Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

Ä hatékonyság szolgálatában Üzemi tartalék: a Emberek a károkozók ellen Sokan azt mondják, ko­runk egyik legnagyobb fel­fedezése az atomenergia. Ez kétségtelenül igaz, ám az élelmiszer-termelésben leg­alább ilyen nagy jelentősége van a nagy termőképessé­gű fajtáknak, amelyek úgy­szintén korunk szülöttei. A nemesítői munkával előállí­tott új fajták ugyanis fel­mérhetetlen nyersanyagfor­rást jelentenek. Előnyben a magas hozamúak Századunk nemzedéke ju­tott el ahhoz az időszakhoz, amikor ijesztően csökken a mezőgazdasági termőterület, ugyanakkor rohamtempóban növekszik a fogyasztás. Egy adott hektárnyi földdarabon kell tehát mind nagyobb ho. zamokat elérni és mind ér­tékesebb termést előállítani. Ebben pedig óriási szerepük van a fajtáknak! Mint az MSZMP Központi Bizottságának múlt év de­cember 6-i üléséről kiadott határozata, valamint az 1980-as népgazdasági terv is kimondja: „A magas hozamo. kát, adó fajták bővülő körű felhasználásával növelni kell a terméshozamokat. A terv, a tavalyi kedvezőtlen gabo­natermés után a növényter­melés 10—11 százalékos nö­vekedését irányozza elő.. Lesz tehát mit tenniük a gazdaságoknak, és ezért még inkább előtérbe kerül most a tervezésnél a természeti és a talajadottságokhoz igazított fajtaválasztás. A korszerű technika al­kalmazása, az iparszerű ter­melés térhódítása új felada­tok felé állította a termelés biológiai feltételeit megte­remtő tudományágakat is. A hetvenes évtizedben a gépe­sítést, a magas színvonalú talajerő-utánpótlást, a vegyi védekezést tűrő nagy hoza­mú fajták egész sorát állí­tották az üzemek a termelés szolgálatába. Intenzív hibrid kukoricákkal, szálszilárd szovjet búzafajtákkal, magas olajtartalmú napraforgókkal és cukortartalmú répákkal értünk el nagy hozamokat! Például 1978-ban Heves me­gyében is a hektárankénti 40 mázsás kenyérgabona-ter. mést. Az összhang megteremtéséért tapasztalatai szerint lényege­sen nagyobb volt, mint az elért tényleges termés. En­nek a különbségnek az eltün­tetése az agrotechnika fel­adata. Az új fajták termő- képessége azonban csak ott érvényesül, ahol jobb az irá­nyítás, a munkaszervezés is. Például, ha jobb a vetést megelőző talajmunka, a nö­vényápolás, több műtrágya és elegendő vegyszer is ren­delkezésre áll. Ilyen körül­mények között a fajta ter­mőképességét a legjobban bi­zonyítja. Kivédeni a fagykárokat így a fajta kiválóan hasz­nosítja a talaj termékenysé­gét, a műtrágyát, nem fogé­kony a betegségekre, tűri a szárazságot és a telet. Fontos tulajdonsága a tenyészidő hossza is, amely egyben a termésbiztonság egyik része. A hosszú tenyészidejű búza­fajtákat, mint például ta­valy, az aszály sújtotta, ami kényszerérést okozott. Késő ősszel viszont a hűvös, esős idő miatt a kukorica vagy a rizs sokszor nem érik be. Különösen a külföldön ne­mesített, de hazánkban is el. terjedt fajtáknál kell ezt fi­gyelembe venni. Például az újabb jugoszláv intenzív bú­zafajtáknál, amelyek közül sokat vetettek tavaly Heves megyében is. A kemény tél miatt azonban egy részük ki­fagyott! Ez arra figyelmez­tet, hogy kellő időben meg­választott és megfelelő mély­ségű vetéssel ki lehet védeni a fagykárokat. A fajtával szembeni köve­telmény a jó minőség is, ami a jó béltartalmat és ezen ke. resztül a felhasználhatósá­got, illetve eltarthatóságot jelenti. A helyes fajtaválasz­tással nemcsak a termés biz­tonsága növekszik, hanem megvalósítható a jobb mun­kaszervezés, a kedvezőbb gépkihasználás, csökkenthe­tők a munkacsúcsok, illetve a túlérés veszélyével össze­jó fajta függő mennyiségi és minősé­gi veszteségek. 16 új hibrid- kukorica A hosszabb és rövidebb te­nyészidejű fajták arányának helyes összehangolása a táb­lák termékenységével, a műtrágyázással a nagyüzemi gazdálkodás feltétele. A ta­pasztalatok szerint az évjá­ratoktól függően egyszer a korai, másszor pedig a késői fajták termelésének kedvez az időjárás. A fajták élete még altkor is, ha nagyfokú életrevalósággal rendelkez­nek — végesek. így az in­tenzív és mind eredménye­sebb növénytermelésünk ke­retei között általában rövid ideig maradnak fenn. Napjaink tehát a fajtavál­tások kora! A búza fajtavál. tása például az elmúlt évek­ben jelentősen meggyorsult. A régiek, a korszerűtlenek termelését megszüntették az üzemek, és helyükbe újab­bak kerültek. A kukoricánál ez talán még a többi nö­vényhez képest is gyorsabban ható folyamat. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősí­tő Tanács 1978. tavaszán pél. dául 16 új hibrid kukoricát minősített, az igen korai éré- sűektől a késői érésűekig. Ezek közül több fajta me­gyénkben is elterjedt. A nyolcvanas években ag­rárpolitikai célkitűzéseink megvalósításában még na­gyobb szerepe lesz a jó faj­tának. Mindez a nemesítők- kel szemben is nagyobb kö­vetelményeket támaszt. Az agrotechnika folyamatos fej­lődése ugyanis olyan igénye­ket követel a kutatóktól, hogy például a gépi betaka­rításhoz szilárd legyen a ga­bona szára, s így még az aratás előtt se dőljön az meg. A nagyobb adagú és egyre drágább műtrágyát pe­dig nagyobb terméssel há­lálja meg a növény. Ez a célkitűzés megköveteli, hogy a helyi adottságoknak leg­megfelelőbb fajtákat válasz­szák gazdaságaink most a tervkészítéskor, hiszen ez jelentős tartalékot jelent. Egyebek mellett ez is záloga lehet az idei jó termésnek. Mentusz Károly A Heves megyei Növény- védelmi és Agromechanikai Állomás a Heves megye Ta­nácsa V. B. Hevesi Mező­gazdasági Munkástovábbkép­ző Intézetével közösen min­den évben megrendezi me­gyénk nagyobb településén a növényvédő munkások szakmai továbbképzését. A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ két héten át nyújt otthont a mátraalji termelő­Széles körű országos vizs­gálatot indított a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vállalatok, szövetkezetek energiagazdálkodási tevé­kenységének felmérésére és az előírt energiatakarékos­sági követelmények ellenőr­zésére. A főváros és 15 me­gye gazdálkodó szerveire ki­terjedő energianacionalizálási vizsgálat indításaként szer­dán és csütörtökön kétnapos felkészítő értekezletet tar­tottak Velencén, a KNEB Oktatási Központjában. Az országos vizsgálatban részt vevő népi ellenőröknek, te­rületi munkabizottsági veze­tőknek az ország energia­helyzetéről és energiatakaré­kossági lehetőségeiről dr. Ju­hász Ádám nehézipari mi­nisztériumi államtitkár tar­tott előadást. szövetkezetek és állami gaz­daságok növényvédő betaní­tott munkásai tanfolyamá­nak. Ez időszak alatt szak­emberek előadásait hallgat­ják meg a szőlő-, szántó- és gyümölcskultúrák előfordu­ló betegségeiről, s az azok elleni szakszerű, korszerű védekezésről. A régi ismere­tek felújításának és az új eljárások megismerésének birtokában a tanfolyam el­Az államtitkár elmondta, hogy az elmúlt két ötéves tervben az ipari beruházá­sok 30—40 százalékát ener­giatermelő beruházásokra fordítottuk. Az energiafo­gyasztás növekvő terheit jel­zi, hogy jelenleg egy kilo­watt erőműi kapacitás léte­sítése átlag 50 ezer forintba kerül, amelyhez a hálózat- fejlesztés 15 ezer forintnyi költsége járul. Az idén . zá­ruló V. ötéves tervben pél­dául 100 milliárd forintot költöttünk erőműépítésre, ugyanakkor az energiafel­használás racionalizálására országosan mindössze 2—3 milliárd forint jutott. Ennek a felemás helyzetnek az az oka. hogy a gyakorlatban kü­lönvált az energiatermelés és az energiafelhasználás terve­(Fotó: Szabó Sándor) végzése után visszakerülve a termelőmunkába, szakértel­mükkel jelentősen csökkent- hetik a károkozók által oko­zott pusztításokat a gazda­sagokban. Képünkön a résztvevők Nyeső János növényvédő szakmérnök előadását hall­gatják a gépesített növény- védelem hatékonyságáról. zése, s az energiagazdálko­dási intézkedések legfeljebb utólag javítják a kialakult aránytalan, pazarló felhasz­nálást. Dr. Juhász Ádám fel­hívta a népi ellenőrök fi­gyelmét arra, hogy például 1 millió tonna olaj többlet- importját csak 25 milliárd forint értékű exportfejlesztő beruházás tarthatja egyen­súlyban és a széntüzeléshez képest fűtőolaj-felhasználás esetén kétszeres; gázolajener­gia alkalmazása esetén négy­ötszörös az azonos kalória­mennyiségre jutó költségnö­vekedés. Az energiafelhasz­nálás megnövekedett költsé­geit azonban — árrendsze­rünk torzítása miatt — ed­dig sem a lakosság, sem a vállalatok nem érezték meg. Az energiatakarékosság legkézenfekvőbb módja a széntüzelés visszaállítása ott, ahol gazdasági és műszaki akadályai sincsenek. így töb­bek között az ipari kazánok, az építőanyagipari egetőke- mencék és a városi távfűtő­rendszerek korszerű széntü­zelésével évente mílliárdokat takaríthatnánk meg. Hasonló nagyságrendű energiamegta­karítást eredményezne a kor­szerűbb elektromos fogyasz­tókészülékek, például a tran­zisztoros televíziók, több­programú tűzhelyek, hőtáro­lós kályhák elterjesztése es az elektromos fogyasztási csúcsidők kiegyenlítése is — mondotta az államtitkár. A most kezdődő és az év közepéig tartó KNEB-vizsgá- lat az energiatakarékossági rendelkezések betartásának ellenőrzésével és az energia­racionalizálás jó példáinak, az importenergia-helyettesí- tés eredményes módszerei­nek összegzésével komoly se ­gítséget nyújthat az irányító szerveknek a hatékonyabb energiagazdálkodás megvaló­sításához és számottevő mér­tékű, országos energiamegta­karítás eléréséhez. (MTI) Vissza a széntüzeléshez! Országos energiagazdálkodási vizsgálatot indított a KNEB Mégis, ha a termelés ipari és biológiai feltételeinek összhangját vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az ipari feltételek legtöbbször ütköz­nek a biológiai háttér nyúj­totta' lehetőségekkel. Ezek az ellentmondások rontják a ha­tékonyságot! Sokszor a ter­melésfejlesztéssel foglalkozó szakemberek ugyanis a gépi technika fokozására helyezik a fő hángsúlyt, és megfeled­keznek arról, hogy a mező- gazdaság a termeléshez élő szervezeteket használ. Ezért a biológiai háttér — éppen a megfelelően alkalmazott faj­tákon keresztül jut érvényre. Sokan felteszik a kérdést, hogy milyen a jó fajta? Nos, megválasztásának legfonto­sabb elve, hogy az adott ter­mőhelyi körülmények kö­zött a legbiztonságosabban, a lehető legnagyobb termést adja. A nagy hozam sokkal valószínűbb, ha a fajta igé­nyei és a termőtáj feltételei — Heves megyében például a sík- és hegyvidéken össz­hangban vannak egymással. Ezért is célszerű például hegyvidéken helyes fajtavál­tással és választással kukori­ca helyett őszi árpával fog­lalkozni. Ez biztonságosab. ban terem és nagyobb jöve­delmezőséget biztosít. A fajtaösszetételt egy-egy üzemen belül a táblák fek­vése, a gépellátottság, a tá­rolótér és a szárító is befo­lyásolja. Egyes fajták ter­mőképessége az elmúlt évek .-Úgy megijedtem, hogy nem is véltem.. Gyermeket mentett Napi hír: „Pénteken Gyön­gyösön a Galamb utca 27. szám alatti lakóház tető- szerkezete gyulladt ki, s a tűz átterjedt a szomszédos ház melléképületére is. A kigyulladt lakóházban fel­ügyelet nélkül maradt egy nyolchónapos csecsemő, akit egy eddig ismeretlen személy mentett ki az égő épületből...” — A húgom csak egy ká­véra jött át hozzám — em­lékszik arra a napra Nemoda Józsefné —, a két kisfiát otthon hagyta, a nagyobbik őrizetére bízva a kisebbet, öt perc múlva jött a na­gyobbik, az ötéves, utána, hogy bezárta a lakást. Tud­ja, hogy van a gyerekekkel, az anyjával akart lenni. Le se főtt a kávé, mikor ro­hantak a szomszédból, onnan a Galamb utcából, és szóltak a húgomnak: Erzsiké ég a házad! — Rohantunk, mint az őrültek, mert a nyolchónapos Zsoltika bent volt a házban — folytatja a húga, Bagó Istvánná. — Rábíztuk a nő­vérem gyerekeit arra az asz- szonyra, aki a hírt Slozta. s nekiindultunk. Egf pillanat alatt átértünk a patak túlol­a fűzből dalára. A hídig már el se mentünk, a köveken ugrál­tunk át. — A tetőszerkezet lángban volt, pattogott, mint a zsír — veszi át a szót nővére. — Már sokan voltak ott, dehát nem tudtak mit tenni: kép­telenek voltak bemenni, az ajtó zárva volt. Minden kör­nyéken lakó odacsődült, fél­tek, hogy továbbterjednek a lángok, hiszen ebben a vá­rosrészben régi házak állnak sűrűn egymás mellett, elgon­dolni is rossz, mi lett volna, ha késnek a tűzoltók. Gyor­san kinyitottuk az ajtót, majd berohantam és kihoz­tam Zsoltikát. A gyerek aludt, az egészből nem vett észre semmit. Ugyanúgy fe­küdt, ott, mint amikor a hú­gom elment. Óvatosan föl - nyaláboltam és kifutottam vele. Nemsokára megérkez­tek a tűzoltók és eloltották az égő tetőt. — Nem félt bemenni a lángban álló házba? — Ijedtünkben nem is ju­tott eszünkbe ilyasmi, nem törődtünk a magunk életé­vel. csak azzal, hogy a gye­reket kihozzuk. A húgom meg a gázpalackot ragadta meg, nehogy fölrobbanjon a ház. Az emberek még a men­tőt is kihívták, mert elter­jedt, hogy egy gyerek volt a tűzben, de szerencsére nem volt szükség a segítségükre. A kisfiú csak később éb­redt fel — ép volt és egész­séges ! — Hogyan hagyhatta gyer­mekeit egyedül? — Tudja, gyakran előfor­dul, hogy néhány percre ma­gukra kell hagynom őket, hi­szen hozzám nincs bevezetve a víz,' a sarokra kell járnom érte — válaszol Bagó István­ná. — Szörnyűség volt, s má­ig sem értem, hogyan történ­hetett, s a tűzoltók sem tud­ták megállapítani, hogy ütött ki a tűz. De — hála nővé­remnek —, nagyobb baj nem, történt, a kicsi fiam megme­nekült! — A házunk új volt, a biztosító kifizette a negyven­ezer forintos kárt, kará­csonyra pedig már a szük­séglakásból vissza is költöz­hettünk az új tető alá. A falak épen maradtak, de füstszag van, s a korom átüt a falakon. De milyenek az emberek: a tűzoltás során még meg is loptak bennün­ket, az ácsorgók egyike el­vitte rádiósmagnónkaf. A fe­lelőtlenségemért eléggé meg­fizettem. Ha a nővérem nincs mellettem, sokkal rosz- szabbul végződik... ★ Határozottságból és bátor­ságból jelesre vizsgázott Ne­moda Józsefné, hiszen min­den késlekedés a gyermek életébe kerülhetett volna. : Lelkét öntött húgába, s így , sikerült megmenteni a kicsit. Lapunk hasábjain sajnos, sokszor kellett beszámolnunk olyan esetekről, mikor a fe­lelőtlenség, a gyermekek fel­ügyelet nélkül hagyása vég­zetes volt: most az „eddig ismeretlen személy” a káro­sult nővére, -megmentette a veszélyeztetett csöppség éle­tét. (g- l) UWMM 0 1980. január 12., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents