Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
A Fejenincs írástudó Q-Delhi Hajnal András most pénteken vetített filmje, a délkelet-ázsiai motívumokból összeállított mese, egy nekünk ismeretlen idegen világba csábított. Oda, ahol a Főhivatalnoknak akkora joga van — és lehetősége! —, hogy a közélébe kerülő emberekkel azt, csinálhat, amit akar. A Kockaarcú és a Körarcú vezetésével az egész őrség gondolattalanul azt teszi és úgy teszi, ahogyan a Főhivatalnok parancsolja. Ebbe a világba érkezik az írástudó és felesége, az ő csodálatos masinájával. Csak, bele kell nézni és a masina tükrében megjelenik a vágy, a rendező a látvány lenyűgöző hatását szerkeszti ösz- sze. A néző valóban végigbámulja a kelet-ázsiai szobrokat, a szőnyegeket, azt az épületrendszert, amit a film illúziót keltő részletességgel tár elibénk. A mozgás, a pantomimbetéteken túl az ismétlődő jelenetek hatásfokozó ritmusa, n fények és színek át akarják itatni a nézőt, a néző leikét egy idegen világ misztériumszerű megjelenítésével. A naivitást is elfogadjuk, ahogyan az Írástudó lenre megy ennek a minden porJclenet a Napóleon és a szerelem című sorozatból azaz a vágy tárgya, hogy a belenézőt levetkőztesse — minden titkolódzása ellenére. Azt értjük, hogy ez a tükör próbaképpen megmutatja az Írástudó vágyát azt a jövőt, amit ő elképzel vagy amit ő kaphat a . sorstól. Ezzel győzi meg az írástudó a Főhivatalnokot arról, hogy érdemes belepillantani ebbe a csodálatos masinába. De a vágy és a cél között nemcsak az idő van, hanem az emberi akarat, a szándék, az emberi érzés, az a hűséges szerelem, amely az írástudót és feleségét összeköti, még azon az áron is, hogy az okos embernek a fejét vegyék. Azt is elfogadjuk, hogy ennek a Főhivatalnoknak belülről támad ellensége, a látomásokban, ahogyan a Fejenincs Írástudó nagy lebegéssel megjelenik előtte és fej nélküli testével emlékezteti őt arra az aljasságra, amit ellene elkövetett. A mesetörvény szerint a bűnösnek meg kell lakói,nia, itt sem lehet irgalmas a büntetés. Az egyórás tévés mesében cikájában önző és kegyetlen figurának, a Főhivatalnoknak. Es mégis hiányérzetünk van. A képek itt bábukat ismertetnek meg velünk, olyanokat, akik az érzéseiknek, a gondolataiknak csak a végszavát ejtik ki. A gesztusok is ássak a vég- szavakhak felelnek meg: a zsarnok int és a szolgák engedelmeskednek, a zsarnok int és az Írástudó meg- adóan engedelmeskedik. Kivéve az asszonyt, akit a keleti képzelet szerint hűséggel kell tisztelnünk és követnünk a szemünkkel. Értjük a rendező törekvését a látványra, de a mi színházhoz és köznapi okoskodáshoz szokott eszünkkel azt szeretnénk tudni, milyen fondorlatok árún fogadja el a meghívást az Írástudó, miért nem ismeri vagy ismeri fel a Főhivatalnok arcátlanságát és kegyetlenségét. miért nem ismeri fel a veszélyt, amikor a tükör igazmondása sorsdöntővé válhat? A cselekedetek rugóit így, . csak látványban rögzítetten találjuk meg. de a maga felől gondolkodó Pedagógusok tárlata Gyöngyösön A több esztendős hagyományoknak megfelelően, idén ismét bemutatták a nagyközönségnek megyénk pedagógusai az elmúlt időszakban alkotott müveik legjavát. Aki figyelemmel kíséri e több-kevesebb rendszerességgel ismétlődő rendezvényt, az utóbbi időben örömmel tapasztalhatja, hogy a gyöngyösi mátra múzeumbeli tárlat színvonala már nemcsak attól függ, milyen „nagy neveket” sikerül megnyerni ez alkalomra. Az idén jelentkező rajztanároknak is több munkája szolgál kellemes meglepetéssel az érdeklődök számára. Így például kiemelkedik a tiintegy 40 alkotás közül Kovács Péter Rajzterem című festménye' mind a mély barnák szürkék, kékek harmóniájával. mind pedig a foltok ügyes kompozíciójával. Hasonlóan kellemesen dolgozik Hegyi Éva a vörös legkülönfélébb árnyalataival, melyekkel őszi leveleket idéz. Hartl Éva munkái viszont mintha mind más-más kéz alkotásai lennének. Míg az Jstrici emlék című, ha kissé átgondolatlanul is, de jól IMü. február 2ü„ kedd egyesíti — meleget sugárzó — az élénk barnát, zöldet, kéket és sárgát, ugyanez a Kádár Kata című textilen, amely a vízben úszó halott lányt eleveníti meg, már nem sikerül. Hidegség, keménység, zaklatottság taszítja a nézőt. Érdekes ugyanakkor, hogy a Göcsej című képen milyen magas fokon tudja érzékeltetni' a természet sugározta békét, nyugodtságot ... Textilekkel jelentkezett Basa Ottóné Révész Erzsébet is. Munkáinak hangulata monoton, motívumai, megoldásai elcsépeltek, ötlettele- nek akár a Menyasszony I— Il-őt, akár a Táncot, avagy a Jegyeseket tekintjük. Árpád Istvánná egyes kerámialapjain hasonló utánérzésekkel találkozunk, kupái, bögréi, csuprai viszont színben és formában is igényesek. Borics József mindkét alkotása, a Szentendre és a Zöld portré is megkapja a szemet. Előbbi színeinek, formáinak mozgalmasságával — tetszetős a kémények vonalainak játéka —, másik a zöld és a fekete különleges keverésével. A tárlat képei közül lágyságával, egyéni líraiságával Paksi Gyula Estefelé című munkája emefkedik még ki. A ködös tájon finoman, olvadnak eggyé a dombok zöldjei, sárgái. (németi) embert nem. Az okokat, a motivációkat nem lehet olykor csak a látványra bízni. Így csak látványról adhatunk számot, színészi játékról, jeUßma laki tusról kevésbé. Vagy ez a fejlődés útja? Mi minden percben végtermék vagyunk? Vagy az élet nem harc az, életünkért? Nem az ellenpontozás Kedvéért csupán, de egy másik ázsiai témával ütköztetem a Fejenincs Írástudót, Kalmár György Ö-Delhiben forgatott riportjával. Itt is elképesztően más! állapotok' vannak, ebben a mai jelenben elő indiai nagyvárosban is, mint amit mi élünk, itt, Európában. Kuriózumként kell felfognunk az öltözéket, az életmódot, az embereket, a gondolkodásukat. És mégis, ebben a riportban szerepel az az idős hölgy, akit értek: aki huszonöt éve lakik egy lakásban és beszél róla, finom gesztusokkal ki-, sérve, amiknek a belső lo- , gikáját csak félénken követjük. És ebben a riportban szerepel az az egyetemi tanár — nevezzük inkább .szerényebben oktatónak, aki fizikát Rd elő az egyetemen —, aki elmondja, hogy elégedett a sorsával, noha tíz- egynéhúnyan élnek együtt, egv lakásban; ő a feleségével egv kis kamrának beillő benyílóban, olyan jövedelemből. amit ml itt. nálunk, elképesztően alacsonynak tartunk. A jó barát Kalmár György eléggé nyersen fel is teszi a kérdést: hogyan lehet ilyen jövedelem mellett elégedett? és a Sugár család igen rokonszenves alakja azt válaszolja, hogy az igény szabja meg az elégedettség lehetőségét. És ezt a két szót' — az igényt és az elégedettséget — olyan, magától értetődő természetességgel rakja egymás mellé, hogy miatta elszégye’lem masam itt. Európában. Mert neki VHn igaza. És ez nem mese. Szebb minden mesénél. Mert oka van, mert logikái a van. Pedig egyszerű ruhában állta a kamera figyelő szemét és mintha töhh ezer éves tapn'rtnipthől szólt volna át hozzánk, idá's. Farkas András Életmentés Csak egy villanás volt: egy piros sísapka bojtja a jégen. Gépiesen vezettem tovább a kocsit, de már ott motoszkált az agyamban, hogy valahogy valami nincs itt rendben, van valami nagyon szokatlan ebben a képben. Nem tudom, mennyi idő telhetett el, másodpercek, vagy csak tört pillanatok, de már fékeztem, már ugrottam is ki a kocsiból, és miközben kikaptam a pufajkakabóto- rríat a hátsó ülésről, azt is tudtam, hogy nem messze mögötten jön Maga tván is, biciklivel. Rohantam *és kiabáltam: — Gyorsan, Iván ... ! Gyorsan ... ! Futok a jégen, eszembe sem jut, hogy vajon eléggé vastag, vajon megbír-e. csak futok, látom, hogy a légieken libegő sapka körül egy három év körüli kisfiú toporog. kiabál: — Jancsika, Jancsika ... ! Gyere ki, Jancsika ... ! A befagyott tó közéltén volt a jéglék, és Zazravecz Antal — miközben meséli, feleleveníti — újra átéli azokat a tragikus pillanatokat, Arcán