Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

! * i j 4 4 4 4 i 4 I 4 4 4 4 t : I 4 4 I 4 j 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Válasz" ANDREJ GROMIKO Damaszkuszban tárgyal. A Szovjetunió külügyminiszterét olyan időpontban fo­gadlak megkülönböztetett tisztelettel egy muzulmán ország fővárosában, amikor ' Washingtonból koncent­rált erőfeszítések történnek valamiféle szovjet „isz- lámellenesség'’ elhitetésére. A rágalmazók ugyan most elsősorban Afganisztánra hivatkoznak, de a pró­bálkozás gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza. Brzezinski, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója már régebben külön munkacsoportot ho­zott létre annak tanulmányozására: „hogyan lehetne az Egyesült Államok javára kihasználni a mohamme- dán világban tapasztalható sajátos vallási reneszán­szot”. Most pontosan ez történik, méghozzá az igazság­ra és a nemzetközi normákra fittyet hányó módon Washingtont nem zavarják olyan ..csekélységek”, hogy Afganisztánban éppen a megbuktatott Amin- rezsim folytatott vallásellenes hadjáratot, és hogy a j ilegi vezetés első intézkedése a teljes vallássza­badság deklarálása volt. A Pakisztánban Ziaul Hak tábornok által bevezetett „iszlamizálás” az amerikai fővárosban ellenséges hangokat — és gesztusokat — váltott ki annak idején, most azonban — miután vélt vagy valóságos geopolitikai érdekei úgy kívánták — hirtelen az Egyesült Államok vált a „pakisztáni isz­lám köztársaság legfőbb védelmezőjévé”. A sor hosz- szan folytatható. Közismert, mi volt — és maradt — Washington magatartása az iráni iszlám forradalom­mal szemben. ,,A LEGUTÓBBI IDŐBEN azonban — mondotta Gromiko Damaszkuszban — az Egyesült Államokban már a Teheránban fogva tartott túszokról is megfe­ledkeztek, olyannyira szeretnék elvonni az irániak figyelmét az amerikai fenyegetésekről.” Maga a látogatás és a damaszkuszi vezetés állás­pontja jól érzékelteti azt a tény, hogy az óceán túl­partján alighanem lebecsülik a mohámmedán orszá­gok vezetőinek és népeinek ítélőképességét vagy egy­szerűen: memóriáját. Az a hatalom, amely a végső­kig támogatta és állig felfegyverezte a gyűlölt sahot, amely a legfőbb felelősséget viseli, a tágas muzulmán térség problémáinak veszélyes rendezetlenségéért, most — képletesen szólva — humuszt ölt és Mekka felé fordul. VALLÁSI ÉRZELMEKET a történelem során már sokan próbáltak politikai célok szolgálatába állítani. Olyan módszer ez, amelynek cinizmusánál csak ve­szélyessége nagyobb. Harmat Endre Gromiko - A^ppd találkozó Damaszkuszban '"*■>> Javul Tito állapota BELGRAD Tito köztársasági elnök egészségi állapota folyama­tosan javul. A hét végén a ljubjanai klinikai központ­ban fogadta Lazar Kolisevsz- kit, az államelnökség alelnö- két és Sztevan Doronszkit, a JKSZ KB Elnökség ügy­vezető elnökét, majd pedig Nikola Ljubicsics nemzetvé­delmi minisztert, akik tájé­koztatták az ország legfonto­sabb bel- és küípoiitikai kér­déseiről. Az elnök vasárnap, egy héttel bal lábának amputá­lását követően, elhagyhatta a klinika intenzív osztályát, s gyógykezelése a szív- és érbetegségek osztályán foly­tatódik. i Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere hétfőn Damasz­kuszban találkozott Hafez Asszaddal, az Arab Újjászü­letés Szocialista Pártja (BATHj főtitkárával, a Szí­riái Arab Köztársaság elnö­kével. Gromiko átadta Leo- nyid Brezsnyev baráti üd­vözletét és jókívánságait. Gromiko és Asszad a Szov­jetuniót és Szíriát kölcsönö­sen érdeklő kérdések széles köréről folytatott eszmecse­rét. Nagv figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzetnek. A felek megállapították, hogy teljes közöttük a nézetazo­nosság azoknak a veszélyes cselekményeknek az elítélé­sében. amelyeket a Catnp David-i összesküvés résztve­vői fejtenek ki és amelvek arra irányulnak, hogy állan­dósítsák az arab területek iz­raeli megszállását, megaka­dályozzák a palesztin nép Chandra „esete" Londonnal A Béke-világ tanács hétfőn Helsinkiben „A brit kor­mány hidegháborúja” „Tá­madás Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke el­len” címmel az alábbi nyi­latkozatot hozta nyilvános­ságra: Január 24-ón este a brit hatóságok a londoni re­pülőtéren tizennégy órára őrizetbe vették a brit fővá­rosba érkezett Romesh Chandrát, majd — miután minden kapcsolatteremtést, lehetetlenné tettek számára — a BVT elnökét kiutasítot­ták Nagy-Britanniából. A BVT 135 ország nemzeti bé­kevédelmi szervezete nevé­ben határozottan tiltakozik amiatt, hogy egy kiemelkedő nemzetközi személyiség ellen ilyen „hidegháborús” eszkö­zöket alkalmazzanak. A „veres vasárnap" 8. évfordulóján nagyszabású tüntetés volt Birminghamben, a felvonulók a brit csapatok kivonulá­sát követelték Rv/ak -írnrsváehöl. £ Az iráni elnökválasztás győz­tese, Abolhasszan Baniszadr megtartotta első sajtóérte­kezletét Teheránban. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) törvényes jogainak érvénye- népek igazságon sítését. Andrej Gromiko megerősí­tette, hogy a Szovjetunió vál­tozatlanul támogatja az arab harcát at külöiiutas alkudozások és a*| izraeli agresszió ellen, tényleges, igazságos közel-i keleti békéért. Ä hegyek országsa, Afganisztán Egyetlen kép sem teljes háttér nélkül. Aminek ma a világ tanúja, az afganisz­táni eseménysor, ugyancsak hátterével együtt egész. Az imperialista fenyegetés elle­ni segítségért — amelyben katonai segítségnyújtás is benne foglaltatott — a Szovjetunióhoz forduló or­szág helyzete és történeté­nek néhány vonása könnyeb- bé teszi az előtérben álló, a napi jelentésekből kibonta- i* kozó események teljesebb f megértését. ii U A holnap ígérete Afganisztán területe 655 000 négyzetkilométer: több mint hatszorosa hazánkénak, la­kosainak száma több mint 17 millió. A tarka nemzeti­ségi megoszlású országban 58 százalék afgán. 20 száza­lék tadzsik, 9 százaiéi? üz- bég. 2 száz.alék türkmén, él, néhánv százalék az arabok, h izarák. kirgizek, beludzsok, P'-rzsák aránya. A lakosság 9'i százaléka mohamedán, a többség szunriita. (Szemben Iránnal, ahol a síiták van- n <k többségben). Vannak még hívei a hinduizmusnak é- kis számú zsidó és szikh villású afgán is van. A felnőtt lakosságból csak 10 s'ázaiék tud írni és olvasni, nemrég még az öt-tizennégv éves gverekeknek is csak 8 százaléka járt iskolába. A nemzeti jövedelem 80 száza­lékát a mezőgazdaság adja, itt is az állattenyésztésé a fő szerep; a karakülbárány \ bőre és gyapja a legfőbb ex­£1 iipníiicnn ^ jy tuf] I860, január 29., kedd portcikk. Az elmúlt években, a földreform után segítettek a gabonatermelő paraszto­kon; öntözőművek épültek és megkezdődött a műtrá­gya-ellátás. (Egy : lényeges adat: a nomád életmódot folytatók száma még ma is mintegy 2 millió az ország­ban.). Az ipar és bányászat a nemzeti jövedelemnek 10 százalékát adja csak — egyébként a föld mélye re­zet, vasércet, szenet, földgázt s talán kőolajat rejt. A holnap ígérete ezek ki­aknázása. Harc a függetlenségért Hegyek országa Afganisz­tán — a terület csaknem 80 százaléka hegy; a legmaga­sabb csúcsok 6—7 ezer mé­teresek Évezredek óta él­nek hegyoldalban, völgyben a jórészt pastu meg dari nyelvet beszélő pásztorok; az első az afgán lakosság anyanyelve, a második a perzsa nyelv afgánná lett változata. Az egymásra hulló századok során a hatalmas területeket ellenőrző szoro­sokban, legtöbbször csak nyáron járható hágók kes­keny útjain a legkülönbö­zőbb hódítók, hadseregek katonái váltották egymást. Perzsák, majd Nagy Sándor seregei, arabok, a bokhárai emírek. Dzsingisz kán tatár­jai uralkodtak itt és csak alig több mint két évszáza­da alakulhatott meg az első önállá afgán állam. S ahogy megalakult, mindjárt meg kellett küzdenie a különböző szomszédokkal, akik a terü­letére vágyakoztak. Harcol­tak mindenekelőtt a szikhek­kel, majd nem is egyszer az angolokkal. — az éppen elő­retörő brit világbirodalommal vívott harcokban a# Afgán Királyság 1880-ban úgy szen­vedett vereséget, hogy éppen csak látszólagos független­sége maradt meg — tulaj­donképpen afféle félgyarmat volt az Indiai Császárság északi pereméit Négy évti­zed függetlenségi harcai kö­vetkeztek ezután, s a tarto­mányok, törzsek legjobbjai által megvívott küzdelem 1919 februárjában azért is vezethetett győzelemre, mert az egyik nagy szomszéd igen jelentős diplomáciai és po­litikai támogatást adott hoz­zá. Ez a támogató, a fiatal szovjet állam az új, függet­len afgán állammal két esz­tendő múlva kötött először barátsági, majd 1926-ban semlegességi és megnemtá­madási szerződést. A fordulat Századunk huszas éveiben gyakran szerepelt a világ­sajtóban Afganisztán újító szándékú uralkodója, Ama- nullah khán, aki jó néhány gazdasági és műszaki egyez­ményt is írt alá a Szovjet­unióval. A múlt persze rendkívüli teher volt az el­maradott szegény ország éle­tén. Amanullah idején csak­úgy, mint később, Mohamed Zahir sah éveiben. 1973-ban lett köztársasággá Afganisz­tán: a király nagybátja, Mohammed Daud lett az első elnök. Ezt a fordulatot a hadsereg haladó tisztjei irá­nyították. (a hadsereg tiszt­jeinek egy részét már jóval előbb szovjet akadémiákon képeztette Afganisztán). Da­ud köztársasága viszonylag ha­mar a nagybirtokosok, az arisztokrácia védelmezőjévé vált, s újra csak a hadsereg haladó erői — de ezúttal már a hosszabb ideje illega­litásban küzdő Népi Demok­ratikus Párt vezetésével — szálltak síkra a ilgozó em­berek, pásztorok, parasztok és munkások érdekeiért. 1978 áprilisában a fegyveres erők Forradalmi Tanácsa vette át a hatalmat; az országból Af­ganisztáni Demokratikus Köztársaság lett és élére a párt elnökét, Nur Muham- med Tarakit állították. Az ország hamarosan — 1978 de­cemberében — új barátsági szerződést kötött a Szovjet­unióval. Stratégiai támaszpont? Az 1978 áprilisa óta eltelt időben a hatalmukból kibil­lentett tegnapi urak, nagy- birtokosok, arisztokraták külföldi támogatással az af­ganisztáni népi hatalom megdöntésére szervezked­tek. Fegyveres csoportokat alakítottak amerikai és kínai támogatással a szomszédos országokban. Épp a minfip írta meg a Neue Zürcher Zeitung, hogy az intervenció részletes tervét is kidolgoz­ták. Ennek a súlyos külföldi fenyegetésnek az elhárításá­ra kért katonai segítséget szövetségesétől, a Szovjet­uniótól Afganisztán — az ENSZ alapokmányában is leszöge7.ett elvek alaján. A svájci lap cikke megállapít­ja: „Maguk a felkelők is büszkén utaltak az Egyesült Államoktól, Kínától és egyes iszlám országoktól kapott pénzügyi, kiképzési támoga­tásra és fegyverszállítások­ra.” A szovjet segítséget az Egyesült Államok erőteljes szovjetellenes kampány meg­indítására használta fel. Azt mag-yarázgatják, hogy „Af­ganisztán csak az első lépés előre, ennek a lépésnek stra­tégiai jelentősége van.” George F. Kennan, akit alig­ha lehet a Szovjetunió ba­rátjának nevezni. írta a mi­nap: „Az, hogy Afganisztán­nak stratégiai szempontból kulcshelyzete van Dél-Ázsiá- ban, az amerikai újságírók és íróasztal-stratégák furcsa felfedezése. A valóságban egyetlen ország sem alkalmas kfvésbé arra, hogy stratégiai támaszpont legyen, mint ez a zord, kevéssé fejlett, hegyes- völgyes, közlekedési utak­ban rendkívül szegény szá­razföldi ország.” A hegyes-völgves, rendkí­vül szegény ország népe csu­pán meg akarja. védeni ma­gát a tegnap uraival, a kül­földről támogatott sejkekkel és földbirtokosokkal, arisz­tokratákkal, a királyi udvar egykori embereivel szemben. Ez a háttere az afganisztáni események valóban mozgal­mas képének... G. M. Róbert Mugabe, a Zimbabwe \ Hazafias Front társelnöke visszatért Rhodesiába. A ke- \ pen tízezrek üdvözlik az af­rikai ország fővárosában, Sa ■ lisburyben. (Népújság telefotr) — AP—MTI—KS) ISLAMABAD Hétfőn Islamabadban foly­tatta munkáját az iszlám konferencia, amely valószí­nűleg az éjszakai órákban fejeződik be, s határozatait ma hozzák nyilvánosságra. Hírügynökségek szerint az Afganisztánnal kapcsolatos haitározaittervezet szovjetel­lenes tartalmú. MOSZKVA < A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hét­főn Gurij Marcsukot a mi­nisztertanács elnökhelyette­sévé, a tudományos és mű­szaki állami bizottság elnö­kévé nevezte ki. Vlagvimir Kirillint, aki a múlt hét vé­géig mindkét posztot betöl­tötte saját kérésére mentet-* ték fel tisztségeiből. WASHINGTON A kiadósok negyedrészét katonai célokra fordítja, a szociális programokat meg­nyirbálja az új amerikai költségvetés, amelyet hétfőn terjesztett a törvényhozás elé Carter elnök. PRÁGA Edward Gierek, a LEMP KB első titkára hétfőn mun- , Kaiátogatásra Prágába értre-*’' zeit. A látogatásra Piofer Ja-, roszewicz miniszterelnök éei Edward Babiush, a LEMP j KB titkára, a LEMP Poti- í tikai Bizottságának tagjai ki -j elkísérték. - • J IRÁN ilnöki iajtoériekezlet UÁ§ HÍR Kef KÉP

Next

/
Thumbnails
Contents