Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

I CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR:

S

i

S rj| H

Pentagon-küldöttség

i Kairóban

AZ AMERIKAI HADÜGYMINISZTÉRIUM ‘ népes i küldöttsége — David McGtffer államtitkárral az élen j — tárgyal jelenleg Kairóban az Egyiptomnak szánt 1 katonai támogatás részleteiről. Egyiptom amerikai i felfegyverzése az Izraellel kötött különbéke követkézig menye: Washington ily módon is jutalmazza az arab j egységet megbontó, az Izraellel együttműködő és a ' térséggel kapcsolatos amerikai imperialista terveket 1 kiszolgáló Szadat elnököt.

; A CAMP DAVID-I EGYIPTOMI—IZRAELI KÜ- \ LÖNALKUT összehozó Carter elnök már korábban J hozzájárult ahhoz, hogy az egyiptomi hadsereget _ az i amerikai katonai arzenál legkorszerűbb eszközeivel ) szereljék fel. Kamal Hasszán Ali egyiptomi Hadiigy- J miniszter tavaly ősszel Washingtonban folytatott tár- h gyalásainak eredményeképpen megállapodtak, hogy J Kairó a következő öt év során mintegy öt milliárd \ dollár értékű katonai felszerelést kap mecénás haj- \ lamú szállítójától, nagyobbrészt hosszú lejáratú hitel- | re. E fegyverszállítás első szakaszának a részléteit vi- } tátják meg most Kairóban.

I Már a tárgyalások első napja után az egyiptomi 1 hadügyminiszter büszkén közölte, hogy partnere nem j alkalmaz megkötéseket az országának nyújtandó } fegyverfajták tekintetében. Ilymódon „Egyiptom első S ízben egyenlő szintre jut Izraellel felfegyverzettsége * vonatkozásában”. Megállapodtak, hogy Egyiptom még } az idén kap 38 darab F—16-os típusú harci repülőgé- \ pet s az Egyesült Államok készséggel szállít F—15- j Ősöket is Kairónak. Szóba került még 150 darab t M—60 mintájú harckqcád leszállítása is.

EGYIPTOM AZ ELKÖVETKEZENDŐ EVEKBEN | tehát — nem kis költség árán, mert a hiteleket visz- t sza is kell fizetni egyszer — jelentősen növeli had- 5 erejét. De. vajon ki ellen akarja felhasználni? Izrael ! ellen biztosan nem, hisz békét kötött vele és kötele- j zettséget vállalt arra, hogy vitás'esetekben nem fo- ' lyamodik katonai eszközökhöz. Kairó nem rejti véka \ alá, mire akarja felhasználni megnövekedett hadigé- 1 pezetét. Szadat elnök már korábban felajánlotta ka- | tonai egységeit az afrikai kontinensen küzdő felsza- j badítási mozgalmak elfojtására, a haladó rendszerek | leverésére. Űjabban Kairó „a Perzsa-öböl körzete ' megvédelmezőjének” a babérjaira pályázik. Támasz- \ pontok használatát is felkínálta az amerikai globális \ beavatkozás eszközéül szolgáló gyorshadtestnek. Ezt s honorálja most bőkezűen Washington.

I Pálfi Viktor

I

KABUL:

Szovjet—afgán barátsági nagygyűlést tartottak Kabulban, amelyen részt vettek a főváros dolgozói és az Afganisztánban tartózkodó korlátozott létszámú szovjet katonai egységek képviselői. A nagygyűlés résztvevői nagyra értékelték a Szovjetunió baráti é6 a megfelelő időben nyújtott segítségét, és határozottan elítélték a nyugati tömegtájékoztatási eszközök által *a két ország hagyományos barátsága ellen folytatott dühödt propagandakampányt.

RÓMA:

A jobboldali erők győzelmével ért véget Rómában az Itáliát kormányzó Kereszténydemokrata Párt (DC) XIV. kongresszusa.

A küldöttek 58 százaléka elfogadta Carlo Donat-Cat- tinnek, a DC jobbszárnya politikusának azt az indítványát, hogy a párt politikai nyilatkozatának pream- bulumában mondják ki: lehetetlennek tartják az OKP- val való kormányszintű ösz- szefogást.

TEHERAN:

Khómeini ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője szerdán felszólította az irániakat, hogy továbbra is határozottan követeljék a megbuktatott sah Iránnak történő kiadatását.

OTTAWA:

Pierre Eilliott Trudeau, ,a kanadai parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott Liberális Párt vezetője kijelentette, hogy megalakítandó kormánya egyik legfontosabb feladatinak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti feszültség csökkentéséhez, az egyetemes béke és az enyhülés megszilárdításához való hozzájárulását tekinti.

TOKIO:

Az Egyesült Államok továbbra is teljes harci készültségben tartja Dét-Ko- reában állomásozó 38 000 katonáját — jelentette ki Szöulban John Winckham tábornok, az amerikai csapotok vezérkari főnöke.

fü frciBi@I«3 „nem”

utőrezgései

Az amerikai politikának az a törekvése, hogy látványos egységbe kényszerítse elsőrendű politikai szövetségeseit a szovjetellenes vonal szolgálatában — elszenvedte első igazán komoly vereségét.

E kudarc jelentőségének megértéséhez előre kell bocsátani, hogy az Egyesült Államok három kiemelkedően fontos európai szövetségese — London, Bonn és Párizs — közül csak Nagy- • Britannia állt ki „teljes mellszélességgel” a Carter által meghirdetett szankciós' és bojkottpolitlka mellett.

Thatcher asszony konzervatív kormánya most arra számít: ha sikerül az amerikai „különleges kapcsolatot” feléleszteni, akkor másfél évtizedes hanyatlás után ismét megnő a szigetország politikai súlya Európában, és Anglia esetleg maga mögött tudhatja majd Washington támogatását azokban a gazdaságpolitikai vitákban, amelyek a Közös Piacon bélül Londont Bonnal és, Párizzsal szembeállítják. A másik két ..első osztályú” szövetséges, Franciaország és az NSZK kezdettől fogva fenntartásokkal szemléli Carter hidegháborús törekvéseit. Ebben mindkét orátüsse!§

1980. február 22., péntek

szag esetében más-más tényezőik játszottak szerepet.

©

Franciaországban minden „atlanti csúszás” ellenére tovább élnek a De Gaulle által kezdeményezett függetlenségi politika elemei, s ezeknek nyomását- egyetlen felelős francia politikus sem hagyhatja ’ figyelmen kívül. Az NSZK esetében óriási erővel esik latba, hogy egész sór bonyolult nemzeti problémát az úgynevezett „keleti politika” kibontakoztatásával lehetett megoldani — a két német állam ésszerű kapcsolatától kezdve Nyu- gat-Berlin helyzetéig. Az ehhez kapcsolt szerződésrendszer az európai stabilitás szerves részévé vált.

Mindezt előrebocsátva, természetesen le kell szögezni, hogy , mind Francia- ország. mind az NSZK az atlanti katonai blokk, a NATO tagállama. így az Afganisztán után mesterségesen kiélezett válsághelyzetben a legutóbbi francia—nyugatnémet csúcstalálkozón

Schmidt kancellár és Gis- card elnök egyaránt szükségesnek tartotta, hogy alapvető szolidaritásáról biztosítsa Washingtont. Ám, az amerikai politika a jelek szerint túlértékelte ezt a nyilatkozatot, és ez vezetett mostani politikai vereséhez.

©

Az afganisztáni szovjet segítségnyújtás után első lépésben Washington azt javasolta, hogy tartsanak amerikai—angol—francia—nyugatnémet csúcstalálkozót. E terv mögött az az amerikai elgondolás húzódott meg, hogy az angolok támogatásával az általános szolidaritási nyilatkozaton túlmenően legmagasabb szinten be- lekényszerítik Párizst és Bannt a szovjetellenes szankciók utcájába. A francia elnök ezt a javaslatot nyom- ba^j elutasította. Genscher nyugatnémet külügyminiszter ezután indítványozta, hogy a vezető tőkés országok külügyminiszteri szinten tartsanak konzultációt.

Az elképzelés az volt, hogy amikor Vance amerikai külügyminiszter február 20-án kétnapos munkalátogatásra Bonnba érkezik, az angol, a francia és esetleg az olasz külügyminiszter is ellátogat a nyugatnémet fővárosba. Az öt külügyminiszter egyetlen alkalommal egy vacsorán találkozott volna. hogy hivatalos kötelezettségeket nem jelentő eszmecserét folytassanak a nemzetközi helyzetről.

Az amerikai diplomácia, amely már a Schmidt—Gis- card csúcstalálkozóról kiadott közlemény hangnemét is a maga szája íze szerint értékelte, úgv vélte: itt az alkalom a francia—nyugatnémet vonakodás megtörésére. A Carter-kormánv különböző hivatalos szóvivői olvan nyilatkozatokat tettek hogv valójában két napig tartó külügyminiszteri konferenciáról van szó a válságos helyzet megvitatására.

Politikai eszközökkel a fegyverkezési hajsza ellen

Bel- és külpolitikai kérdésekkel egyaránt foglalkozott Aiekszej Koszigin, azSZKP KB Politikai Bizottságának

tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke választási beszédében. Koszigin csütörtökön Moszkvában, a Nagy Színházban találkozott a választókkal, akik az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsba jelölték.

A szovjet kormányfő szólt a többi között a jelenlegi népgazdasági terv teljesítésének eddigi eredményeiről. „Már most elmondhatjuk, hogy ebben az ötéves időszakban jelentősen megnövekszik országunk ipari termelésének kapacitása" — mondotta. Az újonnan üzembe helyezett gyárak fs a felújított, korszerűsített berendezések együttes kapacitása ebben az öt évben annyi lesz, mint amennyi országunk birtokában volt a 60-as évek végén.

Beszéde külpolitikai részében Aiekszej Koszigin kijelentette: a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy erősödjék a testvéri szocialista országok ösz- szeforrottsága, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a varsói szerződés szervezetének keretei között.

Koszigin aláhúzta: az imperialista körök politikájában megnyilvánuló fenyegető magatartás, veszélyes tendenciák következtében a világ ma feszült pillanatokat él át a nemzetközi kapcsolatokban. A Szovjetunió következetesen folytatja békés politikai irányvonalának megvalósítását. Az Egyesült Államok és néhány más NATO-ország- vezető körei nemcsak, hogy nem fogadták támogatóan a békés szovjet kezdeményezéseket, hanem a katonai előkészületek még intenzívebb meggyorsításának vés zély es

útjára léptek. A helyzet jelenlegi kiéleződésének valódi oka az imperialista kardcsörtető politika, amellyel meg akarják állítani a világméretű felszabadítási folyamatot.

Ugyanakkor az Egyesült Államok azt követeli a szabadság és a függetlenség útjára lépett népektől, hogy mondjanak le a nemzetközi szolidaritásról, az imperializmussal és az ellenforradalommal igaz ügyük védelmében vívott harcukban. ..Ami a Szovjetuniót illeti, semmi sem idegenebb tőlünk, mint az, hogy országunk boldogulását más népek rovására próbáljuk megvalósítani. — Továbbra is a béke és a népek közötti barátság politikáját folytatjuk. Miközben megőrizzük éberségünket, < készségünket arra, hogy visszaverjünk mindenfajta agresszív próbálkozást. bárhonnan is jöjjön az, továbbra is kitartunk az enyhülés gyümölcsei mellett, amelyeket sok ország tartós erőfeszítései hoztak meg. Továbbra is politikai eszközökkel küzdünk azért, hogy az enyhülés, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a békés egymás mellett élés ügye megerősödjék és tovább fejlődjék” — hangoztatta választási beszédében Aiekszej Koszigin.

Párizsi villámlátogatás után.

Londonban

mindent „megértenek"

Cyrus Vance amerikai külügyminiszter sajtóértekezletet tart Párizsban. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)

A válasz gyors és határozott volt. Franciaország hivatalosan úgy nyilatkozott. hogy szó sem volt ilyen konferencia megszervezéséről. Párizs — mondották hajlandó konzultatív megbeszéléseket folytatni, de nem fogad el amerikai felhívást egy olyan találkozóra, amelynek feladata a kelet-nyugati konfrontáció előkészítése lenne. Egy másik nyila!’.o- zátban a franciák hozzátették: nem vesznek . részt

olyan megbeszélésen, amelynek „nem a nemzetközi feszültség enyhítése a célja”. Az NSZK, az amerikai külügyminiszter vendéglátója sokkal óvatosabban viselkedett. Hallgatott, és semmilyen kísérletet nem tett az eredeti Genscher-terv me- mentésére.

©

így hát kudarcot vallott az amerikai politikának az a terve, hogy ha nem államfőd. akkor legalább külügyminiszteri szinten nagyszabású „szolidaritási demonstrációt” rendezzen a maga agres«zív irányvonala mellett. Ügy tűnik, hogy most már az eredeti terv szerinti egvetlen közös konzultációs találkozóra sem kerülhet sor fehér asztad mellett. Az amerikai diplomácia ezért a veszett fejsze nyelének megmentésére koncentrált. Vance legalább kil_ lön-külön találkozott az angol és a francia külügyminiszterrel. Mindez pedig már nem egyszerűen a „diplomáciai finomságok” kategóriájába tartozik. Valójában az amerikai hidegháborús kurzus első komoly taktikai vereségét jelenti a NATO csúcsain.

—i —e;

Csütörtökön reggel nyugat-európai körútja során néhány órás villámlátogatásra Párizsba érkezett Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, hogy francia kollegájával, Jean Francois- Poncet-val tárgyaljon a nemzetközi helyzetről.

Nem kétséges, mutattak rá a Szajna-parti kommentárok, hogy az amerikai politika jelenlegi akcióival szemben a legnyilvánvalóbb fenntartásokat Nyugat-EurÖpa vezető országai közül Francia- ország ' táplálja. Párizs kinyilvánította ugyan „atlanti hűségét” és leszögezte, hogy a Szovjetunió afganisztáni szerepvállalását „elfogadhatatlannak” tartja, viszont elhatárolta magát az amerikai „szankcióktól” mind a kereskedelem terén, mind az olimpia bojkottját illetően, állást foglait a kelet—nyugati dialógus

folytatása mellett és a diplomáciai csatornákat tekinEdouard Molitor luxemburgi nagykövet elnökletével csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 228. plenáris ülését. A tanácskozáson két szocialista ország küldöttségének vezetője. Fodor Zoltán magyar, és Ta- deusz Strulak lengyel nagykövet szólalt fel.

A magyar delegátus elemezte a nyugati részvevők javaslatait, és megállapította, hogy azok továbbra sem egyeztethetők össze a bécsi

a konfliktusok rendezésére.

A L’Hurrianite, az FKP lapja viszont aggasztó jelnek tekinti azt az amerikai külügyminisztériumi nyilatkozatot, amely szerint Vance nyugat-európai megbeszéléseinek nem annyira a Moszkva eHeni „retorziók” elfogadtatása a célja, mint inkább a Moszkva iránti új nyugati politika kidolgozása. A lap szerint az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségeseivel azt kívánja megvitatni, miként fogadtathatnának el a közvéleménynyel egy hidegháborús politikát, az ahhoz való vissza: térést.

★

Cyrus Vance amerikai külügyminiszter nyugateurópai körútját csütörtökön Londonban fejezte be. Délután kétórás megbeszélést tartott brit kollégájával. Lord Carringtonnal, majd este fogadta őt' Margaret Thatcher miniszterelnök is.

A tanácskozások középpontjában az afganisztáni helyzet és annak nyomán a Nyugat szovjetellenes stratégiájának összehangolása állt. Vance Londonban talált a legnagyobb megértésre, hiszen a konzervatív kormány kezdettől fogva támogatta Washington hidegháborús fordulatát, ha gazdasági és egyéb intézkedésekkel nem is áll módjában alátámasztani. Thatcher asszony immár hivatalos levélben is felhívta a brit olimpiai szövetséget, hogy ne vegyen részt az olimpián, de a szövetség minden jel szerint nem teljesíti kérését. Ezért már megindult a nyomás a „minimális követelés” érdekében, hogy a brit sportolók bojkottálják legalább az ünnepélyes megnyitót és a zárófelvonulást.

tárgyalások alapelveivel, az egyenlő biztonsággal, a kölcsönösséggel és az azonos csökkentés i kötelezettségek vállalásával. Fodor Zoltán aláhúzta beszédében. hogy a nyugati fél fokozatosan és rendszeresen szűkíti a bécsi tárgyalások célkitűzéseit és tárgyát.

A szocialista országok a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését egységes folyamatnak tekintik — mondotta a magyar delegáció vezetője,

ti a legalkalmasabbnak a nézeteltérések tisztázására,

Magyar felszólalás Bécsben

A haderőcsökkentés egységes folyamat