Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
Készítették Gyöngyösön Betörés, tűz: szól o sziréné Egy hatvani brigád három megyét szolgál Fontos a biztonság. Győri Tibor és Merkel Péter — a hatvani Universal Szerviz — dolgo.' zói rutinellenőrzést tartanak Vincze Pálné rendésszel a berendezésen a cukor- és konzervgyárban. Történt, hogy a gyöngyösi vállalat igazgatója megállt az egyik divatáruház kirakatánál Párizsban és egyszer- csak váratlanul elmosolyodott. Ha lett volna , valaki, aki figyelemmel kíséri ezekben a percekben, ugyancsak tágra nyílt szemmel fürkészte volna. — Ezt a szoknyát is mi csináltuk. Katona Béla mosolya ebből a tényből fakadt. Érthető ez a reagálás? De a jelenet megismétlődhetne akár Bonnban, akár Berlinben, akár Moszkvában, sőt: az idén, a nyár vége felé már Londonban is és Tripoliban is. Ennyifelé jutnak el a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat termékei a hazai üzleteken kívül. Pedig nem is valamiféle mammutválla- _ lat ez. \ + A vállalat központi telephelye előtt egy magyar kamionból rakják ki a nyugati partnertól érkezett anyagokat. Nem sokkal ezután egy osztrák rendszámú kamion érkezik. Bent, az irodában a telefonba mondja az igazgató: — Tessék megmondani a párizsiaknak, ha az anyagot nem kapjuk meg február első napjaiban, akkor kénytelenek leszünk más gyártmányra átállni, vagyis akkor az általuk kért mennyiséget nem tudjuk februárban elkészíteni. Tehát küldjék az anyagot, ha azt akarják, hogy.'.. Két-három percig tartott a beszélgetés. A vonal túlsó végén a magyar külkereskedelmi vállalat valamelyik dolgozója hallgatta a közlést. — Gondot okoz manapság az export lekötése? — kérdeztük. — A nyugati cégek nagyon érzékenyek a piac változásaira, ezért pk azonnal leállnak, ha az árut nem tudják úgy értékesíteni, ahogy azt az üzleti érdekük megkívánja — halljuk a választ. — Ilyenkor jön az értesítés : egyelőre nem kérik a lekötött mennyiséget. — Mi a következménye ennek? — A gyártó szalagok emiatt nem állhatnak le. A nyugati exportnál a kockázattal számolnunk kell. De kockázat nélkül ma már általában sincs üzlet. Azt szoktam mondani, jaj annak a vállalatnak, amelyik legalább egy hónappal előre nem tudja, mit fog csinálni. Ezért közöltem a telefonba az előbb, hogy a párizsi megrendelőtől az anyagnak február első napjaiban meg kell érkeznie. — Milyen különbség van a nyugati és a szocialista export között? — A baráti államokba irányuló exportmunkáink nagyobb biztonságot adnak. Olyan mennyiségeket kötünk le itt, amelyek hosszabb időre kitöltik-a kapacitásunkat. — És a minőségi követelményekben? — Mondhatom, hogy ma már a követelmények majdnem egyformák, még a belföldi piacon is. Ennek ellenére is, a nyugati megrendelőknél olykor az egy milliméter is számít. Főként, ha az üzleti életben odakint bizonyos megtorpanás áll be. * Az export mindenekelőtt: mintha ezt sejtetnék az eddigiek. Tény, hogy a gyöngyösi vállalat a termékeinek jó részét az ország határain .túl értékesíti — a külkereskedelmi vállalat révén, de a hazai cégekkel is jelentős forgalmat bonyolít le. Méghozzá úgy, hogy az itthoni üzletekbe is rendszeresen, egyenletesen, előre meghatározott bontásban, havonta szállít. Kialakítottak bizonyos szakosítást az egyes üzemek körében, így a kisköreiek, a bélapátfalviak és a pétervá- B&ifák is tudják, ők mit gyártanak a gyöngyösiek mellett. Nem titok, hogy á legkényesebb munkákat a központi telep gyártószalagjai kapják meg. Nyilvánvaló, hogy egy-egy fazonból nem készíthetnek nagy tételeket. De mire egy nyugati megrendelés az ajánlattól a gyártás megkezdéséig lejátszódik, ai alatt nagyjából egy év eltelik. Az egész pedig azzal indul, hogy a gyöngyösiek bemutatják kollekciójukat. Ezek mindegyike saját tervezésük. Hogyan tudnak egy évre előre „divatot kitalálni’? — Ilyenek a mi tervezőink —r bizonygatja az igazgató. — Ha ennyire kiváló tervezők, miért vannak még mindig ennél a vállalatnál? — Bizonyára azért, mert itt jól érzik magukat. — Tehát jól is fizetik őket? — Azt hiszem. — Minden tervezőnek egyforma a jövedr'me? Nincs a jók között is még jobb? — De van. És ennek a jövedelem mértékében is ki kell fejeződnie. Erre gondolt? Általában sem valami könnyű manapság a végzett munka szerinti díjazást bevezetni. Példákat is hallunk. Nem mindegy az, hogy ki, milyen feladatot kap a szalagon. Ha valakivel „ki akarnak szúrni”, olyan helyre ültetik, ahol „ha megfeszül” sem tud jól keresni. Mi a megoldás? Úgy kell elosztani a műveleteket, hogy azok kiegyensúlyozott teljesítést tegyenek lehetővé. Igen ám, de vannak olyanok is, akiket a kereset nem nagyon érdekel. Nekik csak az a fontos, hogy a munkakönyvüket leadják valahol. Mit tudnak kezdeni azokkal, akik soha nem törekszenek a norma teljesítésére? Nekik fel kellene mondani. De hát...! Előbb figyelmeztetni kell, aztán megint figyelmeztetni, aztán egyeztetni kell a szakszervezettel, a .KISZ-szel, a munkahelyi vezetővel, a nem tudom még kivel, és csak aztán — ha már semmi más megoldás nincs —, lehet a munkakönyvét kiadni. És mi történik akkor, ha ezt a varrónőt felveszi egy másik cég, esetleg még magasabb alapbérrel is? Vagy: mindenki tudja, hogy X., vagy Y. az irodában nem tudja munkával kitölteni a napi nyolc óráját, mert. .. Egy-két. személyt tehát lehetne nélkülözni az íróasztalok környékéről is. De az egyik fiatal kismama, a másik már több mint húsz éve dolgozik a vállalatnál, a harmadik most jár iskolába, a negyedik... Mert nagyon emberségesek vagyunk. Ez a fene nagy „megértés” visz bennünket a „sírba”. Persze, szocializmus, persze, munkához való jog, de feltétlenül csak az adott munkahelynél? Elvben olyan könnyű mindez, de ha már név szerint is meg kell nevezni, ki legyen az, akit éppen nélkülözni lehetne a szalagon is, az irodában is, a szervezésnél is...? Behozták a bérszámfejtést Kisköréről Gyöngyösre. Az érintettek nem tapsikoltak örömükben. Néhány munkahely felszabadult. Elment az ügyvitelről az egyik csoport- vezető. Nem vesznek fel a helyére mást. A feladatát szétosztják és a munkabérét is. De hát ezzel nem lehet „megváltani a világot”. — Bejelentettem az év eleji munkásgyűléseken, hogy mi az idén béremelést hajtunk végre anélkül, hogy a normákhoz hozzányúlnánk — mondta az igazgató. — Merész kijelentésre ragadtattam magam? Talán még a fejemre is kapok érte fent- ről. De a vállalat érdekében erre a lépésre rá kellett szánnunk magunkat. Ezt a bértöbbletet valahonnan biztosítanunk kell. Mindenekelőtt a termelékenység növelésével. Most már nem elég csupán az elveket hangoztatnunk, tennünk is kell azok valóra váltásáért. Tennünk: a vállalati vezetőknek, a munkahelyi irányítóknak, a műszakiaknak, de a szalagokon dolgozóknak is. Csak így lehet eredményt 'elérnünk. Csak így. Valóban. ★ A gyöngyösi vállalat nem nagy cég. Címkéi a legkülönbözőbb szoknyákban, nadrágokban találhatók meg Európa legkülönbözőbb tájain, sőt — ha minden igaz — a közeli jövőben Afrikában is. Ez öröm. De manapság sóhajtozhatnának is, hogy a szabályozók így, a feltételek amúgy, a piac és az export. ..! Nem teszik. — Állandóan figyelemmel kell kísérnünk a gazdasági életben végbemenő változásokat, azokra reagálnunk kell, méghozzá gyorsan és rugalmasan. Nem könnyű. De... ez a mi munkánk. Egyszóval: elég hosszú az út odáig, amíg az igazgató a párizsi kirakat, előtt elmosolyoghatja magát. És ennek az útnak a hosszát nemcsak méterekkel mérik. G. Molnár Ferenc — Két esztendeje telepít tűzvédelmi és riasztó berendezéseket három megyében az Universal Szerviz. Azóta hány megrendelőt fosztottak ki? Merkel Péter, a hatvani egység vezetője mosolyog. — Esküszöm, vártam ezt a kérdést. Mással nem is lehetne bennünket simfelni. De megnyugtatom, a nagy hajtás, a számtalan és egyre növekvő igény ellenére úgy dolgozik brigádunk, hogy sehol sincs »különösebb zűr. Tűz, betörés egyik helyen sem fordult elő. Kísérlet igen. S csak a szerencséjének köszönhette egy miskolci ékszerüzlet betöréssel próbálkozó tettese, hogy kikerült a szirénahangra összeverődött emberek gyűrűjéből. A biztosító nem fizet Tavaly különösen megugrott a tűzvédelmi és riasztó berendezések telepítésével foglalkozó brigád teljesítménye. Hogy miért torlódtak fel a rendelők? Olyan határozat született, amely szerint az üzletek, takarékszövetkezetek, különböző vállalatok, intézmények csak akkor köthetnek érvényes szerződést az Állami Biztosítóval, ha az egységet ellátták ezekkel. a védelmi rendszerekkel. Vagyis beépítették egy falba süllyesztett, biztonsági zárral ellátott vaskazettába az alap- készüléket, s azt összekötötték annyi kábellel, alufólia szülék vezérlésével működő dudák, csengők, szirénafejek. Jelenleg az „ERIK” rendszerű készülék legkülönbözőbb változatát alkalmazzák, amelyet villamos áram működtet, s ha netán a külső energiaszolgáltatás valamilyen okból megszakadna; átvált akkumulátorra. A közeljövő azonban a fejlesztésé! A hatvani szakemberek Kecskemétre készülődnek, hogy megismerkedjenek az ott gyártott, fotócellás tűzvédelmi és riasztó berendezésekkel. Relék és cigaretták * Ismerkedvén a brigád munkájával, azt is megtudtuk, hogy egy-egy raktár, vagy más kisebb-nagyobb helyiség tűzvédelmi biztonságához nem elegendők a hőérzékelő testecskék. Szükség van olyan relékre, kapcsolókra is, amelyek a füstre érzékenyek. S itt van szerepe a , raktár, a terem térfogatának, illetve az ehhez igazított érzékelők számának. Kezdetben előfordult ugyanis, hogy ha a helyiségben egyszerre nyolcan-tízen cigarettára gyújtottak, a füst vészjelzést küldött a portára. A betörés elleni védelmet szolgáló készülékek viszont akkor keltenek vakriadalmat, ha például takarításnál megsérülnek a kábelek, fóliák. A hibátlan munka, s a gyors javítás elsőrendű érdeke különben a cégnek. A bejelentéstől számított két nap elteltével ugyanis minden kariért felelnie kell. ami akár tűz, akár rablás révén keletkezik. Moldvay Győző Városokban és községekben Út- és hídfelújítások megyénkben Az idén is nagyarányú ütés hídfelújításokra, korszerűsítésekre, építésekre kerül sor megyénkben: jobb utak, hidak szolgálják majd megyénk „vérkeringését”. A megyei tanács építésügyi, közlekedési és vízügyi osztályán elmondták, hogy erre az idén hetvénmillió forint ál! a rendelkezésükre: elsősorban a városokban és a községekben javit.ják a közlekedés teltételeit. Egernek ebből az összegből mintegy 15 millió forint jut. Többek között új gya- loghidat építettek a Hadnagy utcai lakótelepen az Eger-pa- tak fölött, s az itt lakók régi vágya teljesült: nem kell kerülniük, ha • a bölcsődébe, óvodába viszik gyermekeiket. Korszerűsítik az új TÜZÉP-telepnél levő hidat is. Ha szükséges, a megye- székhely pinceerősítési munkálatai során — az erre fordított összegből — a veszélyeztetett utcák burkolatát is megjavítják. Gyöngyösön felújítják a Bartók Béla utat, ezzel együtt aszfaltburkolatot kap a piactér is. Hatvanban ebben az évben a Kossuth tér helyreállítására, valamint több utca felújítására fordítják a városra jutó péhzí. A községek közül a legkiemelkedőbb beruházás — kilencmillió forintos — Gyöngyössolymoson lesz. ahol az M3-as autópályához kapcsolódó munkálatok miatt utat és hidat építenek a községnél levő kőbányához. Mar- kazon az országos - közút átkelési szakaszát — a KPM- mel közösen — mintegy 15— 20 millió forintos költséggel építik meg. Hevesen a Széchenyi és az Álmos wtc'át, Füzesabonyban pedig a Lenin utat burkolják aszfalttal. A régi és meglehetősen elhanyagolt állapotban levő' petőfi bányai alagutat megerősítik, felújítják az idén. A községekben sor kerül még járdák, utak javítására: többek között Bélapátfalván, Sírokban, Novajon, Heves- aranyoson, Tarnaleleszen, Csányban. Horton, Kisnánán, Vécseti, Boldogon, Tiszaná- nán. Dormándnál, Poroszlónál és Besenyőteleknél mintegy kétmillió forint értékben . építenek útcsatlakozásokat.. Az őszre Hatvanig elkészül az M3-as autópálya, a 25-ös útra pedig mintegy 25 millió forintot költ a KPM. A Pásztó—Galyatető közötti útszakaszra majd húszmillió forintot áldoz. Az autósok biztonságos közlekedésére az idén kapaszkodósávokkal szélesítik az Eger—Kerecsend közötti útszakaszt. 1980. február ü., vásárit»!» szállal, illetve hőérzékelő testecskével, ahány helyiség az épületben van. Tűzbiztonságnál a légköbmétertől is függ az arány. A költségek ? Egy nyolccsatornás, tehát nyolc helyiséget magába foglaló üzlet riasztó biztosítása, a ráfordított munka értékével együtt, nyolcvanezer forint. Az alapkészülék a legdrágább. A tízcsatornás tizennégyezer forintba kerül. „Erkölcsi bizonyítvány” — Brigádunk valamennyi tagja régi, kipróbált, megbízható szakember. Farkas József és Győri Tibor például e szolgáltatás bevezetése óta a -szövetkezetünknél dolgozik. De hasonló mentalitást képvisel Simonyi József, ■ vágy druszája, Erdélyi József. A titoktartás nálunk szentség! A cégnél ilyen munkára nem is kerülhet más. csak akiről a rendőrhatóság bizonyítványt állít ki, illetve alapos környezettanulmányt végez a családban. Gondolorn, ez érthető — jegyzi meg az üzemegység vezetője. — Ök tudják, mit telepítettek, hová kerültek á legkülönbözőbb észlelők, érzékelők, hol futnak a rejtett kábelek, fóliacsíkok. S ha elszólják magukat, vége a dalnak. Akár ne is dolgoztunk volna.., Új műszerek Az Universal Szerviz Ipari Szövetkezet hatvani üzemegységének, amely Heves, Nógrád. Borsod megyékre szólóan végzi ezt a munkát, a budapesti RÁVISZ szállít minden műszert, szerelési kelléket. Onnan származnak' a zárba kerülő mikrokapcso. lók is, valamint az alapkéürdélyi József az ERIK típusú riasztó berendezés beszabályozása közben (Fotó: Szabó Sándor)
