Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kongresszustól kongresszusig Npiuijmn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI, évfolyam, 42. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. február 20., szerda Elfelejtett gyerekek T évedés ne essék: nem felelőtlen szüleik hagyták magukra őket, nem állami gondozottak. Apjuk és anyjuk úgy- ahogy gondozza, ellátja őket. Arra azonban egyi­kőjük sem gondol, hogy tanköteles korban, azaz hat- esztendősen beírassa a ki­csiket az iskolába. Megfe­ledkeznek arról, hogy a szellemi táplálék épp olyan nélkülözhetetlen az aprósá­gok fejlődéséhez, mint a testi. Bizonyára tudják, hogy elsősorban cigánygyerekek­ről van szó, olyan családok szülötteiről, akiknek ván­dorlását szinte lehetetlen nyomon követni. Az egyik nap még régi helyükön él­nek, a másikon azonban útra kelnek, s kikötnek va­lamelyik városi rokonnál, így téve zsúfolttá az amúgy sem valami tágas lakáso­kat. Telnek az évek, s a fiúkat-lányokat nem fedezi fel senki. Velük egyidős társaik már rég túljutottak a betűvetés, az olvasás, a számolás megannyi nehéz­ségén, ők azonban mit sem hallottak az oktatásról. Egyszer — néha akkorra már kamasszá cseperednek -e- csak rájuk bukkannak. — Ilyenkor azonban az óriási hátrányt, az inger- szegény környezetből faka­dó értelmi visszaesést le­hetetlen behozni. Megdöb­bentő, de igaz: soha nem nőnek teljes értékű embe­rekké, s legfeljebb az élet perifériáján találják fel va­lamennyire magukat. Nem tanulhatnak szakmát, mert nincs meg a nyolcosztályos végzettségük. Számukra a segédmunkási elfoglaltság a kezdés és a felemelkedés alfája és ómegája. Nem éb­red fel bennük az ismeret­gyarapítás felemelő vágya, nem érzik, nem értik a szépet. Sokan vannak? Számuk szerencsére szerény. Egy megyei népi ellenőrzési vizsgálat során negyvenöt oktatási intézmény körze­tében mindössze huszonöt ilyen sorsú ifjúra bukkan­tak. Mégsem nyugodhar tunk meg, mégsem fogadd hatjuk el ezt tényként, mert jobb jövőre jogosult emberpalántákról van szó. Elsősorban a városokban és a járásszékhelyeken, il­letve azok környékén lel­hetők fel. Igaz, a népesség­nyilvántartók adataira még nem lehet teljes biztonság­gal támaszkodni. Az is za­varó, hogy az óvodai, a vé­dőnői körzethatárok nem egyeznek az iskolaiakkal, s ez nehezíti a tájékozódást. Mindez mégsem lehet ok a közömbösségre. Példák sora igazolja, hogy ott, ahol a tanköteles korban levők felderítését összehan­goltabb munkával végzik, ahol igénybe veszik az ille­tékes szakigazgatási, a tár­sadalmi szervek, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a szülői munkaközösségek segítségét, ott nincsenek el­felejtett fiatalok. Ez a jár­ható út, erre kötelez min­denkit a hivatásérzet, az emberség, a másokért, a felnövekvő ■ nemzedékek minden tagjáért érzett fe­lelősségtudat. .. Pécsi István Országos zöldségtermesztési tanácskozás Horton Kedden délelőtt Kassa László tanácselnök köszön­tötte a horti Erkel Ferenc Művelődési Házban össze­gyűlt zöldségtermesztő szak­embereket és a Kertészeti Egyetem vezető munkatársa­it, akik az ország különbö­ző tájairól érkeztek a köz­ségbe,. hogy szaktanácsadás­sal összekötve megismer­kedjenek az intenzív diny- nye- és uborkatermesztés legújabb eredményeivel, módszereivel. Dr. Somos András akadé­mikus, az egyetem zöldségter­mesztési intézetének igazga­tója bevezető előadásában átfogó képet adott a kultúra helyzetéről. Mint megállapí­totta, a hazánkban zöldség- termesztés céljából haszno­sított 130 ezer hektárnyi földterületből 15 ezer hektá­ron folyik dinnyetermesztés, s tavaly csaknem 300 ezer tonnányi árut szállítottak ha­zai, külföldi piacra a gaz­daságok, kisárutermelők 12 milliárd forint értékben, ami szerényebb eredmény, mint amennyit a terület alapján várni lehetett. Felhívta a fi­gyelmet a dinnyetermesztés színvonalának növelésére, a kihasználatlan lehetőségek felkutatására. E tennivalók sorában említette a talajja­vítás, a tápanyagpótlás kor­szerű formáinak, hatóanya­gainak bevezetését, a meg­felelő fajtaválasztást, illetve azoknak a technológiai eredményeknek a hasznosí­tását, amelyeket az intézet és a kecskeméti partnerin­tézmények a közelmúltban kísérleteztek ki. A feladat sokrétűsége kapcsán megem­lítette dr. Somos András akadémikus azt is, hogy a technológia olyan szervezett­séget tesz szükségessé, amely közös útra tereli a termelőt a háttériparral éppen úgy, mint a kereskedelemmel. A bevezető előadást a Ker­tészeti Egyetem tudományos munkatársainak, kutatóinak több hozzászólása egészítet­te ki. Dr. Nagy József pél­dául a váz nélküli fóliás dinnyetermesztés legújabb tapasztalatairól számolt be, megállapítva, hogy ez a technológia tavaly életképes­ségét bizonyította. Ahol al­kalmazták, jók lettek a termésátlagok, s már július elsején piacra kerülhetett az áru. E tekintetben a sokkal jobb klimatikus viszonyok között lévő bolgár dinnye­kultúrát három héttel előz­tük meg a nemzetközi ke­reskedelemben. Nehézmé- nyezte ugyanakkor a hozzá­szóló, hogy mindössze negy­ven gazdaság tanúsított ed­dig érdeklődést a technológia meghonosítása iránt. pedig Kecskeméten olcsó, alig hét­ezer forintos árban állítják elő a fóliafektetéshez szük­séges, bármilyen gépre kap­csolható adaptert. A dinnye- és uborkafélék növényvédelmével kapcso­latban dr. Farkas Károly nyújtott tanácsokat a jelen­lévőknek, alapkövetelmény­ként szögezve le, hogy a legkülönbözőbb szerek, per­metezőanyagok alkalmazásá­nak fő szempontja a pre­venció. Dr. Túri István ezt követően a fekete fóliával végzett kísérletek kitűnő eredményéről számolt be. Mint elmondotta, a kétréte- ges fóliával való takarás négy héttel megrövidíti a dinnyetermesztép idejét. Az éjszakára felhúzott fekete fólia ugyanis a hajtatás, a palántanevelés szakában nem engedi elszökni a talaj melegét, s ellenáll a fagy­veszélynek is. lehetővé téve az uborka, a dinnye márci­usi kiültetését, illetve hajta­tását. Dr. Mozsár Kálmán kulcs­kérdésként emlegette hozzá­szólásában a fajtaválasztást, amelynél fontos szempont a koraiság, a jó terméshozam, és áruminőség. Ezek alapján a sárga „Zentai” és a görög „Szigetcsépei 51” lett a slá­ger. Utóbbiból tavaly már hektáranként 400 mázsa fe­lett is termett, s az áru (50 —70 százalékát első osztá­lyúnak minősítette a keres­kedelem. Üjabb sztárra van azonban kilátás, mert az intézetben kitenyésztett „Kecskeméti heterózis” és a „Hevesi futó” a korábbi faj­táknál jobb adottságokkal bír. A ..Hevesi futó”-nak például hallatlan előnye az egyszerre érés, ami lehetővé teszi, hogy hatalmas táb­lákról szinte két szedéssel letakarítsák, piacra szállít­sák a termést. Ide kapcsoló­dott egyébként dr. Tarjányi Ferenc hozzászólása befeje­zésként, s nagyon hasznos gyakorlati tanácsokkal lát­va el a csaknem háromszáz szakembert, termesztőt, a dinnye tápanyag-utánpótlá­sának kérdésköréből. Moldvay Győző Púja Frigyes Japánban Kedden délután a tokiói Gaimuso, a külügyi hivatal épületében megkezdődtek a magyar—japán külügymi­niszteri tárgyalások. Púja Frigyes és házigazdája. Oki- ta Szaburo hivatalos megbe­széléseinek első fordulóján a felek áttekintették a nem­zetközi helyzetet, s különös figyelmet fordítottak az ázsi" ai térség időszerű problé­máira. A tanácskozások, amelyeken részt vesz dr. Kós Péter, a Magyar Nép- köztársaság tokiói, és Szu­gihara Sinicsi, Japán buda­pesti nagykövete, szerdán a kora délelőtti órákban foly­tatódnak. Okita Szaburo es­te a külügyminisztérium vendégházában díszvacso­rát adott magyar kollégája tiszteletére. A vacsorán pohárköszön- tők hangzottak el. Először Púja Frigyest és kíséretét díszebéden látta vendégül Cucumi Szeidzsi, a fennál­lásának 10. évfordulóját eb­ben az évben ünneplő japán—magyar gazdasági Magyar felszólalás Tudományos fórum Hamburgban Kedden délelőtt magyar felszólalás hangzott el az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet hétfőn megnyílt tudományos fó­rumán. A fórum arra ka­pott megbízást a helsinki zá­róokmány aláíróitól, hogy tekintse át a tudomány je­lenével és jövőjével össze­függő problémákat, és keres­se az együttműködés új for­máit, bővítésének lehetősé­geit Straub F. Brúnó akadémi­kus, a fórumon részt vevő magyar küldöttség vezetője egyebek között kifejtette, hogy a mienkéhez hasonló kis ország nem képes a tu­dományos-műszaki kutatás valamennyi területét átfog­ni. és szükségleteit csakis nemzetközi együttműködés és információcsere révén tudja fedezni. Ezt szolgálják mindenekelptt a KGST-tag- országok közötti sokoldalú megállapodások, a nyugat­európai és észak-amerikai tudományos akadémiákkal és tudósokkal közösen végre­hajtott kutatási progrömok. Staub akadémikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogyha a Hamburg­ban most egybegyűlteknek sikerül előrelépniük az együttműködés terén, ennek hatása kisugárzik más, a tudományos-műszaki együtt­működésen kívül eső terüle­tekre is. klub alelnöke. Ezt kö­vetően kül ügy miniszterünk felkereste Nagano Sigeot, a japán és tokiói kereskedel­mi és ipari kamara elnö­két, a japán acélipari egye­sülés tiszteletbeli elnökét, aki tavaly gazdasági jószol­gálati küldöttség élén ellá­togatott hazánkba. Az esz­mecsere során megvitatták a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdését. Púja Frigyes ké­sőbb megtekintette a világ egyik legnagyobb és legkor­szerűbb áruházát, a főváros Ikebukuro negyedében lévő Szeibut, Két évtizede alakult meg a Mátraalji Szénbányák pe- tőtibányai gépüzemében a géplakatosokból álló 24 ta­gú Kun Béla szocialista brigád. Munkájukért több­ször érdemelték ki ..A vál­lalat kiváló brigádja” címet és egy tucatszor kapták meg az aranyérmet. A kongresz- szusi • felajánlásukban vállal­ták, hogy az oroszláni szén­bányák részére készülő híd­szerkezeteket tíz nappal ha­tái’idő előtt készítik el. Az üzemben és a kommunista műszakon végzett kiemelke­dő munkájukért és a moz­galmi tevékenységükért a szénbányák szocialista bri­gádvezetőinek és műszaki vezetőinek a napokban tar­tott értekezletén ,,A vállalat kiváló brigádja” megtiszte­lő címet adományozták szá­mukra. Budai Péterné az üzem egyetlen női hegesztő szakmunkása. Soós Antal és Maka Ferene az eocénprogramhoz készülő elosztóberendezés vázszerkeze tén serénykedik. Ocsovai István csoportvezető a brigád aznapi munkáját ér­tékeli. (Szabó Sándor felvételei) A KGST szakembereinek részvételével INTERELEKTRO-értekezlet a megyeszékhelyen A nagy teljesítményű vil­lamos gépek gyártásával kapcsolatos nemzetközi együttműködésről tárgyal a KGST keretében létreho­zott INTERELEKTRO szer­vezet 1. számú munkacso­portjának szakértői értekez­lete, amely kedden ült ösz- síze Egerben. Az erősáramú ipari, gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési KGST- szervezet szakértői az erő­műveknél alkalmazott nagy teljesítményű, kétpólusú t u rb ógener átorok eg y séges K GS T-sorozat ónak kialakí­tásával foglalkozik. Az egri tanácskozáson ezúttal két típusú, a (53 megawatt és a 125 megawatt teljesítményű t u rb ógen erá torok egységes műszaki jellemzőit határoz­zák meg. Az itt jóváhagyott döntések alapján készíti majd a jövőben valamennyi érintett KGST-tagország az ilyen nagy teljesítményű generátorokat, illetve azok alkatrészeit Az egységesítés a világszínvonalat követve a 'takarékosabb anyagfelhasz­nálásra is irányul. A tanácskozáson jelen van­nak mindazok az országok, amelyek a gyártásban érde­keltek: Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Lengyelország, Magyarország az NDK. Ro- máma és a Szovjetunió. Az INTERELEKTRO-ta- nácskozás négy napig tart, és pénteken a megállapo­dást rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával' zárul. Á gépüzem kiváló brigádja

Next

/
Thumbnails
Contents