Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

Fél évtized mérlege 1980 A SZÁMVETÉSEK esztendeje lett. öt esztendő­vel ezelőtt láttak munkához az akkor megválasztott párt- és tömegszervezetí vezetők. Most nem kevesebb, egy fél évtized tevékenységét teszik mérlegre ezekben a hóna­pokban, mielőtt meghatároz­zák a következő hosszabb távra szóló tennivalókat. Ilyen számvetés történik a szakszervezetek nőbizottsá- gaiban is. Az elmúlt években — az MSZMP KB 1970 februári, a nők élet- és munkakörülmé- \nyelnek javítását célzó ha­tározatától kezdve —■ előtér­be kerülnek azok a nőkkel kapcsolatos feladatok, ame­lyeket az élet vetett fel, miu­tán fokozódott a nők terme­lőmunkába állítása. Tíz esz­tendővel ezelőtt még úgy fo­galmazódott meg: nagyobb lépésekkel kell előbbre jutni a nők egyenjogúságának va­lóra váltásában, mert a szemlélet és a gyakorlat messze elmarad az alkot­mányban rögzítettektől. Az­óta, a feladatok alapjaiban ugyan azonosak maradtak, de az eddig elért fejlődés nyo­mán más sorrendben és más súllyal fogalmazódnak meg. Az eddig elértekben, az el­könyvelhető eredményekben nagy szerepük volt a szak- szervezeti bizottságok mel­lett működő nőbizottságok­nak. ÖT ESZTENDŐVEL eze­lőtt a szakszervezeti válasz­tások során, ott, ahol a dol­gozók ■ létszáma szükségessé tette, nőbizottságokat hoztak létre, s e nőbizottságok ve­zetői — kisebb helyeken a nőfelelősök — tagjai lettek a vállalati szakszervezeti bi­zottságoknak. Természetesen következett ebből, hogy sza­vuk sokkal nagyobb súllyal esett latba, mint korábban. Rendszeres résztvevői voltak magasabb szinten zajló ta­nácskozásoknak, s így lehe­tőséget kaptak arra, hogy mindenütt szót emelhessenek a dolgozó nők ügyében, akár a bérezésről, akár a jobb munka megbecsülését jelentő kitüntetésekről, jutalmazá­sokról volt szó. Ott, ahol a szakszervezeti bizottságok komolyan vették a nőbizott­ság létét, annak segítségével valóbán hathatós intézkedé­sek születtek. Az erdőgazda­ságnál a szakszervezeti mun­ka színvonalának emelkedé­séhez hozzájárult az a tény is, s a nőbizottság munkája is jobbá vált általa, hogy érezhették, számítanak fele­lősségteljes közreműködésük­re. Érdemes számba venni azt is, mit tettek tulajdonképpen a nőbizottságok. A Finom­szerei vénygyárban a szak- szervezet síkraszállt minden esetben a nők valódi egyen­jogúságáért. érzékelhető ez a bérek alakulásában, a nők kiemelésében, különböző fokozatú kitüntetéseknél. A Mátravidéki Fémmű­vekben nagy szerepe volt a nőbizottságnak ab­ban, hogy az üzemegészség­ügy olyan nagy támogatást kapott egyrészről, s olyan megértésre talált másVészről, a dolgozók körében. A Mátraalji Szénbányák­nál szintén a munka egyik sarkalatos pontja volt a nők munkakörülményeinek javítása, s ennél a vállalat­nál különösen sokat tettek a gyermekintézmények fejlesz­téséért, saját erőből is, meg­értve, hogy ez nem csupán nőpolitikái kérdés. KIFEJTETTÉK a vélemé­nyüket a nőbizottságok .veze­tői, tagjai ott is, ahol a nők tanulásáról, szakképzettsé­gük növeléséről — vagy egy­általán megszerzéséről — volt szó, s ennek eredménye az Egyesült Izzón és a do­hánygyáron túl is sok he­lyen mérhető. Általában levonható 'az a következtetés, hogy ahol a szakszervezeti bizottságok, s ezen is túlmenően a vállala­tok párt- és gazdasági veze­tői komolyan vették a nőbi­zottságokat, kérték vélemé­nyüket a nödolgozókat érin­tő intézkedések meghozatala • előtt, ott a nöbizottság munkája is megfelelő volt, valóban szolgálta a nők ér­dekeit. Mint ahogy ennek ellenkezője is igaz, ahol ezt másodrendűnek, mellőzhető- nek találták, ott a nőbizott­ság munkája leegyszerűsö­dött a gyermeknapok, nőna­pok rendezésére. Ez viszont, vitatni sem lehet, nem sok segítséget jelentett a nők helyzetével kapcsolatos min­dennapi feladatok megoldá­sához. Ezeken a helyeken alakulhatott ki olyan véle­mény, hogy a nőbizottság mindössze egy bizottsággal többet jelent. Természetesen ott, ahol ilyen vélemény ala­kulhatott ki, közrejátszott az is, hogy nem találták meg minden esetben a megfelelő személyt erre a felelősség- teljes munkára Ha összegezni akarjuk a tapasztalatokat, ehhez kí­vánkozik az is. högy még több helyen fellelhető olyan gyakorlat, amely, szerint a nők érdekében hozott hatá­rozatok végrehajtásáért a nőbizottságot teszik felelőssé, holott, ez kollektív tennivaló. Már csak azért is hibáztat­ható ez a felfogás, mert ma­ga a párthatározat is a párt-, gazdasági és társadalmi ve­zetők együttes feladatává te­szi ezt. NEM LEHET FELADATOK teljesítéséről beszélni anél­kül, hogy valami módon előbbre ne néznénk, hogy ne beszélnénk az eredmények, vagy éppen a helyenként észlelhető sikertelenségek alapján arról, miként kell továbblépni. A megyei nőbi­zottság elkészítette számve­tését, s ezt követnie kell an­nak, hogy az üzemekben, vállalatoknál a szakszerveze­ti bizottságok napirendre tű­zik az ötéves munka értéke­lése során a nőbizottságok által végzett munka értéke­lését is. E viták alapján le­het majd érdemben dönteni arról, hogyan kell a jövőben elhárítani a határozatok vég­rehajtását gátló akadályokat, hogy a nőpolitikái kérdés megoldása mindinkább kol­lektív munka legyen, ered­ménye pedig forintokban is mérhető gazdasági eredmény. Deák Rózsi Vezetőség- és küldöttválasztő taggyűlésről jelentjük rr Őszi számvetés — egészséges türelmetlenséggel Sok mindent jelez az a témakör, amellyel egy tag­gyűlésen foglalkoznak a hoz­zászólók. A Csepel Autógyár 3. számú Egri Gyárának ösz- szevont vezetőség- és kül­döttválasztó taggyűlésén a következőkről mondták el a véleményüket a párttagok: szemléletváltozás és gazdasá­gi munka; a káderutánpót­lás helyi feladatai; körülte­kintőbb foglalkozás az idős szakemberekkel; a politikai képzés helyzete, a vitakörök színvonala az üzemi alap- .szervezeteknél; miként lehet alapozni a KISZ-tagokra: a pártfeladatok és a pártel- lenörzés összefüggései; a tervek és a termelés ... Szé­les , a skála, ám ahhoz, hogy ilyen tág térben mozogjon Szavaz a tagság Program szerint — Hétfőn-kedden jön a szakember — Megszűnik a munkalap — Nemcsak] joga — Három ké.nyszerkiköltözés Új lakáskarbantartási rend Egerben Ki tudná számba venni azt a töméntelen . bosszúságot, amit a tanácsi lakásokban a csöpögő vízcsap, a beázott tető, a vizes falak, vagy a nem működő fűtőtestek okoz­tak. A bérlők mérgét azután még csak fokozta a javítás­sal járó bürokrácia, a ké­nyelmes munka miatt hete­kig feltúrt lakás, és nem­egyszer a szerelők hanyagsá­ga is. Az egri Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházó Vállalatnál is —, amely a megyeszékhely csaknem öt­ezer lakását karbantartja, gondozza —. végül megelé­gelték a többségükben jogos panaszokat, és bizony a szer­vezetlenség, a bonyolult ad-, minisztráció már magát a vállalatot is nyomasztotta. Ezért is dolgozták ki az el­múlt hónapokban a lakás- karbantartások új rendjét, amit február 1-től vezetnek majd be. Karácsonyi László igazga­tó kérésünkre ekképpen fog­lalta össze a belső reform lényegét: — A korábbi gyakorlattal ellentétben, megpróbáljuk a jövőben valamiféle rend­szerbe foglalni karbantartó- javító tevékenységünket. Három csoportba osztjuk a bejelentéseket: lesznek ha­lasztást nem tűrő javítások, mint például a csőtörés, víz­vezetékek, csapok, életveszé­lyes hibák, amit a bejelen­tést követően azonnal rend­be hozunk. Külön gyorsszol­gálati csoportunkkal cserél­jük ki a különböző beren­dezéseket, mint például a bojleredet, kályhákat, fűtő­testeket. Ilyenkor a szerelők a bejelentést követően jól felszerelt furgonjukkal azon­nal képesek a helyszínre si­etni. A különösebben nem sürgős javításokat ' —, be­ázást, vakolatjavítást, fes­tést — a jövőben program szerint végezzük. A bejelen­tés időpontjától függően so­roljuk be a munkákat, hogy ezt a tevékenységünket is szervezettebbé tudjuk tenni,, rendszerbe foglalhassuk. A vállalatnál úgynevezett dur­va és finom programok ké­szülnek, a szerszám- és anyagszükséglettől függően. A jövőben minden hibát a házkezelési csoportnál, a Za- lár utcában jelentenek be a lakók szóban, vagy írásban. Itt a hibafelvevők a szemé­lyesen megjelenőket azonnal tájékoztatják arról is, hogy a bejelentett panasz orvoslása kire tartozik és mégegyeznek a bérlővel, hogy melyik na­pon keresik fel a szakembe­rek a lakást. Az északi vá­rosrészben lakóknál hétfőn­ként, a délieknél keddi na­pokon jönnek a kivizsgálok, akik felmérik az elvégzendő javítás jellegét, anyag- é« szerszámigényét. Egyúttal feljegyeznek minden olyan rendellenességet, kérést, be­jelentést is, amiről korábban a lakó elfeledkezett a ház- kezelőségen. Ezután a köz­pontban . összegzik, hogy e munkákhoz mikor kezdhet­nek hozzá, és csak ha már minden együtt van, akkor értesítik a lakót, hogy ezen és ezen a napon érkeznek. Azokat pedig, akik levél­ben jelentik be valamely be­rendezés meghibásodását, kéri az ingatlankezelő, hogy lehetőség szerint közöljék a gázkészülékek cseréjénél a T1GÁZ szakvéleményét, ha szükséges, mellékeljék a költ­ségvállalási nyilatkozatot, és azt is, hogy a hónap mely hétfőjép, illetve keddjén tud­nak otthon maradni és vár­ni a kárfelmérőket. A programozott karban­tartás révén megszűnik az eddig használatos munkafa- pos rendszer, továbbá ezután órabér helyett már teljesít­ménybérben dolgoznak a szakemberek. Korábban ugyanis semmi nem ösztö­nözte a lakásokban dolgozó szerelőt, hogy mielőbb és jó minőségű munkát végezzen. Most már a program — és saját pénztárcája — érdeké­ben igyekeznie kell, mert. ha nem készül el időben, vagy újabb reklamáció érkezik, azt már az illetőnek munka­idő után. a saját pénzén kell kijavítania. Ugyanis a prog­ramozott rendszer egyik alapja a jövőben, a pontos­ság. Ez előnyei mellett nem kis feladatot jelent a veze­tőknek, akiknek minden ed­diginél pontosabban, alapo­sabban kell megszervezniük beosztottjaik tevékenységét. . A változásokról egyébként az ingatlankezelő minden bérlőt levélben értesít majd, melyben összegzik a lakók tennivalóit. Az átszervezés mellett az ingatlankezelő vállalatnál 1 megkezdték még a múlt esz­tendőben a lakások állapo­tának általános felmérését. Felkeresnek minden bérlőt, megnézik, hogy milyen kar­bantartási munkák váltak időszerűvé, sokan ugyanis elfeledkeznek arról, hogy otthonukat nemcsak joguk, hanem kötelességük is meg­felelő állapotban megőrizni. Bizony riasztó adat, hogy a tanácsi lakások csaknem egy- harmada igen elhanyagolt a lakók nemtörődömsége miatt. Később azután természetes, hogy a vállalatnak a javí­tás, felújítás lényegesen töb­be kerül, mintha időben be­jelentették volna. (Például egy beázó tetőt először még néhány cserép cseréjével rendbe lehet hezni. Később azonban már lehet, hogy a ' vakolatot is fel kell újítani, ki kell festeni a lakást.) A tervek szerint az általános felmérés az év első felében befejeződik, de talán nem árt elgondolkodni azon, hogy már eddig 150 lakónak kel­lett felmondani különböző okok miatt, sokak'ellen in­dítottak szabálysértési eljá­rást, három esetben pedis kényszérkiköltöztetésre is sor kerül' a napokban. A februártól bevezetésre kerülő új rend nemcsak a vállalat belső munkáját egy­szerűsíti, hanem a tanácsi lakások bérlőit is sok bosz- szúságtól kíméli meg és sok­kal kevesebb idejüket veszi majd igénybe. C. P. Popovics Ferenc a vezetőség beszámolóját tartja véleményével, bár egy kis türelmetlenséget éreztettek a mostanit megelőző vitában a párttagok, mert az irány­elvekben jelzett gondok egy része már az előző kong­resszusi irányelvekben is szerepeltek.” Kitűnt továb­bá a hozzászólásokból, hogy a kollektíva jól látja az or­szágos és a helyi gondokat, s tenni kíván a megszünte­tésükért: „...a közgazdasá­gi témakörben jelentős szemléletváltozás történt, meghatározó szerepet kapott, a hatékonyabb, gazdaságo­sabb termelésre való törek­vés, ez azonban időnként, háttérbe szorít más, fontos teendőt...” „Ilyen például a felelősségre vonás kérdé­sé: elvárjuk, hogy ne csak itt, a kisebb kollektívákban kérjenek számon feladatokat, s büntessenek a hiányossá­gokért, hanem magasabb, országos szinten is, s erről adjanak, tájékoztatást a párt­tagságnak. a dolgozóknak.” „Ez a kollektíva eddig min­dig megállta a helyét, a jö­vőben is így less, ez azon­ban nem zárja ki a kollek­tív, illetve a pártellenőrzés fontosságát, pontosan a hi­bák elkerüléséért.'' Ezek a vélemények jelez­ték továbbá, hogy érett, összeforrott párttagság, kol­lektíva az alappillére a moz­galmi és a gyári életnek, a közösségi munkának. Ezt erősítette meg az a'minősí­tés is, amelyet az egri vá­rosi párt-végrehajtóbizott­ság nevélaen Schmidt Rezső első titkár tolmácsolt a tag­gyűlésen. S ezt erősítette meg az is, hogy a tagság a helyi lehetőségeket mérle­gelve, komoly megfonto­lással választotta meg a gyá­ri pártszervezet vezetőségét. Titkárnak Popovics Feren­cet. a vezetőség tagjainak pedig Kiss Vencelnét, Hajdú Jánost, Csécs Sándort, Fe- gecs Józsefet., Pelyhe Csa­bát, Káló Mártont, Novoth- ny Lászlót, Balázs Andrást. A városi pártértekezlet kül­dötteivé: Schmidt Rezsőt, Csécs Sándort, Balázs And­rást,, Adamkó Tibort, Popo- vics Ferencet, Novothny Ist- vánnét, Fegecs Józsefnét és Káló Mártont. Az összevont vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlés az Intemacionálé hangjai­val fejeződött be. (szilvás) (Fotó; Szabó Sándor) a vita — . a gyárban dol­gozó kommunisták közül Szabó Ferenc, Fenyves Oli­vér, Novothny László, De­meter Pál, Nyircsák And­rás és Pelyhe Csaba kért szót —, olyan őszinte han­gú, részletes számvetésre volt szükség, mint amilyet Popovics Ferenc, a pártve­zetőség titkára tárt a részt­vevők elé. Ebből' mindenek­előtt , kitűnt, hogy a párttag­ság egysége állandóan fej­lődött az elmúlt öt évben végzett munka során, s ez ' húzóerőként hatott a' gyár egész kollektívájára, amelyik évek óta sikeresen teljesíti politikai és gazdasági fel­adatait. A párttagság moz­gatóerejének köszönhető egyebek között, hogy igazi versenyhangulat alakult ki a gyárban, s hogy eddig vala­mennyi vállalásukat teljesí­tették; méltán lettek több­ször is a kiváló gyár cím tulajdonosai. A beszámolót követő vita — mint a tudósítás elején említettük — sok mindent jelzett. Legfőképpen azt, hogy a párttagok alaposan megismerkedtek a kongresz- szusi irányelvekkel: .. őszinte helyzetfeltárása, minden megállapítása talál­kozott a gyár dolgozóinak Káposztás rétes—nsélyitve Káposztás rétessel, linzer­rel és stiriai metélttel bő­víti termékskáláját az idén a Győri Hűtőház. Egyelőre kísérleti jelleggel, kisebb mennyiségben készítik az új mirelit tésztaféléket, ha azonban megnyerik a vevők tetszését, megkezdik nagy­üzemi gyártásukat is. A/ új termékek kiválasztásánál figyelembe vették azt a ta­pasztalatot, hogy mostaná­ban mind nagyobb az igény az olcsóbb mirelit áruk iránt. Ilyenek lesznek a ha­marosan üzletbe kerülő új tészták is. IHí© 1980. januar 31., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents