Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

Mindennapi ebédünk Mérlegen az üzemi közétkeztetés * A hatvani cukorgyár éttermében Nagy István konyhafőnök ellenőrzi Ignácz Tamás főszak.üs főztjét (Fotó: Szabó Sándor) , Mindenki előtt ismeretes, milyen jelentőd szerepe van az üzemi közétkeztetési há­lózatnak a dolgozók alapve­tő napi szükségletének ki­elégítésében — elsősorban a meleg ebéd biztosításában. Ennek ellenére az adatok arról árulkodnak, hogy a munkaviszonyban állóknak ' csak kisebbik része veszi 1 igénybe: az 1978-as országos felmérés szerint az összes munkavállalóknak csupán mintegy 38 százaléka. Ez az arány az elmúlt esztendő- be'n sem változott, s az 1979. júliusi áremelkedés is leg­feljebb a megoldási formák­ban hozott módosulást. Az országos példa apropóján most annak jártunk utána, milyen szőkébb pátriánkban az üzemi étkeztetés helyze­te. Háromféle módon A megyei kép kialakításá­ban Bágyi Imre, a Heves megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és Lendvay Albert előadó volt segítségünkre. 1 — Először is tudni kell — tájékoztatott Bágyi Imre —, hogy az üzemi étkeztetés, a dolgozók meleg étellel való rllátása háromféle módon történik. Az egyik megoldás a kereskedelmi vendéglátó üzletekben ismert előfizeté­ses. illetve á la carte rend­szer. A másik: a munkahelyi vendéglátás, amikor valame­lyik vendéglátó vállalat kap­ja bérbe egy-egy üzem. vagy intézmény ellátását. Har­madsorban említhetem a sa­ját kezelésű üzemi konyhá­kat. Az adatok tanúsága szerint az előfizetéses, illetve 4 ia carte forma elsősorban a vá­rosokban és a nagyközsé­gekben szívesen alkalmazott megoldás. Ennek teremt ugyanis kedvező feltételeket az éttermek közelsége, vala­mint a nagyobb idegenforr galom. Egerben például a Bélvárosi Étteremben nyolc- száz. a Széchenyiben ötszáz, a Platánban pedig kétszáz előfizető részére biztosítanak naponta ebédelési lehetősé­get — általában tíz forint hét filléres nyersanyagnor­mával. 13,20 forintos fogyasz­tói áron. Többet és jobbat A közétkeztetés igénybe­vételével, . kihasználtságával kapcsolatban ' Lendvay Al­bert szolgált adatokkal: — A megyében átlagosan a dolgozók 35—40 százaléka vesz részt az üzemi étkezte­tés különböző formáiban. Ezen belül a nagyobb váro- ) sokban az arány csaknem a duplájára növekszik, a fog­lalkoztatottak létszámához viszonyítva 70—75 százalékos az igénybevétel. Persze, ez számos körülmény, feltétel függvénye. Mindenekelőtt annak, hogy milyen táplál­kozási szokások alakultak ki. ebből is adódóan: hol mutatkozik szervezetten gény a közétkeztetésre. Be- ölyásoló tényező a település nagysága, iparosodottsága. Sokat nyom a latba az is, '. ogy a munkahelyek vezetői ! ennyire törődnek ezzel a ..érdessel. A dolgozók körében gya­kori panasz, hogy nem kel­lően változatosak a heti ételösszeállítások, a kereske­delmi üzletekben nap mint nap ugyanaz a pár fogás je­lenti a kínálatot. Arról nem is beszélve, hogy különösen a húsadagokkal takarékos- kodnak nagyon a szakácsok, az ételbe illő ízesítőszere­ket is sokszor ..kifelejtik”, így a bisztrókban, éttermek­C<h. Nmüsw 1981). február 17., vasárnap ben. más konyhákon készült koszt zamata — enyhén szól­va — bizony nem mindig hasonlít az otthon megszo­kott ízekhez Az ételhordók­ban érkező ennivaló pedig — a jelenlegi szállítási kö­rülmények között — sokat veszít az élvezeti értékéből. Mindennek oka az országos felmérés szerint is az, hogy rendkívül szigorúak a nyers­anyagnormák. Több és jobb ebéd csak akkor adható, ha emelik az árakat, a jelenlegi befizetés a dolgozók részéről a vállalati hozzájárulással együtt sem nyújt kellő fe­dezetet az előállítási költsé­gekre. Tehát vagy az egyi­ket, vagy a másikat növelni kellene. Saját üzemi konyhával Az említett gondok elke­rülhetők lennének olyan sa­ját üzemi konyha kialakítá­sával. amely a mennyiség mellett a minőséget is meg­felelően figyelembe veszi. Erre találtunk példát a Hat­vani Cukorgyár üzemi kony­hájában. amely áz egyik leg­nagyobb a megyében üze­melő negyvennégy közül. Nagy István konyhafőnök érthető büszkeséggel veze­tett körbe a legkorszerűbb üstökkel, gyorssütővel, kü­lönféle robotgépekkel felsze­relt főzőbirodalmában: — Négyszáz személyes ét­termünkbe a cukor- és kon­zervgyárból naponta nyolc- százán járnak ide ebédelni, nyáron azonban ezer fölé is szokott nőni a számuk. A dolgozók napi nyolc forintot fizetnek, az előállítási költ­ség többi részét a vállalat fedezi. A város más üzemei­ből, intézményeiből is jön­nek hozzánk, a vendégjegy 16 forintba kerül. Hamarjában az előző né­hány hét étrendje is előke­rült, melyekből azonnal lét­— Egy karambollal kezdő­dött — mondta rendőrségi kihallgatásakor a rózsaszent- mártoni Molnár József. — Összetörtem ugyanis egy al­kalommal apám Trabantját, s hogy gyorsan alkatrészhez jussak, feltörtem néhány ko­csit ... A tűzkeresztségen — az el­ső, éjszakai anyagbeszerző körúton — sikerrel esett át a fiatalember, akihez aztán csatlakoztak rríég ketten: az ugyancsak rózsái Csala Ist­ván és Jakab József. S ezzel megkezdődött az a portyá­zás, amelynek végül is a rendőrség gyöngyösi nyomo­zói vetettek véget. Méghoz­zá gyorsan, mert a tavaly októbertől működő cso­port tagjai januárban már a zárkakosztot fogyasztva ad­tak számot viselt dolgaik­ról: csaknem húsz autófel­törésről, alkatrészlopásról. Gyöngyösről, Hatvanból, Egerből és Pásztóról egy­más után érkeztek a felje­lentések ismeretlen tettesek ellen. A helyszínelő rendőrök mindenütt ugyanazt talál­ták: feltört, leszedett ablak­törlőin, dísztárcsa, vagy ke­rék nélküli gépkocsikat. Ké­sőbb már olyanokra is akadtak, amelyeknek a mo­torházát feszítették fel, s fosztották ki a „banda” tag­jai. A módszerük ugyanarra a „kézre” vallott: betört ajtóablak, durván felszakí­tott motorháztető, kicsavart pillangóablak. S mindez az ismert szórakozóhelyek par­kolójában történt, vagy a mellékutakon, ahol egy-egy „lerobbant” kocsi vesztegelt. ' — Odaálltunk a kiszemelt autó mellé, feltúr áztattuk a Trabantunkat, így nem hal­latszott as- itveocsörömpöléso haló volt: nagyon ügyelnek a változatos ételkínálatra. Az étkezőhelyiségben Boros Gábor — aki 18 éve étkezik itt — tömören és találóan fogalmazta meg véleményét: — Választékos, házias jel­legű kosztot kapunk. Nyu­godtan mondhatom, az ott­honi fözt sem sokkal jobb ízű! De példaként említhetjük még az andQrnaktályai ter­melőszövetkezet ugyancsak 400 személyes üzemi konyhá­ját. amelyről szintén meg­elégedéssel beszéltek az ott étkezők. Sajnos azonban ez csak a kivétel, nincsenek minde­nütt ilyen szerencsés hely­zetben a dolgozók. Vannak olyan üzemek, vállalatok — főleg, amelyeknek egységei területileg szétszórtan mű­ködnek —, ahol eleve nincs lehetőség arra, hogy saját üzemi konyhát alakítsanak ki. Más helyeken bizony mór a létesítéskor figyelmén kívül hagyták az étkezőhe­lyiség megépítését. A jövő útja Az imént felsorolt problé­mák megoldása — értelem­Meg aztán, csak kinyúltunk az ablakon és leszereltük a másik kocsi visszapillantó tükrét, ablaktörlőjét — val­lották szűkszavúan. Az alapos rendőri vizsgálat azonban másra is fényt de­rített. Egyebek között arra, hogy a három fiatalember nem volt minden esetben ilyen kényelmes: ha na­gyobb zsákmányt sejtettek, bizony gyorsan kiszálltak a kocsijukból. Sőt, figyelőszol­gálatot szerveztek. Amfg Jakab József a barátnőjével falazott, addig társai dol­goztak. Amikor a kislányt erről a feladatáról faggatták a rendőrök, ügyesen „alibit” igazolt: — Nem láttam, hogy a fi­úk bármit is loptak, vagy egy másik kocsiról leszerel­tek volna, mert mi a Tra­bantban csókolóztunk... Két banda — egy „vadászterület” * Pedig, hogy loptak és sok mindent leszereltek mások autójáról, az tény. A gyön­gyösi kapitányságon egy egész szobát megtöltöttek a házkutatáskor talált, s lefog­lalt alkatrészek, abroncsok, dísztárcsók, lámpák, tükrök és ablaktörlők. Egy másik asztalon magnók, kazetták, üléshuzatok, szerszámok so­rakoztak, tűzoltókészülékek, díszlécek, gömbhangszórók társaságában. Ezek zömmel visszakerültek a tulajdono­saikhoz. A gépkocsi-feltörések nyo­mozásakor kiderült, hogy az említett területen egy másik „rivális” banda is munkához látott. Január közepén né­hány éjszaka tizenegy autót szerűen — maguknak a hi­ányosságoknak a megszünte­tésével érhető el leginkább. Minden bizonnyal további lökést ad majd az a vizsgá­lat, felmérés is, amelyet az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség az idén kíván megtartani ebben a téma­körben. Természetesen ez ko­rántsem jelenti azt, hogy ne lennének további távlati el­képzelések. Ezeket Bágyi Im­re foglalta össze: — A közétkeztetés gondjai főként a kis létszámú üze­mekben, hivatalokban, in­tézményekben jelentkeznek. A megoldás leghelyesebb módja ezeknek és a keres­kedelemnek az összefogása, együttműködése közös kony­ha kialakítására. Korábban az egri városi tanács kezde­ményezésére már volt ilyen jellegű kísérlet, azonban ép­pen a kisüzemek garasosko­dása miatt meghiúsult. Ez is azt jelezte, hogy nagyon sok múlik az érdekeltek hozzáál­lásán. összefogásán. A mun­kahelyeknek is a kölcsönö­sén előnyös megoldást kell keresniük — még akkor is, ha ez bizonyos áldozatválla­lással jár együtt! fosztottak ki, majd feltörtek egy trafikot és egy ifjúsági klubot. Hogy nem voltak vá­logatósak az aszódi nevelő- intézetből szökött fiatalko­rúak, arra jellemző aÉ lopott dolgok listája: rádió, kocsi- antenna, képcs'up, bélyeg, lemezjátszó szerepel rajta, de elvitték — búr használni semmire sem tudták — a helyiségben I vő telefont is ... A rendőrséjet végül az vezette nyomra, hogy még akkor este rátámadtak egy 17 éves lányra és molesztálni kezdték. A fiatalkorú O. Gá­bor, N. István és T. János ügyét hamar felgöngyölítet­ték, lezárták a nyomozók. Autóülések a hóban Molnár Józsefnek és tár­sainak azonban még volt el­számolni valójuk. Egymás után kerültek jegyzőkönyvbe a bűncselekmények: a pász­tói Cserhát Étteremnél álló egyik autóból hangszórót, üléshuzatot, porral oltó ké­szüléket loptak, s leszerelték a visszapillantó tükröt, vala­mint a dísztárcsákat. A gyön­gyösi Mérges utcában egy Trabantból kiszerelték a két első ülést — a régit kidob­ták a hóba —, de nem felej­tették el masukkal vinni a hangszórókat, s a magnóka­zettákat sem. Egerben két Trabantkereket „szereztek be”, ködlámpát szereltek le egy autóról, s még a díszlé­ceket is magukhoz vették a parkoló Skodáról. Hatvan­ban tükröket, dísztórcsákat, Zsiguli-kerekeket loptak az éjszakai portyák során. Kedvelt „kirándulóhelyük” volt a pásztói járás: abban Szalay Zoltán „Falazott” a szerelmespár Mellékfoglalkozásuk a utál osztogat ók Ipari ifäsär Az év.ről évre ismétlődő budapesti nemzetközi árube­mutató mellett nem csökkent a vidéki kiállítások népsze­rűsége sem. Bizonyítja ezt a tavaly rendezett miskolci ipari kiállítás sikere,' s erre utalnak az idén nyáron, megrendezendő szegedi ipa­ri vásár