Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
-SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Egy rágalomhadjárat háttere A LEGŰJABB HÍREK SZERINT Afganisztánban visszatér rendes kerékvágásba az élet, de a nemzetközi porond nyugati rágalmaktól hangos. Az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb lapja, a Washington Post olyan címet ad egyik ..elemző” cikkének, amely önmagában is jól érzékelteti, 'mire igyekszik felhasználni az afganisztáni fejleményeket az amerikai vezetés. A cim így hangzik: ,.Az enyhülés halott...” az afgán helyzet 'való nyugati — elsősorban persze amerikai — reagálás félreérthetetlenül beleillik abba a szovjetellenes kampányba, amelynek célja nem utolsó sorban belpolitikai természetű: hidegháborús hisztéria felikorbácsolásával próbál „nemzeti egységet" teremteni és ennek nyomán a hivatalban levő apparátus számára szavazatokat szerezni. Mi az igazság Afganisztán körül? Ez a stratégiailag fontos helyen levő ország a földkerekség egyik legelmaradottabb állama volt: nyomor tudatlanság, teljes kiszolgáltatottság jutott osztályrészül a népnek és a társadalom szerkezete szinte középkori szinten konzerválódott. Az utóbbi években azonban sokas )dtaik annak jelei, hogy a magas hegyek sem zárhatják el légmentesen Afganisztánt a világ változásaitól. Itt is megszülettek azok az erők, amelyek az immár másfél évtizede megalakult forradalmi párt vezetésével győzelemre akarták — és tudták — vinni az új életért vívott küzdelmet. Diadalmaskodott az áprilisi forradalom és az afgán nép Taraki elnök vezetésével megindult az új élet útján. A belső ellenforradalmi és a külső reakciós erők azonban nem nyugodtak bele pozícióik elvesztésébe. Fő céljuk az új rendszer lejáratása. katonai, gazdasági és politikai meggyengítése volt. Egyre növekvő mértékben folytatták fegyveres be- avakozásaikat és provokációikat. Kívülről, lényegében az Egyesült Államok imperialista köreinek, a kínai és pakisztáni vezetők támogatásával. ILYEN HELYZETBEN, a szovjet—afgán szerződés és az ENSZ-alapokmány megfelelő cikkelye alapján fordultak segítségért a szomszédos Szovjetunióhoz a hazájuk érdekeit valóban szívükön viselő afgán erők — és a segítség nem is maradt el. „Országunk — írja a Pravda — nem titkolta: nem engedi meg. hogy Afganisztánt a Szovjetunió déli határán imperialista agresszió előkészítésének ugródeszkájává változtassák.” Ez az állásfoglalás különösen azoknak a híreknek a fényében tűnik indokoltnak, amelyek szerint az Egyesült Államok fokozza fegyverszállításait Pakisztánba, amely eddig is az Afganisztán elleni támadások fő kiindulópontja volt. Harmat Endre Elhunyt Henni RÓMA Hétfőn éjjel szívroham következtében elhunyt Pietro Nenni nemzetközi Lenin-bé- kedíjas olasz politikus. Nyolcvannyolc éves volt. Rómában szerdán hivatalosan megerősítették, hogy január 9-re összehívták az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságát. A testület megemlékezik a keddre virradóra elhunyt Pietro Nen- ninről, az OSZP volt elnökéről és — feltételezhetőleg igen heves vita közepette — megvizsgálják, milyen vonalon haladjanak tovább az olasz szocialisták. A központi kérdés az, vajon az OSZP összefogjon-e a keresztény- demokratákkal egy újabb középbal koalíció megalakításáért, vagy balra keresse a kibontakozást, aZ OKP-val együttműködve. Az Olasz KP KB szerdán üzenetben fejezte ki részvétét Nenni elhunyta miatt. Rhodesiái tűzszünet— halottakkal Négy nappal a tűzszünet életbe lépése után kedden összecsapás volt rhodésiai katonák és a hazafias front egységei között Salisburytő) északnyugatra, Mangula közelében. Hét afrikai életét vesztette. Hírügynökségek szerint Lord Soames brit főkormányzó rendelte el a katonaság bevetését a hazafias front erői ellen. Áz AFP úgy tudja, hogy a tűzszünetet eddig száz esetben sértették meg. Kedden megkezdődött a februárra kiírt választások előtti kampány. A hazafias front egyik szóvivője hivatalosan bejelentette, hogy Joshua Nkomo, a front társelnöke vasárnap tér vissza Rhodesiába. Cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint Nkomo és a front másik társelnöké, Mugabe kü- lön-külön lépnének föl a választásokon. * ¥/aldheini Teheránban Az amerikai túszok problémájáról folytat tárgyalásokat Teheránban az ENSZ főtitkára. Képünkön Kurt Waldheim (jobbra) Sadegh Ghotbzadch iráni külügyminiszter társaságában. . (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) TEHERÁN Szerdán délelőtt megtartotta első tanácskozását Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter és a közvetítői feladattal Iránban tartózkodó Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár. A megbeszélés részleteiről semmit sem közöltek. Ellentmondóak az értesülések arról, sor kerül-e kapcsolatfelvételre a világszervezet főtitkára és a túszokat fogvatartó „iszlám diákok” között. A teheráni lapok szerdai jelentése szerint a diákok készek találkozni Waldheimmel, bár a túszok szabadon bocsátásáról nem hajlandók tárgyalni vele. A nagykövetség megszállóinak egyik szóvivője viszont — ugyancsak szerdán — kijelentette, hogy a diákok úgy vélik: semmi dolguk Waldheimmel és nem is fogják beengedni őt a nagykövetség épületébe. Ez utóbbi változatot látszik megerősíteni az a nagyméretű fénykép, amelyet az amerikai képviselet homlokzatára- tűztek ki. A kép az ENSZ főtitkárát ábrázolja, amint — egy korábbi iráni látogatása alatt — keVádemelések a Moro- gyilkosság ügyében RÓMA Másfél éves vizsgálat után a római államügyész megszerkesztette vádiratát Aldo Moro kereszténydemokrata pártelnök elrablása és meggyilkolása miatt, és továbbította a törvényszékre. A vádirat 21 személy vád alá helyezésére tesz indítványt. A római törvényszék vizsgálóbírójának megküldött 198 oldalas iratában az állam- ügyész — Guido Buasco — azt kéri, hogy hat személy ellen Moro elrablása és meggyilkolása miatt elmeljenek vádat. A hat terrorista: Pro- pero Gallinari, Corrado Alunni. Franco Bonisoti, Lauro Azzolini, Teodoro Soadaeeini és Giovanni Lug- nini. További hét személy ellen — közülük három nő — csupán az emberrablásban való részvétel miatt kéri az e 'árás lefolytatását. Ennek a csoportnak a tagja Mario Moretti, a vörös brigádok romai szervezetének vezetője, valamint Valerio Morucci és Adriana Faranda, akiknek lakásán megtalálták a Moro életét kioltó fegyvert, további öt személyt közelebbről meg nem határozott ..polgár- háború kirobbantását célzó fegyveres államellenes ösz- szeesküvéssél” vádol az ál- lamügvész ugyanezzel az üggvel összefüggésben. A vádemelési indítványban szereplő 21 személv között van még Antonino Negri, a nadovai esvetem volt elő- adóia, valamint Franco Pi- perno és Lanfranco Pace. ffk. NpnBienn i, IMS. jámuiu L, aűtcrtek Becsi mérleg Valódi és áljavaslatok NAGY JELENTŐSÉGŰ NEK ÍTÉLI a nyugati sajtó azt a legutóbbi csomagtervet, amelyet a NATO-országok képviselői a bécsi középeurópai haderőcsökkentési tárgyalások 19. ülésszakának záróakkordjaként terjesztettek elő. Ebben 30 ezer szovjet katona távozásáért cserébe 13 ezer amerikai GI hazautazását ajánlják fel a szocialista országoknak. Az osztrák fővárosban folyó megbeszéléseket természetesen nem lehet kiragadni a kelet-nyugati kapcsolatok általános rendszeréből, s különösen érvényes ez a katonai enyhülésre, a leszerelésre. A bécsi tárgyalások csak. nem hat éve folynak, mégsem sikerült ez alatt az idő alatt csökkenteni a középeurópai térségben állomásozó csapatok létszámát és az ott levő fegyverzetek mennyiségét. Sőt, az Egyesült Államok további alakulatokat vezényelt kontinensünkre, s nagymértékben korszerűsítette az atomfegyverek szállítására alkalmas légierejét is. Régóta világos: a NATO nem kívánja a valódi leszerelést a közép-európai térségben. Ezt bizonyítja, hogy eddig minden olyan szocialista javaslatot Visszautasított. amely lehetővé tette volna a csökkentés megkezdését. A ténvleges leszerelési megbeszélések helyett az Észak-atlanti Szövetség minduntalan „létszámadatok egyeztetését” szorgalmazta. Mit is jelent ez? Egyszerűen arról van szó, hogy az atlanti országok nem hajlandók elfogadni a varsói szerződés által beterjesztett adatokat. hanem azzal a megalapozatlan követeléssel állnak elő, hogy a szocialista katonai-■POaUmai utUjggaué kunSi'i»-el: csapatainak létszáma 150, sőt 180 ezer fővel magasabb, mint a valóságban. Ez a „számháború” végeredményben megtorpedózta azt a szocialista kompromisz- szumos indítványt is, amelyet a múlt évben terjesztett elő a Szovjetunió, s amely messzemenően figyelembe vette a nyugati fél korábbi indítványait. A szocialista országok elfogadták a 700— 700 ezer fős „közös plafont” a szárazföldi csapatoknál, s a Szovjetunió felajánlotta, hogy az amerikai harcászati atomfegyverek már korábban ígért hazaszállításáért cserébe három harckocsi hadosztálynak megfelelő erőt kivon a térségből. A szocialista nagyhatalom jó szándékát bizonyította az a legutóbbi egyoldalú lépés, hogy egy év leforgása alatt 20 ezer katonával és ezer harckocsival csökkenti az NDK területén állomásozó csapatait. Ezt Leo- nyid Brezsnvev 1979. október 6-án jelentette be Berlinben, s a csapatok hazaszállítása már meg is kezdődött. A JÓAKARATŰ KEZDEMÉNYEZÉSRE adott válasz a decemberi NATO-döntés volt a középhatótávolságú amerikai rakéták kifejlesztéséről és nvugat-európai elhelyezéséről. Ez az elhatározás — ma már látjuk — igen nagy mértékben rontotta a további leszerelési tárgyalások esélyeit, s így a bécsi megegyezés lehetőségét i.s. Hiszen a varsói szerződés számára nyilvánvalóvá lett: az Egyesült Államok és NA- TO-szövetségesei katonai erőfölényre törekszenek. fel akarják borítani a kialakult erőegyensúlyt. A szovjet állásfoglalásokból kitűnik: Moszkva számára elfogadhatatlan az ..erő pozíciójából -yaktiiksjMtai“ Axuge*4íoo-=-.t zet csókol a sah nővérének. Hosszéin Sahveisszi, Kur- disztán főkormányzója közölte, hogy szerdán mintegy húszezer, önkormányzatot és az ..iszlám forradalmi gárdisták” kivonását követelő kiírd tüntetett Szanandadzsi hivatala előtt. A kürd demokrata pártot támogató tüntetők azzal fenyegetőztek, hogy szerdán — délután a gárdisták helyi főhadiszállása elé vonulnak. A kormányzó szerint egyébként a kedden éjszaka lezajlott fegyve- rés összecsapásoknak öt halottja és legkevesebb 8 sebesültje volt. A PARS iráni hírügynökség ezzel szem-, ben csak három halottról,, de mintegy 12 sebesültről tud. Khomeini ajatollah részvételével Qumban a Wald- heim-látogatással foglalkozott az iráni forradalmi tanács. Az ülés után Ghotbzadeh külügyminiszter újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Waldheim „nem Irán és az Egyesült Államok közötti közvetítőként” érkezik Teheránban, hanem „csak azért, hogy felmérje a helyzetet”. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Irán, Wald- heimet fogadva, „ném enged az Egyesült Államok nyomásának”. Carter amerikai elnök az ABC tv-hálózatának adott: nyilatkozatában kifejtette,, „anélkül, hogy túl sokra számítana, reméli, hogy Waldheim küldetése sikerrel fog, járni, vagy lehetővé teszi az előrelépést”. cepciója. Ez nemcsak a rakétakérdésre vonatkozik, hanem a hagyományos fegyverzetekre is. A NATO-ban jelenleg nagyarányú fegyverkezési program végrehajtását tervezik: korszerűsítik a harckocsikat, új harckocsielhárító rakétákat rendszeresítenek, s hamarosan szolgálatba állnak a 80-as évek harci repülőgépei is. Nem túlzás tehát az a megállapítás, hogy az atlanti vezérkar szándékosan halogatja az érdemi megegyezést Bécsben, s arra törekszik, hogy a megbeszélések ideje alatt katonai fölényre tegyen szert. Pedig a katonai enyhülés alapvető fontosságú a világ számára — ezért törekszenek a szocialista országok a fegyverkezési verseny megakadályozására. A nyugati fél így nyilvánvalóan nem vállalkozhat a tárgyalások nyílt félbeszakítására, a legutóbbi javaslatát ezért is kísérte olyan „reklámkampánynyal”. A Szovjetunióban azonban rámutatnak: sokkal inkább diplomáciai manőverről van szó, mint tényleges csapatcsökkentési szándékról. A moszkvai televízió kommentátora szerint a NATO globális propaganda- hadjáratával azt a benyomást akarja kelteni, hogy valamiféle atlanti békekez- deménvezés történt. A SZOVJET POLITIKAI SZAKÉRTŐ joggal állapította meg: nehezen lehet bízni az olyan ajánlatokban, amelyek az új középhatótávolságú amerikai rakéták telepítéséről hozott NATO-döntés után születtek, a ..bizalom ugyanis csak az erőegyensúlyon alapulhat, az amerikai rakéták telepítéséről hozott döntés pedig megbontja ezt mí egyensúlyt..- Miklós 15 eves az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt flz ország érdekeinek valódi védelmezője Együttes ülésen emlékezett meg az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt megalakulásának 15. évfordulójáról a párt központi bizottsága, a forradalmi tanács elnöksége és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya. Babraik Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke, miniszter- elnök az ülésen elhangzott beszédében nagyra értékelte a pártnak az ország életében betöltött szerepét. A párt — mondotta — az ország érdekeinek valódi védelmezőjeként küzd az imperializmus és a reakció ellen, a kizsákmányoló osztály felszámolásáért, a demokráciáért, a haladásért és a társadalmi igazságosságért. Babrak Karmai, nagyra értékelte az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió népei közötti baráti kapcsolatokat és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió által a haladás és a fejlődés, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a területi egység védelme érdekében Afganisztánnak nyújtott széles körű — gazdasági, műszaki, politikai és katonai — segítséget az afganisztáni nép őszinte elismeréssel fogadta. Kabulban kedden jelent: meg először az afgán kormány új központi lapja a. „Hakikate Ingilabe Saur” valamint a ..Kabul New Times” című angol nyelvű lap. A. „Kabul New Times” első oldalán közölte Afganisztán újonnan választott vezető személyiségeinek fényképét,, valamint Babrak Karmainak* az Afganisztán népéhez intézett december 28-j üzenetét. . Részletesein beszámolt a lap azokról a jókívánságokról, amelyek Babrak Karmaihoz; érkeztek az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkárává történt megválasztása alkalmából. A kabuli televízió a december 27-í események óta kedden este első ízben sugárzott műsort. Megrázó képekben számolt be többezer politikai fogoly szabadon- bocsátásáról akiket annak idején Hfizullah Amin parancsára törvénytelenül tartóztattak le és ítéltek el. Hivatalos közlések szerint egyébként az elkövetkezendő napokban politikai foglyok, további ezreit bocsátják szabadon. A most szabadon bocsátottak elmondották, hogy a börtönben megkínozták őket. Törökország a polgárháború küszöbén ANKARA A .török katonai vezetők figyelmeztetést intéztek a kormányhoz és a parlamenthez: záros határidőn belül számolják fel az országban dúló anarchiát. Fahri Koru- türk köztársasági elnök szerdán az elnöki palotába rendelte Süleyman Demirel kormányfőt és Bülent Ecevitet, az ellenzéki köztársasági néppárt vezetőjét, hogy ismertesse velük a hadsereg vezetőinek az ország politikai pártjaihoz és alkotmányos intézményeihez intézett figyelmeztető feljegyzését. A dokumentum felszólítja a parlamentet, hogy „a lehető leghamarabb hozza meg a szükséges intézkedéseket a nemzeti egység biztosítására, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága helyreállítására”. A török fegyveres erők úgy látják, hogy „anarchisták és szeparatis- dí üir&aágoti. amely „polgárháború küszöbéhez érkezett”. A katonai vezetés az országban uralkodó állapotokért nemcsak a terrorista csoportokat és szervezeteket hibáztatja, hanem a politikai erőket, vezető szerveket is, mert „állandó engedményeket tettek és véget nem érő civakodá- suk miatt cselekvésképtelenek”. A katonai vezetés a válság megoldását célzó intézkedéseket „nemzeti és kemalista szellemben, a demokratikus parlamentarizmus keretein belül” kívánja meghozni — hangsúlyozza a katonai vezetők emlékirata. Ankarai diplomáciai körök véleménye szerint az emlékirat esetleg a katonai vezetők utolsó felhívása a ooli- tikusnkhoz, elsősorban De- mirelhez és Ecevithez. hogy fogjanak össze a válság megoldására, vagy ellenkező esetben számoljanak katonai-TxatalűfflátvéLei toi«töse#vaE