Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

Üj közművelődési intézmény Ádám Jenő zenei gyűjteménye A nemzeti' kultúrát építő feladatok küldetéses vállalá­sában László Gyúla arra je­lentkezett, hogy festés he­lyett a régészet problémáit tisztázza. Lyka Károly arra, hogy rajzi munkáját félrete­gye, és a XX. század magyar képzőművészetének kritikai í> »szemezését végezze el. öve­ges József is fontosabbnak tartotta a fizika megszeret­tetését annál, hogy kísérleti fizikus legyen. Ádám Jenő Is felmérte teendőit. Azt, hogy Bartók és Kodály ré­vén megszületett századunk kontinenseknek üzenő klas­szikus értékű magyar zenéje, azt, hogy az ő hivatása a századok magyar népzenéjén alapuló új muzsikánk szolgá­lata. Miben állt ez a külde­tés? Abban, hogy az ifjú­ságban alapozza ezt a minő­séget, abban, hogy a világ megismerje eredményeinket. Mindkét sugallatot meghal­lotta. teljesítette. Azzal, hogy az 1940-es évek elején a Ko- dály-módszer gyakorlati ki­dolgozójaként megírta az If­júságnak szóló énektanköny­veket a szolmizáclós módszer alapján, azzal, hogy a ma­gyar zene kimagasló eredmé­nyeit amerikai előadókörút- ján propagálta, azzal, hogy elemezte muzsikánk értékeit húsz évig tartó sorozatában a rádióban. Ádám Jenő 1890-ban szü­letett Szigetszentmiklóson. Tanítói oklevelet szerzett, az első világháborúban hadifog­ságba került. Megtanult oro­szul, Tatarszkban kinevez­ték zenei igazgatónak, de Szibériából hazavágyott, és elvégezte a Zeneakadémiát, melynek sok évtizedig taná­ra volt. Igazi polihisztorként végezte sokirányú munkás­ságát zeneszerzőként, kar­mesterként, énektankönyv; íróként, a Budai Dalárda ve­zetőjeként. Mindenre volt ideje, maradt energiája. 1933-ban Bázelban Félix Weíngartnernél i mesterdip- lomát szerzett, ő mutatta be Purcell Dido és Aeneas-átaz Operaházban. Több zenemű­vet írt, „Magyar Kará- csony”-ának bemutatóján Székely Mihály, Koréh Ebei­re, Basilídes Mária. Orosz Júlia énekelték a főszerepe- 'ket. Ö Somogyiján gyűjtö­gette a népdalokat, melyet külön füzetben is közreadott Munkásságát Bartók és Ko­dály nagy figyelemmel kí­sérte. Kossuth díja és Érde­mes Művész kitüntetése mel­lett több érmet kapott Ró­mában, Londonban cs Bul­gáriában. Mindez nemcsak személyes sikere, hanem a Hol volt — hol nem volt Egerben az Erzsébet-híd? Eger hídjairól sokat tu­dunk —, de még nem min­dent. Ki gondolná, hogy egy­szer, mindössze egyetlenegy­szer Eger városának névadó jókedve támadt a hidakkal kapcsolatban, s míg a többi hidat a népszokás szerzetes- rendekről, intézményekről nevezte el. egyik hídnak az Erzsébet nevet adta. Valamikor fából ácsoltak átkelőket a káptalani és püspöki város között, tudni­való ugyanis, hogy a víztől keletre a káptalané, nyugat­ra a püspöké, volt a város földesúri függőségben. De ezek a hidak két megyét is kötöttek össze, mert a keleti rész Borsod megyéhez tar­tozott 1807-ig. A szép kőhidak építése a múlt nagy építő évszázadá­ban, a tizennyolcadik szá­zadban történt, kivéve a „Barátok hídját”, amely.még török emlékként maradt fenn, a város visszafoglalá­sa után mint „pons lapi- deust”, kőből való hidat em­lítik a történeti források. (Ma Kossuth Lajos utcai híd.) A Dobó téri hidat 1731- ben építtette a város Gio­vanni Carlone olasz építő­mesterrel a régi fahíd helyé­be. Ez is egynyílású volt, mint a „Barátok hídja”. A Mária utcai híd 1781- ben készült el, amikor Esz- terházy püspök a városba törő árvizek ellen megépítet­te azt a hatalmas védőgátat, amelv — sajnos — völgyzá­ró gátnak sikerült. A vízfo­lyással szemben épült gát közepére helyezett híd két boltívét eltorlaszolta az 1878-i ‘áradás lesodrott hor­daléka és a völgy északi ré­szén felduzzadt víztömeg óriási nyomása ledöntötte a gátat. Ez az áradás tönkretette a többi hidat is, egyedül a Ba­rátok hídja maradt járható állapotban. Ezeket újjá kel­lett építeni, egyelőre fa­anyag felhasználásával. 1879 augusztusában a városi köz­gyűlés megállapítja: A Cif­ra malomnál egy fahíd épí­tése elkerülhetetlen. Ekkor gondolnak először a Malom utcai átkelésre. Ez az árvíz tehát egy új hidat is megte­remtett. Ugyanebben az évben ke­rül szó a kórház melletti hídról, mégpedig különös körülmények között. Ha valaki fellapozza a vá- \rosi képviselőtestület 1879. évi áprilisi közgyűlésének jegyzőkönyvét, a következő­ket olvashatja benne: „Elnöklő Tavasy Antal polgármester indítványozza mielőtt a mai ülésre kitűz.ött tárgyak sorrendje megkez­detnék, hogy Őfelségéik ezüst mennyegzője alkalmá­ból, ezen örömnap emlékére és megörökítésére a váro­sunkban újonnan építendő, jelenleg „Generális” című katonai laktanya „Ferenc József Laktanyának”, az ah­hoz vezető és szintén újból építendő híd pedig „Erzsé­bet” hídnak neveztessék. Az indítvány egyhangúlag elfo­’ gadtatott.” A májusi közgyűlésen fel­olvasta a főjegyző Beöthy Lajos főispán leiratát, amely­ben értesíti a várost, hogy Öcsász. és apostoli Kir. Fel­ség legfelsőbb köszönetét nyilvánította. Ezzel az egri Erzsébet-híd el is nyugodott a jegyzőkönyv­vek lapjain. Soha senki nem nevezte így, sőt még a ké­sőbbi jegyzőkönyvek is „Ge­nerális híd”-nak emlegetik. Mint ahogyan a későbbi ha­laspiaci iskolából, a „Halas”- ból sem lett Ferencz József laktanya. A hidat továbbra is a „Mizerek hídjának” ne­vezte a nép. az öregek még ma is így hívják. Így történt, hogy volt is. nem is Erzsébet-híd kulcsos Eger városában. Dr. Kapor Elemér magyar zene iráríti kontinen­tális elismerést is jelenti. Az sem véletlen, s politikailag is méltánylandó, hogy 1940. május 13-án Belgrádban a Szent Száva renddel tüntet­tek ki, mely humánumának bizonysága. Ádám Jenő végül úgy dön­tött, hogy a Nemzeti Mú­zeum zeneművészeti tára he­lyett szülőfalujának, Sziget- szentmiklósnak adományoz­za hagyatékát. 1979. október 5-én avatja fel Ádám Jenő zenei gyűjteményét Sziget­szentmiklóson, egykori szü­lőházában, tanítványa, Szo- kolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző. A három helyi­séget magában . foglaló mú­zeumban találhatjuk Ádám Jenő zongoráját, dolgozószo­ba ik berendezési tárgyait, műveinek első kottáját, kéz­iratait, rajzait, a hozzá in­tézett Bai tók- és Ködály-le- veleket, kitüntetéseket, — munkásságának rendkívül gazdag'dokumentációját. A gyűjteményhez kutatószoba is, csatlakozik, a rendezést Vöő Imre, a szigetszentmik- lósi Honismereti Szakkör ve­zetője végezte méltó körül­tekintéssel. Jellemző az anyag gazdagságéra. hogy több a raktári részlet a ki­állítás tárgyainál. Az is fo­kozza a hatást, hogy a fala­kon Ádám Jenőről készült festményeket és dombormű­veket láthatunk, továbbá egy érdekes Feszty Árpád­rajzot. Magnóról hallható Ádám Jenő hangja és több zeneműve. Jelenleg a gvűjtemény va­sárnaponként délután 14 és 17 óra között tekinthető meg, de hamarosan a múzeumi nyitva tartást alkalmazzák itt is. Közművelődésünk új intézményét érdemes figye­lemmel kísérni, s minden bi­zonnyal országos, és nem­zet közi közönség láttamoz- hatja itt zenei kultúránk rendkívüli teljesítményeit, Ádám Jenő munkásságát, mely a tehetség, a szorgalom és az önzetlenség együttha­tóival építette fel a magyar zene egészében a maga ma­radandónak megmaradt élet­művét. Losonci Miklós Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vita egy pénztári bizonylat körül Az áfész egy helyi lakos-; sál, hizlalási szerződést kö­tött. Eszerint az illető 7 ezer forint előleget kap, s kötele­zi magát, hogy megállapított határidőre hízott sertést ad át. A hizlalót, amikor az ál­latokat leszállította, összesen 52 ezer forint illette meg. amiből le kellett vonni a már korábban felvett 7 ezer forint foglalót. A pénztáros, bár az egyik felvásárlási jegy hátoldalán feltüntette, hogy a hizlalónak 45 ezer fo­rint járt, « bizonylatokra 52 ezer forintot vezetett rá, és állítása szerint ennyit is fi­zetett ki. Néhány nap múlva a szö­vetkezet pénztárosa megje­lent az eladónál, közölte ve­le tévedését, és kérte a 7 ezer forint visszafizetését. AZ illető azonban kijelentet­te: az élőleget levonták, és csak 45 ezer forintot vett fel. Ezek után a szövetkezet pert indított, de a járásbíróság, majd fellebbezésre a megyéi bíróság a keresetet elutasí­totta. ítéletük szerint az 52 ezer forintról szóló pénztári jegyzék nem bizonyítja, hogy a hizlaló valóban ennyit ka­pott. A pénztáros ugyanis nem tudott magyarázatot ad­ni arra, hogy a bizonylaton az előleget feltüntette és mégsem a csökkentett ösz­szegről állította ki a fizetési jegyzéket. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőket mondta ki: — A pénztári bizonylat teljes bizonyító erejű magán­okiratnak tekintendő. Elbírá­lásánál nem lehet csak az egyik oldalon levő szöveget, egész tartalmát kell vizsgál­ni. Márpedig tény, hogy a pénztáros az egyik felvásár­lási jegy hátlapján a hétezer forint előleget levonta, és a hizlalónak járó összeget 45 ezer forintban jelölte meg. Ezek után mégis 52 'ezer fo­rintról szóló kifizetési pénz­tári bizonylatot állított ki. Ehhez járult, hogy az eset­nél jelen volt tanú vallomá­sa szerint, bár az eladó a teljes érték felvételét nyug­tázta, valójában csak 45 ezer forintot kapott kézhez. Ezért nem mellőzhető ennek a ta­núnak és a pénztárosnak új­bóli kihallgatása és szembe­sítése. Egyébként, ha a pénztáros 52 ezer forintot fizetett ki, miképpen lehetséges, hogy a kérdéses napon a pénztár­ban sem többlet, sem hiány nem volt. Mindezeket könyv- szakértővel kell tisztázni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hoza­talára utasította. Válnak — kié a trófea? A válóperben a vagyon megosztásakor a bíróságok úgy döntöttek, hogy a har­minc darab őz- és nyolc szarvasagancs — a szenve­délyes vadász férj trófeái — fele fele arányban illeti meg a házastársakat. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság más álláspontot foglalt el. — A trófea a vad testének része, az' tehát az elejtett állattal együtt a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. Igaz, hogy a házassági élet- közösség alatt szerzett tró­fea — a családjogi törvény értelmében — a házastársak osztatlan közös tulajdona. Mégis az agancs a vadászsi­kernek mintegy jelvénye, amelyet a vadász eladni, el­ajándékozni nem szokott. Személyes élménye fűződik hozzá, ezért, ha közös va­gyon is, követelheti, hogy megtarthassa. Az alsófokú bíróságok tehát akkor járnak volna el helyesen, ha az agancsokat a közös vagyon-, ból a férjnek juttatják és amennyiben helyettük más vagyontárgy a feleségnek nem adható, akkor a férjet az ellenérték megfizetésére kell kötelezni. Ezért új eljárásra van szükség, amelynek során szakértők bevonásával kell meghatározni az agancsok tényleges értékét. Csak ez­után lehet dönteni a va­gyonmegosztásról. (H. E.) Nyílik az ibolya a Bükk déli lejtőin A hét végén kinyíltak az első ibolyák a Bükk széltől védett déli lankáin, Mocso- lyás környékén és a Hór-pa- tak völgyében. Virágzik az ibolya a sályi-latoruti völgy­ben is, ahol a meleg vizű források miatt enyhébb a mikroklíma. Bár a hegység északi lejtőin még nem tűnt el 'teljesen a hó, a napsütöt­te réteken, így Kisgyőr és Cserépfalu környékén való­ságos szőnyegként virít a hóvirág. Megjelent a tavasz hírnöke a Tolcsva környéki fenyveserdők tisztásain is. Dino Buzzati: Á tükrök Feltűnően elegáns fiatalember halad át a divatos cukrászda teázótermén, és fen- sőbbséges közönnyel tekintett végig az asztaloknál ücsörgő hölgyeken. Simona Cerri fel­kacagott, majd kaca­gása különös, remegő gurgulázássá vált. — Ö, ó, láttad? — fordult vele egykorú barátnőjéhez Flos- sie-hoz. — A mai fiatalok, elszomorítóak a mai fiatalok! Mi járhat az eszükben? Érthe­tetlen, különös és érthetetlen, becsület­szavamra szeretném tudni, mi járhat az eszükben? tCsak egyik a sok közül, aki most elment. Fiatalok, férfiak, 'néq jókémínek is tarthatnád őket De rá se néznek a nőkre! Csak húsz éve, de mit húsz éve, tizenöt, Hz éve a fiatalság egészen más volt, becsület­szavamra, még tíz éve egy fiatalember a nyakát ficamította volna, hogy megnéz­hesse ezeket a gyö­nyörű babákat. És láttad, hogy sétált el? Mintha csupa üres szék lennénk. Ű, ó — és kicsit rövidebben hangzott fel a gurgulázás —, isten tudja micsoda világ kerekedik ki az ilyen fiatalságból, akik észre sem ve­szik a nőket. Ö nem tagadom, balamikor kicsit túlzásba is vitték, az utcán a sok tapadás pillan­tás. és jaj volt ne­ked. ha egyedül men­tél. ..Kisasszony, kis­asszony. megengedi?” Bizony gyötrelmes volt. De a mai kö­zöny? Te, Flossie, még nem vetted ész­re? — Hogyne. így van, ahogy mondod. Megváltozott a fia­talság ízlése. Egyéb­ként a világ sem olyan már, mint ré­gen. figyelted példá­ul a tükröket? — Hogyhogy a tük­röket? — Már nem úgy csinálják őket, mint régen, biztosíthatlak, elfelejtették a mes­terséget. Most mind szabálytalan. nem tudom, hogy lehet, de eltorzítják az ar­codat, néha már ijesztő, ferde száj, ráncos arc, bedagadt szem, te még soha­sem vetted észre? — De igen, igen — helyeselt mohón Simona. — Igazad van most már ér­tem, hogy néha mi­ért. .. Már nem ér­tenek a készítésük­höz, ez az oka. Fel­találták az atomot, rakétán akarnak a holdra .menni. Szép, szép mondhatom! És még arra sem ké­pesek, hogy jó tük­röket gyártsanak. (Fordította: Csantavéri Júlia) MAI műsorok: MHO KOSSUTH 8.27 Es ha azt ^mondom — közép? 8.57 Népdalok, nép­táncok. 9.44 Minden zsák­ban hét macska táncolt. 10.05 MR 10—14. 10.35 Ze­nekari muzsika. 11.43 Rag­time. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. Sup- pé: Pajkos diákok. 13.59 Amatőr zenei együttesek felvételeiből. 14.11 A Ma­gyar Rádió esztt'ádzeneka- ra játszik. 14.43 Két román író: Liviu Reb’-eanu és Mihail Sadoveanu. 15.10 A Szovjetunió népeinek ze­néjéből. 15.26 Nyitnikéjc. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.26 Filmzehe. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Min­denki zeneiskolája. 20.07 öt év a harmincötből. 20.47 Négy gye. mekjáték ... 20.53 Nyakig a szökőkút- ban. 21.25 Pájzán históri­ák. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Régi híres énekesek mű­sorából. 22.50 Meditáció. 23.00 Jascha Heifetz hege­dül, Brooks Smith zongo­rázik. PETŐFI 8 33 Társalgó. 10.33 Zene délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.22 Barkácsolóknak. 13.27 1 lelő Ifjúság. 14.00 Ket­tőtől hatig .... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni ne­héz. 18.45 Operettfelvéte­lek. 19.20 Véleményem sze­rint. 19.30 Csak fiatalok­nak! 20.33 Mindenki könyv­tára. 21.04 Nótacsokor. 21.50 Szállj, régi dallam ... 22.30 Kellemes pihenést! Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Harmadyirágzés — Nyugdíjasok műsora Szerkesztő: Karcsúi Nagy Éva. — Lendvay Ferenc igazgató színházvezetése. Dr. Gyárfás Ágnes előadá­sa — Könnyűzene — Sport — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika (A BAZ me­gyei tanács vb beszámolót hallgatott meg a moziüze­mi vállalat munkájáról — Oj szőlőtermelési rendszer alakult a dél-bükki szőlő­vidéken) 18.25 Lap- és mű­sorelőzetes ... 8.00 Tévé tóm a. 8.05 Isko­latévé. 9.00 Óvodások film- műsora. 9.20 Csata fekete­fehérben. 14.40 Iskolatévé (Ism.). 16.40 Téli fantázia. 17.00 Melyiket az ötezer­ből? 17.15 Kisgépek a ház körül. 17.30 Mindenki is­kolája. 18.35 Országjárás Európából Ázsiába. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti me­se. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Napóleon és a szerelem. (Angol filmsorozat). 20.50 Földalatti történet (Dók. film). 22.10 Unokáink is látni fogják..,. 22.50 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Fiatalok estje. Kb. 21.00 Tv-híradó 2. MiMteM® IíHíO. február 26., kedd Részlet a gyűjteményből

Next

/
Thumbnails
Contents