Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
Rendkívüli közgyűlés PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Közjáték Korzikán HÁROM HALOTT és néhány sebesült — egyelőre ez a korzikai véres események mérlege. Mármint a legfrissebb közjátéké, amely a Fesch Szálló megszállásával függ össze. Végül is az akció nem emelkedik ki a többi, hasonló jellegű megmozdulás sorából. Tulajdonképpen még Ajaccióban sem keltett különösebb feltűnést. Hozzászoktak a korzikaiak... Noha a terrort nehéz megszokni, Napóleon szülőhelyén az erőszak hagyományszámba megy. A korzikai nép sok évtizede küzd az önállóságért, az emberibb körülményekért, a munkanélküliség ellen és jogaiért. Elkeseredettségében gyakran olyan eszközökhöz folyamodik, mint a legutóbbi: a hotel elfoglaláséval, tucatnyi túsz ejtésével az autonomisták húsz társuk szabadon bocsátását akarták kierőszakolni. Ezúttal — akárcsak már gyakran a sziget történetében — a francia rendőrség brutálisan beavatkozott, csírájában elfojtva az esetleges zavargásokat. HOGY Ml ROBBANTOTTA KI a nyugtalanságot és az autonomisták akcióját? Olyan eset, amely párját csöppet sem ritkítja: Bastelicában két személyt foglyul ejtettek az autonomisták, azzal a váddal, hogy el akarták rabolni és megölni mozg.ilmuk két vezetőjét. Ahol ilyen szenvedélyek lobbannak föl időről időre, ott nehéz firtatni a fegyveresek akciójának jogosságát. Sokkalta inkább figyelmet érdemel, hogy a sziget mintegy 100 ezér lakója rendkívül rossz körülmények között él. Az iskolában nem anya- nyelvüköm hanem franciául folyik az oktatás, sok a munkanélküli, hiányzik az egyetem és a főiskola, s az idegenforgalomból csordogáló pénz sem a sziget őslakosságának erszényét duzzasztja, hanem a'franciákét, lévén a tulajdonosok többsége az anyaországból való. Ahol hajdanában az idegenlégió állomásozott — Korzikán áll utolsó fellegváruk — ott manapság az erőszak az úr. Évente sok száz merényletet, emberrablást követnek el, rendszerint az UPC (Korzikai Nép Uniója), vagy az illegális FLNC. az Autonomisták Radikális Mozgalmának emberei. Volt már repülőfoglalás és több túszdráma, de Párizs hajthatatlan: a legcsekélyebb önállóságról sem hajlandó tárgyalni. S azt sem veszi fontolóra, miként lehetne a 8700 négyzetkilométeres sziget gazdasági életét fellendíteni, a korzikaiak életét elviselhetőbbé tenni. AMÍG PEDIG erről nem kezdődik érdemi párbeszéd Ajaccio és Párizs között, minden marad a régiben. Marad a terror, az erőszak, a gyűlölködés is, amely Korzika múltjának és jelenének oly szomorú velejárója. Gyapay Dénes Doszt visszautasította az ENSZ beavatkozását Közép-európai idő szerint csütörtökön este New Yorkban megkezdődött az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszaka. Mint jelentettük, a rendkívüli ülés összehívására a Biztonsági Tanács 12 tagjának kérésére került sor, az úgynevezett afganisztáni kérdés miatt. A közgyűlés 34. rendes ülésszaka elnökének, Salim Ahmed Salimnak megnyitó szavai után elsőnek Afganisztán külügyminisztere emelkedett szólásra. Sah Rtu- hammed Doszt beszédében országa belügyeibe történő nyílt, durva beavatkozásnak nevezte a közgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, amely ellentétes az ENSZ alapokmányával. Az afgán külügyminiszter ezúttal is hangsúlyozta, hogy az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség sem a térség, sem a világ békéjét nem fenyegeti. Az európai szocialista országok — köztük Magyarország — csoportja nevében felszólaló Leonyid Dolguhic, Belorusszia ENSZ-képviseiő- je rámutatott: a rendkívüli ülés összehívása mögött Kínának és az Egyesült Államoknak az a szándéka húzódik meg., hogy elterelje a nemzetközi közvélemény figyelmét a feszültség élezésére irányuló tevékenységéről, s egyúttal az ENSZ leple alatt próbáljon meg továbbra is beavatkozni Afganisztán belügyeibe. Csen Csu. a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-képviselő- je durván rágalmazta a Szovjetuniót az Afganisztánnak nyújtott katonai segítség miatt, és ismételten „globális hegemonizmussal” vádolta a szovjet vezetést. Korrigált az „Új Kína" A kínai politika gyakorlatában szinte példátlan lépéshez folyamodott az Üj Kína hírügynökség, amikor „fordítási hibára” hivatkozva korrigálta Teng Hsziao- ping miüiszterélnök-helyet- tes és vezérkari főnök kijelentését, Mint emlékezetes, Brown amerikai hadügyminiszterrel lezajlott tárgyalásán Teng Hsziao-ping a Szovjetunió elleni szövetségre szólította fel a világ országait, köztük természetesen az Egyesült Államokat is. A kínai vezető politikus kijelentését felkapta az amerikai és a világsajtó, s a nemzetközi közvélemény reagálása a jelek szerint meglepte a pekingi vezetést. Két nappal a kijelentés elhangzása után az Űj Kína hír- ügynökség közzétette az említett korrekciót és rámutatott, .hogy Teng Hsziao-ping nem szövetségre, hanem „egységre” hívott fel a Szovjetunió ellen. Megfigyelők a korrekciót figyelemre méltónak tartják. Annál is inkább, mert a Zsenmin Zsipaoban és az egész kínai sajtóban közölt kínai nyelvű Üj Kína jelentésben félreérthetetlenül és félrefordíthatatlanul a „szövetség” (lien ho) és nem az „egység” (toany csie) kifejezés szerepelt. Vannak, akik úgy vélik, Teng Hsziao-ping túllőtt a célon, s az amerikai hadügyminiszter tudtul adta kínai vendéglátóinak, hogy bár az Egyesült Államok híve á Kínával kialakítandó globális és 'Stratégiai együttműködésnek, még nem látja elérkezettnek az időt ahhoz, hogy a Teng Hsziao- ping által sürgetett szövetségre lépjen Kínával a Szovjetunió ellen. Carter súlyos lépésre szánta magát A Carter-kormányzat olyan irányvonalat valósít meg, amellyel lemond a fegyverzetkorlótozási ■ tárgyalások folytatásáról — jelentette a The New York Times. Carter elnök utasította az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatalt, mindazokat, akik a fegyverzetellenőrzés kérdéseivel foglalkoznak, hogy tegyék félre az érre a területre vonatkozó mindenfajta javaslataikat. Hivatalos körök véleménye szerint Carter intézkedése. amelyet múlt hét végi memoranduma tartalmazott, gyakorlatilag megakadályozza. hogy bármilyen' előrehaladást érjenek el :» fegyverzetek korlátozásáról folyó különböző tárgyalásokon. így a közép-európai fegyverzetek és fegyveres erők kölcsönös csökkentéséről, a nukleáris kísérletei« általános és teljes betiltásáról, valamint a vegyi felverek és az ellenséges műholdrendszerek betiltásáról folyó tárgyalásokon — hangsúlyozta a The New Yorls Times. A The New York Times szerint. Carter lépésének súlyos következnrmvei lesznek a szovjet—amerikai viszonyra. Khomeini yugalomra int Tabriz városában a héten is többször került sor Khomeini- ellenes megmozdulásokra. Képünkön: Shariat Madari a.ja- tollah hívei Khomeini-képeket szaggatnak szét egy felvonuláson. (Népújság ' telefotó — MTI—KS) Khomeini ajatollah, az iráni forradalom vezetője arra szólította fel az ország néNcw York-i experiment (5.) Polgári körzet — TÉNZT! Adj pénzt! — Egy dülöngélő, kiéhezetten vagy éppen betegesen vézna férfi áll előttem, és makacsul ismételgeti: — Pénzt! — Nem fenyegetően, inkább egykedvűen. — Mi lesz? — kérdezi. — Pénzt! — A New Yorkot (iőO kilométer hosszúságban behálózó földalatti egyik vonalán utazom, éjszaka egy óra van, Queensből tartok Manhattanbe. Ketten vagyunk a kocsiban. Amikor felszálltam, üres volt. Rossz jel. nem tanácsos így közlekedni, de nem válogathattam, egyébként is indították a szerelvényt. Bizonytalan állású útitársam nem vesz elő revolvert, nem ránt kést. Szelíden erőszakos. Amennyire felmértem esélyét. az enyémek sem rosszabbak az övénél. Megmakacsolom hát magam, és nem nyúlok a kikészített dollárok után. A férfi szemébe nézek, várom, mit kivin tenni. Egy ideig még sürget, aztán — nyilván nem tud másra gondolni. mint hogy egy hasonszőrű kábító- szeressel hozta össze a sorsa — az ajtóhoz tántorog, szédelea. és a legközelebbi megállónál leszáll. I KÉT lí.MBER. aki sosem látta egymást sose hallott a foHpnűirnn ff H»*K 1 £880. jáuuár 12., szombat másikról, mégis ennyire egyformán fejezze ki magát. .. Mister Gaal idegenvezető, az American Express idegenvezetője, a New Yorkból Washingtonba vezető Kilencvenötödik úton egy ezüstszürke autóbusz fedélzetén: — Ebben az országban, a gazdagokat leszámítva. mindenki el van adósodva. — John, Kinga barátja: — Amerika az adósokból él. A rejtély, „a fából vaskarika” a bank. Aki befeketíti magát a banknál, az elveszett ember. Az akassza fel magát, költözzön el az Államokból, utazzon Európába, de legalábbis változtassa meg a nevét, tgy még lehet reménye az életre. Pénzhez másként nem jut... AZ IDEGEN KÉTSZERESEN el akarja harapni a nyelvét. New Yorkon kívül pompás utak, folyamszerűen szélesek, kitűnő állapotban. Utat építeni ugyanis több mint jó üzlet. Mister Gaal szerint, ha így halad, néhány éven belül lebetonozzák, aszfaltozzák * az egész Államokat. A gigantikus metropolisban viszont kátyú kátyú hátán, óriási gödrök az utakon. Bénító a forgalom és a zsúfoltság New Yorkban. bizonyos órákban teljesen megbénul a forgalom. A Queensboro-dídon haladunk Johnnal, amikor egyszer csak valósággal felborul a kucsi. Nagy nehezen megállunk, valósággal szétrobban a bál oldali első kereke. Éjszaka van, előttünk öt kocsi vesztegel, kereküket szerelik. Ugyanaz a gödör szerencséltethette őket is. — Beperelem ezt az átkozott várost — így John, s ez az egyetlen, amit megtehet. New York útjainak egy része magánkézen van, pénzt kell fizeni a hidak, az alagutak használatáért. A felújítás, karbantartás a város gondja lenne, a város viszont évek óta csődben van. Miközben száz és ezer kilométerszámra építik az Államok közötti sztrádákat, New Yorknak nem sikerül kapni ezekből a pénzekből, így hát John, a millió és millió autós szitkozódik, át- kozódik. Közlekedni viszont kell. LÁTTAM A WASHINGTONI Capitolt, a Lincolnemlékművet, betértem, inkább csak levegőt szívni két múzeumba, s most úgymond hazafelé. New Yorkba tartunk. Egynapos kirándulás, 370 kilométeres út oda és vissza, fáradt a társaság. Pilótánk. Richard rádiózással szórakoztatja magát. Szája előtt mikrofon, a mellettünk haladó. velünk szemben jövő autósokkal társalog az úgynevezett polgári körzet sávján. —,A Wo- tergettől jövök és megyek a nagy almához — közli Richard. — Most hagytam el két nagy főnököt. — Mister Gaal fordítja a jel bénánk bank hátán Manhattan déli felén széfet: — A sötét bőrű emberünk azt akarta közölni, hogy Washingtonból jön, és New Yorkba hajt. S mögötte rendőrök állnak lesben, akik mérik a sebességet. Erre figyelmeztette a többieket. Gaal úr a mi szórakoztatásunkról igyekszik gondoskodni. Amilyen tárgyilagosnak mutatkozott, amikor az állampolgárok pénzügyi helyzetéről számolt be, most annyira elfogult. Magyar fülek számára talán még nem hallott alapállásból tart politikai kiselőadást. Ütitársaim egy részét már a legkevésbé sem zavarja, javában alszanak. A Magyarországról velünk jött idegen- ' vezetőnk, az IBUSZ alkalmazottja azonban már piros az indulattól. A nem várt politikai délutánt ő fejezi be. Elkéri a mikrofont társától, és ennyit mond: — Hölgyeim és uraim. mister Gaalt hallották, New Yorkból. MISTER GAAL legközelebb New Yorkba érve vette kezébe a mikrofont. (Folytatjuk) Ecrenczi József pét, hogy „szüntesse be a viszálykodást, s lásson hozzá a haza építését célzó munkához”. Urumiéh, nyugat- azerbajdzsáni város küldöttségét fogadva a főpap hangsúlyozta: Irán a népi hatar lom megteremtésének fontos időszakába lépett, amelvnek soron következő szakaszai az elnökválasztás és a nemzet- gyűlési választások lesznek. „Azután hozzákezdünk az "új Irán építése nagyszabású tervének megvalósításához” — hangsúlyozta Khomeini. Az azerbajdzsáni Tabriz- ban hírügynökségi jelentések .szerint az elmúlt 24 óra viszonylag nyugodtan telt el. Noha az üzletek, iskolák és hivatalos intézmények továbbra is zárva mars ltak. Ugyanakkor továbbra is feszült a helyzet,, s fennáll a veszély, hogy kiújulhatnak az összetűzések Khomeini és Sariat-Madari ajatollah hívei között. A teheráni rádió közölte, hogy az iráni hatóságok letartóztatták a Forghan nevű illegális terrorszervezet IS tagját, köztük Akbar Gudar- zit, a csoport vezetőjét. Ez a reakciós szervezet, amelv főként a volt császári titkos- rendőrségnek. a SAVAK-nak egykori munkatársaiból áll, célul tűzte ki., hogy a terror eszközével próbálja meghiúsítani a forradalmi folyamatot az országban. Köztudott, hogy a Forghant terheli a felelősség több neves iráni politikus — köztük Khomeini közeli munkatársa és tanácsadója. Motahari aiaiol- lah és Tabatabai ajatollah. valamint a volt vezérkari főnök, Karani tábornok — meggyilkolásáért. Teheránban közölték azt is. hogv a hatóságok, a szervezet főhadiszállásán olyan dokumentumokra bukkantak, amelyek alapján a Forghan toyábbi tagjait sikerült azonosítani, s amelyekből fény derült arra, hogy A csoport újabb merényletekre készült.
