Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Polémia és sztrájk REG FOLYAMODTAK ITÁLIÁBAN az általános sztrájk fegyveréhez. S-jóideje nem állt ki a szakszer­vezetek felhívása mellett olyan egységesen az olasz munkásosztály, a bérből és fizetésből élők milliói, mint kedden: az általános munkabeszüntetés szinte teljesen megbénította az ország életét. Hónapok óta eredménytelen párbeszéd folyt a há- n'om szakszervezetei szövetség vezetői és a kormány között. Elsősorban arról tanácskoztak, hogy milyen intézkedésekkel lehet megakadályozni a gazdasági bajokat: a munkanélküliség növekedését, áz árak emelkedését. A szakszervezetek tiltakoztak a munká­sokat sújtó adók miatt, s annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ideje stabil, működő- és cselek­vőképes kabinetet alakítani. Ám minderről Cossiga miniszterelnök hallani sem akar. Pedig más fórumokon — például a keresztényde­mokrata és a szocialista párton belül is — ádáz vita folyik a kormány esetleges átalakításáról. Egyre több kereszténydemokrata politikus ismeri fel, hogy a ka­binet csak széles társadalmi alapokon, megfelelő par­lamenti támogatással felelhet meg a követelmények­nek. Giülio Andreotti volt kormányfő és hívei ezért szorgalmazzák, hogy a nemzeti szolidaritás kormá­nyában vegyen részt az újfasiszták kivételével vala­mennyi párt, beleértve a kommunistákat is. Valószí­nűleg a kereszténydemokrata párt február 1-én kez­dődő kongresszusán is ez lesz a legfontosabb .téma, s előfordulhat, hogy a Zaccagnini főtitkár köré tömö­rülő józanabb erők éppúgy, mint mtás frakciók tá­mogatni fogják Andreotti elképzelését. POLÉMIÁK ZAJLANAK a szocialista párt vezető­ségében is — igaz némileg bonyolultabb háttérrel. Sokan bírálták ugyanis Bettino Craxi főtitkárt eddigi irányvonaláért, amely megbontotta a baloldal egysé­gét, s nyílt ellentétekhez vezetett annak legnagyobb pártjával, az OKP-vál. Craxi rugalmas politikus, aki képes gyorsan vál­toztatni álláspontján. Vannak azonban szép számban a szocialista pártban, akik pálfordulásainak őszin­teségét megkérdőjelezik. Így aztán arról is lázas esz­mecserék folynak, hogy ki álljon az egységesnek aligha nevezhető párt élére. A SZOKÁSOS ÉV ELEJI 'FEGYVERNYUGVÁS HELYETT az idén heves csatározások, élénk polémia színtere Róma. Nemcsak jelképesen, hanem a való­ságban is: a terroristák meg-megismétlődő támadása olasz belpolitikai helyzet bizonytalanságáról árulko­dik. Gyapay Dénes Afganisztán visszautasítja az ENSZ- határozatot Oleg .Grojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője az ENSZ-közgyű­lés rendkívüli ülésszakán el­hangzott felszólalásában is­mertette Leonyid Brezs- nyevnek a Pravda tudósító­ja kérdéseire adott válaszá­ból azokat a részeket, ame­lyekben a Szovjetuniónak az afganisztáni - eseményekkel kapcsolatos elvi álláspontját fejtette ki. Az Afganisztán-ellenes kampány ENSZ-beli kezde­ményezőinek sikerült olyan határozatot elfogadtat.niok, amely ténylegesen arra irá­nyul, hogy aláássa az afgán ál­lam biztonságát és nyilvánvaló beavatkozást jelent egy szu­verén ENSZ-tagállam ügyei­be. A határozat nem kötele­ző erejű, hanem csak aján­lási jellegű. Felszólalásában Sah Mohammed Doszt kije­lentette, hogy az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársa­ság küldöttségének vélemé­nye szerint az amerikai ter­vek ténylegesen veszélyezte­tik a térség békéjét és biz­tonságát. Kabuli tudósítás Megszilárdítani a forradalomba vetett bizalmat Az afganisztáni vezetés egyik legfontosabb teendőjé­nek tartja, hogy visszaállít, sa és megszilárdítsa a leg­szélesebb rétegeknek az áp­rilisi forradalomba vetett bizalmát. Az Amin-féle kormányzás túlkapásai — mint Kabulban rámutatnak — súlyosan megrontották a la'kosság hangulatát és komprömittál- ják a haladó eszményeket. Babrak Karmai kormányza­ta, amely egyidejűleg kény­telen felvenni a harcot a pa­kisztáni területről átdobott terroristákkal, egész sor in­tézkedéssel bizonyította be a közvélemény előtt, hogy Hafizullah Amin rendszeré­nek semmi köze nem volt az áprilisi forradalom re­formjaihoz, s hogy a rémtet- tek napjainak vége. A kor­mányzat — a napokban va­lósággá vált közkegyelmi in­tézkedéseken kívül — éppen a közelmúltban különböző gazdasági és vámintézkedé­sekkel kedvezett a középré­tegeknek, s ismételten alá­húzza az áprilisi forradalom új szakaszának nemzeti de­mokratikus jellegét. A kabuli sajtó szerint a megújult forradalmi tanács, Babrak Karmai elnökkel az élén, olyan új alkotmányt készít elő, amely tiszteletben tartja az iszlám vallást, te­kintettel lesz az iszláín meg­határozta családeszményre, szem előtt tartja a magán- tulajdon elvét, s biztosítja Afganisztán népének minden demokratikus politikai, gaz­daság': és szociális jogát. Felelős tisztségviselők'ma­gánbeszélgetésekben el­mondják, hogy az ország forradalmi tanácsa a legsür­gősebben megoldandó felada­tok fontossági sorrenjének az elejére helyezi a pártegység és a nemzeti front kérdését. További fontos feladatként a forradalom védelmének meg­szilárdítását, azaz a hadse­reg, a rendőrség és a milícia konszolidálását jelölik meg, hogy ezeknek az intézkedé­seknek a bázisán folytatód­hasson az elmaradott ország gazdasági talpraállítása. Az ország sebeinek begyó- gyítása olyan gyorsan követ­kezhet be, amilyen hamar abbamarad az Afganisztán elleni külföldi intervenció. Kabulban teljes a nyugalom; a lakosság zavartalanul éli életét. A hatóságok minden olyan tőkés sajtóorgánum tudósítóját bebocsátották. aki csak beutazni kívánt Afga­nisztánba, s a nyugati ripor­terek az ország vidéki kör­zeteinek meglátogatására is engedélyt kapnak. Újra drágább az arany Megadta magát a légikalóz A légikalóz, aki hétfőn ’■’alermóba térítette el az Alitalia olasz légiforgalmi ársaság Róma és Tunisz között közlekedő utasszállító repülőgépét, tuniszi állam­polgár. 28 éves és Francia- országban tanult. Mielőtt tú­szait szabadon bocsátotta és magát megadta, menedékjo­got kért Olaszországtól, vagy egy másik országtól. Ismét egy dollárral emelkedett az arany ára, és most már 684 dollárt kérnek érte unciánként. A képen egy londoni ékszerész kiigazítja az árat a kirakatban. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Hírügynökségek jelentik BELGRAD A JKSZ Központi Bizott­sága Sztevan Doronyszki ügyvezető elnök elnökleté­vel kedden Belgrádban ki­bővített teljes ülést tartott. Meghallgatta a pártelnökség tájékoztatóját Tito elnök egészségi állapotáról és meg­ismerkedett az orvosi konzí­lium jelentésével. Egyetértett a gyógykezelésére tett min­den intézkedéssel. MOSZKVA Lengyelország és a Szov­jetunió testvéri barátsága, szoros együttműködése to­vábbfejlesztésének időszerű témái, a nemzetközi élet idő­szerű kérdései szerepeltek Andrej Gromiko szovjet és Emil Wojtaszek lengyel kül­ügyminiszter moszkvai meg­beszélésének napirendjén. Wojtaszek a szovjet kor­mány meghívására hétfőn érkezett Moszkvába és ked­den kezdte meg tárgyalásait Gromikóval. RÓMA Olaszországban kedden tíz éve nem . tapasztalt politikai horderejű általános sztrájkot tartottak. Szakszervezeteinek felhívására 14 millió dolgo­zó nyolc órán át szüneteltet­te a munkát és tízezrek tün­tettek a kormány gazdaság­politikája ellen Rómában, Milánóban és Velencében. A dolgozók követelték, hogy vonják be szakszervezeteiket a legfontosabb gazdasági és szociális döntések előkészíté­sébe. Carter igazi arca Kockázatos kampány Látványos és aggasztóan hidegháborús hangvételű szovjetellenes hadjáratot kezdeményezett az Egyesült Államok, amióta az afgán vezetők többszöri kérésére a Szovjetunió katonai segítsé­get is nyújtott e déli határai mentén fekvő országnak. Ez a segítség teljes összhangban áll az ENSZ alapokmányá­val és a két ország 1978 de­cemberében aláírt szerződé­sével. Mindebből logikusan kö­vetkezik. hogy az események Afganisztán belügyének te- kmthetők. Joggal vetődik h it fel a, kérdés: a Fehér Házból irányított hideghábo­rús kampányt valóban az af­ganisztáni események váltot- t.ik-e ki. vagy nétán mé­lyebb gyökerei vannak? Wa­shingtonban mindenesetre a szovjet csapatok afganisztá­ni jelenlétével indokolják a hidegháborús akciókat. Car­ter erre hivatkozva csökken­tette a takarmánygabona ki­vitelét a Szovjetunióba, je­lentette be a gazdasági, tu­dományos, műszaki és kul­turális csere visszaszorítását, erőszakolta ki a Biztonsági Tanács, majd az ENSZ-köz- gvűlés rendkívüli ülésszaka összehívását. Erre hivatko­zott akkor is, amikor e.lőre­m.Hmmsm UM. január 16., szerda vetítette azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok valóságos nemzetközi kon­zorciumot hoz létre az Af­ganisztánnal szomszédos Pa­kisztán támaszpont-állammá való kiépítésére. Ezzel egy- időben ugyancsak az afga­nisztáni események ürügyén szorgalmazzák, hogy Izrael. Egyiptom. Omán és Szomá­lia területén is amerikai tá- 'maszpontokat hozzanak lét­re. A válság valódi gyökerei A gondos időzítés és az Afganisztánra való hivatko­zás azonban csak a felszín. Valójában egy immár évek óta erősödő irányzatról van szó az amerikai politikában. Ennek előzményeiről a kö­vetkezőket lehet megállapí­tani: a vietnami háború után a fejlődő országokban hallatlanul felgyorsult a társadalmi erők mozgása. A folyamat a portugál evar- matbirodalom széthullásá­val. Angola és Mozambik balrafordulásával kezdődött, aZ etiópiai forradalommal folytatódott. Ez — párosul­va a rhodesiai fehér telepes rezsim tnind tarthatatlanabb helyzetével — gyökeresen meggyengítette az imperia­lizmus afrikai pozícióit. Új dimenziót adott ennek a fo­lyamatnak az iráni forrada­lom, amely (függetlenül an­nak egy< Helműen iszlám jel­legétől} te amerikai katonai hatalom legfontosabb tá­maszpontjainak elvesztését jelentette a Szovjetunió déli határai mentén. Előzőleg a Szovjetunióval szomszédos, másik stratégiailag fontos or­szágban, Afganisztánban is forradalom zajlott le 1978 áprilisában. Washington sohasem volt hajlandó elismerni, hogy po­zícióinak gyengülése az em­lített országokban alapve­tően a helyi társadalmi moz­gások eredménye. Az ameri­kai propaganda mindvégig azt állította, hogy „külső erők” (értsd: Szovjetunió) állnak a változások mögött. Ezzel próbálják a világ köz­véleményével elfogadtatni az amerikai politika enyhülés­ellenes fordulatát, amellyel kapcsolatban a Washington Post már 1978-ban az írta: „Washingtonban a dolgok szovjetelenesebb irányba csúsznak, és újjáélesztik a hidegháborús korszak retori­kájának és dölyfösségének egy részét”. Amerikai fegyverkezési tervek A harmadik világban be­következett amerikai pozí- cióveszteségek igazi, társa­dalmi okainak tagadása egy­beesett az amerikai fegyver­kezési elvek felülvizsgálása-' val, a minden korábbinál nagyobb hadi költségvetés bejelentésével. Washington­ban sokan úgy vélték, hogy r Szovjetunióra kényszerített fegyverkezési verseny gazda­sági értelemben is érdeke az Egyesült Államoknak. A már csaknem teljesen előkészí­tett SALT—II szerződésre az első csapást a Carter—Brze- zin.ski adminisztráció mérte 1977 elején: felbolygatták a már megállapított alapelve­ket, s a tárgyalásokat jó­formán újra kellett kezdeni. Mihelyt ezek a tárgyalások több, mint kétéves erőfeszí­tés utón tavaly a SALT—II aláírásával végződtek — nyomban megkezdődött Wa­shingtonban a szerződés el­leni kampány. Ebbé tarto­zott az elmúlt nyáron a ku­bai szovjet kiképzők ürü­gyén szított hisztériás propa­ganda is. Ráadásul az amerikai kor­mány éppen a szerződés jó­váhagyásáról folyó szenátusi vita legkényesebb szakaszá­ban váratlanul napirendre tűzte a középhatótávolságú rakéták új generációjának nvugat-európai telepítését. Ügy állították be a kérdést, mintha ennek a veszélyes tervnek az elfogadtatása va­lamiféle feltétele lenne a SALT—II egyezmény ratifi­kálásának. Ez már voltakép­pen hidegháborús politikai zsarolásnak minősült. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Carter legújabb lépése, amellyel utasította a szená­tust: a Szovjetunió afganisz­táni segítségnyújtásának megtorlásaként szakítsa fél­be a SALT—II ratifikálási vitáját. A kínai kártya Egv harmadik tényező, amely az amerikai fordulat mélyebb gyökereire utal: Kí­na kezelése. Eredetileg ' az amerikai álláspont (Carter szavaival) ez volt: „Óvakod­ni fogunk attól, hogy a Kí­nával és a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatainkban egyensúly-eltolódás kelet­kezzék.” A valóságban' ezt az egyensúlyt Washington következetesen felborította. Mondale amerikai alelnök tavalyi pekingi látogatásakor már nyíltan jelezte: „egy erős és szilárd biztonsági helyzetben levő Kína megfe­lel az amerikai érdekeknek”. Brown amerikai hadügymi­niszter mostani látogatása szintén ezt a tény erősítette meg. A pekingi vezetőkkel közölte, hogy az amerikai kormány fokozza a Pakisz­tánban működő Afganisztán- ellenes csoportok . katonai tá­mogatósát, s ebben számít Kína tevékeny részvételére is. Egyidejűleg megállapod­tak Kína és az Egyesült Ál­lamok katonai együttműkö­désének a bővítésében, ame­lyet „védelmi lépésnek” mi­nősítettek a Szovjetunió af­ganisztáni jelenlétével szem­ben. Az amerikai politika bo­nyolult összetevőinek a be­mutatása nyilvánvalóan tük­rözi a lényeget. Az elnökvá­lasztási harcot vívó, sokszor gyengeséggel és határozat­lansággal vádolt Carter tel­jesen megmutatta igazi ar­cát: a Washingtonban régóta érlelődő és gondosan előké­szített hidegháborús offenzí- va az afganisztáni esemé­nyek ürügyén immár nyíltan irányul a nemzetközi eny­hülés vívmányai ellen. —i —e BRÜSSZEL Kedden Brüsszelben rend­kívüli ülést kezdett a NATO állandó tanácsa — egyidő- ben a Közös Piac külügymi­niszteri értekezletével — ugyanarról a témáról: mi­ként foglaljon állást Nyugat- Európa az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség kér­désében, és hogyan, milyen mértékben támogassa Car­ter amerikai elnök szovjet­ellenes lépéseit és Irán ellen tervezett intézkedéseit. War­ren Christopher amerikai külgyminiszter-helyettes, aki kedd óta tartózkodik Brüs — szélben, szigorúbb intézkedé­seket kér és remél a NATO- tanácstól, mint amilyeneket a közös piaci kilencek kül­ügyminiszterei fogadtak el. TEHERÁN, WASHINGTON Az Egyesült Államok a maga részéről megkísérli egyoldalúan megvalósítani az Irán elleni gazdasági * szankciókat, amelyeket a Biztonsági Tanács elé ter­jesztett, de ott el nem foga­dott amerikai határozati ja­vaslat tartalmazott és még a napokban tárgyalásokat kezd szövetségeseivel arról, hogy mennyiben nyújtanak tá­mogatást az amerikai tervek végrehajtásában. Ez a célja Christopher külügyminisz­ter-helyettes nyugat-európai útjának —, mondotta egye­bek között , a .washingtoni Fehér Ház sajtótitkára. A Nimitz amerikai repülő­gép-anyahajó két kisebb ha­jó kíséretében az Indiai- óceánra érkezett, úton a Per­zsa-öböl felé. Mint ismere­tes, mór több hete az öböl­ben tartózkodik a Kitty Hawk repülőgép-anyahajó és nagyszámú kisebb haditen­gerészeti egység. Ami az Iránból kiutasított rnoerikai újságírókat illeti, a hivatalos közlések szerint azonnal be kell szüntetniük a tudósítást, és péntekig el kell hagyniuk az országot. ÜJ-DELHI Az ellentétek felszámolásá­ra, megbékélésre és a gaz­daság gyors fellendítésére szólította fel az indiai 'né­pet Indira Gandhi. Minisz­terelnöki minőségében el­mondott első beszédében Gandhi asszony „lesújtónak” nevezte az ország gazdasági helyzetét, hangoztatván, hogy a Dzsanata-kormónyzat úgy­szólván szétrombolta azt a megbízható gazdasági, szo­ciális és politikai alapot, amelyet a függetlenség el­nyerése óta eltelt harminc év során sikerült felépítenie Nehrunak és neki magának. ATHÉN Andreasz Papandreu, a pánhellén szocialista mozga­lom (PASOK) elnöke hatá­rozottan elítélte a NATO- nak azt a döntését, hogy ú.i amerikai rakétafegyvereket helyeznek el egyes nyugat- európai országok területén. A parlamentben felszólaló Papandreu hangsúlyozta, hogy az amerikai rakéták gyártására és a nyugat-eu­rópai telepítésre vonatkozó döntés összeegyeztethetetlen az enyhülés és a biztonság erő­sítésére irányuló törekvések­kel. A politikus rámutatott, hogy a NATO és az Egye­sült Államok lépései a fegy­verkezési hajsza újabb for­dulóját nyitják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents