Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

I KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Ottawaiban SOK ÉVTIZEDE NEM VOLT PÉLDA ARRA, hogy a mintegy tizenötmillió kanadai választópolgár csikorgó fagyban járuljon az urnák elé. A mostani kivételnek természetesen nem meteorológiai, hanem politikai magyarázata van, a hagyományos forgató- könyv ugyan tavasszal, a májusi enyheségben írja elő az országos voksolást, most mégis a hideg febru­árban tartották azt meg. Az ok: a hatalmas területű ország történetében a tavalyi választások nyomán létrejött kabinet szinte példátlanul gyorsan és vissza­vonhatatlanul megbukott. A fiatal konzervatív pártvezér-miniszterelnökkel, Joseph Clarkkal történt ez. Tavaly nyilvánvalóan nem a pártja, vagy személye iránt érzett bizalom adta kezébe az ország kormányrúdját, hanem az, hogy a gazdasági-belpolitikai gondoktól megcsömörlött vá­lasztók változást akartak — bármi áron. Ezt meg is kapták, csak éppen ellenkező előjellel. A konzervatív kabinet nem tudott — és ami a legjobban felháborí­totta a közvéleményt, nem is akart — tenni semmit a gondok megszüntetésére, az infláció, a munkanél­küliség felszámolására, a lelassult gazdasági növeke­dés felgyorsítására. Az így keletkezett bizalmi sza­kadékot Clark a lehető legszerencsétlenebb módon, külpolitikai lépésekkel akarta áthidalni. ÉS MILYEN LÉPÉSEKKEL: még a Trudeauval nem rokonszenvező kanadai lapok is megállapították, hogy Clark a világpolitika kulcskérdéseiben „Cárt,ér­nél is Carteribb” akart lenni. Megválasztása után — egyedül a földkerekség valamennyi országa közül — áthelyeztette Kanada izraeli követségét Tel Avivból Jeruzsálembe, ezzel véglegesnek ismerve el a három vallás központjaként számon tartott város izraeli bir­toklását. Amint egyre nyilvánvalóbb lett a Clark- kabinet belpolitikai lehetetlensége (és ennek nyomán gyors népszerűség-csökkenése), úgy próbálkozott a vezetés a washingtoni hidegháborús szólamok szinte szó szerinti ismétlésével is. Sok megfigyelő szerint elsősorban ez juttatta a választópolgárok eszébe az ősszel politikailag már „eltemetett” Pierre Trudeaut. WASHINGTONBAN ALIGHA FOGADJÁK ÖRÖMMEL Trudeau politikai reneszánszát. Carter számára ez annyit jelent, hogy egy általa kiélezett nemzetközi helyzetben többé nem számíthat északi szomszédja részéről politikájának feltétlen helyeslé­sére, egyértelmű támogatására. Harmat Endre Tanácskoznak a Kilencek A Kilencek a római kül­ügyminiszteri egyeztető ér­tekezleten elfogadott hatá­rozatukban olyan javaslattal álltak elő, hogy „Afganisz­tánt semleges országgá kel­lene változtatni és távol tar­tani a nagyhatalmak ver­sengésétől”. A brit konzer­vatív kormánytól származó javaslat közelebbről nem részletezett, de nyilván nyu­gati mintájú „semlegesítést” akar és feltételezi a segít­ségnyújtás céljából Afga­nisztánba küldött szovjet csapatok kivonását. A Kilencek — amint az várható volt — nem tudtak megegyezni abban, hogy al­kalmazzanak-e, s ha igen, milyen szankciókat a Szov­jetunió ellen. A Közös Piac kilenc tagállatnának külügyminiszterei a tanácskozáson (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Trudeau pártja nyert KANADA A hétfőn megtartott kana­dai választások abszolút többséget hoztak a liberális pártnak és 9 hónapos kon­zervatív kormányzás után is­mét Pierre Trudeau alakít kormányt. A választási ered­mény vajmi kevés módosu­lást hozhat az ország bel­politikájában, de mérsékel­heti Kanada újabban túl­tengőén Washington-barát külpolitikai vonalát. Joseph Clark rövidesen várható lemondása után a brit főkormányzó bízza meg a többségi párt vezetőjét a kormányalakítással. Pierre Trudeau új kabinetje való­színűleg két héten belül be­mutatkozik. A diákok nem alkusznak Az iráni elnök új hatalmi jogkire Az ENSZ székhelyén hét­főn hivatalosan is bejelen­tették, hogy mind Irán, mind az Egyesült Államok bele­egyezett a megbuktatott csá­szári rezsim bűncselekmé­nyeinek kivizsgálására hiva­tott nemzetközi bizottság. Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár által javasolt összetéte­lébe. Mint a TASZSZ jelen­ti: előzetes értesülések sze­rint a testület algériai, ve­nezuelai, szíriai, francia és Sri Lanka-i jogászokból áll. A bizottság létrehozása az iráni hatóságok álláspontja szerint a Teheránban fogva tartott amerikai diplomaták szabadon bocsátásának csu­pán egyik előzetes feltétele. Az amerikai diplomatákat fogva tartó iszlám diákok kedden reggel rendkívüli ta­nácskozást tartottak az ame­rikai nagykövetség épületé­Washingtoni levél A hatalom manipulációja, vagy a manipuláció hatalma " AMIKOR ARRA A KÉR­DÉSRE KERESÜNK VÁ­LASZT, hogy egy oly racio- : nális gondolkodású nép. í mint az amerikai, miként manipulálható ennyire a há­borús hangulatkeltéssel, ak­kor nem elégedhetünk meg a sztereotip európai válasz- szal az amerikaiak hiszé­kenységéről, hagyományos tájékozatlanságáról. Nem gondolom, hogy mi, európai­ak a javarészt 800—1000 éves nemzeti történelmünk ma­gaslatáról jogosan tekint­hetnénk „fel nem nőtt” nemzetnek a 200 éves Egye­sült Államokat. Igaz, talán mi többet olvasunk, na­gyobb értékű színházi, zenei életet élünk, mint az ameri­kai tömegek. Európa mégis már kétszer bizonyult a tör­ténelemben — nem is olyan régen — védtelennek a há­borús manipulációval szem­ben. S talán éppen ezért ma Európa mindkét fele — más és más nézőpontból ugyan, de hasonló — nyugtalanság­gal és bizonyos értetlenség­gé tekint arra, ami Ameri­kában történik. Az idei elnöki üzenet „az Unió helyzetéről” olyan be­nyomást kelt. mintha az Egyesült Államok kész lenne kockáztatni egy „korlátozott háborút”, hogy biztosan rá- tehesse a kezét a Közel- és Közép-Kelet olajkincseire. S ehhez — legalábbis egye­lőre — támogatást kap az. állampolgárok többségétől, akik egyáltalán nem látsza­nak felfogni, milyen . veszé­NpnfiLrnn lyeket rejt magában minde­nekelőtt a szovjet—amerikai kapcsolatok folyamatos rom­bolása, Bármennyire képte­lenségnek hangzik, de így van: az amerikaiak nagy há­nyada elhiszi politikusainak, hogy a Szovjetunió közvet­lenül fenyegeti a nyugati vi­lág olajellátását, gazdaságát, fennmaradását, vagyis azo­kat a bizonyos életbevágó érdekeket”. Kétségtelen, hogy az ame­rikai közgondolkodásba job­ban sikerült a polgári rend­szernek beépítenie és a „ha- zafisággal” azonosítania a kommunistaellenesvséget, a szovjetellenességet, mint bármely más tőkés ország­ban. De ez még nem magya­rázat arra. hogy az a közvé­lemény. amely a nyáron többségében támogatta a SALT—XI-t, decemberben ' miért vette szó nélkül tudo­másul: az elnök átmenetileg befagyasztja ennek a rend­kívüli jelentőségű nemzetkö­zi egyezménynek a ratifiká­lási folyamatát. A LEGKÉZENFEKVŐBB TERMÉSZETESEN „a” saj­tótól. ..a” televíziótól, ,.a” rádiótól számon kérni a köz­vélemény tudatos, rafinált megdolgozását. Kézenfekvő, de ez csak fél válasz a kér­désünkre. A minap az or­szág egyik legjobb publicis­tája, David Broader azon ke­sergett egy tv-műsorban. hogy nemcsak a sajtó és nem is mindig a sajtó felelős a közvélemény manipulálásá­ért: a sajtót is manipulálják. Sajnos, Broader panasza általában igaz. Hiszen a lap, vagy a hirdetésből élő tele­vízió itt Amerikában tőkés vállalkozás. Van újságíró, akit az ebből következő torz tájékoztatás-etszomorit,-van. aki fel sem fogja, csak csi­nálja. „hiszen ezért kap fi­zetést”, s van. aki tudatosan ferdít, túllicitál, liheg, aki „be akar vágódni” Hogy ki­nél? A tulajdonosoknál — akiké a lap. a tv-hálózat, az ország. Vagyis elsődlegesen azoknál, akik ..megcsinálták” az eseményeket: az Ameri­kát vezető politikusoknál. Ügy tűnhet, mintha ennek a mechanizmusnak a felpör­getésével az amerikai politi­kában végbement valamilyen fordulatot „adtak volna el” nagy sietve a közvélemény­nek. Pedig ha az előzmé­nyekre visszatekintünk, tu­lajdonképpen nem találunk igazi fordulatot; A mai hely­zetet — ahogy Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB egyik vezető külpolitikai sze­mélyisége a Newsweek- ben írja — „az utolsó né­hány év alatt hozták létre”. S valóban: azok, akik az események mélyebb logikáját követték, azt mondják: 'az lett volna a csoda, ha a SALT ratifikálása nem üt­közik súlyos akadályokba. Hiszen attól kezdve, hogy Carter az egyezményt alá­írta, az egyik fegyverkezési programot a másik után ter­jesztette a törvényhozás elé. S hogy ezeket jóváhagyják, egyik válság követte a má­sikat: szeptemberben Kubá­ról. majd Észak-Jemenről harsogtak. Azután a vietna­mi és kambodzsai menekült- ügyek kötötték össze Ameri­ka esetleges thaiföldi kato­nai elkötelezettségével Ezt követte a sah befogadása és nyomában a túszválság. ve­le pedig a fenyegetés: „Ame­rikaiak. nem lesz olajotok!” S végül az afgán kérdés, -amelynek -ürügyé» be akar­nak vonulni a Közel- és Kö­zép-Keletre. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha nincs afgánügy, lett vol­na más ürügy. A katonai fejlesztési programokat sor­ra elfogadták, a SALT-ot pe dig már akkor félretették, amikor Afganisztánról még szó sem volt. Carter már az iráni ügyben belebújt az „erős”, sőt katonás elnök, a „főparancsnok” egyenruhá­jába, körülötte úgy alakítot­ták a dolgokat hogy közben a kétszámjegyű és ál'andó- suló inflációról a közelgő recesszióról, a hét-nyolc mil­liós munkanélküliségről töb­bé ne essék szó. S HOGY MIÉ"'’ MIND­EZ? Nos. az a Carter, aki még két hónappal ezelőtt 1:2 arányban a liberálisabb ve- télytárs mögé s-m-ult, vajon a „nemzetközi helyzetre” va­ló átnyergelés nélkül ho­gyan előzhette volna meg Kennedyt 2:1 — arányban hogyan fordíthatta volna meg másképp a választási harc tendenciáját? Íme, ilyen erősek azok a ráhatá­sok. amelyek az át'.agameri- kait ebben a játékban érik. Először elvették az üzem­anyagát. maid megfenyeget­ték, hogy „jönnek a szovje­tek”, már itt vannak Kubá­ban. Az iráni fordulat ide­jén te'esírták a választók fülét Amerika gyengeségé­ről. kiszolgáltatottságáról a Köze'- és Közép-Keleten, s — ebbe a teheráni túszdrá­ma is jól bete^egített. Véaiil pedig megígérték, hogy min­dent rendbehoznak. az elnök fe’veszi a vaskesztyűt, meg­fékezi a baiok mögött álló kommunistákat, a Pentagon rroködő szuperhadosztálvo- ka: hoz létre. Amerika tele­rakja nukleáris bombákkal Európát, gondolkodik a kö- zel-ke'eti o'nj védelméről (mintha a tulajdona lenne) és megleckézteti Iránt, ha kell a Szovjetuniót is. mert Amerika megint rettenthe­ted en és egységben sorako­zik fel. Itt tartanak ma és nem le'te* tudni, m *■ tartogatnak més őszte, a ténvleges vá­lasztásokig a világ számára. Washington. 1980. február. Szabó L. István ben. A találkozón részt vett Khomeini ajatóllah fia is. A diákok szóvivője közölte, hogy hamarosan nyilatkoza­tot adnak ki a nemzetközi bizottságról és azt is leszö­gezte: álláspontjuk változat­lan, azaz a túszok szabadon bocsátása fejében továbbra is követelik a volt sah Irán­nak történő kiadatását, va­lamint vagyonának Iránba való visszajuttatását. Khomeini ajatóllah, Irán vallási és politikai vezetője kedden Abol Hasszán Ba- niszadr elnököt nevezte ki az iráni fegyveres erők fő­parancsnokává — jelentette rövid közleményben a PARS hivatalos iráni hírügynök­ség. Mindeddig a jelenleg kórházban fekvő főpap töl­tötte be a hadsereg-főpa- rancsnoki tisztet. Az elmúlt év decemberé­ben népszavazáson jóváha­gyott. új iszlám alkotmány 110. cikkelyé szerint Kho­meini mint a hadsereg fő- parancsnoka rendelkezett az­zal a joggal, hogy hadat üzenjen, békét kössön, vala­mint ő nevezze ki a vezér­kari főnököt és a „forradal­mi gárdák” vezetőjét, csak­úgy, mint a nemzetbiztonsá­gi tanács tagjait. Baniszard keddi főparancsnoki' kineve­zése nyilvánvalóvá teszi, hogy örökli Khomeinitől ezt a széles hatalmi jogkört. Megfigyelők szerint ez a lé­pés tovább erősíti az elnök amúgy is növekvő tekinté­lyét. MANAGUA Nicaraguában a sandinis­ta nemzeti felszabadítást front kezdeményezésére megalakítják a hazafias né­pi egységfrontot. A samdi-. nista szervezet mellett a meg­alakuló szövetség tagja lesz. a szocialista, • a keresztény- szocialista párt, továbbá több nicaraguai tömegszer­vezet is. Az egységfrontban részt, vevő pártok és tömegszerve­zetek közösen lépnek majd fel a nicaraguai forradalom vívmányait megsemmisíteni szándékozó szélsőséges cso­portosulásokkal szemben. ’A SZÓFIA 1 Ankarában hétfőn meg- '• kezdődött a török—görög szakértői szintű tárgyalások ötödik fordulója. Mint em­lékezetes. az 1978. júliusa óta folyó szakértői tárgyalá­sokon két ország külügymi- ■ nisztériumának főtitkárai vesznek részt, és a megbe­széléseken elsősorban az Égei-ten.ger használatának és ellenőrzésének jogával kapcsolatos nézeteltéréseket kísérlik meg tisztázni. LONDON Nagy-Britan,niában a mun­kanélküliség az év végére kétmilliós háború utáni re kordra emelkedik, mert a recesszió a vártnál is mé­lyebbnek ígérkezik. A le­sújtó előrejelzést a munka-, j erő-gazdálkodási hivatal bi- ’ zalmas emlékirata tartal­mazza, amely egy év alatt a munkanélküliség 25 száza­lékos emelkedésére számít.. ŰJ-DELHI ■„ Mintegy háromszáz em­bert. tartóztattak le a dél­indiai Tamil Nadu állam­ban — jelentette kedden. a PTI indiai hírügynökség. Az intézkedésié az adott okot. hogy a letartóztatottak gyújtogatással és egyéb erőszakos cselekményekkel ..tiltakoztak” a szövetségi állam kormányának felosz­latása ellen. PÁRIZS 'i i ■4 Franciaország nem szán- ' dékozik visszafizetni Irán­nak az Eurodif urándúsító vállalkozásba fektetett egy- milliárd dolláros részese­dését — jelentette be André 3iraud francia iparügyi miniszter. A miniszter kö­tette: Irán egyoldalúan akarja felmondani vállalt cötelezeítségeit az Eurodif-. iái, s kérelme jogossága- iák eldöntése francia bí-' ■óságra tartozik. : I Kínai ürkísérlet? Sajtóforrások szerint Kí­nában az év elején sikeres űrkísérletet hajtottak végre: kutyával a fedélzetén mű­holdat bocsátottak fel a vi­lágűrbe és hozták vissza a Földre. Megfigyelők ezzel összefüggésben emlékeztet­nek rá, hogy a kínai tudo­mányos sajtó’első ízben szá­molt be képes riportban a kínai űrpilóták kiképzéséről. Idézik a rakéták gyártásá­val foglalkozó hetedik gép­ipari minisztérium miniszte­rét. Szung Zsen-csiungot, aki Japánban tett látogatása al­kalmával kijelentette, Kína immár rendelkezik azzal a technikával és technológiá­val, amely lehetővé teszi számára, hogy embert küld­jön a világűrbe. Pekingi katonai és diplo­máciai körökben rámutat­nak, hogy az etjdig végre­hajtott kínai űr- és rakéta­kísérletek a kínai rakéta­fegyverzet meglehetősen gyors fejlődé-éről tanúskod­nak. Kína kilenc évvel ez­előtt bocsátotta fel az első műholdat s 1 ét alkalommal sikeresen vissza is hozta azo­kat a Fö(dre. A tervek sze­rint az idén és jövőre Kí­na két újabb űrkísérletet hajt végre az időközben ki­fejlesztett kétszáz tonnás, háromléncsős rakéták se­gítségével. Olyan vélemé­nyek is vannak, hogy Kína már rendelkezik négylép­csős rakétával is. A hadse­reg sajtója az utóbbi hóna-, pókban számos olyan képri­portot közölt, amelyek azt tanúsítják, hogy Kínában je-, lentős mértékben felgyorsult a rövid, a közepes és az in-' térkőn tinentális hatótávolsá-. gú rakéták fejlesztése, amely közvetlenül összefügg a kí­nai nukleáris fegyverzet fej­lesztésével. Katonai forrá­sok emlékeztetnek rá, hogy 1977 novemberében Kína si­keres kísérletet hajtott vég ­re nukleáris fejjel felszerelt középhatótávolságú rakétá­val. A kínai rakétaipar és az űrtechnoíógia fejlődésének lendületet adott a Japántól vásárolt elektronika és kom­puter technika, amelynek eredmé iveként állítólag frontáttörés következett be a kínai fegyverzet korszerűsí­tésében. Kínai politikai és' katonai körökben" újabb ha­sonló frontáttörésre számíta­nak. arrükor kezdetét veszi az amerikai technika és technológia Kínába áramlá­sa. amelyet pekingi vélemé­nyek szerint szorosan követ majd a nyugat-európai tech­nika és technológia beáram­lása is. A kínai—amerikai, katonai együttműködés. je­lentősen meggyorsítja majd a kínai fegyveres erők „kor­szerűsítésének” folyamatát, s nem utolsósorban Kína ra­kétaiparának és űrtechnoló­giájának fejlődését, — mu­tatnak rá kínai források. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents