Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

.VILÁGPROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 12. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. január 16., szferda n if , r | | „ viták M em lehet örökösen lőlről kezdeni a vi­tát, egyszer már dönteni kell — fakadt ki a nagy- vállalat fejlesztési osztály- vezetője, amikor a meg­számlálhatatlanul sokadik megbeszélésen sem hatá­roztak az új termék sorsán, ról. Ezúttal az volt a ha­lasztás oka, hogy a gyártó­eszköz-gazdálkodási osz­tály feljegyzésben tudatta, nem látja biztosítottnak az új cikk készítéséhez szük­séges szerszámok beszerzé­sét, mert a kooperációs partner még nem nyilat­kozott. Azt. csak néhány. beavatott tudta, hogy a másik cég azért nem nyi­latkozik, mert bár hetedik hónapja van függőben az új árucikk termelésének megkezdése, a gyegó — ahogy a vállalati szóhasz­nálat rövidíti a gyártóesz­köz-gazdálkodási osztályt — csupán két hete küldte el a megrendelést a szer­számgyártóknak. Akik ugyan régi partnerek, leg­többször készségesek is, ám ennyi idő alatt tényleg nem nyilatkozhattak. Ha most arra gondolunk, hogy ez csak néhány vál­lalatra jellemző, s meg­szüntetéséhez néhány hatá­rozott vezető kellene csu­pán, akkor, tárgyilagosan leírjuk: a hazai ipar átla­gosan két és félszer, há­romszor annyi időt használ fel egy új termék megva­lósításához — az ötlettől az üzemszerű gyártás kezde­téig —, mint amennyit a fejlett tőkés országok ha­sonló árukat készítő cégei. Amibe;n a vállalati nehéz­kességnek éppúgy -része van, mint a külöféle en­gedélyeztetések, egyezteté­sek, jóváhagyatások teker- gős útjainak, s nem kevés­bé annak, hogy a termelő­ket körülvevő gazdasági környezet eddig túlzott vé­delmet nyújtott a lassúak­nak, s alig javadalmazta a kezdeményezőket, a gyor­san cselekvőket. Szóltak tehát. Persze, nagy szükség van az értei- _ mes vitákra, akadályok, *' hatások, következmények okos fölmérésére, elemzé­sére, de tudni kell, mikor kerül ellentétbe a vita és a döntéshozatal, mikor szo­rítja háttérbe utóbbit az előbbi. Sok a gond most a vál­lalatoknál, s éppen a ter­hek növekedése sürgeti a pontos megkülönböztetést: melyik vita hasznos, s me­lyik nem, mi az, ami se­gít, s mi az, ami semmi másra nem alkalmas, mint a döntés késleltetésére. Ezért a most januártól ér­vényes szabályozó, ösztön­ző rendszer azokat ismeri el, akik pontosan elválaszt-’ jak egymástól az előbbi mondatban fölsorakozta- tottakat. A döntés helyett vitatkozókról pedig — a szigorúbb követelmények hatására — bebizonyoso­dik: nem képesek felelősen határozni, félreérthetetlen igent vagy nemet monda­ni. S ha ez így van, akkor elkerülhetetlen a kérdés: szabad-e hagyni, hogy — beosztásuknál fogva — csupán vitapartnerek le­gyenek ? (E. G.) Ä munkáslakás-építés megyei tapasztalatai Ülést tartott Egerben a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, kedden délelőtt tartotta meg ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága Egerben. A testület Fekete Győr Endre elnökletével az ülést megelőzően tisztelettel adózott Fóti Jenő, a Hazafi­as Népfront közelmúltban elhunyt titkára, a megyei tanács végrehajtó bizottsága tagja emlékének, s tevékeny­ségét jegyzőkönyvben rög­zítette. A bensőséges aktus után került sorra a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezés- f" ügyi osztálya munkájáról szóló beszámoló megvitatá­sa. A széles körű vitán részt vettek a MÉM illetékesei, köztük Bagó Bálint főosz­tályvezető is. Ezutáp a munkáslakás­építés m'egyei tapasztalatai­ról hallgatott meg jelentést a végrehajtó bizottság (er­ről lapunk 3. oldalán olvas­hatunk kommentárt) majd pedig a szeszes ital értéke­sítésének korlátozásáról szó- lió rendelet végrehajtásának Heves megyei tapasztalatait vitatta meg a kereskedelmi osztály előterjesztésében a tanács végrehajtó bizottsága, majd egyéb ügyekről tár­gyalt. Ezek keretében a vég­rehajtó bizottság Havassy Pálnak, a MEB1B elnöksége tagjának ' a Mátra—Bükk üdülőterület fejlesztése terén töbj) mint tízéves testületi te­vékenységének elismeréséül a „Mátra—Bükk üdülőterület fejlesztéséért’’ kitüntetést adományozta. KGST VB-ülés Moszkvában Moszkvában kedden meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 93. ülése. Az ülésen a tagállamokat az ál­landó képviselők, a kormá­nyok elnökhelyettesei . kép­viselik. A magyar küldöttsé­get Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője vezeti. A munkában részt vesz Jugoszlávia képviselője- is. A végrehajtó bizottság ülé­se csütörtökön ér véget. Magyar-vietnami gazdasági és műszaki-tudományos tárgyalások Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdte munkáját a Magyar—Viet­nami Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködé­si Bizottság 8. ülésszaka. A két delegációt az együttmű­ködési bizottság társelnökei, Borbándi János és Do Muoi miniszterelnök-helyettesek vezetik. Az ülésszakon áttekintik az 1976—80. közötti évekre előirányzott gazdasági együttműködés megvalósítá­sának helyzetét, kijelölik a további feladatokat. Értéke­lik a két ország közötti áru­csere-forgalmat. Üzembe helyezik a kékesi odót Bővül a telefonhálózat, tovább javul a televízió- é$ rádióvétel Az ötödik ötéves tervtör­vényben előírt postai célok teljesítése, a szolgáltatások iránti népgazdasági és la­kossági igények kielégítése, valamint a terven felüli te­lefonfejlesztések megvaló­sítása áll a posta idei mun­kájának középpontjában. Ezen túlmenően a hatékony­ság és a takarékosság szem­pontjait figyelembe véve a szolgáltatások minőségi szín­vonalának legalább a meg­tartására, megerősítésére, illegve a lehetőségek szerin­ti javítására törekszik a posta. j A tervidőszak utolsó évé­re összegyűlt nagyobb lei­adatokon belül a postaforga­lomban a közönséges levél- küldemények mérséklődé­sével, valamint a terjesztett hírlapok további csökkené­sével számolnak. Ez koránt­sem jelent könnyebbséget, hiszen egyebek között 760 millió levélpostai küldemény 11,2 millió csomag továbbí­tása, 1,2 milliárd hírlap tér. jésztése vár a postára, amely különféle intézkedésekkel te­remt jobb feltételeket mun­kájának javításához. A le­velek továbbításának, kéz­besítésének gyorsítását szol­gálja például három posta- igazgatóság kísérlete az úgynevezett központosított kézbesítési rendszer beveze­tésére. A hírlapforgalomban 26 újabb hivatalt. 273, kézbe­sítő járatot vonnak be az előszállításba: gépkocsikkal juttatják el a kézbesítők in­dulási helyére a sajtótermé­keket. A postaszolgáltatás minőségét 233 kisgép mun­kába állításával is segítik. Mind a munkafeltételeket, mind a kiszolgálást javítják 3.3 új postahivatal építésével közülük 12 eddig ellátatlan területekre kerül. A posta terveiből A telefonszolgálat helyze­te az idén — annak ellené­re, hogy a fokozottabb fej­lesztéssel, a tervezett intéz­kedésekkel korántsem tud­ják kielégíteni az igényeket — kedvezően változik. Az országban összesen 52 ezer új telefonállomást szerelnek fel, ebből 45 ezret — mint ismeretes — a terven felüli fejlesztés eredményeként. Vidéken a terven felüli fej­lesztésből a győri telefon- központ háromezer, a bajai 1800 állomással gyarapszik. Ezenkívül a meghatározott tervnek megfelelően Győr és körzete telefonközpontja 12 360, Mosonmagyaróvár 3000, Vác 2000, Tapolca 2000 új állomással bővül. A Budapesti Nemzetközi Távhívó Központ 250 új vo­nalat kap, s bekapcsolják a korszerű szolgáltatásba a győri góckörzet, Badacsony, Százhalombatta, Mosonma­gyaróvár, Hegyeshalom, Raj­ka és Pestkörnyék telefon­előfizetőit. A vezetéknélküli hírközlés, ha nem is ilyen látványosan, de ugyancsak fejlődik, bár néhány korábban tervezett tévéadó telepítése a követ­kező tervidőszakra húzódik át, A Budapest—Ernőd, az Ernőd—Debrecen. valamint az Ernőd—Miskolc közötti szakasz megépítésével to. vább bővítik a keleti mik­rohullámú láncot. Pécs négy kilowattos tartalék televízió- adót kap, s a televíziózás fehér foltjait újabb öt átját­szó állomás üzembe helyezé­sével csökkentik. Az év vé­gére a televízió egyes mű­sora az ország 94 százaléká­ban, a kettes műsor 54 szá­zalékában vehető majd jó minőségben. A jobb vétel, illetve az üzembe kerülő külföldi adók hatásának ellensúlyozása ér­dekében megemelik a laki­hegyi Petőfi adó teljesítmé­nyét. A kékesi adó üzembe. helyezésével befejeződik az URH gerinchálózat kiépíté­se, amelynek eredményeként ezen a sávon a Kossuth rá­dió műsora az ország terüle­tének 90, a Petőfié 80 szá­zalékára eljut, míg a harma­dik műsorral besugárzott te­rület 84 százalékról 94 száza­lékra emelkedik. (MTI) C] rendelőintézet Egerben Márciusban már gyógyítanak benne i Fejes Gáborné a rendelőintézet gazdasági nővére átveszi a MEDICOR képviselőitől a nőgyógyászati rendelőt A MEDICOR szakemberei befejezték az egri megyei kórház új rendelőintézetében a gyógyászati berendezések szerelését, és megkezdődött a létesítmény átadása. Az új SZTK-ban kap helyet a bőrgyógyászat, a nő­gyógyászat, az orr-, fül- gé­ge osztály, a szemészet, és a sportorvosi szakrendelés. A korszerűen felszerelt rende­lőintézet 1980. március vé­gétől fogadja a betegeket. A kórház KISZ-szervezete társadalmi munkával járul hozzá az épület mielőbbi átadásához (Fotó: Szántó György) Helikopterállomás Egerben is Ujgepek a légi mentőszolgálatban Megérkezett az a két len­gyel gyártmányú MI—2 tí­pusú helikopter az Országos Mentőszolgálat budaörsi re­pülőterére, amely májustól végez betegszállítást. A kö­zeli napokban megkezdődik a rajtuk szolgálatot teljesí­tő személyzet kiképzése is. A mentő helikopterek leszál­lópályáit a vidéki nagyobb kórházak közelében már ki­jelölték, s rövidesen sor ke­rül arra a fővárosban is. Egerben a mentőállomás mö­gött lesz a helikopterállo­más, illetve leszállóhely. Siklósi Sándor, a mentő- szolgálat légi betegszállító csoport vezetője elmondotta, hogy a hazánkban első íz­ben munkába álló mentő helikopterek optimális ható­sugara 80—120 kilométer, s az egyidejűleg két fekvő- és egy ülőbeteg szállítására al­kalmas lengyel gépek utazási sebessége 190 kilométer óránként. Ily módon példá­ul a balatoni műúton tör­ténő. s egyébként nehezen megközelíthető karambolok életveszélyes sebesültjeit a csúcsforgalomban is rövid idő ala'tt lehet majd a leg­közelebbi kórházba szállítani. A helikopter szinte egy kórházi intenzív osztály fel­adatait képes ellátni a leveí- gőben, mert a kabint úgy alakították ki, hogy a benne dolgozó orvosok és ápolók kezeügyében ott , legyenek a legfontosabb életmentő esz­közök. A sürgős orvosi be­avatkozást segíti például a lélegeztető ballon, amely erősíti vagy pótolja az el­gyengült, hiányzó légzést, s ugyancsak felszerelik a gépe­ket szívritmus-szabályozó­val, pacemakerrel. A közúti balesetek sérültjein — töré­sek esetén — a vákuum matrac segít, amellyel két- három perc alatt rögzítik az eltört testrészeket. Ez a mat­rac a helikopter egyik leg­fontosabb tartozéka, hiszen az ingó, mozgó kabinban a gipszkeménységű ' rögzítés bármilyen testhelyzetben mozdulatlanul tartja a bete-„ get. (MTI) *

Next

/
Thumbnails
Contents