézik. Valamennyi­en kifejezték ugyan mélység g'es hódolatukat a Császár Őfelsége iránt, és megbá- nást tanúsítottak, de meg­bánásuk őszinteségével kap­csolatban alapos kételyek merültek föl, ezért kívána­tos, hogy gyógyulásuk után valamennyien bíróság előtt feleljenek tetteikért. Vannak néhányan, akik egyenesen tagadják a ter­hűkre rótt kijelentéseket, azt állítják, hogy nem követtek el bűncselekményt. Ez egyébként teljes képtelenség, hiszen őrizetbe vételük már maga kizárja bűntelenségü- ket, E megrögzött tagadók csoportja azonban napról napra fo^y, s alapos okom van föltételezni, hogy egy­két napon belül valamennyi­en elismerik bűnösségüket. Végezetül azt kívánom még megjegyezni, hogy az incidens egy buta gyermek spontán akciójának tűnik, s amennyiben magasabb ál­lamérdek azt nem indokol­ja. nincs okunk mögötte a Császár Őfelsége elleni ösz- szeesküvést föltételezni. Ép­pen ezért a körmenet bizto­sításában részt vevő nyomo­zóinkat és ügynökeinket, va­lamint biztonsági szervein­kéi általában mulasztás nern terheli. Köztudomású, hogy valamennyi összeesküvést még a ke/.del kezdetén föl­fednek. é.s teljes mélységig felvönsynlitenek. így védve a Császár Őfelsége biztonsá­gát és a fennálló rendet. Szabad szombaton— múzeumlátogatás

Next

/
Thumbnails
Contents