Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

§ze?b étterem, torok kávézó, szauna Vendégvárás, vendégfogadás Egerben Síéaiítástechnlhai szakemberképzés Az elmúlt esztendőben — az országos képhez hason­lóan — valamelyest mérsék­lődött a külföldi turisták „rol ima” Eger ellen. Len­gyelországból és Csehszlová­kiából kevesebben keresték fel a megyeszékhelyt, minta korábbi években, ugyanakkor a belföldi turizmus egyik leg­jelentősebb bázisa továbbra is Eger maradt. A statisztika szerint több mint egymil- lióan keresték fel a várost, s e szám érthetővé teszi, hogy miért nem fértek be a ven- , dégek az éttermekbe, miért voltak — különösen a nyá­ri, őszi hónapokban — zsú­foltak a boltok, s miért kel­lett a szállodáknak egy sor kérést visszautasítaniuk. Az idegenforgalom okozta feszültségekről, gondokról már lapunk hasábjain is többször írtunk, ezúttal in­kább azt próbáljuk bemutat­ni, hogy a kül- és belföldi turisták, de természetesen a város lakói is mire számít­hatnak a közel-, illetve a tá­volabbi jövőben a vendéglá­tás, a kereskedelem terüle­tén. Kezdjük talán a szálláshe­lyekkel. Dér Béláné, az egri városi tanács elnökhelyette­se elmondta, hogy 1975-ben ugyanannyi szállodai férő­hely volt a városban, mint 1979-ben. Ezen a téren azon­ban jelentős változás várha­tó, mert az Eger Szálló mel­lett elkezdődött egy 200 ágyas, B kategóriás szálloda építése, örvendetes az is, hogy a Szarvas-laktanyában ez év május elsejére 120 fős turistaszálló nyitja meg ka­puit, és ugyancsak az idén megkezdődik a kemping bő­vítése is. Nem is akármilyen bővítésről lesz szó, hiszen a jelenlegi 400-ról 1000 főre növekszik a befogadóképes­ség. Mindez, ha nem is old­ja meg teljesen, de jelentő­sen enyhíti a korábbi szál- tósgondokat. 1 Csuvos étterem [ A hatodik ötéves terv fo­lyamán több új étterem és ‘bisztró is nyílik. A Dobos Cukrászda mellett a volt -.Anyák boltja helyén a Hun- *>gar hotels Vállalat még az -idén elkezdi egy ételbár ki­alakítását és tervezik, hogy e Dobos Cukrászda egy kert­helyiséggel is bővül. A Vö­rös Rák Étterem építését már megkezdték, a tervek szerint jövőre meg is nyitja kapuit a vendégek előtt. A Lajosvárosban megkezdő­dött egy 300 négyzetméter alapterületű bisztró építése. A Csebokszári-városrészben, a mostani TÜZÉP-telep he­lyén pedig egy csuvas étte­rem és teázó építése kezdő­dik meg. Az étteremben csu­vas ételspecialitásokat is ké­szítenek majd, a teázóban pedig teakülönlegességek is hozzájárulnak a hangulat­hoz. Várhatóan 1982-re befe­jeződik a volt szakszerveze­ti székház felújítása, s a ko­rábbi Otthon Étterem he­lyén — ha esetleg más né- / ven is — ismét étterem nyí­lik. Ugyancsak a hatodik öt­éves tervben megkezdődnek a várban a Törökkert építé­si munkálatai, míg a vár be­járatának környékén egy gyorsbisztró építését terve­zik. A vár falának helyre- állításától függően, a Dobó utca Í8. alatt egy magyaros kisvendéglő nyílik, mig a Ráctemplom környékének rendezése után a templom parókiaépületében egy szerb vendéglő nyitását tervezik az illetékesek. Az új egysé­gek létesítése mellett termé­szetesen a régebbi egységek rekonstrukciójára is sor ke­rül — így többek között (végre!) a Dobó téri eszpresz- szó is új köntösben fogadja majd a vendégeit. Nem ár­tana a mellette levő borkós­tolót is hangulatosabbá ten­ni, és a Dobó tér nyúlvá­nyában levő másik borkós­toló is felújításra szorulna. S még egy régi, de talán végre megvalósuló ötlet: a Panakoszta-ház előtt levő úgynevezett Túri-házban egy török kávézó létesül az el­képzelések szerint. Üj boltok A hatodik ötéves tervben valószínűleg befejeződik a történelmi belváros kereske­delmi negyedének rekonst­rukciója. A rekonstrukció keretében több új kereske­delmi egység enyhít majd a jelenleg meglevő gondokon. A piac szomszédságában épülő új tömbben még valószínű­leg az idén megnyílik egy új cipőáruház és mezőgazdasági szakbolt. A további rekonst­rukció során új iparcikkáru­ház, gyógyszertár, tejivó és sütőipari mintabolt épül, és valószínűleg sor kerül — a mostani helyén — egy új piac megépítésére is. Nem közvetlenül az idegenforgal­mat szolgálja, de a meglevő gondokon enyhít a peremke­rületeken — így többek kö­zött a Felnémeten — épülő ABC-áruház. j De új ABC nyílik majd a Bacsó Béla, Vörösmarty utca sarkán, a «Koháry és a Szoyjet Hadse­reg utca sarkán, valamint a Rózsa Károly utcában. A belvárosi rekonstrukció so­rán persze még több, kisebb bolt is épül, mint például a Marx Károly utcában egy műanyagbolt. Ugyancsak a hatodik öt­éves terv időszakában to­vább haladnak a vár falai­nak megerősítési munkáival, s ha ezek elkészülnek, ak­kor lehetőség nyílik a Dobó utcában kisebb múzeumi he­lyiségek, esetleg kisvendég­lők nyitására. Tovább foly­tatódik a Szépasszony-völgy környékének rendezése, a strand pedig már az idén újabb zöldterülettel bővül, s ugyancsak még az idén,( ta­vasszal felállítják Eger test­vérvárosának, Porinak az ajándékát, egy szaunát. Diszkutált Az építkezéseken, a re­konstrukciókon kívül több terület rendezésére is sor ke­rül, így még az idén elké­szül az úgynevezett Érseki istálló udvara, ahol ivókutat helyeznek el, s úgynevezett „üldögélő” park létesül. Ezenkívül több díszkutat is kap a város, például a Bajcsy-tömbbelsőben, vagy a Jókai és Kossuth utca sarkán levő kis parkban. Tovább folytatódik a belvá­ros közvilágításának korsze­rűsítése, és a meglévőkön kívül újabb cégérek elhelye­zésére is sor kerül a belvá­ros boltjainál. A hatodik ötéves terv vé­gére — túlzás nélkül lehet állftiani — megúj'hódík, meg­szépül a történelmi belváros, de a város többi része is. A Tűzoltó tér környékén meg­épülő új művelődési cent­rum, valamint a mér emlí­tett új vendéglátóipari, ke­reskedelmi egységek jól szol­gálják majd a bizonyára to­vább növekvő idegenforgal­mat, de a város lakóinak művelődését, szórakozását is. Addig is azonban van még tennivaló, hiszen a meglevő egységek felújítására, han­gulatosabbá tételére is szük­ség van, mert valljuk be őszintén, nem sok olyan ét­terem, vagy presszó van most a városban, amelyért messzibb vidékekről is ide­jönnének a turisták. Kapó« Levente Budapesten a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási Központban évente mintegy ezer- kétszáz hallgató szerez képesítést. Két nyelven, angolul és oroszul oktatják a világ negy­vennégy országából az oda érkezőket. Számítógépek és zártláncú televíziós rendszer is segíti a leendő számítástechnikai szakemberek képzését. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) 1979: 313 milliárd Háromszázezer gépkocsiigénylő— Akadozó ellátás bútorból—Nőtt a ruházati forgalom A lakosság minden száz forint pénzbevételéből 81,38 forintot — az előző évinél csaknem ' két és fél forinttal többet — fordított áruvá­sárlásra a múlt évben. Az előzetes adatok szerint a kis­kereskedelem 1979-ben 313.1 milliárd forintos forgalmat bonyolított le — folyó áron 11,6 százalékkal, összehason­lítható áron 1.7 százalékkal többet az előző évinél — s áruforgalmi tervét nyolc- milliárd forinttal 1 túlteljesí­tette. Az áruforgalom összetétele a korábbi évekhez képest lényegesen nem változott, sőt a forgalomból az ipar­cikkek részaránya valame­lyest emelkedett is; ezen be­lül tovább növekedett a ve­gyes iparcikkek és csökkent a ruházati cikkek aránya. A forgalom a korábbi évekhez hasonlóan gyorsabban fejlő­dött valamennyi főárucso­portban a szövetkezeti ke­reskedelemben, mint az ál­lamiban. A múlt évben havonként rendkívül ingadozott a ke- • reskedelmi forgalom, amely márciusban például mind­össze öt százalékkal haladta meg az előző év azonos hó­napjáét, októberben viszont csaknem 20 százalékkal volt magasabb. Júniusban és jú­liusban az élelmiszer- és ve- gyesiparcikk-forgalom — az árrendezéssel kapcsolatban „előrehozott” vásárlások mi­att — növekedett erőtelje­sen, októbertől az év végéig a ruházati és vegyesipar- cikk-értékesítés emelkedett az átlagosnál jobban. A lakosság áruellátáséban az év során tartósan vagy időszakosan nem adódtak problémák. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből egész évben — még az áremelke­dést megelőzően felfokozott vásárlások idején is — ki­elégítették az igényeket. A ruházati kínálat — eltekint­ve néhány termék, például szőnyeg, bőr- és szőrmeáru, tréningruha szűkösebb vá­lasztékától, időnkénti hiá­nyától — összességében meg­felelő volt. A vegyes iparcikk szakmában bútornál az egész évi erős keresletet nem tudták megfelelően követni, így az ellátás is akadozott. Néhány fajta építőanyagból is végig adódtak kisebb- nagyobb hiányok. Jóllehet az év nagy részében megfelelő volt. a tartós fogyasztási cik­kekből az ellátás, az utolsó negyedévben azonban e ter­mékek többsége is hiánycik­ké vált. Az élelmiszer- és élvezeti- cikk-kereslet az utolsó hó­napban csak a szokásos ün­nepek előtti szintet érte el, a ruházati forgalom 12.8 százalékkal, a vegyes ipar_ cikkeké viszont kiemelkedő­en 21,9 százalékkal növeke­dett. December 31-én 324 ezer személygépkocsi-előjegyzést tartottak nyilván — vala­mennyire befizették az elő- leg-különbözetet — kereken 207 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A koráb­bi kocsimegrendelést 175 ez­ren mondták le. A múlt év­ben 109 ezer új személygép­kocsit értékesített a MER­KUR. (MTI) ff MEZEI TOLVAJOK Nem számít t t Az botrónkozzon meg, aki még soha életében nem szegett meg egyetlen köz­lekedési szabályt sem. Van ilyen ember? Aligha. A legtöbbször a figyelmetlen­ség az oka annak, ha az út szélén álló KRESZ-tábla rendelkezését nem tartjuk be. De az is más, ha valaki akarattal szabálytalanko­dik. Például. Gyöngyösön, a Jeruzsálem utca egyik el­ágazásánál ott a behajtani tilos tábla. Jön egy autó és megy is tovább, akárha tábla se lenne azon a sar­kon. Néhány méterrel ar­rébb az autó megáll. Ki­száll belőle egy férfi. — Ott a sarkon van egy behajtani tilos tábla — jegyzi meg az egyik gya­logos. Az autós visszanéz, meg­bocsátó mosoly a szája sar­kában. — Nem számít — mond- j ja halkan. Mint akinek mindent sza­bad. Mert mondhatta vol­na azt is: — A mindenségit! Nem j vettem észre. Köszönöm, hogy szólt. És azzal ülhetett volna vissza a volán mögé, hogy helyre hozza a hibáját. De nem. Eszébe sem jutott ilyen megoldás. — Nem számít. Ennyi volt minden meg­jegyzése. Benne az egész életfelfogása. Tömören és félreérthetetlenül. Neki az ilyen apróságra nincs ideje. Valószínűleg meg sem for­dult a gondolataiban, hogy jöhet arra egy rendőrjárőr és akkor ... Miért nem gondolt leg­alább erre? Érdemes jóindulatúan fi­gyelmeztetni bárkit arra, ha valamit elvétett? Mi­nek? Ö is tudja, hol szeg­te meg a szabályokat, de az a tapasztalata, hogy az: — Nem számít. Igaza volna? (—ár) Ha bírálunk, ha ítélke­zünk, bármennyire elvi sí­kon mozogjon is a szavunk, kellenek a valós tényezők, a hiteles adatok. Éppen ezért, mindjárt indulásként, ide kí­vánkozik egy feltűnő adat, amely szerint a hatvani Le­nin Termelőszövetkezet por­táján — hozzászámítva a boldogi, herédi, kökényest határrészt is — az utóbbi időben tucatnál több tetten - éréses lopás történt, mind­annyiszor a közös tulajdon kárára. A szabálysértési