Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

Partnerek lettek a tanulok is Fiatalok — szakszervezeti tisztségben ^íííííííííííííííííííííííííííí Rajtuk múlik Huszonöt-harminc éves fia­talokkal töltöttem a szilvesz­tert, jegyesekkel, ifjú háza­sokkal. Az éjfélre várva a társaság egy része a televí­ziót nézte, a nagyobbik fele pedig beszélgetett, borozott. Ám a pezsgőbontás idejére ez utóbbiak között a beszél­getés hangos vitává fajult. Azon vitatkoztak a fiatalok, ami egy-két órai beszélgetés után óhatatlan vita tárgya lesz minden ifjú társaságban. Arról, hogy hogyan jutnak hazánkban a fiatalok önálló lakáshoz, hogyan teremthe­tik meg saját otthonukat, hol biztosíthatják leendő gyer­mekeiknek a kényelmes, egészséges családi fészket. Ez a kérdés ugyanis hús­bavágóan érint rnajd minden fiata.t. Hiszen beszélhetnek a szülők a helyes párválasztás­ról, a megfontolt, meggon­dolt családtervezésről, be­szélhetnek a tanítók, tanárok a pályaválasztásról is, de egyikről sém a lakástól füg­getlenül. Jó. tudjuk, nem egy fiatalnak a pályaválasztását befolyásolja az, hogy az' üzem, a vállalat, az intéz­mény — ahová elszegődik — segíti-e önálló lakása megte­remtésében. És bizony a pár- választást is befolyásolhatja a saját otthon ki.átása. De nézzük a statisztikákat: imponáló az állami lakások elosztásakor kimutatott szám, amely szerint ezeknek majd­nem ötven százalékát fiatal házasok kapják. A statisztika azonban önmagában nem so­kat mond. — Naná, hogy a felét, a fiatalok kapják — mondhatjuk —, hiszen a la­kást igénylők többsége is-f-ia­tal. Az idősebbek ugyanis már laknak úalahol, a fiata­lok többsége azonban függő­ségi viszonyban áll tőlük és lakásuktól, Ha nem is egészen helyt­álló ez az álláspont, valami igazság azért mégiscsak van benne. Ha több nem is.- de annyi igen, hogy az állami, tanácsi lakásokat azok az igénylők kapják, akik a leg­alacsonyabb jövedelemmel bírnak. Ezek pedig többnyi- -re a pályakezdők, a fiatalok. A fiataloknak az ifjúsági törvény és a különböző ta­nácsi rendelkezések biztosít­ják lakáshelyzetük folyama­tos javítását. Ezek persze át­lagos, elvileg mindenkire vo­natkozó rendelkezések. Csak­hogy az átlag, mint az előbb a statisztika, az egyes házas­pároknak ugyancsak kevés vigaszt nyújt. Azoknak pél­dául. akik a közelmúltban kötöttek házasságot, akik a közeljövőben várnak gyer­meket, azoknak, akik most szeretnék függetleníteni ma­gukat a szülői háztól, akik önálló életet akarnak élni. — Ha most beadom az igényt a tanácsnál lakásra, egy év múlva felkerülök arra a lis­tára. amely lista az öt-hat- hét-tíz éven belül lakáshoz jutók sorát foglalja magá­ban. De addig hol lakjunk? Albérletben? És annyit fi­zessünk érte, hogy már eev fillért se tehessünk félre? Vagy a szülőknél, akiktől ép­pen önállósítani szerettük volna magunkat? Sorakoznak egymás után a kérdések. Olyan kérdések, amelyekre usvancsak nehe­zen lehet válaszolni. Mert minden egyes fiatal házas­párnak mások a lehetőségei, az egyiket segítik a szülők, mások viszont támogatják szüleiket. És vannak szülők, akik maguk is lakásra vár­nak. Mit tehet tehát a fia­tal házaspár? Gondolkodhat. Azon, hogy a kevés lehető­ség közül melyiket válassza. És közben morog, vitatkozik, bár azon joggal, hogy nincs önálló lakása, de sokszor meggondolatlanul, differen­ciálatlanul. Mert egyet elfe­lejt: nevezetesen azt, hogy lakást teremteni is csak pénz­ből, munkából lehet. Az ál­lam is csak akkor tud építe­ni, ha minél nagyobb a nem­zeti jövedelem, ami az egyes emberek munkájából — az adott fiatalokéból is — tevődik össze, Arról van te­hát szó, hogy mindenkinek tenni kell azért, hogy kapni is tudjon. Ha ezt nem látja be valaki, akkor nincs joga akármit is elvárnia a maga részére. Hogy mennyi ideig? Tisztességet, szorgalmat és lelkiismeretességet mindvégig adni' kell. míg dolgozni tu­dunk. Saját magunkért és másokért egyaránt. Olcsó vigasz? Meglehet, de egy biztos: a munkahelyén tisztességesen dolgozó fiatalít becsüli a munkaadó. Leg­alábbis merjük remélni. És ha éveken át nem csalódik benne, akkor a vállalati ke­retekből épülő lakások egyi­kére előbb-utóbb számíthat. Törvény szavatolja ezt ugyan­úgy, mint a hosszú lejáratú kölcsönt, vagy vállalati tá­mogatást, ha a vállalat nem épít, vagy építtet lakásokat dolgozóinak. Jogtalan tehát a morgás, a vita a fiatalok társaságában a lakásról, a lakáshelyzetről? Nem. Sőt, hasznos, akkor is, ha néha % heves indulatok csapnak össze. Hasznos, mert ezeknek a vitáknak a kap­csán ébrednek rá nagyon so­kan, hogy rajtuk áll, mikor oldódik meg a gondjuk. Hogy nem várhatnak mindent az államtól, a szülőktől, hogy az önállóság saját munkájuk mércéje is. Az okosan, meg­fontoltan. józanul élők azok, akik pénzüket nem herdál­ják, hanem akármennyit is. de rendszereseit, takarékosan félretesznek belőle, ha igye­kezetük töretlen, előbb- utóbb gyümölcsözővé is vá­lik. A negyedik ötéves terv végére, 15 év alatt egymillió lakást építettek fel hazánk­ban. Az ötödik-hatodik és hete­dik ötéves tervben hasonló mennyiségű lakás építésével számol a népgazdaság. Hogy feléoüljön, a ma fiata'iain is múlik. M. M. Gyermekeknek A SZOT elnökségének ez év márciusi határozata alap­ján néhány hónappal ezelőtt megalakultak az önálló szak- szervezeti csoportok a Szak­munkásképzőkben is. A má­sod- és harmadévesek nagy része ugyan eddig is szak- szervezeti tag volt azokban az üzemekben és munkáskol­lektívákban, ahol termelési gyakorlatát töltötte, csupán a. kisiparosoknál dolgozó és az elsős szakmunkástanulók nem tartoztak a mozgalom­hoz. Az új döntéssel most őket is bevonták a munká­ba, s így az iskolák szakszer­vezetei, önállóságukat föl­használva, sajátos helyzetü­ket figyelembe véve dolgoz­hatnak. o a Az elsős szakmunkástanu­lók közül ez év harmadik ne­gyedévében választottak elő­ször bizalmiakat. A felsőbb éves tisztségviselőkkel együtt, ezután megyénk minden szakmunkásképző intézetében létrehozták a bizalmi testüle­teket — szám szerint nyol­cat. Ezek az ágazati szakszer­vezeti irányítással működnek. Jövőre már a bizalmiak to­vábbképzéséről is ezek a szervek gondoskodnak. A tes­tület felelőssége nagy: az intéz"' ny igazgatójának partnere a vezetésben! Az iskolai alapszervezetek máris a tanulók 96 százalé­kát tömörítik. A jó szerve­zés eredménye, hogy meg­értve a szakszervezeti mun­ka jelentőségét, az elsősök 98 százaléka jelentkezett. Me­gyénkben ez 5400-as szak­munkástanulói taglétszámot jelent. A szakszervezet így jelentős befolyással és a szakmunkástanuló-intézetek­ben a KISZ-nél is nagyobb taglétszámmal rendelkezik. Ez közvetlenül elő tudja moz­dítani az általános -és szak­mai képzés színvonalának emelését, a munkáséletre ne­velést és az üzemek, a tan­intézetek jobb kapcsolatának kialakítását. Nyelvöltő Ezt a mondatot mondtam, amikor egy vonalba kerültem azzal a szőke lánnyal, aki érthetetlen idegen szöveggel keresztül-kasul telefirkált importblúzban jött velem szembe. — Tessék? — értetlenke­dett a lány. — „Áj kíssz jú..." — is­mételtem meg. — Ami an­gol fordításban azt jelenti, hogy „csókolom önt”... — Szemtelen! — értékelte igyekezetemet a lány. — Hogy gondolhat ilyet... Én csak azt olvastam le, ami A megválasztott tisztség­viselők, munkájuk megkez­dése előtt, iskolájukban rövid előkészítés során ismerked­tek meg tennivalóikkal, majd december 17-től az SZMT szervezésében Gyöngyösön, az újdonsült bizalmiak egy­hetes bentlakásos továbbkép­zésen vettek részt. Ennek az volt a célja, hogy a fiatalok megfelelő ismereteket kap­janak a szakszervezeti mun­káról: társaik mozgósításá­val, érdekképviseletével, a pénzgazdálkodással és az if­júsági törvénnyel összefüggő kérdésekről, és megismerjék saját jogkörüket, lehetőségei­ket. O O A Selyp melletti Vörösma­jorban működő 215-ös számú Szakmunkásképző Intézet bi­zalmijaival ültünk le mun­kájukról és elképzeléseikről beszélgetni. Nyolcán vannak, s mint mondták: náluk szin­te mindenki tagja a szakszer­vezetnek. Az intézetben a legkülönbözőbb szakmákat tanulják, ezek a fiúk példá­ul bánya-elektrolakatos, szer­számkészítő, esztergályos, szűcs, gépszerelő, autószere­lő és csőhálózat-szerelő fog­lalkozásokra készülnek. — Hogyan történt a tiszt­ségviselők megválasztása? — Szeptemberben kaptunk bizalmat szakmánként, vagy­is tanulócsoportonként,, majd minden osztályban is megvá­lasztottak egy-egy felelőst — mondta Suhányi József. — Ezután összehívták a bizal­miak testületét. — Ki került a testület élé­re? — A főbizalmi az egyik ok­tatónk. Dorogi István lett, de a helyettesének engem vá­lasztottak — folytatja Jós­ka. — S bár ez nem volt a központi tervekben: a külön­böző munkaterületekre fe­lelősöket jelöltünk ki ma­gunk közül. — Milyen a kapcsolat a KISZ-szervezettel? — Mindenben együtt dol­gozunk velük. Ép például, magára van írva. Itt ni.. .Itt meg az van, hogy: „tetszik a szeme és az arca... maga a legszebb a világon.. — Igazán? — csodálkozott a blúz tulajdonosa. — Én nem is tudtam. Ismerkedésünk tehát meg­történt. Az importblúzon alapuló regény viharosan fejlődött, ám rövid életűnek bizonyult. A soron követke­ző vallomásnál ki kellett je­lentenem: — Meggyőződtem róla, hogy a blúzod felirata nem felel meg a valóságnak. Te egyáltalán nem vagy olyan, mint ahogy az oda van írva. Ami meg az eszedet illeti... — Magad vagy dinnye — mondta és örökre elment. A lényeg az, hogy tapasz­talatra tettem szert. Feltét­lenül meg kellett erősítenem. Így hát odaültem egy másik Jó játék a riadólánc. Mi­kor van szükség rá? Ha sür­gősen kell összehívni az őr­söt, valamilyen feladat meg­oldására, az iskolában, vagy a Lakóhelyeteken. Az orszá­god játékoknál is igénybeve­szik ezt a gyülekezési for­mát, vagy őrjáratok, rendkí­vüli összejövetelek idején. Hogyan is szervezzük meg jól a riadóláncot? Először térképet kell raj­zolni a környékről, ahol az őrs tagjai laknak. Aztán számba kell venni, hogy kik hívhatók fel telefonon, kinek van kerékpárja. A riadót az mint kultúr- és sportfelelős — veszi át a szót Ravasz László — a mozgalmi év ele­jén tárgyaltam az ‘iskolai KISZ-szervezet ezen a terüle­ten dolgozó reszortosával, s közösen kidolgoztuk tervein­ket erre az évre. Nekünk jobb anyagi lehetőségeink vannak, mivel aránylag nagy összegekkel tudunk gazdál­kodni, ezért támogathatjuk őket. Az elsősök még nem léphetnek be a KISZ-be, ezért jó, ha a szakszervezet­ből már a mozgalmi munkát ismerve jelentkezhetnek má­sodéves korukban. Az idő­sebbeknél többen vannak olyanok, akiknek egyben KISZ-tisztségük is van, sok KISZ-tag pedig egyéni válla­lásként végez szakszervezeti munkát. — Milyen előnyei vannak ennek az új formának? — önállóbbak lettünk. Amikor régebben a gyakorló- helyünkön voltunk szak- szervezeti tagok, szinte meg sem tudtunk melegedni, már­is máshová kerültünk. Most végre mindenki beléphetett — az elsősök is — a szak- szervezetbe. így valahogy mindenbe jobban bele tu­dunk szólni, s élvezhetjük a szakszervezeti tagság összes előnyét. — Milyen nagyobb döntést kellett eddig hozni? — A legnagyobb felada­tunk — az éves tervek ki­dolgozása mellett — a szociá­lis segély elosztása volt: Az igényeket az osztályok bizal­mijai gyűjtötték össze és megtették javaslataikat a tes­tületnek. Azt hiszem, ezt az első ténykedésünket közmeg­elégedésre ét a lehetőségek­hez képest jól végeztük el. ez ai o Kezdetnek nem rossz. S reméljük, hogy az újdonsült tisztségviselők mielőbb tel­jesen megtalálják a helyü­ket. s még jobban t udnak társaikért dolgozni a szak- szervezeti mozgalomban. Gábor László lány mellé, aki szintén ilyen újságba volt csomagolva. — A maga gyöpyörü ajka érett cseresznyére emlékez­tet — ragadtattam el ma­gam. — Á szeme meg kék, mint a júliusi égbolt... A lány figyelmesen hall­gatta fordításaimat, aztán megkérdezte: — Hol van az a hely a cseresznyéről? ■— Itt... — böktem a did- kójára kissé bizonytalanul. Mire a csaj egy hétmérföl- des angol mondattal vála­szolt. — Mi... micsoda? — há­pogtam. — Tanulj angolul, bunkó! —- mondta és elment. Ki nem állhatom az okos csajokat. ANNA MARTYIROSZOVA (Zahemszky László fordítása) őrsvezető indítja, s körben értesítik egymást a gyerekek. Ha valaki távolabb lakik, akkor itt lesz szerepe a ke­rékpárral rendelkező őrsi tagnak. Mindig számítani kell rá, hogy a láncszem megszakadhat. Ezért min­denkinek ismerni kell az egész riadóláncot. Tudnia kell, hogy ha nincs odahaza, akit neki kellene értesítenie, akkor kihez vigye tovább az üzenetet. Fontos, hogy rövid idő alatt szaladjon körbe a ria­dó!-- étrmpi — KOSSUTH 8.20 A mai nap kulturális programjából. 8.27 Szocia­lista brigádok akadémiája. 8.56 Olvasólámpa. 9.06 Nó­ták. 9.43 Kis magyar nép­rajz. 9.48 Tarka mese, kis mese. 10.05 Csiri-biri. 10.35 Saint-Saens-művek. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 „Senki sem születik alkoholistá­nak”. 12.55 Operaslágerek. 13.25 Örökzöld dzsesszmeló- diák. 14.25 Egy mátravidéki hangszeres népművész: Ko­vács Bander Vilmos. 14.38 Háztűznéző. 15.10 Operett­dalok. 15.28 Mesterségünk címere. 16.08 Kritikusok fó­ruma. 16.18 Klakkban­frakkban. 16.29 Űj lemeze­inkből. Beethoven: D-dúr trió. 17.10 Megéri? Nem éri? 17.35 Népzenei hangos újság. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.30 Esti magazin. 19.15 FTC—Szé­kesfehérvári Volán bajnoki jégkorong-mérkőzés. 19.20 Könyvpárbai. 20.30 Operett­dalok. 21.02 Évszázadok mesterművei. 21.44 A gon­dolat hatalma. 22.15 Sport­hírek. 22.30 Franz Schubert. 23.19 Puccini operáiból. PETŐFI 8.33 Idősebbek hullámhosz- szán. 9.28 A 04, 05, 07 je­lenti. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Énekszóval, muzsikával. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Ér. 'cm kerestetik. 13.30 Labirintus. 16.00 Hívogató. 16.33 Útközben. 16.35 Né­hány perc tudomány. 16.40 Fiataloknak. 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 A cirkusz csillagai (Operettrészletek). 18.55 Magyarul tanulnak Pá- rizsbán. . . 19.20 Nem zava­rok? 19.45 A beat kedvelői­nek. 20.33 Kíváncsiak klub­ja. 21.23 Nótacsokor. 22.15 A tegnap slágereiből. 23.15 A dzsessz a 70-es években. SZOLNOK 17.00-tól 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 ' Tíz perc mezőgazdaság. Ál­latgondozók a Hernád völgyi tsz-ben. Szerkesztő riporter: Borsodi Gyula. 17.30 Ven­dégségben a brigádnál, a KAEV egri gyárának szo­cialista brigádjánál. Riport: Zakar János — Johnny Gri- tor nagylemeze. 18.00 Észak-magyarországi kró­nikád A népszámlálás haj­rájában Borsod és Heves megyében — Urh-készülék- kel szerelik fel a miskolci tehertaxikat. — Mezőkövesd 1980. évi beruházási tervei­ről) 18.25—18.30 Lap- és műsorelőzetes. 9.00 Tévétoma. 9.05 A ter­mészet válaszol. 9.25 Delta. 9.45 A Kárpátok dalai. 10.15 Az utolsó ítélet (Olasz— francia filmvígjáték). 15.40 Amiről hallunk... 16.05 Is­kolatévé. 16.04 Az Escorial. 17.10 Regösének. 17.40 Pos­tafiók 250. 17.55 -Töredék. 18.25 Vetőmagelőállítás és -forgalmazás Magyarorszá­gon. 18.50 Staféta. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Önök kérték... 21.10 Háború a Szaharában. 22.15 A Víg­színház Romániában. 23.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 19.15 Nas Erkan — A mi képernyőnk. 19.30 Tv-hír­adó. 20.00 Az ész bajjal jár. 21.30 Tv-híradó 2. 21.50 Van képünk hozzá! .MmUsöu&t Játék a nevekkel írjátok be az ábra vízszintes soraiba az alább felsorolt ne­veket úgy, hogy a körökkel megjelölt középső függőleges oszlopba kerülő betűk egy Nobel-díjas amerikai feltaláló nevét adják megfejtésül. Ki a feltaláló? ANDOR, BENCE, EMESE, ERIKA, ILONA, IZSÁK. Beküldendő: január 14-ig. ' • y : * *. a / V . ;«< ■ •' '' 1 i m ■&; vif 1 1 o o o O lÉN l | i:' :.í X »• •>' . ­• >; ■ ■ . W'' , [- - t ■ :: | : ' 5 •V* '• : ■ : Az őrsi riadólánc „Áj kissz jú...”-1980- január 9., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents