Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-15 / 11. szám
II Képernyő ELŐTT Barcsay Janii nyolcvanesztenis A nagy ellentmondás SZŰKSZAVÚ ÉS MAGÁTÓL értetődőnek tetsző közlemény a televízióújságban, miszerint: ezentúl a feketefehér adásokat jelzi csak külön a műsor. Eddig a szí- ' neseket jelezte. A csendes hírecske voltaképpen egy korszakot zár le a magyar televíziózásban, a fekete-fehér korszakát, azt az időt, amikor még a színek segítségével kísérelte még a film nemcsak utolérni, de lekörözni is a televíziót. Ma már a film a színek terén is megadta magát és újfent más utakat tör a konkurren- cia megfékezésére, a nézők kegyeinek elnyerésére. A szín a televíziózás mindennapos eszköze létt hazánkban is. A közelmúltban Francia- országban jártam,. természetes, hogy a műsorok ott minden csatornán és kivétel nélkül csak színes adásban peregnek. Ugyanez a helyzet Európa és a világ legtöbb országában, a szocialista országokban éppenúgy, mint a fejlődő országokban. A fekete-fehér televíziózás és véle együtt a f-ekete-fehér készülékek gyártása — bár a futószalagok még ontják ezeket a típusokat — egyre inkább a múlté lesz, — a jelené a,színes, a jövőé a térhatású és az egyéb hatású megoldás. Hol itt akkor az a bizonyos és címben megfogalmazott nagy ellentmondás? Hiszen az lenne az ellentmondás, hogy bár a világ halad, mi mégis ott ragadnánk a fekete-fehér képernyő előtt, ha nem. tettünk volna és nem tennénk újabb erőfeszítéseket a színes televíziózás elterjesztésében. Hiszen ' tőlünk venni már csak színes produkciót vásárolnak és vásárolni jobbára mi is csak színest tudunk már, venni a tévé-piacon. Hogy megértsük és kiértsük az elmondottakból, mi is lett légyen ez az ellentmondás, ahhoz példát is említek. A múlt nyár végén közvetítette a televízió — színesben természetesen — remek csehszlovák rendezésben és színészi játékkal Thomas Mann művéből készült Mario és a varázsló című televíziós alkotást. Mint ismeretes Thomas Mann az előretörő és kibontakozó,- a mind fenyegetőbb fasizmus Az egri tanárképző főiskola fizikai és matematikai tanszéke nyílt napot tart pénteken 10 órától. Ez alkalommal azokat a diákokat várják a két tanszék tanárai, 1080. január 15., kedd .&«>rémét írja meg nagy hatású regényében. A film 'ott kezdődik, hogy az író és családja megérkezvén a kis olasz tengerparti fürdőhelyre els«-" útján körülrrézendőn a számukra már ismert cukrászda teraszára sétál el. A színes képernyőn szinte sziruposan giccses sárga napellenzők, lilák, kékek, majdhogynem émelyítő márnapszörpszínű ruhák, kalapírk, bútorok, fagylaltok és sütemények árasztottak kis- és nyárspolgári rangú szeccessziós hangulatot. És ebbe a színka- valkádba váratlanul némán és csendesen bevonul néhány feketeruhás balilla. Mussolini „utánpótlása”. A gyerekek némán jönnek, fogyasztanak és ugyancsak némán távoznak. -Mint szénfekete halálmadarak. A sárgában, málnaszínben, a lágy pasztell kékben ezek a fekete foltok egyszerre voltak riasztóak a szemnek és baljós érzést keltőek a léleknek. Mindez hosszú perceket jelentett a képernyőn és mindez semmit se mondott, csak legfeljebb unalmat árasztott a fekete-fehér képernyőn. VILÁGOSABBAN FOGALMAZVA a színnek megvan á maga dramaturgiája a képernyőn is. Szinetár Miklós annak idején sokat vitatott és nagyot is bukott sorozata a Rózsa Sándor valóban sikerületlen alkotás volt. Igazolta ezt a felújítás is, amikor többet megbocsát már a néző, egyben és talán éppen ezért indulatoktól is mentesebb a megítélés. Vagy az elítélés. Ám nyilvánvaló, hogy lényegesen kisebb' lett volna a felhördülés a nézők és a kritikusok körében, ha ezt a színes képernyőre készült, a szín dramaturgiáját tudatosan használni akaró — most mindegy, hogy jó-e, vagy sem — alkotás valóban színes televíziós adásban látta volna akkortájt az ország. Hazánk kereken két és félmillió tévékészüléke — előfizetője — közül ma még ára és minősége miatt is csak töredék a színes