Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

/

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK:

Irán

elnökválasztás

után

IRÁN LAKOSSÁGA a sah elűzése után egy évvel Abol Hasszán Baniszadr személyében megválasztotta a köztársaság első elnökét. Baniszadr fiatal, energikus ember, vallásos muzulmán, ugyanakkor modern képzettségű és gondolkodású közgazdász. Megválasztása segítheti az országot abban, hogy a korábbinál gyorsabban lábaljon ki a forradalmi változások után szinte elkerülhetetlen, többé-kevésbé kaotikus állapotokból.

Erre utalt első beszédében maga Baniszadr is, aki nem véletlenül szólt nagy hangsúllyal az inflációról, a munkanélküliségről, az iráni közegben oly fontos bazárok problematikájáról, az egész helyzet jellegéből adódó gazdasági gondokról.

A téma gyors és őszinte felvetése felelősségérzetről tanúskodik, ami egyértelműen pozitív jelenség. Kevésbé örvendetes azonban az államfő megválasztását követő néhány megnyilatkozás, amelyek jól érzékeltetik a helyzet bonyolultságát, a bel- és külpolitikai erővonalak kuszaságát, de az elnök személyének esetleges ellentmoVidásait is. Baniszadr az iráni nép szenvedéseiért megfelelő súllyal tette felelőssé az Egyesült Államokat, elutasította az Egyiptommal és Szaúd-Arábiával kötendő paktumra csábító szirénhangokat, ugyanakkor viszont első beszédei és interjúi nem voltak mentesek (főleg Afganisztánnal kapcsolatban) a szov jeteilen es kirohanásoktól sem.

BÁR AZ IRÁNI TÖRTÉNELEM első megválasztott államfője a leadott 14 millió szavazat több mint hetvenöt százalékát megkapta, új, magas funkciója a korábbinál is láthatóbbá tehet bizonyos belpolitikai törésvonalakat. Ennek már az első órákban két — bizonyos külpolitikai kihatásokat sem nélkülöző — belpolitikai jele volt:

1. Baniszadr a Le Monde-nak adott, tehát széles nyugati tömegekhez (és politikusokhoz) eljutó interjújában élesen bírálta a rádió és televízió vonatkozásában gyakorolt ,.botrányos cenzúrát”. Nyílt titok, hogy ez a két kulcsintézmény változatlanul annak a Ghotbzadehnek az irányítása alatt áll, akinek — a túszügyben tanúsított különvéleménye miatt — Baniszadr kénytelen volt átengedni a külügyminiszteri széket...

2. Bár a megválasztott elnök hangsúlyozta, hogy a túszügy megoldása elsősorban Washington magatartásán múlik, kijelentette: „nem ért egyet mindennel, amit a követséget megszállva tartó diákok tesznek”, és hozzátette: „nem lenne jó, ha hatalmuk független lenne a kormánytól”. . '

TERMÉSZETES, hogy az új elnök a központi hatalom megszilárdítását ’ szorgalmazza, ez valóban a konszolidáció egyik feltétele. De legalább ilyen természetes, hogy a hatalmi struktúra kiépítése többféle személyi, sőt politikai előjellel történhet.

Harmat Endre

Ezermiüiárd dol!á

ar

fegyverekre

WASHINGTON

A'Carter-kormány az állítólagos „szovjet fenyegetés” címén készül a következő öt évben ezermilliárd dollárt költeni fegyverekre. Harold Brown hadügyminiszter és David Jones, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kedden terjesztette a törvényhozás elé a Pentagon évi jelentését a fegyveres erők helyzetéről, terveiről. A korábban viszonylag mérsékeltnek tartott Brown ezúttal maradéktalanul átvette a Fehér Ház harcias hangvételét. Nézete szerint az Egyesült Államokat soha nem fenyegette olyan katonai veszély a világban, mint ma.

Brown azt mondotta, hogy „fordulópontnak” kell bekövetkeznie az amerikai fegyverkezésben, nehogy a Szovjetunió amely (mint mondotta) fölényre tett szert Európában a hagyományos fegyverek vonatkozásában, fölényre jusson a nukleáris fegyverek tekintetében is.

Taraki gyilkosa! — kipefilyföi . .- .. _

Babrak Kannal egy hónap alatt bizalmat teremtett

Stabilizálták a legfontosabb cikkek árát, biztosították a hívő mohamedán tömegeket vallásuk gyakorlásának teljes szabadságáról, a szakemberek és politikusok legjobb elemeivel felfrissítették az államgépezetet és újjászervezték a pártot Afganisztánban, alig több mint' egy hónappal az Amin-csoport megdöntése után. Létrejött a polgári élet teljes konszolidációja és nagy lépésekkel haladnak a biztonsági helyzet megszilárdítása felé is.

Babrak Karmai kormányzatának egy hónap elég volt ahhoz, hogy bizalmat keltsen a lakosság elsöprő többségében.

Á Karmal-rendszer egyik első cselekedete a feltétel nélküli közkegyelem volt, amellyel tizenötezer ember

élhetett.

Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt a zömében mohamedán orienációjú lakossággal békés - együttműködést keres, s mindent megtett, hogy a saját sorainak rendezése közben az

Giscard hazautazott Indiából

Giscard d’Esiaing francia elnök befejezve (árnyalásait hazautazott Üj-Dclhiböl. A képen vendéglátói búcsúztatják az indiai repülőtéren.

(Népújság telefotó — .AP—MTI—IÍS)

A diszkrimináció hátterében

Gazdasági bumeráng

'A nemzetközi politikában az elmúlt hetekben megszaporodtak a viharfelhők. Az amerikai középhatótávolságú rakéták nyugat-európai elhelyezéséről szóló NATO-dÖn- tés, a-SALT—II. szerződés amerikai megtorpedózási kísérletei, az iráni túszügy és az ezzel összefüggő amerikai katonai tervek, az Irán elleni gazdasági bojkott, s végül az afganisztáni események körül mesterségesen szított hidegháborús hangulat — mind-mind sötét folt a politika égboltján.

A politika és a gazdaság szoros oksági összefüggése alapján ezek az események nem maradnak hatástalanok a világgazdáság fejlődésére sem. Az Egyesült Államok reakciós körei az olajprob- lémák túlértékelésével, a politikai fejlemények ürügyén nemcsak gazdasági szankciókat helyeztek kilátásba, hohem felvetették azt a gondolatot is, hogy az olajállamokat — legalábbis azokat, amelyek nem tetszenek az amerikai politikusoknak — katonai felügyelet alá vonják. A hivatkozási alap az, hogy az olaj nem egyszerű termék, hanem stratégiai anyag, amellyel „nemzetkö1950. január 30., szerda

zileg” kell gazdálkodni. Igen ám, de az USA éppen a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva nem termeli ki olaj- kincseinek jelentős részét, s az importot helyezi előtérbe, amely ilyen gondok forrásává vált. Ráadásul emögött az is meghúzódik, hogy az amerikai- olajmonopóliumok a behozott olajon többet keresnek, mint á hazai kitermelés során. A zsarolás másik formája az az amerikai felszólítás, hogy az olajtermelők fejlett tőkés országokban elhelyezett tőkéit államosítsák, legalábbis fagyasszák be, ezzel torolva meg az olajár emelését.

Az aggasztó jelenségek, másik vetülete, hogy az amerikai kormány, élén Carter elnökkel, aki újraválasztásához politikai tőkét kíván kovácsolni, az afganisztáni fejleményekért vadul támadja a Szovjetuniót. Mégpedig a hidegháború szinte valamennyi eszközét felújítva, a gazdasági megtorlás fegyverét akarja alkalmazni a Szovjetunió ellen, s erre kívánja rávenni nyugat-európai szövetségeseit is. Ilyen lépések: a gabonaszállítások befagyasztása, a különböző kereskedelmi megállapodások felülvizsgálása és részleges betiltása, a légiforgalom korlátozása stb. Ezekben a jelenlegi intézkedésekben nem sok új vonás van, az 50-es években hasonló módszerekkel szép számban találkozhattunk. Ezek az eszközök azonban már akkor is kudarcot vallottak és gyor- sítóiag hatottak a szocialista országok együttműködésének elmélyítésére.

©

Ráadásul ebben az évben a helyzet amúgy sem kedvező az USA számára, így a megtorló intézkedések bumerángként ütnek vissza az Egyesült Államokra. Ennek okai:

— az amerikai gazdaság súlya a nemzetközi gazdaságban összehasonlíthatatlanul kisebb, mint 30 évvel ezelőtt, amikor az anyagi és pénzügyi függés erős lánca kényszerítette az USA szövetségeseit az ilyen politika követésére;

— a tőkés világgazdaság az 50-es években az újjáépítési konjunktúra nagy lendületében volt, a piacbővítés széles lehetőségeivel, ma azonban még nem heverte ki az 1974—75. évi világgazdasági válság következményeit, a strukturális átrendeződés korszakában tart és a piacszerzés létkérdés az egymással versengő tőkés országoknak ;

— a KGST-tagállamok szerepe jelentéktelen volt az 50-es években, jelenleg viszont a világgazdaság több szektorában is számottevő a szocialista országok jelenléte;

— a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében ma már olyan együttműködési formák alakultak ki a szocialista éa tőkés országok

között, amelyek a kölcsönös érdekeltségen és előnyökön nyugodva az egyes, igen jelentős és befolyásos vállalkozók (például a búzatermelők) számára létkérdést jelentenek;

— világosan kell látni azt is, hogy a KGST-országok jelenleg a világgazdaság legkülönbözőbb szektoraiban szükség esetén függetleníteni tudják magokat a tőkés országok szállításaitól, bár nem kétséges, hogy ez a nemzetközi munkamegosztásból eredő előnyök mérsékeltebb kiaknázását hozza magával mindkét régió számára.

Nem kétséges tehát, hogy a gazdasági fenyegetés eszközével az USA nem érhet el sikert. Ellenkezőleg, még azokat a nemzetközi együttműködési programokat is visszavétheti, amelyek az energetikában, a környezetvédelemben, a tudományos és műszaki tapasztalatcserében kontinensnyi gondok megoldását jelenthetnék a jövőben. Mindenki tudja, hogy a gazdasági kapcsolatokat lerombolni könnyebb, mint kiépíteni. Tapasztaltuk, hogy az ötvenes évek embargó-politikáját követően csak a hetvenes évekre lehetett lépésről lépésre normalizálni a kereskedelmi kapcsolatokat. Világosan leszögezhető az is, hogy a katonapolitikai megfontolások, a diszkriminációs lépések a konfliktusok veszélyét növelik; az i«azi biztonságot, csak a kapcsolatok fejlődése, a békés egymás mellett élés elvének következetes érvényesítése jelentheti.

W. L .

egykori két szárny, a „Khalk” (nép) és a „Par- csam” (zászló) forradalmárai a megpróbáltatások után egységben forrjanak össze.

A politikusokkal folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy az elmúlt politikai korszak súlyos történelmi kérdésedre máris keresik a választ. Időközben azonban a közvélemény elé tárják Taraki elnök halálának körülményeit. A kabuli televízióban az elnöki palotaőrség volt parancsnoka, Dzsandad őrnagy után az eltelt napokban nyilvánosan hallgatták ki Ikbal főhadnagyot, a palotaőrség felderítőtisztjét,

majd — legutóbb — Vudut főhadnagyot, az őrség híradóstisztjét. A tisztek letartóztatásban vannak és bíró-* ság elé kerülnek.

Az elhangzott vallomásuk-,, ból' — bár mindegyikük ügyi beszél, mintha maga ártat-< lan lenne Taraki megölésé ben — az a kép bontakozik: ki, hogy tavaly októberben Amin utasította Jakub vezérkari főnököt a merénylet re, Jakub pedig továbbadta^ a parancsot. „PártvezetŐségi”! határozatra hivatkozva, a4 volt vezérkari főnök Dzsan dad őrnagyot bízta meg gyilkossággal, majd Dzsan dad három katonatisztet szó-*» lított fel arra, hogy mesöl-é jék a párt és a kormány ve-* zetőjét. A három tiszt a» említett Ikbal, Vudut, és a» nyilvánosan még ki nenn hallgatott Ruzi főhadnagy.

Vancc nyilatkozata *

Amerika kész

együttműködni az irániakkal

Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok „kész együttműködni az iráni vezetőkkel a két ország között keletkezett válság megoldása érdekében”. Az amerikai külügyminiszter hozzáfűzte „nem jósolhatja meg” vajon az új iráni elnök, Abolhassaa.n Baniszadr milyen álláspontot foglal majd el a Teheránban fogva tartott 50 amerikai túsz ügyében.

Az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozátában Vance _ meg magyarázta, miért van szükség a>» ..együttműködésre”: „reméljük, Irán véget vet a válságnak, hogy szembenézhessen az őt fenyegető súlyosi veszélyekkel és problémákkal” — mondta.

Vance hangoztatta, hogy Irán helyzetét, „súlyosbító — ták” ajz afganisztáni események, s azt állította, hogy az Egyesült Államok „szilárdan támogatja Irán és a térség többi államának függetlenségét” amelyet szerinte a Szovjetunió „fenyeget”

Szovjet-szíriai közlemény

Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter január

27—29. között tett szíriai látogatásáról Damaszkuszban közös közleményt adtak ki. A dokumentum megállapítja, hogy a tárgyaló felek leszögezték: határozottan elutasítják a Camp David-i alkut és az aktív washingtoni támogatással létrejött egyiptomi—izraeli különszerződést. Elítélték az imperialisták, mindenekelőtt az amerikai imperialisták kísérletét, hogy megtorpedózzák az enyhülést, csapást» mérjenek a nemzeti felsza* badító mozgalmakra.

A közlemény szerint rend-r kívül fontos, hogy az, arat»: országok és népek akcióegv-* ségben lépjenek fel a közel- keleti ügyekben tapasztalható mindenfajta kapitulációt ellen, és azért, hogy elérjék: a térség igazságos és tartó» békéjét. A felek kijelentették^ hogy együttesen küzdenek azi igazságos és átfogó közéig keleti rendezés eléréséért.

Hiánycs iszlám konferencia

Islamabádban kedden befejeződött az iszlám országok első rendkívüli külügyminiszteri értekezlete, amelyen 36 ország képviseltette magát Nem vett részt a kétnapos konferencián Szíria, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és Afganisztán. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet csak alacsony szintű delegációval képviseltette magát.

A konferencián mindvégig megnyilvánult az a törekvés, hogy felülkerekedjenek az Egyesült Államokkal szövetséges és annak propagandáját visszhangozó arab országok — főként Szaúd- Arábia — Afganisztánnal kapcsolatos nézetei.

Sí