Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

I létszámgazdálkodás Rendeletek és íróasztalok MINTHA CSÖKKENNE az íróasztalok varázsa: a szak­manélküli pályakezdők kö­zül egyre kevesebben szeret­nének valami „jó kis íróasz­tal” mögé kerülni. Sőt: ke­vesebben választják az ad­minisztratív képzettséget nyújtó középiskolákat is. In­kább mennek ipari szak­munkásképzőbe, vagy dönte­nek úgy, hogy képesítés nélküli pedagógusként, egész­ségügyi alkalmazottként, vagy éppen fizikai munkás­ként helyezkednek el. Éppen három éve, hogy a kormány határozata alap­ján a munkaügyi- és a pénz­ügyminiszter létszámfelvételi zárlatot rendelt el az admi­nisztratív, és az ügyviteli munkakörökben. Ez volt az emlékezetes „létszámstop”, amely nem tartozott a leg- átgóndoltabb jogszabályok közé. Igaz: abban az időben — és már évek óta — az adminisztratív- és ügyviteli dolgozók száma a szükséges­nél és az indokoltnál lénye­gesen gyorsabban emelke­dett. Ä szóbanforgó jogsza­bály e folyamatot kívánta megállítani és ez sikerült is. Olyannyira, hogy alaposan megnehezítette — sőt: több­nyire lehetetlenné tette — a tervszerű káderutánpótlást, a szükséges kádercseréket, a pályakezdő fiatalok pedig sokszor kilátástalan helyzet­be kerültek. A közgazdasági szakközépiskolákban végzet­tek számára például külön rendeletet kellett fogalmazni, mely — az ő esetükben —, érvénytelenítette az alap- rendeletet. Egyszóval: gyorsan kide­rült, hogy a „létszámstop” túlságosan is merev döntés volt. 1977. január elsején aztán életbe lépett a kate­Megyénkben is Ügyészi vizsgálat a termelő­szövetkezetekben Gazdasági és társadalom- politikai szempontból egy­aránt kiemelt témakörben szerepel a mezőgazdasági jogalkalmazás azoknak a törvényességi vizsgálatoknak a programjában, amelyeket az első félévben végeztet el a Legfelsőbb Ügyészség. Az MTI tudósítójának elmond­ták, hogy két vizsgálattal keresnek választ arra, miért keletkezik gyakran bírósági ügy a termékértékesítési szerződésekből, illetve ho­gyan intéződnek a tagsági viták, miként folytatják le a döntőbizottsági eljáráso­kat a szövetkezetekben. Az első téma hátteréhez tartozik, hogy a gazdálkodó szervezetek egymás közti kapcsolatteremtése, együtt­működésük szervezése és megvalósítása gazdasági szerződésekkel történik. A mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással és értékesítés­sel foglalkozó gazdálkodó szervezetek együttműködé­sének jogi eszköze a mező- gazdasági termékértékesítési szerződés. A jogalkalmazási gyakorlatban számos olyan jelenséggel lehet találkozni, amely kedvezőtlenül befolyá­solja, sérti valamelyik szer-' ződő fél' gazdasági érdekeit. Minden megyében — így Heves megyében is — fe­lülvizsgálják a főügyészsé­gek a termelőszövetkezetek­nél a tagsági viták intézésé­nek gyakorlatát, illetőleg törvényességét. Elsősorban a szövetkezeti döntőbizottságok munkájára kíváncsiak: a ta­gok ügyeinek intézésekor va­jon mindenben a törvényes előírásoknak és a jogalkal­mazás jogpolitikai elveinek megfelelően járnak-e el? A vizsgálatot kiterjesztik egye­bek között a fegyelmi, a kártérítési ügyekkel, a tag­sági viszony keletkezésével és megszűnésével, a munka díjazásával, a háztáji gaz­dasággal, a segéllyel kapcso­latos tagsági vitákra. A jog­szabályok helyes alkalmazá­sán túl az egyéni és a tár­sadalmi érdek összhangjá­nak érvényesülését is elem- sík az ügyészek. (MTI) górikus létszámstoppot fel­váltó létszámnövelési tila­lom. Ez már lehetővé tette, az 1976. december 31-i álla­potnak megfelelően, a kieső munkaerő pótlását, illetve minőségi cseréjét. A létszAmnöVelési TILALOM azóta is érvény­ben van, s nemrégiben a Pénzügyminisztérium Bevé­teli Főigazgatósága vizsgálta több mint kétszáz vállalat­nál és szövetkezetnél, hogy milyen eredményekkel járt a rendelet végrehajtása. A vizsgálat több fontos meg­állapítással szolgált. Az el­múlt három évben például csökkent az adminisztratív dolgozók száma (évente 2—3 százalékkal), s e csökkenés jórészt annak köszönhető, hogy a nyugállományba vo­nult embereket a vállalatok nem tudták, vagy nem akar­ták pótolni. A rendelet ha­tására a vállalatok nagy ré­szénél komolyan hozzáfogtak az ügyviteli munka ésszerű­sítéséhez, lehetséges gépesí­téséhez. A létszám csökkenésében azonban közrejátszott némi statisztikai bűvészkedés is: a rendelet ugyanis előírja, hogy az 1976. december 31-i állományi létszámhoz képest nem növelhető az adminiszt­ratív dolgozók száma. Nem egy vállalatnál azonban 1976 decemberében, szóbeli meg­állapodás alapján, ideiglene­sen, „statisztika-javítás” cél­jából, behívták például a gyermekgondozási szabadsá­gon levő nőket, akik aztán 1977 januárjában ismét visz- szatérhettek gyermekeikhez, hiszen pillanatnyi szerepüket betöltötték. Az így javított statisztika pedig kedvező lehetőséget adott a megfele­lő, de azért a rendelet elő­írásait is tiszteletben tartó létszámnövelésre. UGYANCSAK a már em­lített vizsgálat során álla­pították meg, hogy a válla­latok meglehetősen ritkán élnek a rendeletben biztosí­tott minőségi cserék lehető­ségével. Ennek oka. hogy egyre kevesebben vállalják ai adminisztratív munkakö­rök ellátását, így aztán — kénytelen-kelletlen — a meglevő adminisztrátorok továbbképzésével kell meg­oldani az egyre növekvő ügyviteli feladatok ellátását. Mindebből az következik, hogy a létszámnövelési tila­lom még az álkalmankpnti- ügyeskedések ellenére is, vé- gülis elérte célját. Az ügy­viteli dolgozók száma csök­kent, s az íróasztal ma már nem jelenti áz egyedüli el­helyezkedési lehetőséget, megállt az irodák túlnépe­sedése. A rendelet >egna- gyobb hatása mégis abban mérhető le, hogy gondolko­dásra késztette a pályavá­lasztó és a pályakezdő fia­talokat. Még a gimnáziumot végzettek körében is növek­szik a fizikai munkát válla­lók aránya, és ez minden­képpen egészséges folyamat­nak ítélhető. Vagy legalább­is e folyamat kezdetének ... S mielőtt még elhangzana, hogy ugyan, miért ítélendő kedvezőnek az adminisztra­tív és ügyviteli dolgozók szá­mának csökkenése, amikor — így halljuk, olvassuk szerte a világon — épp a létszámnövekedés jellemző, hadd emlékeztessek a nem lényegtelen tényre, hogy az irodisták között külön he­lyet foglalnak el a műszaki alkalmazottak. Számuk emelkedése vajóban világ- jelenség, s ehhez igazodunk mi is. A műszakiak száma nálunk is emelkedik, és emelkedhet, rájuk ugyanis nem érvényes a létszámnö­velési tilalom. így a helyes, és így célszerű. Más kérdés, hpgy vannak vállalatok — és nem elvétve —, ahol műszaki munkakörökben „bújtatják” el például a bér­elszámolókat is. MERT A RENDELETEK KIJÁTSZÁSÁNAK lehetősé­geit, aki akarja, szinte min­dig megtalálja, már csak azért is, mert eleve számít az alaprendelet előírásait módosító. enyhítő jogsza­bályra. És az újabb kérdés: jobb lenne, ha egy rendelet nem csak a gyors módosítás után felelne meg céljának, hanem már eredeti fogal­mazásában is. És akkor a címzettek — talán éppen az ésszerűség felismerésének okán — tiszteletben 'is tarta­nák az ilyen rendeleteket. (V. Cs.) Gyöngyösiek A kellemes hőmérsékletű irodában ültünk egymással szemben. — Mit szól ehhez az idő­járáshoz? Tóth János, a gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatója így válaszolt: — Nem örülünk az ilyen időnek, de nem is kell ri- adoznunk miatta. Éppen most vettük számba, hogy a téli munkáink hogyan ha­ladnak. Köszönjük, jól. A távfűtés pedig... Erre a fel­adatunkra is jól felkészül­tünk. — így vélekedik erről a lakosság is? — Sem levélben nem ér­kezett hozzánk panasz, sem a tanácstagi körzeti beszá­molókon nem merült fel ki. fogás. Álláspontunk az, hogy a lakosság otthoni közérze­tének egyik meghatározója, hány fok van a lakásban. Apró-cseprő ügyek miatt ér­telmetlen dolog lenne han­gulatot kelteni önmagunk ellen. Mindez olyan szépen hang­zott, mintha „előre meg lett volna írva”. Mi történt? El­indít a két évvel ezelőtti nagy viták kora? Az ingat­lankezelő „mumusaiból” sze. líd lelkületű „angyalok” for­málódtak? + A vállalat önálló gazdál­kodású szerv. Nem kel] húsz forintért kunyerálnia a ta­nács műszaki osztályán. A fejlesztésre szánt forintokat a saját belátása szerint hasz­nálja fel. Ez meghatározó jelentőségű körülmény. De hát hiába vállalat, be­vételeit nem a kereslet és a kínálat alakulása szabja meg. Sőt. Bevételi forrása adott: a bérleti és a fűtési díjak összege. Költségei vi­szont az árak . változásaival együtt változnak. Drágább a fűtőolaj? Az árváltozást nem háríthatja át a lakások bér­lőire. Növekedtek az épüle­tek közvilágításának költsé­gei? Emiatt sem lehet a la­kóktól több pénzt kérnie. Honnan lesznek a különbö- zetet kiegyenlítő forintjai? Dotáció. Ez a bizonyos bűvös szó, ami a megoldást jelöli. Azt sem kell sokáig kutatni, mennyit kap a vállalat tá­mogatásként. Sok-sok milli­ót. Általában úgy igaz, hogy a vállalat .(kiadásainak egy- harmada térül meg a lakbé­rekből és a fűtési díjakból. Ez pedig... Lám, hányszor gondolunk arra, mit fizet az állam ah­hoz, hogy lakni tudjunk, hogy a szobáink melegek le­gyenek? ke Magától semmi sincs. A jól fűtött lakásnak is előfel­tétele az. hogy a kazánház­ban jól fűtsenek. De kell az is hozzá,' hogy a méleg vizet továbbító csövek is megfe­lelő módon legyenek szige­telve', ne szökjön el a hő egy-egy repedésben és az is kell, hogy az épületekben levő hőközpontok kifogásta­lanul teljesítsék feladatukat. A lakásokban pedig —» a tizedik emeleten éppen úgy, mint. az elsőn — az az át­lagosan i számítható 20—22 fok érzékelhető legyen. No és az a bizonyos szi­vattyú, amely akármilyen jól dolgozhat, ha olyan zajt csap, hogy nem lehet meg. maradni miatta az épület­ben, akkor...!? Két. éve még micsoda kalamajkák szár­maztak e&böl is. Ra'zo', lervez, irányít a számítógép Az Egyesült Izzó sajtoló cs szerszámgyárának fejlesztési osztálya az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézetével egy olyan számítógép-komplexumot fejlesztett ki. melynek segít­ségével a gép adatkészl été­ből tervrajzot lehet megjele­níteni. A számítógép terve­zésre is „megtanítható”. Al- kálmas a számjegyvezérlésü szerszámgépek irányítására, valamint integrált áramkö­rök tervezésére is. (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — KS) A megyei tanács vb napirendjén: Munkáslakás-építkezések Heves megyében Évről évre, ötéves tervről ötéves tervre mind több la­kást építünk, mind több család költözik új és korsze­rű otthonba. Mégis — aligha mondunk ezzel újat — to­vábbra is egyik legnagyobb gondunk a lakáshiány. Csa­ládok egész sora vár arra, hogy jobb, emberibb körül­mények közé kerülhessen, hogy szükségleteihez és igé­nyeihez méltó lakáshoz jus­son. Ezek az erőfeszítések az állami beruházásokon fúl más vonatkozásban is talál­koznak a tanácsi, a vállala­ti kezdeményezésekkel, töb­bek között a munkáslakás- építési akció keretében. Minapi ülésén, ha teljes mélységében nem is, de szá­mos összetevőjét alaposan mérlegelve ezt a kérdést, a munkáslakás-építés megyei tapasztalatait és további fel­adatait tekintette át a me­gyei- tanács végrehajtó bi­zottsága. A lehetőségeken be­lül az ötéves tervidőszak el­telt négy esztendejében a megépült hatezer többszin­tes lakásból majdnem 1200 volt az úgynevezett munkás- lakás, amelyeket húszszáza­lékos vállalati támogatással, és természetesen állami se­gítséggel építettek fel első­sorban a városokban, kisebb számban a községekben. A számok jól illusztrálják a vállalatok segítőkészségé­nek arányát, hiszen ennél az 1200 munkáslakásnál a me­gye jelentősebb üzemei, a vállalatok kereken 75 millió forint kölcsönt nyújtottak dolgozóiknak, ugyanakor az állam is több mint százmil­lió forint támogatásért nyúlt a „zsebébe”. A vállalatok közül különösen a Heves megyei Állami Építőipari, a Tanácsi Építőipari Vállalat, a Mátravidéki Fémművek si- roki és füzesabonyi gyárá­nál alakult ki a megfelelő és gyümölcsöző támogatási rendszer. Ezeken a helyeken messzemenően támogattál? és támogatják a fiatal szak­emberek, a műszaki dolgo­zók, s a jól dolgozó törzs­gárda tagok otthonhoz való juttatását. A beterjesztett jelentésből azonban az is egyértelműen kiderült, hogy az építési arak emelkedésével egyre nagyobb gond és teher há­rul a vállalatokra, de az építkezőkre is. Ezért foglalt úgy állást többek között a végrehajtó bizottság, hogy keresni kell a módját, mi­ként lehet hatékonyabban segíteni a munkáslakások építőit. Megfelelő és költség- csökkentő elemzéseket kell végezni, fel kell kutatni a még meglevő foghíjakat, meg kell teremteni a megle­vő közművek gazdaságosabb kihasználását, a szanálás és tereprendezés munkájába be kell vonni a vállalati kol­lektívákat — mindezek ha­tékonyan ellensúlyozhatják az építőanyagok árrendezé­séből adódó költségemelke­déseket. / (gyúr kő) a falakon belül — A magyar gyártmányú, zörgő szivattyúkat, sikerült lecserélnünk, és már csak legfeljebb tartalékban ta­lálható ilyen. A hőfokszabá- lydzókat is egységesítettük. A hőmérsékletet állandóan mérjük az épületekben és a legkisebb eltérés esetén is már korrigáljuk a távfűtést biztosító meleg víz hőmér­sékletét. Sorolja a változás okait a vállalat igazgatója. Majd el­mondja még azt is, hogy a déli városrészben található még a gőzfűtéssel működő kazán, amit az idényen kí­vül átállítanak meleg vízzel való fűtésre. Ebből a lakos­ság semmit nem vesz majd észre, mert a munkákat olyankor végzik, amikor a lakásokat nem kell fűteni. — Sikerült a távfűtési üzem élére egy jól képzett, nagy gyakorlattal rendelke­ző szakembert biztosítanunk Rappensberger Emil szemé­lyében — tette ' a felsorolás végére az igazgató, mintegy nyomaték kedvéért. Egyszóval: a csodákról már régóta tudjuk, hogy nincsenek. A nagyon pozitív előjelű változások a vállalat életében is reális okokhoz kötődnek. +■ Felújítás. Ha a lakás új­jávarázsolásáról van szó ilyenkor, a szegény magyar ember háta elkezd azonnal borsódzni. Mi lesz itt? És meddig? Hát még, ha mind­ez télvíz idején válik esedé­kessé, amikor az ingatlanke­zelő. jobban ráér az ilyen munkák elvégzésére, Vagy: bevezetik a gázt a lakásba, a cserép-, vagy az olajkálvivík ]e"-- vobb bá­natára. Szemét. ramazuri. fúrás és faragás , törmelék­halom heteken át, közben a kisbaba...! A legnagyobb el­lenségnek sem lehet rosz- szabbat kívánni. Az utóbbi időkben száz- nyolcvan fokos fordulat kö­vetkezett be. Ennek egyik oka, hogy a gázszereléssel kapcsolatos összes munkákat egyetlen cég, az UNISZERV végzi a korábbi négy vállal­kozó helyett. Az eredmény? Felére csökkent a szerelési és helyreállítási idő. Most hat-hét napot vesz igénybe, és azzal el is köszönnek úgy, hogy már csak a bútorokat kell a helyükre tenni utánuk. Nincs már olyan lakásfel­újítás, amikor az egész csa­ládot kiköltöztetik ideigle­nes helyre, ahol esetleg még a második karácsony is rá­juk köszönt. Gyöngyösön a lakások mű­szaki állapota jó. Ennek egyik előfeltétele az is. hogy az aránylag új épületeknél a megelőző karbantartásra fordítanak nagy gondot. Te. hát a tmk jutott fontos sze­rephez. A gyorsszerviz­szolgálatuk méltó a nevéhez, jól felszerelt „műhelykocsi­jukkal” egv-kettőre a hely­színen teremnek, és még azt sem mondják: sajnos, alkat­részünk nincs. De hát azért a tél jó ar­ra is. hogy rendbe tegyék a lépcsőházakat, a régi, el­avult villanyvezetékeket ki­cseréljék. az elhasználódott berendezéseket felújítsák. Még a munkáslétszám mi­att sem kell panaszkodniuk. Két év, alatt majdnem meg. duplázódott náluk a szak­emberek száma. Pedig az­előtt. ..! + Az ésszerű takarékossá Vajon itt iá azt jelenti, hogv kevesebb olajat égetnek el a kazánokban, kicsavarják a lépcsőházban az égőket és így tovább? — Országosan a második helyen vagyunk — halljuk az igazgatótól. Mindjárt adatokat is mond. Azokból kiderül, hogy a gyöngyösiek fele annyi ka­lóriát használnak fel egy légköbméternyL lakástér fű­tésére, mint amennyi az or­szágos , átlag. Ezért most né­hány ezer forint prémiumot is kaptak az illetékes szélű ­től. Miután a lakások hőmér­séklete ellen általában nincs panasz, ezt a kalóriát nem a szobáktól vonták el. Ha­nem? — Szerencsés helyzetünk is van nekünk itt, Gyöngyö­sön, mivel a kazánházak ál­talában a lakótelepek kö­zéppontjában épültek. Az ú j lakások külső szigetelése j" Megvásároltunk és a bérlők­nek átadtunk szigetelő mii- anyagcsíkokat. amik az ab­laktáblák közötti rések tö­mítését észrevehető módon biztosítják. A kazánokat is alaposan átvizsgáltuk a fű­tési idény előtt, és mindez együtt eredményezi ezt a hatékony energiafelhasznr lést — összegezte az okokat az igazgató. Egy szó, mint száz: itt vannak ugyan ezek a téli napok, de a gyöngyösieknek eddig még semmi kellemet lenséget nem okoztak a la­kások falain belül. Így aztán a telet'is ei le­het viselni. Milyen szép is a hóval borított táj, milyen szépek a fehérbe burkolódzó hegyek. Ez itt a Mátra vi­déke. G. Molnár Ferenc ,Nwüitü߀i 1980. január 16., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents