Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
Tudományos ülésszak Gödöllőn Irányítás és munkaszervezés a mezőgazdaságban VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI, évfolyam, 24. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. január 30., szerda Az öröm határai A blakomból népes csoportosulásra lettem figyelmes a minap. Nők és férfiak — főleg fiatalabbak — álldogáltak, topogtak a szemközt nemrég átadott új ház előtt. Többen párosával — láthatóan: férjek a feleségükkel — várakoztak izgatottan, türelmetlenül. Egyikük- másikuk apró gyermekének kezét is szorongatta. Véltem mindjárt, hogy csakis a leendő lakástu'laj*- donosok .lehetnek. S rövid idő múltán kiderült, hogy a sejtésem nem csalt. Kis idő elteltével ugyanis már senki sem volt odakinn. Megtelt viszont az épület, a tükörtiszta üvegtáblák mögött egymás után jelentek meg a boldog arcok. Némelyik ablakot ki is tárták és sorra nyiladoztak az erkélyajtók. Kivirult tekintetek ismerkedtek nemcsak az • új otthonokkal, hanem az utcával, a környékkel is, ahová majd költöznek. Belehunyorogtak a vakító télbe, a havon szikrázó napsugarakba, mohón próbálták szemeikkel befogadni mindazt, ami övék a lakásokon túl is. Hittem, tudom, hogy nagyobb boldogságot aligha szerezhettek volna nekik mással ezen a napon - •• Aztán, amikor a. ház és a környéke megint elnéptelenedett, megcsöndesedett, önkéntelenül is eszembe jutott valami. Vajon határtalan-e ezeknek az embereknek az öröme? Meddig tarthat ez áz érzés bennük? Meddig lesz igazán övék, amit ezen a télen kaptak? A lakás, a lépcsőház. az épület, az utca, meg a környék. Meddig táplálja mindez bennük azt az óriási kedvet, amit nem perceken, hanem órákon át — akarva-akaratlianul — még az idegennek is kimutattak? Egy életen át, hosszú évekig, néhány esztendeig, pár hónapig vagy csupán hetekig? A beköltözésig? Mert már a költözéskor mindenféle figyelem, féltés nélkül leverik a lépcsőházak falát a bútorokkal, napok múlva egy nyitva felejtett csappal eláztatják a vadonatúj lakást, sőt a szomszédét, a szomszédokét is? Az ablakot, erkélyajtót csupán szellőztetésre használják majd idővel, vagy arra, hogy összeporolják onnan a gonddal vakolt, festett homlokzatot, s mindenféle limlomot dobáljanak kifelé az utcára? S talán már az első tavasz- szal, nyáron elfelejtik, hogy legalább az épület elejét maguk is üde pázsittá. gondozott parkká változtathatnák a település díszére, a kezük nyomán virágok is nyílhatnának? Mivel, hogy bizony, sokfelé tapasztaltam már ilyent. M erjem-e hinni azt is, hogy a sok rossz emlék előbb vagy utóbb a múlté lesz...? Gyón! Gyula Mozgósítsanak a jobb, a hatékonyabb munkára Ülést tartott Egerben a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Heves megye gazdaságának múlt évi eredményeit, a szakszervezetek termelést segítő tapasztalatait értékelte kedden délelőtt Egerben, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Az ülésen részt vett Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Ambrus József, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Maróti Sándor, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese és Mlinkó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára is. i Gubán Dezső elnöki megnyitója után dr. Jenes Pál, az SZMT titkára tett szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Elmondta, hogy 1979-ben megyénk iparában a legjobb eredményeket a szénbányászat, az energetikai. valamint a gépipar érte el. A könnyűipari üzemeknek azonban nem sikerült teljesíteniük tervcélkitűzéseiket. Eredményesen dolgozott az építőipar, teljesült a lakás- építési program és jó ütemben halad az egri kórház építése is. Heves megye mezőgazdaságát is sújtotta a tavalyi kedvezőtlen időjárás, ami különösen a kalászos gabonafélékben és a borsóban okozott jelentős terméskieséseket. A közös gazdaságok azonban igyekeztek a különböző intézkedésekkel mérsékelni ezeket. Az üzemek, a vállalatok 1979-ben növelték exportkötelezettségeiket, különösen a Finomszerelvény - gyár. az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, valamint a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Javult a munka szervezettsége, csökkentek a 'túlórák, főleg a gépipari és az élelmiszeripari vállalatoknál. Termékszerkezetváltással 41- ről 36 százalékra csökkentették- az anyagfelhasználást az Izzó gyöngyösi' gyárában, és jelentős sikereket értek el az alkatrészgyártásban a Mátraalji Szénbányák Vállalat Thorez Bányaüzemében. A továbbiakban az SZMT titkára az idei feladatokról szólt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezetek legyenek cselekvő részesei ezek megvalósításának. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága 1979. szeptember 18-i határozata alapján működjenek' továbbra is közre a munkaerő-gazdálkodás javításában. Segítsék a párt XII. kongresszuséra és a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyt. A szakszervezetek következetesen szerezzenek érvényt az MSZMP Központi Bizottsága határozatainak, és támogassák áz ésszerű kockázatot vállaló gazdasági vezetőket. Nyerjék meg a szocialista brigádokat a versenyképes, a jobb minőségű termékek előállítására. A szóbeli kiegészítést követő vitában felszólalt Kovács Gyuláné, a KPVDSZ Heves megyei titkára, aki a szakszervezetek felelősségét hangsúlyozta , a fogyasztói érdekvédelemben. Rámutatott az újítómozgalom kiszéMoszkvában . kedden ünnepélyes keretek között írta alá Veress Péter, hazánk külkereskedelmi minisztere és Nyikolaj Patolicsev a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az Í980. évi magyar—szovjet árucsere- forgalmi jegyzőkönyvet. Az idei árucsere-forgalom értéke meghaladja az ötmil- liárd rubelt, s ez a tavalyi éy forgalmához képest mintegy ötszázalékos növekedést jelent. A Szovjetunió legnagyobb, kereskedelmi partnerünk: a Szovjetunióból szerezzük be például a magyar . népgazdaságban felhasznált kőolai 76 százalékát, a fűrészáru 65 százalékát, a földgáz 27 százalékát és a villamos energia 23 százalékát. Az idei jegyzőkönyv kidolgozása során elsősorban a két ország 1980. évi népgazdasági feladatait vették figyelembe. Dr. Jenes Pál, az SZMT titkára szóbeli kiegészítését tartja lesítésének fontosságára a kereskedelemben. Szabó Béla, az ÉDOSZ Heves megyei titkára arról beszélt, miként csökkenthetik az élelmiszer- ipari termékek minőségi kifogásait. Potornai József, a Csányi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára az ésszerű, . a műszakilag megalapozott anyag- és energiatakarékosság lehetőségeiről szólt. Visontay József né, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát kereskedelmi igazgatója a szakmailag hozzáértő, a jó munkát végző emberek megbecsülését szorgalmazta. Felszólalt Gól László, a SZOT főtitkárhelyettese is. Rámutatott, hogy az idei terv megvalósítása a fegyelem, a szervezettség, a munka minősége további javítását feltételezi. A magyar mezőgazdaság 1500 termelőszövetkezeti és állami gazdasági vállalata mintegy 800 000 emberrel, hatalmas földterülettel és eszközállománnyal oldja meg termelési és társadalmi feladatait. Az egyes vállalatok között rendkívül jelentősek a termelési, méretbeli különbségek, irányításukban azonban az azonos alapelveket, közös gondokat és fejlesztési teendőket kel.1 a leglényegesebbnek tekinteni. Ebből a szempontból , közelítették meg az időszerű témát a Gödöllőd Agrártudományi Egyetemen kedden kezdődött tudományos ülésszak előadói, s a vitában részt vevő szakemberek. A gödöllői mezőgaadasági tudományos napok idei rendezvényének témaköre: a mezőgazdasági vállalati irányítás szervezése és fejlesztése. E problémakör kutatásával az egyetem kiemelten foglalkozik, de gazdag tapasztalatai vannak más mezőgazdasági kutatóintézeteknek és üzemeknek is. A tudományos ülésszak első napján Tóth Mihály • tanszékvezető egyétemi tanár tartott bevezető előadást, építve a hazad és ■ külföldi kutatóknak e témakörben elért eredményeire. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtizedben a v áll álatok mezőga zdasági termelésének szerkezete jelentősen egyszerűsödött és óriási műszaki fejlődésen mentek keresztül. Az irányítás szérvezetét és működését azonban alapvetően befolyásolja, hogy e vállalatok többsége sokter- mékes termelést folytat és a különöző ágazatok eszközei, termelési technológiái is igen különböző műszaki színvonalúak. Ez a tény néhány irányítási alapelv következetes érvényesítését sürgeti. Egyebek között azt, hogy — tekintettel a szűkös fejlesztési lehetőségekre is — egy-egy ágazat technológiáját kel' műszakilag szinkronba hozni, mert ez jelentősen javíthatja a hatékonyságot. Változatlanul nehezíti az irányítást a termelés elhelyezkedése, szétszórtsága és tagoltsága. Mindezek mellett a legfontosabbak az. adott vállalat személyi lehetőségei. A tapasztalatok szerint a legsikeresebb vállalati vezetők többek között — vagy éppen elsősorban — azzal érnek, el jó eredményt, hogy a munkatársakat biztos kézzel választják ki, megteremtve•• száynukra a szakmai sikerélmény és az elismerés feltételeit. A 80-as esztendők fejlesztési teendőiről, a mezőgazdasági vállalatok irányításának alapelveiről az előadó hangoztatta: szükséges az irányított földrendezés, amelyet követően lényegesen ja-, vítható lese a termelés területi elhelyezése, koncentrációja. Általános gyakorlattá kell tenni a fejlesztés vállalatközi rendszerét, hogy a gyorsan változó igényeknek megfelelően elegendő legyen a iszellemi és az anyagi kapacitás. A növekvő termelési feladatokhoz a jelenleginél nagyobb számú, jól képzett irányító szakemberre lesz szükség, sőt újrakép- 7ési követelményt kell támasztani velük szembén. Eddig a mezőgazdasági vállalatok fejlődésében az volt a jellemző, hogy az irányítás szervezeti keretei erősödtek és azt követte a ter- I melésszervezés fejlődése. A logika az* diktálja, hogy a termelésszervezés mindenkori dinamikájára épüljön az irányítás egyéb elemeinek korszerűsítése. Megkezdődlek a magyar-laoszi gazdasági tárgyalások Plenáris illéssel kedden a Parlamentben megkezdődött a Magyar—Laoszi Gazdasági ,és Műszaki—Tudományos Együttműködési Bizottság 3. ülésszaka. A két delegációt Borbandi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, illetve Sanan Sbuthichak laoszi közlekedési, szállítási és közmunkaügyi miniszter, a bizottság társelnökei vezetik. Borbándi János megnyitó beszédében utalt arra, hogy a két ország kapcsolatai a laoszi forradalom győzelme után mélyültek el. A mostani plenáris ülésen mindkét delegációvezető rámutatott, hogy magyar—laoszi gazdasági kapcsolatok a proletár internacionalizmus, a kölcsönös előnyök elveire épülnek. Az ülésszakon megvitatják az 1980—1985 közötti évekre a gazdasági együttműködés lehetőségeit és a technikai-műszaki kapcsolatok időszerű kérdéseit. Hazafelé a fal Országszerte megkezdődtek a falugyűlések. Szőkébb hazánkban elsőként Karácsondon hír, fák össze a község lakóit, hogy a közösség gondjait, terveit megvitassák. Munkatársaink részt vettek ezen a gyűlésen, s lapunk 3. oldalán számolnak be tapasztalataikról. (Fotó; Szabó Sándor} I iimcserenk ü üizoüiet&irsíciifcsB ,(Fotó: Szántó György)