feszültség, szeme kerekre tágul, nem' lehet kétséges, hogy gyorsabb most a szívverése is ... — Már csak néhány méterre . vagyok a léktől, látom, hogy egy kis elkékült kéz lecsúszik a jég széléről, süllyed a vízbe a bojt. .. Nem is tudom, hogyan történt pontosan. Talán, mert nem volt idő gondolkodásra. megfontolt cselekvésre. Csak árrá emlékszem, hogy hasalok a lék szélén, kezem a tűzben, és még éppen elérem a lesüllyedő gyereket. Könnyű, és mégis nagyon nehéz kiemelni, kék volt szegény, teljesen meg volt kékülve, ahogy ott tartottam, és akkor már ott volt, szinte eszét vesztve az édesanyja, ott volt Maga Ivón is. segített a pufajkába bugyolálni és bevinni a házukba a gyereket, Urbán Jancsikát. Akkor már nagy tömeg figyelte izgatottan a partról a befagyott 2,5 • méteres mély tarnazsadányi tó közepén történő drámai eseményeket. De a veszély már elmúlt, csak Jancsika anyukáját kellett megtartani, mert a rémülettől elgyengült lábai már nem bírták: ha nem fogják, támogatják, hát összeesik. Ami viszont a tó jegének meglékelé.sét illett, az elég vagy könnyelműség! Mert bár igaz, hogy a halakat, levegőhöz kell juttatni, de hogy semmi figyelmeztető jelzést nem tettek a lékhez, hogy az ott csúszkáló, játszadozó gyerekek észrevegyék és elkerüljék — ez bizony nagii gondatlanságra vall, amelynek most köny- nyen tragikus végkimenetele lehetett volna. Csak a jó szerencsének köszönhető, hogy a boconádi gépműhely dolgozója, Zazravecz Antal útja é°nen akkor és érmen arra vitt, és persze, a lélek- .ie'enlétének, hogy a már- már reménytelen helyzetben segíteni, cselekedni tudott. — Jancsika édesanyja másnap reggel jött át köszönetét mondani. Korábban nem volt hozzá ereje, any- nyira megviselték a történtek. Mondtam, nincs mit Az életmentő: Zazravecz Antal (Fotó: Perl Márton) köszönni, mindenki ezt lelte volna, arról nem is beszélve, hogy én szintén szülő vagyok, a nagyobbik lányom most második gimnazista, és itthoni iskolás tízéves kislányom is van, abba az Iskolába jár, amelynek első osztályába a kis Jancsika. — És még egy — mondja. —, és ne is beszéljünk róla többet: ez emberi kötelességem, és hogy ennek most így meg tudtam felelnie az talán nem kevéssé annak is köszönhető, hogy hét éve munkásör vagyok és a rendszeres foglalkozások, úgy látszik, a rendkívüli eseményekre történő gyors reagálásra is felkészítik az embert ... Fontos, hogy sikerült, és hogy a tanulságot is levonták a jégvágók, mert már másnap gallyakat szúrtak a lékekbe, hogy minden gyerek észrevegye, hogy ne ismétlődhessék meg ez az eset. Amely éppen egy hónappal ezelőtt, január 22-én történt. B. Kun Tibor Sok teendője van még a Vöröskeresztnek Befejeződtek az értékelő gyűlések Az elsősegélynyújtó tanfolyamok, a tisztasági mozgalom és a véradás szervezésében munkálkodott a legeredményesebben 1979-ben a vöröskeresztes társadalmi aktivisták ma már több mint egymilliós serege. Idei munkájukkal is hasonlóképpen fontos egészségnevelési feladatok megoldását segítik és részt vállalnak különféle szociálpolitikai,, társadalmi teendőkből is. Erről tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyar Vöröskereszt Országos Központjában, annak kapcsán, hogy , a napokban országszerte befejeződtek a vöröskeresztes mozgalom összesen 11 ezer 320 alapszervezetében a szokásos évi munkaérlékelő gyűlések. Országos tapasztalat, hogy sok teendője van még a Vöröskereszetnek a termelőszövetkezeti egészségügyi állomások kiépítésében. Országos eredmény, hogy kiteljesedőben van a Vöröskereszt-szervezetek család- védelmi tevékenysége. Figyelemmel kísérik például a veszélyeztetett környezetű gyermekeket, kapcsolatot te- remtenek-tartanak a távollevő kismamák és munkahelyük között. (MTIj KONC/.IK JÓZSEF: M kmp&SGlm 7. Mielőtt még a parancsnoki terembe léptek volna, látták. hogy működik az erősítő. A Helyettes a kódtárból sorra hívta elő a kulcsokat, s vallami ritmikus dörej lést fogott el néha a hangszekrény, de képen nem sikerült behozni a kibocsátás helyét. Egy sikerültebb pillanatban a számítógép elkapta mégis, ők pedig egymás kezéből kivéve olvasták, majd az Öreg a lejátszóba helyezte, és most füllükkel is érzékelhették ezt a ritmikus dörej lést, amely azonosítható volt a sziklás partot ostromló hullámok neki-nekilóduló zajával, leomiló sziklafal dübörgéseivel, vonuló állatcsorda patazörejeivel is. Nem sikerült újra elfogni élőben. A jel megszűnt. Kelt a nap. Sápadtan álltak az űrhajó lépcsőjén. Mindnyájan szomorúak lettek. A rögzített anyag kevésnek bizonyult az elemzéshez. A következő napokon az öreg az űrhajóban maradt. Esténként el-elfogta a jelet, de mindig csak keveset. A naponként rögzített jelzések nem álltak össze egésszé. Aztán napokig esett az eső, és a jelet nem tudták fogni. A tizedik napon történt. Izgatottan álltak a kereső körül. Ez a peremen érkező dübörgésszerű zaj körülfogta őket, A Helyettes és a Fiú a külső energiatelepet is rákapcsolta a szenzibilátor- ra, s egyszerre úgy érezték, értelmes, emberi beszéd foszlányai érkeznek hozzájuk. A beszéd kitisztult, elúszott, de a ritmikus dörejlés közbei, sem szűnt meg. — . . .üdvözlet az utánunk következőknek, üdvözlet a szerelemnek. Itt az Equus kapitánya beszél. Űrhajónk Kozmikus Idő 634—22/Ap- kor indult, a Központ ailfa hatos regisztere szerint, öt férfi és magam, a parancsnok voltunk a személyzei Ti, akik halljátok a beszédemet, egy nagyon bonyolu1 és nehéz munka után vagy ' tok, gratulálok a munkától hoz, és bocsássatok meg,' h túl sok problémát okozta r Mint látni fogjátok, szükse, volt rá. Ezt az információt a Kozmikus Kezdő Idő 7 AQ—ZD ft 65432 tartományában rögzítem. Feladatunk az < volt, hogy utóinformációt gyűjt- sünk a Naprendszer nevű térségben, így érkeztünk erre a bolygóra is. amit Földnek nevezünk. Munkánk eredménye kódolva megtalálható az említett tartományban. A mostani adás Alfa-saut 4. rendszerű. 39 fok 3 szögperc elforgatásával birtokba vehető. A Földön emberi élet nyomaira bukkantunk. Az elre.itési hely közelében 65/43 sugáron belül rájuk akadhattok. Mi akkor találkoztunk velük, amikor küldetésünk már a végéhez közeledett. Hat bolygót vizsgáltunk' meg, életet sehol nem találtunk, de amikor a legénységnek tudomására jutott, hogy itt emberi törzs él, voltak, akik nem akartak visszatérni többé. S nekem ezt meg kellett akadályoznom. Feladatunk csak a felderítés, és nekünk mindig vissza kell térnünk. Hogy ez megvalósulhasson, én nem tértem vissza egyedül, Nem élek már, hiszen ismerem az időit, tudom, hogy mire ti az információra akadhattok, az én kiszámított életem lejár, üdvözlet nektek, üdvözlet a szerelemnek. Nem értették. Miért beszél a parancsnok szerelemről ? Később kiderült ez is. — Meg kellett győznöm a fiúkat, hogy a Föld lakhatatlan, hiába látják az ellenkezőjét. A mi feladatunk csak a felderítés, adatainkat a Központnak kell kidolgoznia. Tudósaink határozhatják meg. újra igénybe vesz- szük-e lakhelyként ezt a bolygót. A legfőbb nehézség számomra itt ennek a parancsnak a megitartatása volt. A legénység tagjai nem akarták elfogadni, hogy veszélyeztethetjük az itt lakókat. Szikszai Károly rajza Nem osztották kételyeimet Pedig az itt élő törzs apa jogú társadalmi fejlettség fokon él. Kevés asszonyul van. Ha mi is letelepedtünl volna itt — nem beszélve < parancs nem teljesítéséről amiért külön a Közpon kamrái járnak büntetéskén —, veszélybe került volna ; törzs eddigi élete. Za-arkai űrhajónk kormányosa okoz ta a legfőbb gondot, de tőli származik a megoldás is. Za arkai most a többiekke együtt bizonyára a Közpon kamráiban van. Mivel a k nem vizsgált esetek vádlott jaira a végtelenített vegetá ció Központ által hozott tör vénye érvényes, ő és a töb biek is, még életben kell hogy legyenek. Vigyétél vissza a hírt, nem bőnösök én mondom, az Equus kapi- tanya. (Folvtatjukí
