Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
Lakóhelyünk gyarapodásáért, szépüléséért... Mennyit ért a társadalmi munkánk? Nem keveset. Mióta 1976- ban meghirdette a megyei tanács a településfejlesztési versenyt, számos elkészült közintézmény bizonyítja a mozgalom sikerét. Az ötéves terv célkitűzésének megvalósítását segítette és segíti társadalmi munkánk A kommunális és gyermekintézmények megépítéséhez ad egyre nagyobb és nélkülözhetetlen segítséget. Jelentősen növekedett a települések fejlesztési alapjához való önkéntes hozzájárulás is. Az ilyen címen adózók száma évről évre csökken, a befolyt összeg mégis elérte, néhol pedig egyenesen meghaladta a tervezettet. Hogy miért? Az emberek a tapasztalatok szerint szívesen járulnak hozzá saját jószántukból az építkezésekhez. A városokban javarészt a kommunista műszakokból, a községekben pedig önkéntesen befizetett pénzösszegből tevődik ki ez a hozzájárulás. A pénzbeli gyűjtés elsősorban a' gyöngyösi járásban hozott kiemelkedő eredményeket. Ennek kézzel fogható bizonyítéka például a nagyrédéi napközi, a gyöngyöstarjáni iskola és ravatalozó, illetve a herédi ravatalozó létesítése. A szervezés és értékelés A legnagyobb hozzájárulást a tervek megvalósításához mégis a társadalmi munka jelentette. Az elmúlt években több, megyei szinten összehangolt intézkedés, kezdeményezés történt a tanács, a népfront és a szakszervezet részéről a társadalmi munkamozgalom . kiszélesítésére. Rendszeressé vált a kommunista műszakok szervezése, jelentősebbé vált az Egy üzem, egy intézmény akció. Minden évben felhívással fordultak a gazdálkodó szervekhez a gyermekintézmények, különösen az óvodai ellátás fejlesztésére, A közelgő párt- kongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából újabb ajánlások születtek, összesen mintegy 70 millió forint értékben. A társadalmi munkg céljainak. éves feladatainak megfogalmazását jól segítették a települések demokratikus fórumai: a falugyűlések, a lakóbizottságokban és a tanácstagi körzetekben folyó munka. Erősödött a társadalmi munka erkölcsi megbecsülése a megyei tanács és a városi tanácsok által korábban bevezetett kitüntetések mellett egyre több helyi közigazgatási szerv adományoz oklevelet, jelvényt a munkában élenjáró egyéneknek és kollektíváknak. A társadalmi munka eredményeit ismeri el a megyei tanács vb által értékelt lakóhelyszínépítési és virágosítási verseny jutalmazása is. Munkánk értéke Az utóbbi években jelentősen nőtt a társadalmi munka értéke: az 1975. évi 68 millió forinttal szemben, 1978-ban már 117 millió forint volt, tavaly pedig meghaladta a 140 millió forintot. A városok közül az akció első három évében Eger érte el az egy főre eső legmagasabb értéket, de Hatvanban és Gyöngyösön gyorsabban növekedtek az eredmények. Ez a tendencia 1979- ben is folytatódott, ezért négy év adatai alapján már Hatvan város vette át a vezetést. Ebben nagy része van a herédiek kimagasló szervező munkájának. A nagyközségek közül Heves és Verpelét eredményei a legjobbak. Kiemelkedőek Andornaktálya, Egerszglók, Tárnáméra, Visznek, Istenmezeje, Kerecsené és Nagy- visnyó sikerei is. A munka összértékén belül gyors ütemben növekedett — főként a városokban — a vállalatok. szövetkezetek, intézmények kollektívái által szervezett munka aránya. A községekben inkább a lakóterületen szervezett társadalmi munka volt jelentősebb. Gyomok Az utóbbi időben mintha nőttek volna a „gyomok” egyes vezetők szó- használatában. Szó esett erről a hevesi járási pártértekezleten is. Nem ritka, hogy igy beszélnek: „Az én párttitkárom, az én szakszervezeti, az én KISZ-titkárom.” Vagy: „Ennyit és ennyit ruháztam be.” „Negyven mázsa gabonát termeltem.” „Elküldtem szabadságra a párttitkáromat.’' ..Az én szövetkezetemben olyan rend van, hogy le a kalappal.” Más jellegű, de az sem fehér holló, hogy akad párttitkár, aki „főnökömnek” tiszteli a gazdasági vezetőt és olykor titkárnői feladatokat lát el. Nem egyszerűen arról van szó, mintha egyesek nem lennének tisztában a nyelvtannal, az egyes és a többes szám, vagy a birtokos viszony szabályaival. Sokkal többről, jóval veszélyesebbről, egy szemléletről, méghozzá egy elfajzott. káros szemléletről van példáinkban szó. Egyesek túlságosan magukénak tartják azt. ami a közösségé. ezzel akarva-akaratr tanul lebecsülik a kollektíva munkáját, tevékenységét, illetve olyan tetteket, eredményeket vindikálnak maguknak, amelyeket a közösség, a kollektíva produkált. Igaz. vele, a vezetővel együtt! Nincs helye sehol sem a szerénytelenségnek, a nagyképű dicsekvésnek, a rongyrázásnak. A vezetői munka megbízatás, szolgálat — és szerénységet követet! A megbízatást. a saját hatolommal összetéveszteni vétkes dolog. S aki a legkisebb hatalomtól is megmámorosodik, aki elveszti a valóság iránti érzékét, az a rábízott ügyet és önmagát is tönkreteszi. Sajnos akadt már erre példa megyénkben is. Pártunk X. kongresszusán hangzott el, de ma is él az igazság: „Egy vezetőnek úgy kell hatalmára tekintenie, mint a gyógyszerre. amelynek túlzott használata pusztító méregként hat.” A hatalom nem személyeké, hanem az osztályé, a munkásosztályé. És sem. a közös, sem a választott tisztségviselő nem magántulajdon! A vezető, önmutogatás és dicsekedés helyett azzal törődjön inkább és arról gondoskodjon, hogy a munka lehetőleg zökkenő- mentesen és eredményesen folyjon. S ha így van. ne döngesse a mellét, ne csak önmagára mutogasson, , hanem azokra is. akikkel együtt — és nem nélkülük! — ért el eredményeket, sikereket. Elismerést pedjg mindig az kapjon, aki valójában kiérdemelte ezt. Végezetül, emlékeztetőül és tanulságként egy népi mondás: „Az öndicséretnek mindig szaga van.” n- papp — Eredményeinkkel nem haladjuk meg a többi megyében végzett munkát, de nem is kell szégyenkeznünk: a derékhadban foglalunk helyet. Kezünk munkáját dicséri Ez alatt az Időszak alatt megvalósult 16 kilométer úthálózat, döntően a füzesabonyi, gyöngyösi járásban és Hatvanban: 2,8 kilométer járda, nagyobbrészt Hatvanban, az egri, a füzesabonyi és a hevesi járásban. Megyénkben az önkéntesek munkája nyomán a parkfelület nagysága több tízezer négyzetméterrel növekedett. A vízvezetékhálózat jelentős társadalmi munkával 29 kilométerrel bővült, elsősorban a füzesabonyi és a hevesi járásban. A lakosság támo- gátásával 225 óvodai férőhely jött létre. A jelentősebbek : Hatvan, Kerecsend, Andornaktálya, Istenmezeje, Poroszló, Nagyvisnyó, Gyöngyösön. a Mátraalji Szénbányák dolgozóinak társadalmi munkájával építették meg a múlt évben átadott 100 fős óvodát. Az általános iskolai fejlesztéshez Kömlőn, tornateremhez Egercsehiben. Visz- neken és Egerszóláton járultak hozzá nagyarányú társadalmi munkával. Egerszaló- kon az orvosi lakás minden szakipari munkáját díjmentesen végezték el. Sok kisebb ifjúsági és sportlétesítmény is épül társadalmi munkában, főleg a városokban: ifjúsági klubok, parkok, vállalati és iskolai kézilabda-pályák. Sorolhatnánk még tovább a különböző létesítményeket. amelyek megépítésében nagy szerepe volt az önként végzett munkának. Az eredmények szépek, de, vannak . még tennivalók: nem növekszik megfelelően a legfontosabb társadalompolitikai célokat szolgáló beruházásokhoz szervezett társadalmi munka. A mozgósítás nem mindig a legfontosabb feladatokra történik. Előfordult, hogy a lakosság felajánlott társadalmi munkáját a kivitelező szervezési okokból -nem tudja fogadni (pl. parádi iskola). Sokat kellene még tenni a köztisztasági és környezetvédelmi feladatok megoldásáért is. Mindent összevetve szervezettebbé kell tenni ezt a munkát, hogy még jobban gyarapodjék és szépüljön lakóhelyünk és környezetünk a közösség munkája által. Gábor László a brigád läng« — Borsót főztem, jól megsóztam. .. Gyöngyszemként' gurulnak ki a ’szavak a kis E'ar- kas Rozika ajkán. S akik itt vagyunk, a Bajcsy-Zsilinszky utcai MÁV-bölcsődében, nem tudjuk meghatottság nélkül nézni a barna bőrű. fekete hajú négyesztendős gyermeket, aki születése óta az állam gondozottja. Azaz: egy évvel ezelőtt megváltozott az élete. Gugyela Józsefek, a vele egykorú Tóth Irénkével együtt, gondozásba vették. Másik patrónusként pedig a hatvani villamos vonalfőnökség ezüstkoszorús „Petőfi” szocialista brigádja jelentkezett. Közölök néhányan velünk vannak, hogy Kot.án Pálné vezető óvónővel kicsit elbeszélgessenek istápoltj ükről. Ha valakinek, Nagy Ba- lázsné brigádvezető-helyet- tesnek különösen fontos a kislány sorsa. — A két háború közt magam is így kezdtem, mert nehéz körülmények között élő.szüleim nehezen boldogultak a nyolc testvér fölnevelésével. Legkisebbként kerültem Esztergomba, nevelő szülőkhöz. De milyen volt akkor egy tizenkét esztendős leány sorsa, akit csak azért vettek ki a lelencből, hogy a ház körül a munka "nehezét, piszkosát elvégezze! Nekem és még annyinak ez jutott. És verés, rugdnsás, ha valamivel nem boldogultam, ha valamire nem futotta az erőmből. Mentőkocsi vitt föl egyszer Pestre, hogy az orvosok megmentsenek az életnek. Amikor meghirdették tavaly a gyermekévet, érthetően ezért javasoltam brigádunknak, hogy nyúljunk va- melyik apróság, valamelyik óvoda hóna alá. S bár nem fizetnek túl bennünket, azóta egyetlen brigádtársunk sem tagadja meg a forintokat, máskor munkáját, erejét. Kézbe kerül a „Petőfi” naplója is, híven tükrözve mindazt, ami e szép, emberi megmozduláshoz eseményként kapcsolódik. Köszönő sorok Orosz József né címére. aki labdatartó hálót kötött a vasutas bölcsődének. Fénykép egy tavalyi vidám farsangról, amelyre Nagy Balázsné sütött ízletes, szalagos fánkot Kollár Istvánná társaságában. Fölfedezzük a fehér lapokon Adamkó István, Kőműves Sándor, Nyeste József, Szűcs István, Major Imre nevét, akik csőből, fából játszókat készítettek, majd járdát csináltak Rozika palronálói körében , itt a Bajcsy-Zsilinszky úton, Pálfalvy Vilmos, Rapi János, Gócza József pedig az: Óvoda elekti’omos berendezését javította meg. S lám, egy hivatalos helyről érkezett, pecsétes írás, Fodor Lajos kézjegyével! A Heves megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet mond benne köszönetét Bánkúti István brigádvezetőnek Rozika patronálásáért, s merthogy Egernek is felajánlották építő, szépítő szándékukat. Amíg a kicsinyek játszadoznak, golyókat fűznek cérnára Berényi Andrásáé szerető felügyeletével, a vezető óvónő Farkas Rozika nevelő szüleiről tesz említést. — Gugyeláék két saját szülöttük mellé fogadták testvérül Rozit, majd a szőke Irénkét. S nem a pár százasért, amivel az állam besegít. Mert abból nem futná arra a példás ellátásra, tisztaságra, amiben a kis anyátlanok, apátlanok részesülnek. Számtalan beszélgetésünk, kölcsönös látogatásunk a bizonyság, hogy Gugyela József vasutas és felesége emberségből, szere- tetből vizsgázik naponta. Nincs ott különbség sajátjuk és az eliaszított, a kórházi szülészeten hagyott apróság között. Ha Rozika karácsonyra piros orkándzsekit kap a szocialista brigádtól, másnap megveszik ugyanazt Irénkének. Az ünnepi vacsorázó asztal .hat tányérján pedig egyazon étel illatozik a fenyőfa gyertyáinak lobogásá- ban. Vagy idézzem a legfrissebbet? A brigád nagy labdával lepte meg a munkaTextilfestők (Fotó: Szabó Sándor) helyükre látogató Rozit, s Gugyela. mama most a háztartási pénzt azért rendezgeti,‘hogy-Irénkét valami hasonló játékkal lepje még" de ugyanakkor az övéi. az „édesek” se maradjanak valami ajándék nélkül. Hogy milyen távolabbi terve van a „Petőfi” brigádnak a kis Farkas Rozikával? Az óvónők, a dajkák dicsérik ragaszkodását, figyelmét, ügyességét, éles eszét. Meg a szeretetreméltóságát, amellyel csoporttársai szívébe férkőzött szinte egyik napról a másikra. Ilyen kicsinyhez nem lehetnek hűtlenek, Ez mindenképpen megérdemli a fejlődését kísérő figyelmet, segítőkészséget, amire . növekedésével még több szüksége lesz. Ahogyan Nagy Balázsné és Major Imre fogalmaz: Rozika a brigád lánya marad! Vagy Inkább a brigádé is. Amelynek tagjai az idő múlásával váltogatnak ugyan, de a gondoskodás szellemét a kiöregedő „Petőfisták” szeretnék átörökíteni a stafétabotot kézbe kapó fiatalokba. Felelősséget éreznek a kislány iránt, s felelősséget a társadalomért, amely egyetlen lelket sem hagyhat magára az élet országútján... Moldvay Győző .......................... A Pamulnyomóipari Vállalat Textilfestőgyárában a tervszerű takarékosság az elmúlt évben másfél millió hasznot hozott. Idén. a technológiai szükségnél nagyobb mennyiségű vízfelhasználást kívánják megszüntetni. A gyárban évente több mint ötvenmillió négyzetméter textilt festenek, illetve fehérítenek. Termékeik hetvenöt százalékát külföldön értékesítik. (MTI fotó: felv. — KS) Együttműködés az ütasellátásban Hat ■ szocialista ország utasellátó vállalatai szakembereinek — a magyar mellett a jugoszláv KSR, a lengyel Wars, az NDK-beli Mitropa, a román CFR Rom- vared és a szovjet SZD képviselőinek — részvételével nemzetközi reklám-propaganda konferencia kezdődött szerdán reggel a mezőkövesdi Zsóri-fürdőn. A sorrendben immár 10. tanácskozáson — mint a rögtönzött tájékoztatón elmondták — arról esik szó. hogy az étkező- és hálókocsik megjelenésében nem lesz különösebb változás egyelőre, de az együttm fi ködő vállalatok törekszenek. o! megközelítőleg azonos szolgáltatásokra. Korábban ugyanis sok panasz volt arra. hogy a különböző országokban mást és mást ka- oott az utas, a kiszolgálásban jelentős eltéréseket tapasztalhatott. Most úgy kívánnak változtatni a helyzeten. hogy meghatározzak a minimumot, s a kötelező szolgáltatásokon túl fejlesztik az ellátást, ami: széles körben propagálna!-; is. Úi program a hazai utas- "llátásban, hogy az ételforgalom növelésére intézkednek. Mpmhnn 1980. február 21., csütörtök