televíziótulajdonosok száma. Mennyien lehetnek? Százezren, százötvenezren? És mégis — mivel valóban övéké a holnap, sőt már a jelén is — a számukra készülnek a akik jövőre a főiskola matematika—fizika, illetve fizika —technika szakán szeretnének tovább tanulni. Az érdeklődőket a tanszékek vezetői tájékoztatják a felvételi követelményekről. Majd megtekinthetik az előadótermeket. A fizika tanszéken mód lesz arra, hogy a különböző laboratóriumokban megfigyelhessenek egy-egy érdekesebb kísérletet is. televíziós produkciók most . már majd kivétel nélkül. A szín dramaturgiáját használ- val, nemcsak a szín esztétikájával, de tragikumával, drámai sűrítettségével, kifejező erejével (le merem írni) beszélő varázsával. ' A több mint két és negyedmillió fekete-fehér készülék 'tulajdonosa az ország mái televízió nézőinek 90 százalékába technikailag és az immár művészileg is kinőtt fekete-fehér képernyőt kénytelen ^íézni. Mi ez, há nem ellentmondás? VALÓ IGAZ, és talán soha jobb helyütt nem is alkalmazható kifejezés ez: a növekedés nehézsége. Mert ki gondolta volna, hogy lényegében rövid néhány év alatt fekete-fehér és színes táborra szakad az ország, hogy egy „színes” kisebbségé a szín és a televíziós dramaturgia minden szépsége és értéke, míg a túlnyomó többség, ugye. .. Nem folytatom. Csak azzal, hogy a Videoton gyártja tovább természetesen a fekete-fehér készülékeket, a televízió gyártja tovább a színes tévéprodukciókat. A magyar állampolgár zömében ma is a- fekete-fehér készüléket veszi, erre rendezkedtek be' természetszerűleg a szervizek is és a színes még ma is exkluzivitást és egy kissé státuszszimbólumot is jelent. Természetesen az ára .miatt elsősorban. A televíziós forgalmazás, a szerkesztői munka nyomán ugyanakkor most már szinte kivétel nélkül a hazai és külföldi alkotások .legtöbbje színesbe kerül a képernyőre. Kettévált a technika és az ember, elkerüli egymást — átmenetileg legalábbis — az adó és a befogadó: az alkotó és a néző. A fekete önmagában nem szín és a fehér sem. Sőt, megszokott kontrasztjukban sem, mégha agyunk rá is állt szemünk és a megszokás jóvoltából,. hogy e kettőt 1 váltva és fórnálva azt szín értékűnek is fogja fel. Valójában a fekete is, a fehér is a valódi színek társaságában válik ma már egy télevíziós műsorban kifejező erejű, expresszív hatású ténnyé. Fogalommá. Kifejezéssé és mondandóvá, sőt: mondhatóvá. És a' fekete-fehér beállítottságunkban, e technikában mást, lényegesen kevesebbet, vagy éppen semmit sem mond a színek nyelve. NAGY ELLENTMONDÁS EZ és mégcsak tanácsot sem tudok most a feloldására adni. Itt csak a pénz, de méginkább az idő és a türelem segíthet. Az idő, amelyet türelemmel kell viselnie a nézőnek, hogy olcsóbbá és elterjedtebbé váljék hazánkban is a színes televíziózás. Gyurkó Géza F. hátradőlt a székén, ujjaival az asztalon dobolva. Jött a pincér. — Mivel szolgálhatok? F. várt. — Egy ebédet — mondta később. — A la carte? — Természetesen. — Nézzük csak — mohd- ta később F., az étlíjp tanulmányozásába merülve. — Segíthetek? — ajánlkoA MEZÖSÉG egyik falujából került Pestre és egy kicsit vidéki is maradt. Ez a jó értelemben vett vidékiesség életrendjében, szokásai, ban szigorú munkabeosztásában nyilvánul meg. No, meg abban, hogy a nagyváros emberének cinizmusa teljesen hiányzik belőle. Ügy él, mint egy tolsztojá- nus. Külseje a hívságos dolgok iránti közömbössége, a művészetbe vetett szinte gyermeki hite is erre mutat. Gyakran visszaemlékezik tanuló éveire, az 1920-as esztendőkbe kezdődő és szűnni alig akaró nyomorra, sz-ükségszállásokra, a diákszegénység tüzében kovácsot lódott barátságokra. A kínlódva eltöltött esztendők mélyen vésődnek belé, a koplalással szerzett diploma is a mesterség megbecsülésére ta. nítjá. Mestere Vaszary János modern, szertelen egyéniségével segítette fejlődését. A művelt, világot járt embernél a képszerkesztés módszereit, a vonalak és formák alkalmazásának széles skáláját