Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

Egy kis kereskedelem 11 vállalat elrendelt rendje Csütörtököt mondott csütörtök VOLT VALAMI FIATALOS tekintélyrombolás abban, amilyen titokban — az ifjú­sági parlamentre készülve — a vállalat fiatal szerve­zői és közgazdái összegyűj­tötték azokat a vezérigazga­tói, vezérigazgató-helyettesi j fásításokat, amelyek a cég rendjét 1— így: termelési szervezettségét, ügyviteli át­tekinthetőségét, alá- és fölé­rendeltségi viszonyait — kí­vánták szabályozni. S mert a csíny igazi ízét a megle­petés adja, a három vaskos iratköteget sporttáskában csempészték be a tanácsko­zásnak helyet adó terembe, s csak akkor került az asz­talra, amikor „az összeeskü­vők” egyike . szót kért; a rendről beszélt. A rendről, ami inkább csak óhaj-sóhaj a cégnél, mintsem valóság, pedig — s beletúrva az irat- kötegbe, fölmutatva egyet, a sokszorosított papírokból — hatoldalas szöveg szól a tisztítószerek kivételezésé­nek, . fölhasználásának rend­jéről, utalványozási jogá­ról. .. Ahogy mondani szok­ták: élénkség a teremben. Ami néhány perc múlva már nevetésbe, tapsba váltott át, ahogy újabb rendelkezések kerültek elő a rendről, jó­részt írott málasztok csupán, mert a valóság függetlenítet­te magát a papír-regimenj;- től. Lehet, bogy példánk egye­di, de csak annyiban, hogy má­sutt nem gyűjtik össze az osz­tályok, főosztályok kezdemé­nyezte, fogalmazta papíro­kat. S általános abbart az értelemben, ami a papírhe­gyek növekedését, össze- gyűjthetőségét illeti. Mert való igaz: sokan vannak akik A gépiparban több mint egy milliard forint értékű korszerűtlen, gazdaságtalan termék gyártását szüntetik meg ebben az évben. A KGM-ben tartott év eleji minisztériumi értekezleten megvitatták a gazdaságtala­nul termelő, korszerűtlen kö­rülmények között dolgozó gyárak helyzetét, s jónak ítél­ték a vállalatok többségének önértékelő munkáját.. A tár­ca vezetői korábban 11 vál­lalatot soroltak aiz ipari át­lagnál jóval alacsonyabb ha­tékonysággal termelő üzemek közé. Ezek a vállalatok 1979- ben összességükben, mintegy négy százalékkal növelték ár­bevételeiket, és exportjuk növekedésének tüteme megha­ladta- a tíz százalékot. Az előzetes számítások .sze­rint e gyárak többsége ha­sonló mértékben növelte nye­reségét is. A KGM év köz­ben további. 17 iparvállalat gazdálkodását vizsgálta meg. Megállapították, ezek a vál­lalatok tartósain rosszul gaz­dálkodnak, amiben szerepet játszik a gyenge vezetés is. Sok "helyen személyi válto­zásokkal erősítették meg az irányító munkát. Ahol szük­séges. hasonló lépésekre a jö­vőben is sor kerül. , A tárca ezentúl évről évre kijelöli az alacsony hatékony­sággal dolgozó vállalatok kö­Továbbképzés Kékestetőn Hétfőn délelőtt kezdődött íz ÉDOSZ kékesi üdülőjében az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének megyei kultúrbizotteági vezetőinek rendezett négynapos tovább­képző tanfolyama, amelyet Balogh Károlyné. az ÉDOSZ főtitjcára nyitott meg. Az ;lelmiszeripari szakszerveze­tek múltja és jelene címmel 'Tárosán György tartott elő­adást! A következő napok­ban a'munkahelyi nevelésről az élelmiszeripar ez évi fel­adatairól. az alapszervezetek közművelődési munkájáról lesz szó. azt hirdetik, jó, ha minden le van írva. S így kerül az­után vezérigazgatói körle­vélbe, utasításba — amint az ifjúsági parlamenten elhang­zott: salátaként — a gyár­egységek szervezési osztá­lyainak létrehozása, az el­használódott szerszámok se­lejtezésének módja, az- útije­lentések benyújtásának for­mája, s a központi vállalati klubba az idegenek belépé­sének korlátozása. Mielőtt mondandónk fél­reérthet 6vé válna: természe­tes, hogy a rend sokféle ele­mét épperr a rendelkezések teremtik meg, de sohasem függetlenül a valóságos helyzettől, az adottságoktól, és feltételektől. A vállalati szervezetben azonban gya­korta tapasztalható a rend puszta elrendelése, a tényle­ges cselekvés és a papíron rögzítettek összetévesztése. vagyis annak a rendkívül veszélyes felfogásnak a ter­jedése, hogy amiről körlevél, utasítás, szabályozás stb., az­az valamilyen vállalati ren­delkezés készült, azzal a to­vábbiakban már nem szük­séges törődni, az rendben megy a maga útján, azzal semmi gond nem lehet. Így aztán gyakran összekevere­dik a lehetséges az óhajtott. Az egymást gyorsan követő, de nehezen végrehajtható utasítások azt is kiismerhe- tetlenné alakítják, amiben tegnap még úgy-ahogy ki­igazodtak az érintettek. S ezt nem egy, az újságíró tol­lára véletlenül került ifjú­sági parlamenti tanácskozás igazolja, hanem — és sok­kal inkább — ezt teszik azok a tudományos vizsgála­tok, amelyeket a vállalati rét, azokkal külön intézkedé­si tervet dolgoztait ki a gaz­dálkodás javításéra, és en­nek végrehajtásait rendszere­sen ellenőrzik. Minden bizonnyal Hatvan legnagyobb tömeget foglal­koztató szervezete a Vörös- kereszt. Ahogyan Juhász Gábor városi titkár mondja: hatvankilenc különböző üzemben, gazdaságban, tan­intézetben hatvankilenc alapszervezetük, illetve cso­portjuk működik, s a rend­szeresen tagdíjat fizető vö­röskeresztes aktívák száma megközelíti az ötezret. Vagyis itt találjuk a telepü­lés lakosságának egyötödét! Természetesén a mozgalom szempontjából nem a lét­szám a legdöntőbb tényező. Sokkal inkább a • város egészségügye, szociális ellá­tása terén végzett munka. S ha visszapillantunk az el­múlt esztendőre, e téren ugyancsak van mit felmu­tatniuk a hatvaniaknak! Munka és megbecsülés Vegyük elsőnek az egész­ségnevelést. A Vöröskereszt városi titkárságának irányí­tásával hatszáznál több fel­világosító előadást rendeztek az alapszervezetek, s ezeken harmincezer hallgató vett részt. Kétezren végezték el az elsősegélynyújtó. a házi betegápoló, a csecsemőgon­dozó tanfolyamokat, illetve a szülők iskoláját. S, ezt kö­vetően aktívan bekapcsolód­tak munkahelyük, otthoni környezetük f ne velő munká­jába. A város környéki köz­ségekkel együtt harminchét véradónapot is szerveztek, aminek eredményeként 1260 szervezetről folytattak a szo­cialista vállalat kutatási fő­irányon belül szociológusok és közgazdák, s amelyek azt mutatták: a belső rendelke­zéseknek csak a töredéke valósul meg! ILYEN GYATRA LENNE a fegyelem? Van gond azzal is, ám a papíron maradt utasí­tások nagy számát jórészt a feltételek hiányával, az óha­jok rendelkezéssé fogalma­zásával, az önigazolással — „mi kiadtuk az utasítást” — magyarázhatjuk. Azzal a gyakorlattal, amelynek hívei, hódolói a formalitásokat lát­ják lényegnek, s a lényeget mellékesnek; papírokat gyártanak s úgy vélik, a va­lóság majd — szinte auto­matikusan — átalakul. Konyhai bölcsesség ez az üzemi vélekedés, ám igaz, hogy elrendelni csak azt sza­bad, ami " megvalósítható, mert máskülönben az sem valósul még, ami. megvaló­sulhatna. Most, amikor _ a termelő­helyek túlnyomó többsége nehéz próbatételek előtt áll, fel kell figyelni a papírlá­bakra támasztott rend illé- konyságára, a vélt tisztázott­ság és a valóságos állapotok ellentmondásaira. A rend­hez — ahhoz, hogy legyen, szilárdabbá váljon, s a mó­dosuló követelményekkel együtt fejlődjön, — közepes vállalatnál is rendelkezések sora szükséges, s még in­kább ez a több egységre ta­golódó, gyakran az ország különböző tájain telepeket fönntartó nagyvállalatokra. A RENDNEK mégsem a rendelkezés a biztosítéka, hapern 1 a rendelkezésben foglaltak összhangja a való­sággal, a kívánt cél elérhe­tősége, az ehhez megterem­tett feltételek, azaz:, tarta­lom és forma egysége. S ha a forma válik, elsődlegessé, akkor túl a rendelkezések tartalmán, a munka tartal­ma válik kétségessé, az eredmény' kérdésessé, a ha­ladás puszta óhajjá. Ezért nem engedheti meg magá­nak egyetlen vállalati közös­ség sem azt a tévhitet, hogy ha valamit 'elrendelnek, az már egyenlő a valóságos rend újabb elemével. liter gyógyító vér segítette a különböző kórházi osztályok tevékenységét., A mozgalom gondolt a legjobbak megbe­csülésére, az önként vállalt feladatok méltánylására. Ezt jelzi többi között Kiss János százszoros zagyvaszántói véradó kitüntetése, Kelemen Józsefné MÁV vöröskeresz­tes titkár '„Kiváló szervező” jelvénye, valamint a me­gyei Vöröskereszt emlékpla- .kettje, amelyet dr. Cserkúti Gyula MÁV-főorvos és a cukorgyári kollektíva /is megkapott. Új gondok • A vöröskeresztes mozga­lom helyzetével, jelenével ismerkedve új gonddal, s eb­ből eredő új feladatokkal is­merkedtünk meg. Hatvan lakosságának húsz százaléka nyugdíjas, akik között mind több az egyedülálló, a ma­gára maradott. A velük va­ló törődést, figyelmet elsőd­legesen nem anyagiak indo­kolják. Jobban hiányzik ne­kik a környezet, a közösség emberi melege, a megosztott gondolátok, beszélgetések pa­razsa. Nos. az idei esztendő ben az ilyen elhagyott, ma­gányos öregekkel való fog­lalkozást. a gondozói tevé­kenységei állítja munkájá­nak egyik fókuszába a Vö­röskereszt hatvani titkársá­ga.. Fiatalok segítségével fel­derítik őket, majd számba veszik, hogy kinek milyen gyámolításra van szüksége. S ezt követik majd az ak­ciók, amelyekbe bevonják Könyvelésemet, azaz jegy­zetfüzetemet átnézve benne néhány felhasználatlan cím­szót találtam a kereskede­lemről. Közreadom így lel­tározás idején néhány meg­jegyzés kíséretében. o Itt van például a reklám szerint szerencsésnek neve­zett csütörtök. Mármint e nap estéje, amikor is hét. érá­ig. sőt nyolc óráig tártanak nyitva az üzletek. A bevá­sárlási nap premierjéről mint valami szenzációs produkció­ról tudósítottak a lapok, tá­jékoztatva a közvéleményt a felülről jött újítás eredmé­nyeiről, a vásárló közönség lelkesedéséről. A sokmindent megélt, tapasztalt boltveze­tőiket s általában a kereske­dőket bizony nem kérdez­ték meg ezekről a csütörtök estékről. Sem fent, sem úgy középtájon. Majdnem egysé­gesen elrendelték a plusz nyitva (tartást s ezzel termé­szetesen a plusiz fűtést és vi­lágításit. nem beszélve az v amúgy is megterhelt dolgo­zóik igénybevételéről. Nos, je­lenthetem, hogy a csütörtök esti lelkesedés és vele együtt a vásárlód kedv is alábbha­gyott. Ideje lenne kiszámolni végre, mennyit visz el fo­rintban — energiában! — ez a néhány óra. Az egri Cent­rum Áruházban, vagy a Do- musban például. Mert mos­tanság. amikor olyan'sok szó esik a takarékosságról, talán nem is tűnik olyan szeren­csésnek ez a csütörtöki nap. © Nem tudom hol gyártják ilyen nagy mennyiségben, de az utóbbi időben egyre gyak­rabban találkozni azokkal a bamásszínű zacskókkal. Azok­ra a papírzacskókra gondo­lok. amelyekbe a festéket az alapszervezetek áldozat­kész tagjait, fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Hatá­rozott cél: 1980 végére ne legyen magányos, beteg öreg, akire napokig nem nyit aj­tót senki. A fiatalokért Kiemelten szerepel a moz­galom új esztendei program­jában az ifjúság egészséges életre nevelése érdekében megkezdett munka eddiginél hatékonyabb folytatása is. Tulajdonképpen a káros szenvedélyekkel kapcsolatos felvilágosításról van szó. aminek hatvani jelszava megegyezik az 1980-as egész­ségügyi világnapéval. „Do­hányzás, vagy egészség — válasszon!” Lesújtó a hely­zet ilyen szempontból a he­lyi ifjúsági körben. Általá­nos iskolás lányok, fiúk csa­patai füstölnek rendszeresen, nem is említve a középfokú tanintézeteket. Az idézett jelszó jegyében már szerve­zik az előadásokat, ame­lyekből egyetlen iskolai cso­port. egyetlen KlSZ-szerve- zet vagy ifjúsági klub sem marad ki. Végezetül essék szó a Vöröskereszt másik speciális vállalkozásáról! Eb­ben az évben kiterjesztik munkájukat a kisegítő isko­lára, a József Attila Ifjpsági Otthonra és a városi, város környéki cigányklubokra, keresve az egészségügyi se­gítségnyújtás legmegfelelőbb módját, a rossz szociális hát­tér felszámolásának lehető­ségét. Moldvay Győző mérik a háztartásában, a pia­con az almát a narancsot, de ilyen csomagolásban kapjuk a kekszet, a nápolyit, és még sok egyebet. Mindezen már meg sem lepődik a kedves vásárló, mert tudja, hogy csomagolástechnikánk — úgymond — nem áll világ- szín vonsilon. Legutóbb mégis meglepődtem, s akkor ke­rült a „zacskó”, minit, cím­szó jegyzetfüzetembe. A fi­amnak vásároltam egy pár csizmát, több mint ötszáz fo­rintot fizettem érte, s mibe kaptam az olcsónak éppen nem mondható árut? Ügy van, papírzacskóban! Gyaní­tom, hogy a papírzacskó ilyen mértékű elterjedése nem annyira a Belker pénz­tárcájának, mint inkább a f antázi áj ának hiányosságait illusztrálja. © Rossz üzlet — így jegyeztem fel az új egri seaküzletet, amely Bebi-bolt néven nyílt meg több évig húzódó át­alakítás után a Széchenyi utcában. Vásárló vagyok és nem kereskedelmi szakem­ber, így nem végeztem szá­mításokat, de járok a bolt­ba. s tapasztalom, hogy ez bi­zony nem az igazi. Legalább­is így nem az! Az új üzlet­kének ugyanis egyáltalában nincs olyan árufélesége, amelyből ne találnának a vásárlók frissebb és bővebb választékot néhány házzal odébb. Ily módon bizony g-’ér a forgalom. Tapasztalják ezt a vevők, s az eladók is. De sebaj, majdcsak híre megy valahogy, megtudják fen­tebb is. s akkor ismét átala­kítják. Csak ne tartson so­káig! ... © Az egri Csemege viszont kimondottan a jó üzletek kö­zé sorolható. Legalábbis ami a forgalmát a zsúfoltságát illeti. A bolt dolgozói igen­Másfél év alatt építették fel és határidőre helyezték üzembe Győrben a Gardénia Csipkefüggönygyár új csar­nokát. A termékszerkezet korszerűsítése elsősorban a Jacquard típusú csipkefüg­göny gyártási technológiát érinti, A korszerű, nagy tel­jesítményű gépekkel 1939­csak szorgoskodnak — ra­kodnak, pakolnak, áraznak, mérnek, kasszáznak — ügye­sen tologatják a kis kocsi­kat csak éppen mi vásárlók nem találjuk a helyünket a gondolák között. Kerülget­jük az árut a már említett kocsikat, a kenyeres konté­nert, s bizony háromszor is sorbaállni kényszerülünk két zsömléért és néhány szelet pari zenért. Mégpedig a szá­munkra kijelöl-t nagyon szű­kös helyen, jókora kosárral a kezünkben. Lehet, hogy a mi igényeink nőtték az.el telt években, de mintha egyre kisebb lenne számiunkra ez az országos hírű és rangú Csemege. Gyakran már a sokféle áru sem fér el ben­ne. a vásárlók sokasága leg­kevésbé. Ezért ezúton is jel­zem a fővárosi központnak: a szóban forgó bolt dolgozói­nak igyekezete és udvarias-, sága mellett sem „Csemege” már ez az üzlet.. Legalábbis nem méltó a. megyeszékhely­hez, de a nagyhírű országos vállalathoz sem. © Miért zsíros? Ezt a kérdésé többször Is feljegyeztem az elmúlt hónapok során s nem­csak a karajjal, a sonkával, vagy a zalaival kapcsoltam, hanem úgy általában jelölve azt a minőségrontást, ame­lyet, mi vásárlók még meg is fizetünk. Foglalkozott e té­mával a tel,evizáó is. de mint láttuk a vezető szakembe­rek is egymásnak passzoltak a „labdát”. Pedig biztos akad megoldás, Szerény javaslato­mat több ízben is előter­jesztettem. miszerint: az elő­írásoknak nem megfelelő, árut küldje vissza a keres­kedelem. Nem tehetik — I mondják ők — fhert akkor leshetik, hogy mikor kapnak friss eladni valót. S mivel­hogy az esetleges ellátási za­varokért magam sem válla­lom a felelősséget, egy tiszta füzetbe ismételten feljegy­zem a kérdett,: miért zsíros?.,. ban 9,5 millió négyzetméter­nyit készítenek. (MTI fotó — KS) ;NWltiŐl'Gd 1989. januar 15., kedd A KGM kijelöli Intézkedési terv a gazdálkodás javítására (MTI) •Mészáros Ottó Dohányzás vagy egészség válasszon! Új vonások a Vöröskereszt hatvani munkájában Márkusz I,ászló Modern gépek 'a Gardénia Csipkefüggönygyárban

Next

/
Thumbnails
Contents