szerveknél az is ellenőrizhe­tő, hogy ezekért drágán kel­lett fizetni, legyen bár lábon álló kukorica vámoló ja, vagy éppen a szérüskertek foszto­gatója az illető. Van azonban további fo­náksága, rosszabb oldala is e tényszerű közlésnek. Éspe­dig olyan kísérő jelenség, ami az emberi, közösségi morál abszolút elvetését, il­letve annak cinikus félre­magyarázását jelzi. Ahogyan a szabálysértési ügyek ítél­kezője, más esetben a közös gazdaság jogtanácsosa ta­pasztalni véli, a kisebb-na- gyobb mezei tolvajlások el­követői egyszerűen nem ér­zik cselekményük súlyát, lé­nyegét. Tag vagyok, földje­ink egyik tulajdonosa, csak a termésrészernböi vettem, a magaméhoz nyúltam, mond­ja például az egyik. Meg­döbbentő értelmezése ez a tagsággal járó jogviszonynak! Miként jó néhányan a ter­melőszövetkezetben is meg­honosodott jogsegélyszolgá­latról alakítottak ki maguk­ban torz hiedelmet. Legutóbb az egyik traktorista, aki bá­laszám hordta haza jószá­gainak a télire való takar­mányt. azzal kereste meg a gazdaság jogászát: vegye vé­delmébe, keressen paragra­fust cselekményének elmo­sására, a büntetés törölteté- sére. Vagyis a szövetkezet jogi szakembere, jogrendjé­nek elsőrendű védelmezője, a közösségi érdekek képviselő­je álljon kétezer dolgos em­ber tulajdonának fosztogató­ja mellé, nyújtson neki se­gítséget a mentesüléshez. Ezért lenne a jogsegély- szolgálat? Aligha. Éppen ily okból kétirányú gondolatot vetnek fel a hatvani, de bi­zonnyal a megyében egye­bütt is föllelhető, hasonló előjelű jogi esetek. Az egyik gondolat vitatha­tatlan tényt mondat ki ve­lünk: időszerű, fontos állás­pontot képvisel az a szövet­kezeti vezetés, amely a mo­rál javítását, illetve a gaz­dasági eredmények védel­mét kellő szigorral kezeli, s hasonló helyzetben nem dob mentőövet azokért sem, akik korábban talán példaként villogtak. Ez a vezetői tar­tás tekintélyt sugároz, nyu­galmat hint szét a tagok kö­rében, továbbá megerősíthe­ti bennük a hitet, miszerint a vagyonbiztonság érdekében mellőzhetetlen szükség a rontás elleni kétirányú fel­lépés. Ahol az egyik origó „felülről” hat. a másik „lent­ről” indul, egymással szem­közt. Vagy inkább: indulhat­na. ..! S itt érek mondandóm má­sik lényegéhez, amit a kö­zösségi erkölcs címszóval fe­jezhetünk ki leginkább. Hogy mit takar ez a meghatáro­zás? Az egyén és a nagyobb gazdasági egység érdekeinek olyan összehangolt szolgála­tát, amely nem merül ki csupán a termelési eredmé­nyek sikeres fokozása, az új technológiák hatékonyabb alkalmazása végett kifejtett helytállásban, a munkahelyi tanácskozásokon, fórumokon megfogalmazott bátor véle­ménynyilvánításban, hanem oda tendál, hogy minden magát valamire becsülő szö­vetkezeti tag alapvető kötel­me a vagyonvédelem, a vám- szedők radikális megfékezése, nyílt leleplezés«­Nehéz az így elkötelezett rendcsinálók szemével nézni azokra, akik eleddig talán példák, netán jó szomszédok voltak? Nehéz felsorakozni azokhoz, akik hivatalból vi­gyázzák a közügyet, vagy őrködnek a széles, gazdag határ termése lelett? A kér­dőjelek igencsak jellemgyen­geségre vallanak. S nem kel] mást felhoznom velük szem­ben ellenérvként,, mint a vámszedők, a herék, az élős- diek sajátos gondolkodását,' életfelfogását. Amely egyál­talán nincs tekintettel sem a tagtársai;, a komák és kert- szomszédok pénztárcájára, egyéni boldogulására, sem pedig a gazdaságvezetés hi­telére, tisztaságára. A hely­telen mentalitás kigyomlálá­sa ezért éppen olyan fel­adat. mint hatszáz hektárnyi cukorrépa megtermesztése, gondos begyűjtése. Egy uj, az eddiginél több erőfeszítést követelő időszak elején, bizony, parancsoló szükség erre is gondolni! Moldvay Győző l?**»« jaanár ■*iÉ \

Next

/
Thumbnails
Contents