Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
* A vita folytatódik Falugyűlés Karácsoadon A terem már jóval hat óra előtt benépesült. Az idősebbek legalább fél órával hamarább érkeztek és a sokat tapasztaltak bölcsességével az utolsó sorokat foglalták el. A középkorúak már valamivel előrébb találtak helyet, a. legfiatalabbak, akik a kezdés előtt egy-két perccel érkeztek, az első sorokban ültek le. Körülbelül kétszázan voltak a .karácsondi rr\ű- velődési ház nagytermében", a falugyűlés színhelyén, s szemlátomást a háromezerötszáz helybeli minden rétegét képviselték. Talán csak az itt élő cigányság közül nem jött el senki. A termet halk beszélgetés moraja töltötte be, s egy kis feszültség vibrált a levegőben. Hogy miért? Valaki azt mondta még a vita előtt, hogy ha így együtt vannak, könnyebben kibukik a vélemény, mint képviselői vagy tanácstagi fogadónapon. Ilyenkor ott érzi maga mögött az ember a falu helyeslését, vagy bírálatát. Ha valaki kimondja a bajt,'hát a másik is meri. ★ Rajnóki Ferenc bányász- nyugdíjas és Uracs Antal nyugalmazott vasutas a hátsó sorok egyikében foglalt helyet. Ahogy mondják, a falugyűlésekre rendszerint eljönnek. — Hasznosak-e ezek az összejövetelek? — Ilyenkor sok gondról beszélünk. Tavaly én is felszólaltam a viz ügyében — felelt tíájnóki Ferenc. — Elmondtam, hogy rtyári időben nem folyik a csapból, mert locsolásra használják. Megértettük egymást, mert a tanács is azon iparkodott, hogy legyen víz, így a meleg hónapokban korlátozták a locsolást. Azért most már egészen más, mint régen volt folytatta Uracs Antal, aki már hetvenedik éve felé jár. — Gondolja el, amikor fiatalok voltunk és az itteni uradalomban cselédkedtünk, bizony rosszul bántak velünk. Azóta nagyot fordult „Nincs olyan baj. amelyen okos szóval ne lelletne segíteni,., — Hegyi Imre szól hozzá a vitához. Megkezdődtek a zárszámadások uiegyénkbea Elsőként Füzesabonyban értékelték a tavalyi munkát Várakozás a falugyűlés kezdetére. Az előtérben Uracs Antal és Rajnóki Ferenc Száméi István tanácselnök az elmúlt év munkájáról: a község eredményeiről és gondjairól számol be Uracs Tibor a közösség felelősségére figyelmeztet (Szabó Sándor felvételei) a világ. Most meghallgatnak bennünket, számot tartanak véleményünkre. . Hegyi Imre még aránylag fiatalember, a feleségével jött el, két apró gyermeküket a nagymama gondjaira bízták, j Eljáró munkások mindketten, s bár Gyöngyö-, sön dolgoznak, a - falu sorsát szívükön viselik, s azt mondták, semmiképpen sem költöznének el innen. — Vannak itt problémák, mint mindenhol, de nincs olyan baj, amelyen okos szóval ne lehetne mozdítani) — vélte Hegyi Imréné és férje, aki hozzászólásra készült. ■— Milyen gondokat akar felvetni? — A község útjainak állapotáról. elsősorban a házunkhoz közel eső Szabadság útról akarok beszélni — válaszolt Hegyi Imre. — Mi. a környéken lakók befizettünk családonként 4500 forint községfejlesztési hozzájárulást, hogy megépítsék az utat. de meg lehet nézni azt a munkát. Elkészült az'út. s rövid idő alatt tönkrement, Azt kérdezem meg, hogy nem kellett volna-® a díj kiszabása előtt az ott élők szociális helyzetét megvizsgálni, vagy a tsz nem járulhatott volna-e hozzá az útépítéshez, elvégre főleg az ő járművei teszik tönkre a burkolatot. A gyűlés valamivel a kijelölt időpont után kezdődött el. A résztvevőket Kiss Sán- dorné, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke köszöntötte, majd a tanácselnöknek adta a szót. Száméi István elmondta, hogy a község ellátottsága jónak mondható, az elmúlt esztendőben négy tantermet építettek a község iskolájához, megvalósult a gyöngyös— hevesi út egy szakaszának rekonstrukciója, ezenkívül megszervezték a második orvosi ' körzetet. Ezután elhangzottak a gondok is: az óvodát bővíteni kell, az öregek napközi otthonát a község sz.éléről beljebb kellene telepíteni, s hogy kevés a járda. Nagy szükség lenne egy tornateremre az iskola mellé, de ehhez sok pénzre volna szükség. A tervek megvalósításához többet kell az eddigieknél tenniük a falu lakóinak: el kell. érni a 300 forint egy főre eső társadalmimunka- értéket, amely a megyei 'átlag. Az előző falugyűlés eredményeiről szólva a tanács elnöke elmondta, hogy az ott elhangzott javaslatok egy része a lakosság segítségével megvalósult, más része még sajnos nem: ilyen például a rendszeres szeméthordás. A tanácselnök beszámolója után kérték a hozzászólásokat. Egy ideig néma csend .volt. Az emberek egymásra vártak. Az első felszólaló szavait egyre gyorsabb és indulatosabb hozzászólások követték: a felcsattanó taps, a kirobbanó vidámság, vagy a figyelő elnémulás percei. Legtöbben az utak állapotát és a faluban szanaszét heverő szemetet kifogásolták. Elhangzottak konkrét javaslatok is: a gyermekeknek játszótérre van szükségük, ehhez a tsz szocialista brigádjai nevében rögtön fel is ajánlották a segítséget. Többen felhívták a község vezetőinek a figyelmét a nappal égve felejtett közvilágításra: a Dózsa-telepen sokszor napokig pazarolták az áramot. Sok más gondot is elmondtak még. s nyolc óra is elmúlt, mire lezárták a vitát. A feltett kérdésekre Eperjesi. Iván. a körzet országgyűlési képviselője és a tanácselnök válaszolt: megígérték. hogy a fölvetett problémákra írásban is válaszolnak. A gvűlés szétoszlott már. / de még mindig hangosan vitázva kis csoportokat alkottak az emberek. A megjelentek közül a legfiatalabbak közé tartozik FöldA Gábor. |6 éves és Gyöngvftsön ’.szakmunkástanuló. Életében először volt falugyűlésen. — Eljön-e legközelebb? — Feltétlenül, mert na- ■ gvon izgalmasnak találtam a vitát, sok volt a hozzászóló és engem is foglalkoztató kérdéseket vetettek föl. . Sportélet például — engem leginkább ez érdekel — egyáltalán nincs a faluban, mert a sportpálya alaojait rossz helyre rakták le. Ezért nem folytatták az építkezést, s azóta az emberek széthordták az anyagot. Remélem. most valami megváltozik ... Néztük a távozókat, ahogy az úton . is vitatkoztak. A párbeszéd persze még máshol is folytatódik, hiszen a megyében falugyűlések sokaságán beszélünk életünkről, közös dolgainkról. Ha mindenütt ilyen bátran, nyíltan és felelősséggel mondják el véleményüket az emberek, mint Karácsondon, nagyon hasznosak lesznek ezek az összejövetelek. A vita tanulságait az egyik hozzászóló, Uracs Tibor, a Gyöngyös—domoszlói Állami- Gazdaság brigád vezető je vonta le búcsúzóul: — Kárácsond akkor is legyen a í miénk, ha most ott-' hon a1 kiskaput behúzzuk magunk mögött.., Gábor László Tegnap, január 39-én, megkezdődött a zárszámadások időszaka Heves megyében is. Az elkövetkezendő hetekben ötvennégy gazdaság vezetői adnak számot a tagságnak az 1979-es esztendő gazdasági eredményeiről, gondjairól, és közöseb döntenek majd az idei év terveiről. A füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet közgyűlésén mintegy 250 dolgozó és több mint 700 nyugdíjas többsége gyűlt össze kedden délelőtt a füzesabonyi filmszínház termében, ahol Sárközi József, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a mező- gazdasági nagyüzem gazdálkodásának főbb" eredményeit. Elmondta, hogy a rendkívül száraz .tavaszt követően még fele annyi búzát sem arattak, mint 1978-ban és az árpa termésátlaga sem érte el az előző éviét. Komoly segítséget jelentett viszont a gazdaság számára, hogy ebben a nehéz helyzetben minden várakozást felülmúló kukorica- és . napraforgóhozamok értek be a I földeken. Valamelyest javulFeszült figyelem az arcokon Alapítók a közgyűlésen A szavazás egyöntetű. •. (Perl Márton felvételei) Sárközi József tsz-elnök beszámolóját tartja a közgyűlés előtt tak az állattenyésztés eredményei is, hisz a fajtaváltás eredményéként megduplázódott a hízómarha-állomány és mintegy 40 ezer. literrel több tejet értékesítettek, mint korábban. Számottevően javult a költséggazdálkodás is: olcsóbban termelték nieg az árpát, a kukoricát, napraforgót és a hizómarhát is. A gazdaság termelési értéke — mint azt a szövetkezet elnöke elmondta — tíz százalékkal haladta meg az előző évit, és a nyereség csaknem 5,2 millió forint. Ennek nyomán a füzesabonyi tsz-tagok havi átlagbére első alkalommal haladta meg a négyezer forintot. Ezt követően a szövetkezet vezetősége ismertette a megjelentekkel az idei esztendő terveit. Elmondták, hogy a legnagyobb tartalékokat az állattenyésztésben látják, éppen ezért tudatosan folytatni kívánja a gazdaság a szarvasmarha-ágazatban megkezdett fejlesztést. Az év végére már az állbmány 70 százaléka Holstein keresztezésű tehén lesz, s a jövő évi jobb eredményekhez ■ hozzájárul természetesen a még 79-ben vásárolt 60 törzskönyvezett Holstein-marha is. Ily módon legalább 30 százalékkal kívánják növelni a tejtermelést, ami egyéb intézkedésekkel együtt várhatóan el-, lensúlyozza majd az új szabályozók hozta 6 millió fold ntos többletkiadásokat. Számtalan takarékossági intézkedésre is' készülnek. Egyetlen telepen koncentrálják a tehénállományt, amit eddig három, egymástól távoleső majorban helyeztek el. ezzel együtt természetesen új technológiai és munka- módszerek honosodnak meg az állattenyésztő, főleg szarvasmarhatelepeken. A tagság az elnöki beszámolót követően megvitatta az elhangzottakat, majd a vezetőségválasztásra került sor. Délután, illetve a kora esti órákban már inkább csak az eredményekről esett szó a fehér asztalok mellett — a szocialista brigádok vacsoráin, maguk szervezte összejövetelein, bár egy nehéz, de végül is sikeres esztendő ünneplésére a-vígságnak, a poharaknak, a zenének. a táncnak jutott a főszerep. 1980, január 30., szerda ) i