előkészületei is. Július 18-tól 27-ig várja a látogatókat a szegedi vásár, ahol — mint 'azt a napok­ban tartott sajtótájékoztatón elmondták a rendezők — 250 hazai iparvállalat, szövetke­zet és magánkisiparos mu­tatja be termékeit. Nemcsak a szomszédos megyékből je­lentkeztek a kiállítók, de az ország más részéből, sőt kül­földről is. Szeged testvérvá­Ll fosaiból, Odesszából, Lodzból j és a finnországi Turkuból érkeznek kiállító vállalatok, a déli szomszédtól, Jugoszlá­viából pedig legalább száz „ kiállító céget várnak. A kis- fi határmenti áruforgalom egy- •' re bővül és ezt jól példázzák a szegedi kiállítások is. Heves megyéből négy ki- állító szerepel: az Agria Bú- T torgyár, a gyöngyösi Agro- mechanika Szövetkezet, a ,Heves megyei Ruházati Ipari : Vállalat és a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Üj termékeikkel és a piac­kutatás szándékával érkez­nek; törekvésük jó példa arra, hogy a növekvő ex­portkötelezettségek mellett hazai piac sem lebecsülendő Tanzániai szakemberek vizsgázlak! Tanzániai szakemberek, szövetkezeti szervezők vizs­gáztak szombaton a vépi mezőgazdasági szakmunkás- képző- és munkástovább­képző intézetben. A 22 hall­gató a Magyar—tanzániai Műszaki Tudományos Együttműködés keretében, a MÉM és a TESCO szerve­zésében öt hónapig ismerke­dett a migvar mezőgazda­sággal, tanult a jól felsze-. relt vépi oktatási intézmény­ben. Az elsajátított ismeretek­ről valamennyien eredmé­nyesen adtak számot a vizs­gán, amelyet követően ün­nepélyesen kiosztották a magyar—angol nyelvű bizo­nyítványt, oklevelet a hall­gatóknak. Országos orchidea■ kiállítás A trópusi vadon „szászor- szépei” tárulkoznak fel a belépő előtt a Fővárosi Ál­latkert pálmaházában, ahol szombaton megnyílt a II. országos amatőr orchtdea- kiádlílás. A közel százféle virág kö­zül kitűnnek a dél-amerikai halvány- és sötétliila Catt- leya-k. Libegő pillangóra emlékeztet a hófehér és a rózsaszín, Ázsiában honos Phalaenopsis. A seregszemle érdekessé­gei az ékszer-orchideák, amelyek az átlagosnál kiseb­bek és nem a virágjuk, ha-' nem a növény bársonyos íelüietű. arannyal erezett levelei vonják magukra a látogatók tekintetét. A va­don királynőit úgy mutatják be, ahogy eredeti termő­helyükön fellelhetők. A tró­pusokon az orchidea a fák kérgébe, koronájába kapasz­kodva él, ezért itt is nagy faágakra erősítve láthatók. A kiállítást szerda kivé­telével február 24-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. (MTI) Készül a lopott tárgyak lajstroma (Fotó: Perl Mi bíztak ugyanis, hogy errefe­lé kevésbé ismerik a mindig új gumikkal futó. mindennel felszerelt, állandóan díszes üléshuzata kék Trabantot és utasait. A gyakorta megis­mételt portyázás szerzemé­nyeit már nem akarták megtartani maguknak, mert hiszen kinek van szüksége nyolc-tíz garnitúra dísztár­csára . .. Orgazda kerestetett vw. r ért marion) aki átvette és továbbadta volna az alkatrészeket, ko­csitartozékokat — az a lebu­kásuknak tudható be. A bűn. cselekmények helyszínén ugyanis néhányan felfigyel­tek — vagy legalábbis em­lékeztek — egy kék színű Trabantra, s ezt jelezték az illetékes rendőri szerveknél. Az állampolgárok segítségé­vel egyre szűkült a kör a fokozott el’enőrzések során, s egyhamar ráakadtak a munkahelyükön egyébként rendesen dolgozó fiatalem­berekre. A „mellékfoglalkozásként” űzött autófosztogatás végül is így vált — ráfizeté- s e s s é ... ! Szilvás István A lopott holmit ezért mi­előbb értékesíttetni akarták, orgazdát kerestek hát az autófosztogatók. Hogy végül is nem sikerült megtalálniuk az arra alkalmas embert —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents