Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

II Képernyő ELŐTT Barcsay Janii nyolcvanesztenis A nagy ellentmondás SZŰKSZAVÚ ÉS MAGÁ­TÓL értetődőnek tetsző köz­lemény a televízióújságban, miszerint: ezentúl a fekete­fehér adásokat jelzi csak külön a műsor. Eddig a szí- ' neseket jelezte. A csendes hírecske voltaképpen egy korszakot zár le a magyar televíziózásban, a fekete-fe­hér korszakát, azt az időt, ami­kor még a színek segítségé­vel kísérelte még a film nemcsak utolérni, de lekö­rözni is a televíziót. Ma már a film a színek terén is megadta magát és újfent más utakat tör a konkurren- cia megfékezésére, a nézők kegyeinek elnyerésére. A szín a televíziózás minden­napos eszköze létt hazánk­ban is. A közelmúltban Francia- országban jártam,. természe­tes, hogy a műsorok ott min­den csatornán és kivétel nél­kül csak színes adásban pe­regnek. Ugyanez a helyzet Európa és a világ legtöbb országában, a szocialista or­szágokban éppenúgy, mint a fejlődő országokban. A feke­te-fehér televíziózás és véle együtt a f-ekete-fehér készü­lékek gyártása — bár a fu­tószalagok még ontják eze­ket a típusokat — egyre in­kább a múlté lesz, — a je­lené a,színes, a jövőé a tér­hatású és az egyéb hatású megoldás. ­Hol itt akkor az a bizo­nyos és címben megfogal­mazott nagy ellentmondás? Hiszen az lenne az ellent­mondás, hogy bár a világ halad, mi mégis ott ragad­nánk a fekete-fehér képer­nyő előtt, ha nem. tettünk volna és nem tennénk újabb erőfeszítéseket a színes te­levíziózás elterjesztésében. Hiszen ' tőlünk venni már csak színes produkciót vá­sárolnak és vásárolni jobbá­ra mi is csak színest tudunk már, venni a tévé-piacon. Hogy megértsük és kiért­sük az elmondottakból, mi is lett légyen ez az ellent­mondás, ahhoz példát is em­lítek. A múlt nyár végén közvetítette a televízió — színesben természetesen — remek csehszlovák rendezés­ben és színészi játékkal Tho­mas Mann művéből készült Mario és a varázsló című televíziós alkotást. Mint is­meretes Thomas Mann az előretörő és kibontakozó,- a mind fenyegetőbb fasizmus Az egri tanárképző főis­kola fizikai és matematikai tanszéke nyílt napot tart pénteken 10 órától. Ez al­kalommal azokat a diákokat várják a két tanszék tanárai, 1080. január 15., kedd .&«>­rémét írja meg nagy hatá­sú regényében. A film 'ott kezdődik, hogy az író és csa­ládja megérkezvén a kis olasz tengerparti fürdőhelyre els«-" útján körülrrézendőn a szá­mukra már ismert cukrászda teraszára sétál el. A színes képernyőn szinte sziruposan giccses sárga napellenzők, li­lák, kékek, majdhogynem émelyítő márnapszörpszínű ruhák, kalapírk, bútorok, fagylaltok és sütemények árasztottak kis- és nyárspol­gári rangú szeccessziós han­gulatot. És ebbe a színka- valkádba váratlanul némán és csendesen bevonul né­hány feketeruhás balilla. Mussolini „utánpótlása”. A gyerekek némán jönnek, fo­gyasztanak és ugyancsak né­mán távoznak. -Mint szénfe­kete halálmadarak. A sárgá­ban, málnaszínben, a lágy pasztell kékben ezek a feke­te foltok egyszerre voltak riasztóak a szemnek és bal­jós érzést keltőek a léleknek. Mindez hosszú perceket je­lentett a képernyőn és mind­ez semmit se mondott, csak legfeljebb unalmat árasztott a fekete-fehér képernyőn. VILÁGOSABBAN FO­GALMAZVA a színnek meg­van á maga dramaturgiája a képernyőn is. Szinetár Miklós annak idején sokat vitatott és nagyot is bukott sorozata a Rózsa Sándor valóban sikerületlen alkotás volt. Igazolta ezt a felújítás is, amikor többet megbocsát már a néző, egyben és talán éppen ezért indulatoktól is mentesebb a megítélés. Vagy az elítélés. Ám nyilvánvaló, hogy lényegesen kisebb' lett volna a felhördülés a nézők és a kritikusok körében, ha ezt a színes képernyőre ké­szült, a szín dramaturgiáját tudatosan használni akaró — most mindegy, hogy jó-e, vagy sem — alkotás valóban színes televíziós adásban lát­ta volna akkortájt az ország. Hazánk kereken két és fél­millió tévékészüléke — elő­fizetője — közül ma még ára és minősége miatt is csak töredék a színes televí­ziótulajdonosok száma. Mennyien lehetnek? Százez­ren, százötvenezren? És még­is — mivel valóban övéké a holnap, sőt már a jelén is — a számukra készülnek a akik jövőre a főiskola mate­matika—fizika, illetve fizika —technika szakán szeretné­nek tovább tanulni. Az ér­deklődőket a tanszékek ve­zetői tájékoztatják a felvé­teli követelményekről. Majd megtekinthetik az előadó­termeket. A fizika tanszéken mód lesz arra, hogy a kü­lönböző laboratóriumokban megfigyelhessenek egy-egy érdekesebb kísérletet is. televíziós produkciók most . már majd kivétel nélkül. A szín dramaturgiáját használ- val, nemcsak a szín esztéti­kájával, de tragikumával, drámai sűrítettségével, kife­jező erejével (le merem ír­ni) beszélő varázsával. ' A több mint két és negyedmil­lió fekete-fehér készülék 'tu­lajdonosa az ország mái te­levízió nézőinek 90 százalé­kába technikailag és az im­már művészileg is kinőtt fe­kete-fehér képernyőt kény­telen ^íézni. Mi ez, há nem ellentmon­dás? VALÓ IGAZ, és talán so­ha jobb helyütt nem is al­kalmazható kifejezés ez: a növekedés nehézsége. Mert ki gondolta volna, hogy lé­nyegében rövid néhány év alatt fekete-fehér és színes táborra szakad az ország, hogy egy „színes” kisebbsé­gé a szín és a televíziós dramaturgia minden szépsé­ge és értéke, míg a túlnyo­mó többség, ugye. .. Nem folytatom. Csak azzal, hogy a Videoton gyártja tovább természetesen a fekete-fehér készülékeket, a televízió gyártja tovább a színes tévé­produkciókat. A magyar ál­lampolgár zömében ma is a- fekete-fehér készüléket ve­szi, erre rendezkedtek be' természetszerűleg a szervi­zek is és a színes még ma is exkluzivitást és egy kissé státuszszimbólumot is je­lent. Természetesen az ára .miatt elsősorban. A televí­ziós forgalmazás, a szerkesz­tői munka nyomán ugyanak­kor most már szinte kivétel nélkül a hazai és külföldi alkotások .legtöbbje színesbe kerül a képernyőre. Kettévált a technika és az ember, elkerüli egymást — átmenetileg legalábbis — az adó és a befogadó: az alko­tó és a néző. A fekete önmagában nem szín és a fehér sem. Sőt, megszokott kontrasztjukban sem, mégha agyunk rá is állt szemünk és a megszo­kás jóvoltából,. hogy e ket­tőt 1 váltva és fórnálva azt szín értékűnek is fogja fel. Valójában a fekete is, a fe­hér is a valódi színek tár­saságában válik ma már egy télevíziós műsorban ki­fejező erejű, expresszív ha­tású ténnyé. Fogalommá. Ki­fejezéssé és mondandóvá, sőt: mondhatóvá. És a' feke­te-fehér beállítottságunkban, e technikában mást, lénye­gesen kevesebbet, vagy ép­pen semmit sem mond a színek nyelve. NAGY ELLENTMONDÁS EZ és mégcsak tanácsot sem tudok most a feloldására adni. Itt csak a pénz, de méginkább az idő és a türe­lem segíthet. Az idő, ame­lyet türelemmel kell viselnie a nézőnek, hogy olcsóbbá és elterjedtebbé váljék hazánk­ban is a színes televíziózás. Gyurkó Géza F. hátradőlt a székén, uj­jaival az asztalon dobolva. Jött a pincér. — Mivel szolgálhatok? F. várt. — Egy ebédet — mondta később. — A la carte? — Természetesen. — Nézzük csak — mohd- ta később F., az étlíjp tanul­mányozásába merülve. — Segíthetek? — ajánlko­A MEZÖSÉG egyik falu­jából került Pestre és egy kicsit vidéki is maradt. Ez a jó értelemben vett vidékies­ség életrendjében, szokásai, ban szigorú munkabeosztásá­ban nyilvánul meg. No, meg abban, hogy a nagyváros emberének ciniz­musa teljesen hiányzik be­lőle. Ügy él, mint egy tolsztojá- nus. Külseje a hívságos dol­gok iránti közömbössége, a művészetbe vetett szinte gyermeki hite is erre mutat. Gyakran visszaemlékezik tanuló éveire, az 1920-as esztendőkbe kezdődő és szűn­ni alig akaró nyomorra, sz-ükségszállásokra, a diák­szegénység tüzében kovácsot lódott barátságokra. A kín­lódva eltöltött esztendők mé­lyen vésődnek belé, a kopla­lással szerzett diploma is a mesterség megbecsülésére ta. nítjá. Mestere Vaszary János modern, szertelen egyénisé­gével segítette fejlődését. A művelt, világot járt ember­nél a képszerkesztés mód­szereit, a vonalak és formák alkalmazásának széles ská­láját tanulta meg. A lát­vány egyszeri lefestése he­lyett mindig a tudatos for­málás, módszereit sajátította el. Vaszary után Rudnay osztályára került. Itt érzel­met, lírát, drámai fűtöttséget talált. Barcsay azonban so­hasem lett a szenvedély ki­fejezője, Rudnay módján. Egyénisége megmentette a szertelenségtől, de megfosz­totta a robbanó hevülettől is. Mert képei születésüket ki­finomult kompozíciós látásá. nak köszönhetik. Konstruk­tív festő a javából, ennek az irányzatának szinte valameny- nyi ösvényét végigjárta. További fejlődését két pá­rizsi ösztöndíj és egy hosz­A felszabadulástól napja, inkig csaknem félszáz alka­lommal, több mint egymillió példányban adták ki Ma­gyarországon, a XX. századi líra világviszonylatban is egyik kiemelkedő alakjának, tlózsef Attilának műveit. Az idén, születésének 75. évfor­dulóján újabb kötetek címei­vel gazdagodik majd a köl­tőóriás műveinek bibliográ­fiája. A könyvkiadók ugyan, is méltó módon köszöntik a jeles jubileumot. József Attila összes ver­seinek és műfordításainak kötetét 115 ezer példányban jelentetik meg. Ez talán ele­gendő lesz ahhoz; hogy a könyvesboltokban ne legyen hiánycikk a ma még bizony gyakran hiába keresett ver­seskönyv. A kötetet a Szép- irodalmi Könyvkiadó gon­dozza, s az a tervek szerint a költészet napjára, József Attila születésnapjára, ápri­lis 11-re jut az üzletekbe. A tetett az asztalok között. Kis idő múltán: — Pincér! — Igen, kérem. — Van valami köze a brassóinak Brassóhoz? — kérdezte F. — Nem tudhatom, kérem szépen. De igazság szerint kell, hogy legyen valami a dologban, hiszen, ahogy tu­dom, a párizsit Párizsról, a szabb firenzei tartózkodás irányította. Itthon Mártély, de leginkább Szentendre ha­gyott kitörölhetetlen nyomot festészetében. MESTERÜNK SZAMARA Szentendre jelentette a nagy élményt, az inspirációt, a megújító forrást. A művész- telep alapító tagjai közé tar. tozik. A telep 1920-ban kezd­te el működését, Barcsay azóta minden nyáron ott dolgozik. Amikor tavasszal körülnéz a szeretett vidéken, már csak szokásból támasz­kodik fáradtan botjára. Az ismert táj új kompozíciókat rejteget magában. A téma kimeríthetetlen. Ez a vidék ébresztette fel érdeklődését legjobban, ez a dimbes-dom- bos környezet inspirálja leg­szebb tájképeit. Az első szentendrei időszakban a rajz művészetének fő erős­sége. A szántóföldek csíkjai, hegyek vonulatai, erőteljes vonalakkal szabdalják szét és fogják össze a tájfestmé­nyeket. A barna színé a fő­szerep, néha szürke, fekete és sárga játszik benne. Ne­héz lenne. megmagyarázni, hogy ezzel a leplezetlenül lo­gikai képépítéssel hogyan ért el hangulati és atmoszféri­kus hatásokat, helyenként lírai ellágyulást. Szentendre csodálatos fekvésű kis város, még ma is új és új elemek­kel gazdagítja festészetét. S ez a vápos adott helyet a mester életművét bemutató állandó kiállításnak, az alig egy éve nyílt Barcsay-emlék- házban. ■ Barcsay művészete az egy­szerű dolgok dicsérete, s ily módon időtlen is kissé. Ha képeiből akarnánk kikövet­ni az esztendők történetét — tévútra jutnánk. A harmincas évek táján ‘készen állt mint művész: az Kossuth Kiadónál a költő életút járói, munkásságáról összegyűjtött tanulmánykötet jelenik meg József Attila út. jai címmel. „Megtartó va­rázslat” címmel szerkesztik a Magvető Kiadónál azt a kötetet, amelyben "'magyar szerzőknek József Attiláról írt költeményeit, prózai írá­sait gyűjtik csokorba. A műveiben élő József At­tila a legfiatalabb olvasók­hoz is több kötetben jut el az évfordulón, a Móra Kiadó jóvoltából. A népszerű „Így élt...” sorozatban Fodor András monográfiáját adják közre. Második kiadásban hagyja el a nyomdát „A magyar irodalom gyöngysze­mei” sorozatban a jubileum­ra bővített válogatott ver­seskötet. -Lapozó formában készül a legkisebbek számá­ra a „Gyönyörű, gyönyörű” című válogatott összeállítás József Attila gyermekversei­ből, és hasonló formában bécsi szeletet meg Becsről nevezték el. .. F. elégedetten bólintott, majd rendelt: csontlevest da. rggaluskával és borsot, ez­után paprikás csirkét, ga­luskával hozzá uborkasalá­tát, tejfelesen, paprikásán és végül kávét. F. rendelés köz. ben a szép piros cipős dobo­zon babrált, amit feltűnő mozdulattal tett maga elé, érkezéskor. A doboz külseje is jelezte: csak drága bőrből készült cipő lehet benne. Még F. melleit állt a pin­cér. — Most tetszett venni? — Igen. Spanyol import. Érzékeny a lábam, csak eb­ben kényelmes a járás. A finom bőr mintegy felveszi a láb alakját, hozzásimul, hozzáigazódik... — Én is szeretem a köny- nyű, finom cipőket — ma­gyarázott a pincér, és oldal­ra koptatott lábbelijére mu­tatott ironikus mosollyal. F. is mosolygott. Hoziták az ebédet. -Gőzö­lög, illatozik a leves. F. át­egyszerű nagyvonalú for­mák művésze. Erőteljes asz- szonyalakjai, munkásnői ke- . vés színnel, széles fekete kontúrral körített figurák. Több 'alakos kompozícióiban is azt a megrendíthetetlen nyugalmat csodáljuk, amely ! az Ikonok hangulatával ro- kon. Ezt a magabiztosságot követik a karbafont kezek, a. súlyosan gömbölyödő esi- • pők, távolba révedő * sze- ■ mek. A csoportok fűzése;- mozgatása is a központi el- •-, i képzelés érdekében történik 5- ritmus, folt és vonal együtt hat. Ezek az alakok térnek: vissza mozaik kartonjain, s « a ’ morális művészetet új csúcsokra vezető művein re­mek mozaiksorozatán Szent­endrén, a Nemzeti Színház­ban, Üjpesten. Barcsay pedagógus alkatú festő, a felszabadulásig egy ipariskolában tanított raj- » zot, 1945 óta képzőművészeti, főiskola művészeti-anatómia * tanára volt. Neve világszerte könyvei nyomán vált ismert, té, a „Művészeti anatómia” és az „Ember és drapéria” című albumokat számos or-> szágban tankönyvként hasz­nálják. Módszere illusztrálá­sára készült rajzai hitelesek és magas művészi értékűek., Rajzművészete egyedülálló, kiemelkedő fejezete a ma­gyar művészettörténetnek. A klasszikus kompozíció szabá­lyai alapján a tónusos rajz­nak olyan műfaját* valósítot- ‘t,a •rheg, mely utolérhetetlen, technikájában és ábrázolási erejében. A MŰVÉSZET Barcsay» élétének értelme, célja, min. dene. Ez ma is, amikor nyolcvanévesen, korát meg_v hazudtolva tervez, rajzol, fest. immár harmadik kiadásban jelenik meg „Altató” című kőkeménye is. Az Európa Kiadó Helikon osztálya a kézirattár sorozat­ban jelenteti meg József Attila kései költészetének egyik legmegrázóbb darab­ját, a „Költőnk és kora” cí­mű Hatvány Bertalannak dedikált verset. A költe­ménynek ceruzával írt fo­galmazványa maradt meg: ezt a kéziratot a- Petőfi Iro­dalmi Múzeum őrzi. A vers keletkezésének korúimé, nyeit Tverdota György iro­dalomtörténész tanulmánya világítja meg. Pedagógusoknak, diákok­nak egyaránt hasznos segít­ség lesz a költő életművének tanulmányozásához, a „Jó. zsef Attila versek elemzése” című. a Tankönyvkiadónál készülő Szabolcsi Miklós szer­kesztésében mesiblenő tanul­mánykötet.. (MTI) éléssel eszik, azt sem bán­va, hogy szürcsölése elhal- latszik a szomszéd asztalok­ig­— Főúr! — fordult az ebé­det befejezve a pincér felé. _ — Lehet itt valahol újságot venni? . Tudja, hogy van az, ha megszokja az ember az ebéd utáni olvasást. Ilyen­formán nekem az újság az ebéd utolsó fogása. A pincér tartózkodóan mosolygott. — Természetesen, van új­ságárus pavilon. Itt, mind­járt az üzlet előtt. —• Vigyáz egy pillanatra a cipőmre? Hozok egy Nép­szavát. — Küldök érte, ne fárad­jon — így a pincér. — Hagyja, magam jobban szeretem. — Csak tessék. Tíz perc, húsz perc, egv óra. A pincér már régen gya­nút fogott, de türtőztette magát. Végül a dobozhoz lé. pett. feltépte. Cédulát talált benne: ..Trükköm most is bevált, Au revoir!" Varga S. József amerikai színes tévésorozat. Nyílt nap az egri főiskolán \W/ X/ zott a pincér. —'' ■ 1,1 - ^ — Gondolja, hogy szüksé­gem van rá? — hangja el­utasítóan hű­vös volt. A pincér he­begett valamit a bajúsza alatt, majd törlőruhájával csapkodva ellép­(d. f.) Megjelenik: 115 ezer példányban József Attila összes műveinek és műfordításainak kötete

Next

/
Thumbnails
Contents