tanulta meg. A látvány egyszeri lefestése helyett mindig a tudatos formálás, módszereit sajátította el. Vaszary után Rudnay osztályára került. Itt érzelmet, lírát, drámai fűtöttséget talált. Barcsay azonban sohasem lett a szenvedély kifejezője, Rudnay módján. Egyénisége megmentette a szertelenségtől, de megfosztotta a robbanó hevülettől is. Mert képei születésüket kifinomult kompozíciós látásá. nak köszönhetik. Konstruktív festő a javából, ennek az irányzatának szinte valameny- nyi ösvényét végigjárta. További fejlődését két párizsi ösztöndíj és egy hoszA felszabadulástól napja, inkig csaknem félszáz alkalommal, több mint egymillió példányban adták ki Magyarországon, a XX. századi líra világviszonylatban is egyik kiemelkedő alakjának, tlózsef Attilának műveit. Az idén, születésének 75. évfordulóján újabb kötetek címeivel gazdagodik majd a költőóriás műveinek bibliográfiája. A könyvkiadók ugyan, is méltó módon köszöntik a jeles jubileumot. József Attila összes verseinek és műfordításainak kötetét 115 ezer példányban jelentetik meg. Ez talán elegendő lesz ahhoz; hogy a könyvesboltokban ne legyen hiánycikk a ma még bizony gyakran hiába keresett verseskönyv. A kötetet a Szép- irodalmi Könyvkiadó gondozza, s az a tervek szerint a költészet napjára, József Attila születésnapjára, április 11-re jut az üzletekbe. A tetett az asztalok között. Kis idő múltán: — Pincér! — Igen, kérem. — Van valami köze a brassóinak Brassóhoz? — kérdezte F. — Nem tudhatom, kérem szépen. De igazság szerint kell, hogy legyen valami a dologban, hiszen, ahogy tudom, a párizsit Párizsról, a szabb firenzei tartózkodás irányította. Itthon Mártély, de leginkább Szentendre hagyott kitörölhetetlen nyomot festészetében. MESTERÜNK SZAMARA Szentendre jelentette a nagy élményt, az inspirációt, a megújító forrást. A művész- telep alapító tagjai közé tar. tozik. A telep 1920-ban kezdte el működését, Barcsay azóta minden nyáron ott dolgozik. Amikor tavasszal körülnéz a szeretett vidéken, már csak szokásból támaszkodik fáradtan botjára. Az ismert táj új kompozíciókat rejteget magában. A téma kimeríthetetlen. Ez a vidék ébresztette fel érdeklődését legjobban, ez a dimbes-dom- bos környezet inspirálja legszebb tájképeit. Az első szentendrei időszakban a rajz művészetének fő erőssége. A szántóföldek csíkjai, hegyek vonulatai, erőteljes vonalakkal szabdalják szét és fogják össze a tájfestményeket. A barna színé a főszerep, néha szürke, fekete és sárga játszik benne. Nehéz lenne. megmagyarázni, hogy ezzel a leplezetlenül logikai képépítéssel hogyan ért el hangulati és atmoszférikus hatásokat, helyenként lírai ellágyulást. Szentendre csodálatos fekvésű kis város, még ma is új és új elemekkel gazdagítja festészetét. S ez a vápos adott helyet a mester életművét bemutató állandó kiállításnak, az alig egy éve nyílt Barcsay-emlék- házban. ■ Barcsay művészete az egyszerű dolgok dicsérete, s ily módon időtlen is kissé. Ha képeiből akarnánk kikövetni az esztendők történetét — tévútra jutnánk. A harmincas évek táján ‘készen állt mint művész: az Kossuth Kiadónál a költő életút járói, munkásságáról összegyűjtött tanulmánykötet jelenik meg József Attila út. jai címmel. „Megtartó varázslat” címmel szerkesztik a Magvető Kiadónál azt a kötetet, amelyben "'magyar szerzőknek József Attiláról írt költeményeit, prózai írásait gyűjtik csokorba. A műveiben élő József Attila a legfiatalabb olvasókhoz is több kötetben jut el az évfordulón, a Móra Kiadó jóvoltából. A népszerű „Így élt...” sorozatban Fodor András monográfiáját adják közre. Második kiadásban hagyja el a nyomdát „A magyar irodalom gyöngyszemei” sorozatban a jubileumra bővített válogatott verseskötet. -Lapozó formában készül a legkisebbek számára a „Gyönyörű, gyönyörű” című válogatott összeállítás József Attila gyermekverseiből, és hasonló formában bécsi szeletet meg Becsről nevezték el. .. F. elégedetten bólintott, majd rendelt: csontlevest da. rggaluskával és borsot, ezután paprikás csirkét, galuskával hozzá uborkasalátát, tejfelesen, paprikásán és végül kávét. F. rendelés köz. ben a szép piros cipős dobozon babrált, amit feltűnő mozdulattal tett maga elé, érkezéskor. A doboz külseje is jelezte: csak drága bőrből készült cipő lehet benne. Még F. melleit állt a pincér. — Most tetszett venni? — Igen. Spanyol import. Érzékeny a lábam, csak ebben kényelmes a járás. A finom bőr mintegy felveszi a láb alakját, hozzásimul, hozzáigazódik... — Én is szeretem a köny- nyű, finom cipőket — magyarázott a pincér, és oldalra koptatott lábbelijére mutatott ironikus mosollyal. F. is mosolygott. Hoziták az ebédet. -Gőzölög, illatozik a leves. F. átegyszerű nagyvonalú formák művésze. Erőteljes asz- szonyalakjai, munkásnői ke- . vés színnel, széles fekete kontúrral körített figurák. Több 'alakos kompozícióiban is azt a megrendíthetetlen nyugalmat csodáljuk, amely ! az Ikonok hangulatával ro- kon. Ezt a magabiztosságot követik a karbafont kezek, a. súlyosan gömbölyödő esi- • pők, távolba révedő * sze- ■ mek. A csoportok fűzése;- mozgatása is a központi el- •-, i képzelés érdekében történik 5- ritmus, folt és vonal együtt hat. Ezek az alakok térnek: vissza mozaik kartonjain, s « a ’ morális művészetet új csúcsokra vezető művein remek mozaiksorozatán Szentendrén, a Nemzeti Színházban, Üjpesten. Barcsay pedagógus alkatú festő, a felszabadulásig egy ipariskolában tanított raj- » zot, 1945 óta képzőművészeti, főiskola művészeti-anatómia * tanára volt. Neve világszerte könyvei nyomán vált ismert, té, a „Művészeti anatómia” és az „Ember és drapéria” című albumokat számos or-> szágban tankönyvként használják. Módszere illusztrálására készült rajzai hitelesek és magas művészi értékűek., Rajzművészete egyedülálló, kiemelkedő fejezete a magyar művészettörténetnek. A klasszikus kompozíció szabályai alapján a tónusos rajznak olyan műfaját* valósítot- ‘t,a •rheg, mely utolérhetetlen, technikájában és ábrázolási erejében. A MŰVÉSZET Barcsay» élétének értelme, célja, min. dene. Ez ma is, amikor nyolcvanévesen, korát meg_v hazudtolva tervez, rajzol, fest. immár harmadik kiadásban jelenik meg „Altató” című kőkeménye is. Az Európa Kiadó Helikon osztálya a kézirattár sorozatban jelenteti meg József Attila kései költészetének egyik legmegrázóbb darabját, a „Költőnk és kora” című Hatvány Bertalannak dedikált verset. A költeménynek ceruzával írt fogalmazványa maradt meg: ezt a kéziratot a- Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. A vers keletkezésének korúimé, nyeit Tverdota György irodalomtörténész tanulmánya világítja meg. Pedagógusoknak, diákoknak egyaránt hasznos segítség lesz a költő életművének tanulmányozásához, a „Jó. zsef Attila versek elemzése” című. a Tankönyvkiadónál készülő Szabolcsi Miklós szerkesztésében mesiblenő tanulmánykötet.. (MTI) éléssel eszik, azt sem bánva, hogy szürcsölése elhal- latszik a szomszéd asztalokig— Főúr! — fordult az ebédet befejezve a pincér felé. _ — Lehet itt valahol újságot venni? . Tudja, hogy van az, ha megszokja az ember az ebéd utáni olvasást. Ilyenformán nekem az újság az ebéd utolsó fogása. A pincér tartózkodóan mosolygott. — Természetesen, van újságárus pavilon. Itt, mindjárt az üzlet előtt. —• Vigyáz egy pillanatra a cipőmre? Hozok egy Népszavát. — Küldök érte, ne fáradjon — így a pincér. — Hagyja, magam jobban szeretem. — Csak tessék. Tíz perc, húsz perc, egv óra. A pincér már régen gyanút fogott, de türtőztette magát. Végül a dobozhoz lé. pett. feltépte. Cédulát talált benne: ..Trükköm most is bevált, Au revoir!" Varga S. József amerikai színes tévésorozat. Nyílt nap az egri főiskolán \W/ X/ zott a pincér. —'' ■ 1,1 - ^ — Gondolja, hogy szükségem van rá? — hangja elutasítóan hűvös volt. A pincér hebegett valamit a bajúsza alatt, majd törlőruhájával csapkodva ellép(d. f.) Megjelenik: 115 ezer példányban József Attila összes műveinek és műfordításainak kötete
