Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

\ SZERDA ESTI KÜLPOLITIKÁI KOMMENTÁRUNK: Tanácstalan tanácskozás ' VAJÚDTAK A HEGYEK, s egeret szültek. Ha valamire illik a mondás, az olasz kereszténydemokra­ta pórt XIV. kongresszusára okvetlenül. Valóságos szózuhatag színtere volt az elmúlt na­pokban Róma Eur negyedében a Sportpalota. Termé­szetesen, nem hiányoztak a helyhez illő izgalmak sem: a pofozkodás, viharcsengő, szavalókórus, fütty­koncert — látszólag tehát minden a mediterrán vér- mérsékletre utalt. Ami viszont nagyon hiányzott: a világos, egyértelmű állásfoglalás, rövid- és hosszútávú program kidolgozása és jóváhagyása Olaszország tár­sadalmi és gazdasági bajainak orvoslására. Szó se ró­la: a felszólalók egytől egyig említést tettek minder­ről. Csak a válasszal, az elképzelésekkel, a tervekkel maradtak adósak. EGYETLEN TÉMAKÖRBEN fogalmazódott meg. többé-kevésbé egyöntetű állásfoglalás: a keresztény- démokraták nem támogatják az OKP bevonását a kormányzatba. Bár több szónok elismerte, hogy az ország problémáinak gyökerét a hatékony és stabil kormányzás feltételeinek hiányában kell keresni, azt már elködösítették, vagy egyszerűen tagadták, hogy a két legnagyobb párt közreműködésével megalakí­tott koalíció felülkerekedhetne az évek óta tartó vál­ságon. A tervezettnél egy nappal hosszabban tartó kong­resszuson ez a téma állt a vita középpontjában. An­nál is inkább, mert a szocialisták már jó ideje meg­vonták bizalmukat a jelenlegi kabinettől. Maguk a kereszténydemokraták hangoztatták, hogy a Cossiga- kormány legfeljebb a kongresszust követő napokig- hetekig marad a helyén. Akkor viszont milyen kilá­tás nyílik a kormányválság áthidalására? Egyelőre Rómában teljes a tanácstalanság. Miután szinte teljesen kilátástalan a széles nem­zeti egységen alakuló koalíció létrehozása az OKP és a szocialisták nélkül, valószínű, hogy a keresztényde­mokraták az utóbbiak megnyerésére fordítják most figyelmüket. Az elkövetkező napok és hetek tehát a kompromisszumkeresés jegyében telnek majd. Ha pedig mégsem sikerülne eltéríteni Craxiékat állás­pontjuktól, nem marad más hátra, mint az újabb idő előtti választások kiírása. A KERESZTÉNYDEMOKRATA KONGRESZ- SZUSNAK éppen ezt a bizonytalanságot kellett volna megszüntetnie. Ám a tanácstalan tanácskozás homá­lyos, kétértelmű, más kérdésben viszont elutasító ál­lásfoglalása a problémák tisztázása helyett tovább mélyítette Itália válságát, s még az alternatívákkal is adós maradt. Gyapay Dénes j Az „ultimatum” lejárt Vance—Genscher találkozó Szerdán reggel megkezdte bonni hivatalos tárgyalásait Vance amerikai külügymi­niszter. Nyugatnémet részről Hans-Dietrich. Genscher tá­jékoztatja a Közös Piac ró­mai külügyminiszteri érte­kezletének eredményeiről, míg Schmidt kancellár a Nyugat külpolitikai és kato­nai munkamegosztásának nyugatnémet tervét ismerte­ti. A bonni vezetők az „afga­nisztáni válságmegoldási le­hetőséget nem a Car­ter amerikai elnök ál­tal követett „nyílt szembefordulásban”, hanem a térség államait célba ve­vő nyugati erőfeszítések fo­kozásában látják. A Pakisz­tánnak, Indiának, Törökor­szágnak nyújtandó segély, fegyverszállítások, a Perzsa­öböl országaival kötendő együttműködési megállapo­dások bonni megítélés sze­rint célravezetőbbek, mint az amerikai hadiflotta lát­ványos felvonulása a térség tengerein. Ennek ellenére az NSZK kész „bizonyos kere­tek között” fokozni katonai kiadásait, korszerűsíteni a Bundeswehr fegyverzetét, felkészíteni a nyugatnémet hadsereget arra, hogy átvál­lalja az esetleg a Közel-Ke­leten bevetésre kerülő, je­lenleg az NSZK-ban állo­másozó amerikai egységek feladatait Európában. A Rajna partján némi bosszúsággal , állapították meg, hogy Carternck a moszkvai olimpia szűkíti be, diplomáciai mozgáslehetősé­geit a Szovjetunióval szem­ben. Ugyanakkor értésre ad­ták, hogy amerikai bojkott esetén az NSZK is követi at­lanti . szövetségesének példá­ját. ★ Az Egyesült Államok vég­legesen úgy döntött, hogy nem engedi sportolóit a moszkvai nyári olimpiai já­tékokra. A Bonnban tartóz­kodó Vance amerikai -kül­ügyminiszter szóvivője, Hod- ding Carter, a nyugatnémet fővárosban újságírók előtt a döntést azzal indokolta, hogy az Afaanisztán ügyé­ben támasztott amerikai „ultimátum” szerdán lejárt. Befejeződtek 3 magyar japán tárgyalások IRÁN „Zöld út" a bizottságnak Ahol Hasszán Baniszadr iráni elnök kedden távirat­ban tájékoztatta Kurt Wald­heim ENSZ főtitkárt arról, hogy Irán jóváhagyja a megbuktatott császári re­zsim bűncselekményeinek kivizsgálására hivatott nem­zetközi bizottság összetéte­lét. Az ENSZ székhelyén szerdára virradó éjjel mind­azonáltal közölték, hogy Waldheim még nem kapta meg az iráni hivatalos jó­váhagyást tartalmazó üzene­tet, ezért továbbra is vár a testület tagjainak ismer­tetésével. Az iráni elnök kedden es­te Teheránban az iszlám IRÁN •1 o‘*ix «» InCiÉi ess terve sísrlian Az iráni forradalom leg­főbb problémája jelenleg a gazdasági nehézségek leküz­dése. A nehézségek gyökerei még a sah uralkodásának idejébe nyúlnak vissza. A korábban agrárország Irán mezőgazdaságának teljes el­hanyagolása és az építőipar túlzott felfuttatása a falusi lakosok száz- és százezreit kényszerítette a városokba. A valamikor önellátó ország élelmiszerimportja a hibás gazdaságpolitika következ­tében 1977—78-ban megha­ladta az 1,5 milliárd, más források szerint a 3 milliárd dollárt, a munkanélküliség rohamosan nőtt, s az árak is égyre emelkedtek. A múlt év elején már teljes gazda­sági összeomlás fenyegetett. Becslések szerint a munka­képes lakosság egynegyede volt munka nélkül és az infláció rekordszintet ért el. Bázis — az olaj A tavalyi változások, a belpolitikai harcok nem tet­ték lehetővé, hogy a nyers­anyagkincsekben és energiá­ban egyébként gazdag or­szág gazdaságát a helyes vá­gányra tereljék. Változatla­nul nagy az infláció és so­kan vannak munka nélkül. Nem véletlen. hogy az el­nökválasztáson az a Bani­szadr kapta a szavazatok túlnyomó többségét, akit a lakosság kiváló gazdasági szakembernek ismert. 1980. február 21., csütörtök A gazdaság újjászervezé­sének legfőbb bázisa az olaj. A Iráni Nemzeti Bank elnöke kijelentette, hogy az ország napi olajbevétele 80— 90 millió dollár. Ez elegen­dő a .napi szükségletek fede­zésére, de nem elegendő a nagyszabású tervek és beru­házások, valamint a szociá­lis programok megvalósítá­sára. A sah által elindított mértéktelen építkezések egy részét leállítják és elsősor­ban azokat folytatják, ame­lyek a lakosság ellátását szolgálják. A tervek szerint újabb utak és kikötők épül­nek. A luxuslakások helyett nagyszámú olcsóbb lakás építésébe kezdenek, így kí­vánják felszámolni az egész ország városaiban jelentke­ző óriási arányú lakás­hiányt. Pangó nagyipar Az ipari termelés mint­egy 50 százalékkal esett vissza, főleg a nyersanyag- és alkatrészhiány miatt. Az. egyetlen nem külföldi li- cenc alapján dolgozó autó­gyár, a Paykan Művek például — saját adatai sze­rint — a tervezett százezer személygépkocsi helyett al­katrészhiány miatt csupán 50 ezret gyárt. A cipőgyárak borhiánnyal küzdenek és a tv-készülékek gyártása is erősen visszaesett. Khomei­ni forradalmának egyik fő támogatója a bazár volt. és hogy nem alaptalanul áll­tak az ajatollah mellé, azt bizonyítja, "hogy míg a nagy­ipar a vázolt okok miatt stagnál, a kisipar és a kéz­művesipar virágzik. Ez a gazdasági ág, amely a na­ponta keresett cikkek ter­melésében fontos szerepet játszik, a forradalom alatt nagyrészt zavartalanul dol­gozhatott és úgy látszik, hogy gazdasági tevékenysé­gét most is a megszokott szinten tudja tartani. A mezőgazdaság az iráni gazdaság legjelentősebb, de egyben leggyengébb szektora. A sah annak idején végre­hajtott földreformja teljes csődhöz vezetett, minthogy az új tulajdonosoknak sem­mi segítséget nem adtak földjeik megműveléséhez. Ennek volt a következmé­nye az elvándorlás, 3—4 millió nincstelen özönlött a városokba. Most a forradal­mi tanács és a kormány el­sőrendűnek nyilvánította a mezőgazdaság fejlesztését. A mezőgazdasági önellátás nagyratörő célját a kor­mányzat a földreform foly­tatásával kívánja elérni, mégpedig úgy, hogy minde­nekelőtt a kisgazdálkodókat támogatja. Arra számítanak, hogy a parlagföldek ismét művelés alá kerülhetnek és így fokozatosan megszűnte­tik azt élelmiszer-behozatalt. Kérdés csak az. hogy a me­zőgazdaság fejlesztését ho­gyan tudják összhangba hozni a műtrágya-, a gép- és az alkatrészbehozatal vissza­szorításával. Baniszadr két évre. más szakértők ennél jóval hosszabb időre teszik az élelmiszerönellátás meg­teremtését. Védekezés a blokád ellen Irán a belső szükséglet ie - dezését mindenekelőtt a ha­zai ipar fejlesztésével, más­forradalmi tanács ülését kö­vetően újságírók előtt kije­lentette, hogy Khomeini aja­tollah jóváhagyta az ENSZ főtitkára által kijelölt bi­zottság tevékenységének fő irányvonalait, s a bizottság tagjai eszerint . „zöld fényt” kaptak ahhoz, hogy Tehe­ránba utazzanak. ENSZ for­rások szerint egyébként az öt fős bizottság két tagja már Genfben tartózkodik, a további három szerdán ér­kezik a svájci városba, ahonnan haladéktalanul to­vább utazhatnak az iráni fővárosba. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszter-e a japán kormány meghívására 1980. február 18. és 21.' között hivatalos látogatást tett Japánban. Púja Frigyes február 19-én és 20-án megbeszéléseket folytatott Okita Szaburo ja­pán külügyminiszterrel. Tár­gyalásaik során a külügymi­niszterek megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének lehető.’ ségeit és hasznos vélemény- cserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdé­sekről.' Japáni tartózkodása során Púja Frigyes udvari­assági látogatást tett Ohira Maszajosi miniszterelnöknél, Jaszui Kenő szenátusi el­nöknél, valamint Szaszaki Jositake külkereskedelmi és ipari miniszternél. Szovjetunió Választások és külpolitika Február 24-én Szovjet­unió valamennyi köztársasá­gában parlamenti és taná­csi választásokat tartanak. Már jó ideje folynak a vá­lasztási gyűlések, amelyek során a képviselő-, illetve tam-Dstagjelöltek találkoz­nak választóikkal és alapo­san. megvitatják az orszá­gos kérdéseket, az egyes köztársaságok, megyék és já­rások problémáit. A válasz­tási gyűléseken persze meg­nyilvánul a szovjet válasz­tók, az állampolgárok aggo­dalma a nemzetközi helyzet éleződése miatt is, amit az amerikai imperializmus kelt. A szovjetellenes hadjárat washingtoni szervezői nyil­ván azzal is számolnak, hogy a Szovjetunióban ép­pen választásokra készül­nek. Az amerikai kormány­zat — különféle embargók­kal, gazdasági szankciókkal, hamis propagandával — nyomást szeretne gyakorolni a szovjet közvéleményre. Ám minden ilyen kísérlet meddő. Sőt, pontosan az el­lenkező reakciót váltja ki: a választók egy emberként hangsúlyozzák, hogy az SZKP a korábbiakhoz ha­sonlóan a mostani választá­son is olyan világos és egy­értelmű programmal indul; amely számol a dolgozók alapvető érdekeivel — a szovjet gazdaság to-. m Vi vábbi fejlesztésével, az en-u berek életszínvonalának emelésével és kellő módon szavatolja az ország bizton­ságának érdekeit. Az ötéves tervidőszak el­telt négy esztendejében több mint 20 százalékkal növekedett az ipari terme­lés, a nehézségek ellenére jelentősen fejlődött a mező- gazdaság, ezen belül hala­dás történt a gabonaorob- léma megoldásában. A la­kosság reáljövedelme — a teljes foglalkoztatottság biz­tosítása és a kiskereskedel­mi árak általános szintjé­nek tartása mellett — több mint 13 százalékkal emel­kedett. S az elkövetkező években, a tervek szerint tovább nő az ipari és mezőgazdasági termelés, gyorsítják a fo­gyasztási cikkek gyártásá­nak ütemét. ' Emelkedik a munkások és alkalmazottak átlagbére, nő a kolhoztagok jövedelme. Tökélesetítik a nyugdíjellátást a kolhozok­ban. emelik a munkakénje­iének segélyét. Egyre több lakást, iskolát. kórházat, klubot és más kulturális, il­letve jóléti intézményt épí­tenek. . Az SZKP külpolitikája — amely mindenekelőtt a bé­két és jószomszédságot szol­gálja — mindig is élvezte a szovjet nép helyeslését és támogatását. A szovjet em­berek számára idegen az agresszió politikája és pszichológiája. Idegen föl­dekre, idegen javakra netn áhítoznak, s osztják párt­juk és kormányuk aggodal­mát Washington és Peking provokációi miatt. Így az af­gán forradalomnak nyújtott internacionalista segítség általános helyeslésre talált ■ országszerte. Az SZKP és a szovjet kor­mány a választások küszö­bén határozottan kijelenti,' hogy a Szovjetunió — a korábbiakhoz hasonlóan — síkraszáll az enyhülés mel­lett. Az az álláspontja, hogy a nemzetközi kapcsola­tok kulcskérdéseiben el­érendő megállapodások ér­dekében folytatni kell a tárgyalásokat. .A választá­si gyűlések is bizonyítják, hogy, ezt a politikát helyesli és támogatja az egész szov­jet nép. Gleb Szpiridonov Munkanélküliek tüntetnek részt fokozott kereskedelmi diplomáciával kívánja el­érni. Elsődleges cél, hogy megszabaduljon az amerikai importtól való függőségtől. Ezért az élelmiszerek beszer­zési forrásait kiterjesztették és új megállapodásokat kö­töttek Ausztráliával, Üj-Zé- landdal, Pakisztánnal. Tö­rökországgal, az Európai Gazdasági Közösséggel, a Szovjetunióval és más szo­cialista országokkal-. Japán m’ógyszereket szállít: az olaj kitermeléséhez szükséges be­rendezéseket, valamint az autószerelő üzemek részére a hiányzó néhány amerikai Teheránban (Fotó: AP—MT1—KS) pótalkatrészt harmadik or­szágokon keresztül szerzik be. Ily módon előre biztosí­tották magukat egy esetle­ges amerikai gazdasági blo­káddal szemtoen. A hosszú lejáratú gazda­sági tervek megvalósítható­sága természetesen attól függ, hogy a bel- és külpo­litika terén sikerül-e nyug­vópontra jutnia az ország­nak. Az iráni vezetés min-’ dent elkövet annak érdeké­ben, hogy a 37 milliós or­szág lakosságát bevonja a belső gazdasági gondok meg­oldásába. Gáti István Felveszik gépjármű- és munkagépparkunk, valamint gépjármű- és általános szerelő­műhelyünk irányítására munka­vezetőt. Jelentkezni lehet: munkanapokon az üzem vezetőjénél. Cím: Városi Tanács, Költségvetési Üzeme, Mezőkövesd, Gaál I. út 7. Telefon: 235.

Next

/
Thumbnails
Contents