Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

í J A RADlOSZlNIlAZ januári műsorában az elmúlt év leg­jobb hangjátékait és doku­mentumdrámáit hallhatja a műfaj kedvelője, a túlságo­sán is népes nézőtér, hiszen, ha az ember csak néhány százaléknyi tudatos hallgató­val számol, ez a szám olykor eléri a százezret. A különböző rádiók szinte kezdettől fogva műsoron tar­tanak és közvetítenek hang­ra írt történeteket (Játék a veszéllyel, Az óceánrepülő, Üj partok között) felismerve a mikrofonnal is kifejezhető szépséget és valóságot. Té­maként egyéni vállalkozások és közösségek élete, a min­dennapok eseményei kínál­koztak. A színházi közvetíté­seket felváltották a külön­böző szépirodalmi alkotások, regények, elbeszélések adap­tációi (rádiós képregények), majd az eredeti drámák, amelyek időben és térben le- szűkítettnek is tűnhetnek, de épp a rendelkezésre álló idő. a díszletek hiánya tette szükségszerűvé az események sűrítését, a drámaiság foko­zását. Az írók hamar észre­vették a műfajban rejlő le­hetőségeket és ma már egy­re több az olyan életművet vágy pályaszakaszt összege­ző kötet, amelyben novellák, színpadi drámáik mellett köz­ük hangjátékaikat is. Kiss Kálmán visszatekint­ve a rádiókritikusok díjaival jutalmazott művekre, úgy látja, hogy a termés gazdag­ságát és népszerűségét fi­gyelve az emberek szíveseb­ben hallgatják a dokumen­tumjátékokat, mint a hang­játékokat. Miért? „A közön­ségben meglevő valóságéh­ség, az önmaguknak, életük­nek, problémáiknak tükröz- tetését nem elégíti a művé­szet, hanem sokkal inkább kielégíti a dokumentum”. A hangjátékíró ugyan a való­ság tükörcserepeit illeszti össze, itt nagyobb szerepe van a fantáziának, a színész megjelenítő képességének, mint az események közelsé­gében készült riportnak. A dokumentumdráma szereplői a mindennapok emberei, akik közöttünk élnek, akik­nek élete, elhatározásaik rejtenek , ugyan magukban különösségeket, de a hallga­tó „sok van, mi csudálatos” tudattal áll a riporter, a szerkesztő mellé. Ezért is vetődik fel élesen a „K t lesz a következő?" bemutatója előtt, volt-e ér­telme Kondor Katalin és Vas István Zoltán fáradozá­sának, amikor egy munkahe­lyi ártalmak következtében beteggé tett ember életét vizsgálták. Lehet, hogy a ko­csimosó Bakacsi Józsefen már nem tudnak segíteni, de a potenciális Bakacsi Józse­feken talán igen. Hátha meg­hallgatta a műsort valame- ( lyik munkatársa és szól a górénak, hogy a védőruhák alkalmazása nem tisztán ki- I pipálni való munka, hanem ! biztosításuk emberek életét mentheti meg. Lehet, hogy ezer ilyen dráma készül vagy , van, de ha csak száz emberen segíthettek, már nem volt hiábavaló fáradozásuk. Hallgatatlan is hasonló ér­zéseket támaszt az ember­ben Tarr Ferenc „Zsuzsi nélkül” című dokumen­tumdrámája. Volt-e értelme a gyümölcsöt, zöldséget, to­jást Debrecenbe szállító kis­vasút megszüntetésének? Mindenki egyetért azzal a tervvel, hogy a MÁV meg­szünteti a gazdaságtalan szárnyvonalakat, de kérdés, hogy a Volán az autóbuszok elég szűk utasterén képes-e megoldani ezeknek a ta­nyákról városba induló áruk­nak szállítását? És az elmúlt év játékai közül? Kubinyi Ferenc Boldogság című játéká­nak nem is a bátor asszony sikere a legfőbb eszmei mondanivalója, hanem az, hogy különböző gyámhatósá­gi huzavonák, hivatali cse- megézések és pletykák elle­nére nagyobb erkölcsi bátor­ság jót tenni, mint rosszat vagy semmit. Akkor a szerző azt mondta: „dokumentum­játékom a mitológia örök emberi mesevilágának és a valóságos történeteknek öt­vözetéből született”. Lehet, hogy az Euripidész-, Ovidius- idézetek lassítják az esemé­nyek folyamatát, de hát az élet sem mindent zúgva át­törő áradás, hanem okos, megfontolt (igaz. néha meg­gondolatlan) elhatározások sorozata. A Rádiószínház januári híradója utalt a múlt év nagy színészi alakításaira is. Nem lehetett könnyű dolga Sinkovits Imrének, hiszen a Mesterfogásban egy ember­nek két alakját kellett meg­formálnia. A Szakony(-drá­ma központi alakja a nyug­díjas asztalos, mégis az igazi társadalmi feszültséget, a partravetettséget, az élete utolsó kalandjára készülő Hilda—Temessy Hédi hozta emberközelségbe. A műveik­ről, munkájukról valló írók többet mondanak a hallgató­nak mint a rádiószínpad technikai újdonságait bemu­tató szemléltetések, mert be­lőlük az alkotási folyamat hullámveréseit ismerhetjük meg. Ebergényi Tibor „...Ide figyeljen, tanár úr! Vegye tudomásul, ez így nem mehet tovább! Tűrhetetlen, hogy engem, IV. Bélát, a ma­gyar történelem kimagasló egyéniségét, nem ismernek a maga tanítványai. Már két­szer beírta az osztálykönyv­be tananyagként, hogy azt mondja, IV. Béla és a tatár­járás, de . az osztálya még mindig nem tud rólam sem­mit. Nem tudják, mikor VQlt a tatárjárás, hogyan építet­tük újjá az országot, és az pedig egyenesen szégyen, hogy a gyerekek Muhi-pusz- tát Kecskemét környékén ke­resik az atlaszban. Hát ez a helyzet, tanár úr! És miért? Mert maga ál­landóan mással foglalkozik az órán. Igen, mással foglal­kozik! Mondja csak, milyen alapon engedte meg maga a kolléganőjének, hogy bejöj­jön az órára cirkuszjegyeket árulni? Ne tagadja, így volt! ...Pontosan tizenöt percig tartott ez a ceremónia. .. És mi volt az eredmény? Há­rom gyerek vett jegyet, ket­tő még gondolkodik, tíz gye­reknek otthon is van elég cirkusz a családban, én pedig még mindig nem jutottam szóhoz.-----------------------------------­O Hmüs&a 1980 január 9., szerda Amikor a kolléganője végre távozott, maga vissza­ült a katedrára, s fél' kézzel, csak úgy, találomra kinyi­totta a könyvet annál a sze­rencsétlen II. Lajosnál és aztán újra becsukta... Ne tagadja! Igenis becsukta, mert eszébe jutott, hogy a gyerekektől össze keli szedni a MÉH-cédulákat. . . Hát nem szégyelli magát, tanár úr? Diplomás ember létére faze­kakról, elhasznált újságokról szóló cédulákat gyűjt törté­nelemórán? Engem akar maga mellőzni, kihagyni a tananyagból?... A sírból hoztam vissza ezt a nemze­tet, és maga ahelyett, hogy ezt elmagyarázná a gyere­keknek, cirkuszjegyekkel és Sajtótájékoztató a Cooptouristban Huszonöt országba több nint 300 féle utat szervez az idén a Cooptourist. A prog­ramokról és a szövetkezeti utazási irodák terveiről Les­ték Pál igazgató tartott ked­den sajtótájékoztatót a Bu­dapest Szállóban. Mint el­mondta, a tavalyi tapaszta­latok alapján az idén bővül­nek a városnéző utak, s a több országot érintő köruta­zások, közöttük különösen vonzónak ígérkezik a jugo­szláv—török—görög 12 napos körút. Legtöbb vendég elő­reláthatóan az idén is a ju­goszláviai. .a bulgáriai, vala­mint a tátralomnici progra­mokra jelentkezik majd. A szakmai utak iránt is nagy az érdeklődés, 1980-ban az állattenyésztés, a tejfeldolgo­zás és a szarvasmarha-te­nyésztés szakemberei utaz­hatnak tapasztalatcserére többek között Ausztriába és Dániába. Az év slágere vár­hatóan a moszkvai olimpiára szervezett utazás lesz. (MTI) Csákvári kerámiák Az Univerzál* Ipari Szövetkezet csákvári fazekasrészlegében évente egymillió forint értékben készítenek dísztárgyakat. A nagy fazekashagyományokkal rendelkező helység üzemé­ben a régi csákvári népi motívumokat alkalmazzák. (MTI fotó — Király Krisztina felv. — KS) emlékezés Balázs Ignáera I Hetven évvel ezelőtt, 1910. január 10-ién született Ba- J lázs Ignác, a felszabadulás előtti egri forradalmi munkás- j mozgalom egyik vezető egyénisége. Egész életét az elnyo- J mottak ügyének áldozta, méltó tehát az utókor emlékeze- { téré. | Szegényparaszti családban született Egerben. A helyi ) munkásmozgalommal 1928-ban került kapcsolatba. Ekkor \ ismerkedett meg Zbiskó Józseffel, az illegális 'kommunista ) mozgalom egri szervezőjével. 1930-ban belépett a Szociál ^ demokrata Pártba, s 32-ben már mint a párton belüli il V legális kommunista sejt tagja dolgozott. J * / 1935-től, miután az illegális pártsejt hatósági felszá- I molása után Zbiskó Józsefnek el ltellett hagynia Egert, ő v lett az egri munkásmozgalom egyik irányítója. Budapest- ’ röl rendszeresen kapott illegális sajtótermékeket, melyei- \ két néhány társával együtt főként a külvárosok szegény- J parasztjai között terjesztett. Vezetésével mozgókönyvtárat | szerveztek, amely 1942-ig működött. * $ Az 1930-as évek második felében tevékenyen részt t vett a Szociáldemokrata Párton belül ismét megerősödő > baloldal tevékenységében. Része volt abban, hogy az 1937- ^ es vezetőségválasztáson átmenetileg a baloldal kezébe ke- ) rült a vezetés. J A II. világháború kitörése után Egerben is fokozódott ^ a munkásmozgalom résztvevői elleni hajsza. Ennek Balázs j Ignác először 1941-ben esett áldozatul, s utána sorozatos í letartóztatás és internálás volt osztályrésze társaival ( együtt. Megjárta a kistarcsai és a nagykanizsai internáló- j tábort. Ez utóbbiból súlyos betegségére való tekintettel j rokonai és elvtársai kérésére szabadult, de ezt követően ( is rendőri felügyelet alatt tartották. Az 1943. július 13-i | rendőrségi határozat így indokolta felügyelet alatt való { tartását: „Így kellett határoznom, mert nevezett a szociál- j demokrata politikai szervezetnek régi tevékeny tagja volt, [ s mint ilyen, különösen a földműves lakosság szervezése j terén tevékenykedett’’. 1944. április 3-án újból letartóztatták. Júliusban igaz. t szabadlábra helyezték, de hogy meggátolják „jövőbeni t káros tevékenységét”, újból szigorú rendőrhatósági fel- j ügyelet alá helyezték. Ennek ellenére sem szüntette meg ( illegális kapcsolatait. Ügyesen konspirált, így a rendőrség í nem tudott ellene bizonyítékokat felhozni. j 1944. október 16-án, a nyilas hatalomátvétel után t több társával együtt őt is letartóztatták. Kistarcsára, majd | onnan Németországba hurcolták. Itt 1945. márciusában, í mint mártír fejezte be életét. Nem érhette meg álma, a í szocializmus megvalósulását. Az utókor azonban nem fe- 1 ! íedkezett meg róla. Szülővárosában utca hirdeti emlékét, j Dr. Szccskó Károly Zentai János kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa „Szocialista Magyar- országért” érdemrenddel tün­tette ki, nyugdíjba vonulása alkalmából, eredményes munkássága elismeréséül Zentai Jánost, a Magyar Rá­dió irodalmi főosztályának vezetőjét. A kitüntetést Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese kedden nyújtotta át. Jelen volt Mona Gyula, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propagan­da osztályának megbízott ve­zetője és Hárs István, a Ma­gyar Rádió elnöke. MÉH-cédulákkal foglalko­zik?!? .. .Hát megengedhető az, hogy amikor ezer sebből vér­zik az ország, s a katonáim a Muhi-pusztán küzdenek, minden kopogtatás nélkül bejön az a kis nyiszlett, nyolcadikos Vajdulák, és azt mondja, hogy Vilma néni, a fizikatanárnő üzeni, akik gyárlátogatásra mennek, ta­nítás után a portán találkoz­nak?!? ... ...És ott az énektanár! Az óra közepén fogja és elviszi az énekkarosokat, mert az ünnepség miatt az igazgató engedélyezte a kóruspróbát! Még szerencse, hogy csak az osztály felét vitte magával. Maga meg ott maradt egy maroknyi magyarral, és nem tudja, mihez kezdjen velük, mert csengetted Vége az órának. Így hót majd otthon elolvassák, megtanulják a leckét a gyerekek. .. .Maga téved, tanár úr, ha azt hiszi, hogy engem a gyerekek otthon megtanul­tak! A Józsa meg a Horváth, a két ötös tanuló egyszer el­olvasott, a Ficere meg csak úgy kutyafuttában átszaladt rajtam, de ő is csak azért, mert bukásra áll történelem­ből. A többiek le sem pipál­tak. Hárman zeneórára siet­tek, ketten egész délután ké­zilabdáztak, egy fiú meg be­teglátogatóba ment. Minden­kinek akadt egy kis dolga: edzés, néptánc, szakkör, Irodalomból és történelemből Felvételi előkészítők Egerben A Megyei Művelődési Köz­pont az idén ismét megren­dezi hagyományos felvételi előkészítősorozatát középis­kolás diákok számára. Ma­gyar irodalomból és történe­lemből főiskolai és egyetemi tanárok tartanak 15—15 elő-. adósból álló tanfolyamot. Az irodalom iránt érdeklő­dők így hallhatnak a ma­gyar reneszánsz és barokk korról, a felvilágosodás ide­jéről, a reformkorról, Ma­dách, Ady, Móricz és Rad­nóti művészetéről, a Nyugat költőiről, a próza, a líra és a dráma fejlődéséről a XX. században. Emellett képet kapnak a szomszédos szocia­úszólecke, meg miegymás. Én meg, IV. Béla, a nemze­tet feltámasztó király, ma­radtam a könyvben, a ku­tya sem törődött velem. .. .Tudja, hol követte el a hibát, tanár úr? Ott, hogy maga az órán nem tanít, ha­nem mással foglalkozik. Ta­nítási időben orvoshoz hord­ja a gyerekeket, takarékbé­lyeget árul, cirkuszba, kiállí­tásra, gyárlátogatásra cipeli a nebulókat. A maga katedrá­ja OTP-fiók, MÉH-átvevő- hely, jegypénztár, meg az isten tudja még, hogy mi­csoda. Vegye tudomásul, ezt én nem tűröm tovább! Ha kell, elmegyek a minisztériumba is, és panaszt teszek. Embe­rei je meg magát! ★ Arra ébredtem, hogy va­laki ráncigálja a vállam. — Apuka, tessék felébred­ni! — szólítgatott a kislá­nyom. — Nekem suliba kell mennem. — A leckéd kész van? — kérdeztem ébredezve. — Igen. — A történelmet is meg­tanultad? — Abból nem volt új lec­ke. Már második órája a ta­tárjárás van feladva, de a tanár néni még nem magya­rázta el. Csak átfutottuk. — Tudom, kislányom, tu­dom. Éppen most beszéltem IV. Bélával ez ügyben, ö is emiatt panaszkodott! Kiss György Mihály lista országok irodalmáról, valamint az orosz klassziku­sok örökségéről. A történelem szakra je­lentkezők áttekinhetik a ma­gyar nép történetének leg­fontosabb fordulópontjait, így például a honfoglalás ko­rát, a középkori állam kiala­kulását, a rendi függetlensé­gi törekvéseket, a forradal­mak idejét, a reformkor küz­delmeit. Előadást hallhatnak a társadalmi formák elméle­téről. a feudális társadalom A Magyar Nők Országos Tanácsa ismét fontos társa­dalmi, s egyben családpoliti­kai kérdést tanulmányoz: ja­nuár végétől április elejéig megvizsgálja a családok fo­gyasztási szokásainak alaku­lását: az utóbbi években a nőknek a családban betöltött helyét, szereoét, a női egyen­jogúság csa'ádon belüli ér­vényesülését. A családok életmódját, ellátását könnyí­tő szolgáltatások helyzetét vizsgálta a nőtanács. A na­pokban kezdődő akciója so­rán arról érdeklődik, hogy a családok miként gazdálkod­nak, hogyan takarékoskod­nak a pénzzel, az idővel, az energiával, s milyen segít­séget várnak e téren az ipar­tól és a kereskedelemtől? Miként a Magyar Nők Or­szágos Tanácsánál az MTI munkatársának elmondták, a megyei pártbizottságoknak és a Hazafias Népfront me­gyei bizottságainak közremű­ködésével folytatják a vizs­gálatot: a helyi javaslatokat figyelembe véve Bács megyé­ben Kiskunfélegyházán és Szabadszálláson, Borsod me­gyében Sátoraljaújhelyen és Szentistván községben, So­mogy megyében Marcaliban. Nagyberkiben. valamint Csongrád megye két telepü­lésén, s a főváros két kerü­letében. kialakulásáról, a nemzetközi munkásmozgalomról, a szo­cialista világrendszer kiala­kulásáról, valamint a II. világháború -előtti és utáni időszakról. Az egyetemi előkészítőkre hetenként egy-egy alkalom­mal kerül sor kedden, illet­ve szerdán. Történelemből az első előadás január 15-én, irodalomból 16-án hangzik majd el fél négytől az egri Megyei Művelődési Központ­ban. , A nőtanács családpolitikai munkabizottságának tagjai beszélgetnek majd 10—15 ta­gú csoportokkal: különböző korú és foglalkozású nőkkel és férfiakkal, háztartásbeli­ekkel és a gyermekgondozá­si segélyt igényoe vevő kis­mamákkal. Á Magyar Nők Országos Tanácsának tár­sadalompolitikai osztóivá a MNÓT 100—120 tagjától le­vélben kér választ néhány kérdésre. Meg kívánja is­merni többek között, hogv mit javasolnak a vásárlás:, az otthoni étkezési szokások, a háztartási munkák korsze­rűsítésére, s véleményük sze­rint mit tehet a társadalom a takarékos családi gazdál­kodás érdekében. A válaszokat a családpo­litikai bizottság szakemberei segítségévei elemzi majd. Az összegzéskor hasznosít'a a Marx Károly Közgázáé'ár­tudományi Egyetem piacku- tató tanszékének és több in­tézetnek társadalom tú do­mányi kutatási eredm /nyelt. A tapasztalatoKat, a vizsgá­lat tanulságait a családpoli­tikai munkabizottság, majd a MNOT elnökségének ülésén vitatják meg. Az akció ta­pasztalatait — miként a ko­rábbiaknál is történt — el­juttatják az országos szer­vekhez. (MTI) A családok fogyasztási szokásai A Magyar Kők Országos Tanácsa tanulmányozza

Next

/
Thumbnails
Contents