Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
Á beszámoló taggyűlésekről jelentjük Miután dr. Donkó András, az 54 tagú egri egészségügyi alapszervezet titkára mindenre kiterjedő körültekintéssel beszámolt a pártvezetőség fél évtizedes munkájáról, annak rendje és módja szerint ismertette a cselekvési programtervezetet. Noha a 12 pontban rögzített elképzelés mindegyike fontos, — mert része a mindennapok realitásának, a párfcmunká- nak —, mégis úgy tűnik, hogy a harmadik pont magába foglalja mindazokat a tennivalókat, amelyek nemcsak ma, hanem a jövőben is joggal elvárhatók az egészségügy területén munkálkodó párttagoktól, illetve az alapszervezettől. Sőt a pár- tonkívüliektől is. Az említett harmadik pont ugyanis nem kevesebbet javasol, mint azt, hogy a párt- szervezet irányító és ellenőrző munkáján keresztül biztosítsa, hogy a kórház vezetése jó szervezési munkával tegye hatékonyabbá a kórház gyógyító-megelőző munkáját. Továbbá, hogy: a dolgozók nevelésével, etikai magatartásával biztosítsa a gyógyítás szocialista jellegét. Nem állítom, hogy csak erről a harmadik pontról esett szó a több mint háromórás taggyűlésen, amelyen a hozzászólók egyetértve és vitázva egészítették ki a beszámolót. Ha azonban csupán egyetlen területet pásztázhat a krónikás figyelmének a fényszórója, akkor most a jövő időbe igyekszem terelni az olvasó figyelmét. Hatékonyabbá tenni a kórház gyógyító-megelőző munkáját! — így tömöríthető az a feladatkör, amelynek végrehajtása túlmutat az alapszervezet, sőt az egész kórház keretein is. Érint mindannyiunkat, hiszen egészségünkről, annak védelméről van szó. Többek között az új kórházról, vagyis a rekonstrukcióról, amelynek két üteme több mint 400 ágyat eredményez, és még sok mindent természetesen — ezekről is beszéltek a taggyűlésen. Arról például, hogy nemcsak a sokat emlegetett és már-már nélkülözhetetlen műtőblokk készül el, s nemcsak az egyes osztályok betegei kerülnek jobb, kulturáltabb körülmények közé, hanem a 3000 adagos konyha felépítése és üzembe helyezése a kórház valamennyi dolgozójának és betegének ellátását szolgálja, az új mosoda szinte városi feladatokat lát majd el, a korszerű kazánok pedig lehetővé teszik, hogy eltűnjék a levegőt szennyező füstölő kémény. És a jövőhöz tartozik már az is. hogy megkezdik az orvos-nővér szálló építését, hogy ebben az évben 30 orvosállás fejlesztés, a városi tanácstól pedig 40 lakásbérlő kijelölési jogot kapott a kórház és a rekonstrukció második ütemét követi a harmadik: a megmaradó épületek ésszerű hasznosítása. A jövőt megcélozva említendő a KISZ-szervezet is: mintegy ezer a harminc éven aluliak száma, ők is ott- dolgoznak majd, az épületben, felszerelésében és belső tartalmában egyaránt megújho- dó kórházban, amely az egészségügyi intézmények zavartalan- együttműködésének, az integrációnak a szép példája lehet. S hogy valóban úgy legyen, ezért is szóltak, vitatkoztak az alapszervezet taggyűlésén. Márkusz László Tudomány — a termelésért • ■ Csak első osztályú árut Csak első osztályú árut szállítottak, rugalmasan teljesítették lengyel partnereik kéréseit, a tervtől eltérő szállításokra is vállalkoztak az idén is a nyergesújfalui Magyar Viscósagyár dolgozói. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a két ország minisztere a napokban megállapodott a két állam közötti gyártmányszakosodási és szállítási egyezmény újabb ötéves meghosszabbításáról. A Magyar Viscosagyárnak már 1971 óta Lengyelország a legnagyobb külföldi vevője. Az első ötéves együttműködés sikere alapján ebben az ötéves tervben már kölcsönösen 50—50 millió rubel értékű vegyiszálat készít a két ország egymásnak. A magyar állam kötelezettségét -teljes egészében a viscosa- gyáriak teljesítik. A Csepel Autógyár és a Budapesti Műszaki Egyetem szerződése Mint ismeretes: a Csepel Autógyárban a jelenlegi és a következő középtávú tervidőszakban jelentős termék-, illetve termelési szerkezetváltás történik. Egerben, az NSZK-licence alapján készülő sebességváltók egy sor modern berendezés, technológia alkalmazását tették szükségessé. A feladat megköveteli a vezetés további korszerűsítését, a gyorsan mozgatható tartalékok feltárását is. Mindezekben pedig sokat segíthet a tudomány, a kialakult elméletek és módszerek gyakorlati átültetése. így született nemrégiben a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéke, valamint az egri, 3. számú gyár között két esztendőre kötött szocialista együttműködési szerződés, amely az említett program teljesítését szolgálja. Értesülésünk szerint az egyetem szakemberei a jövőben rendszeres oktatásra vállalkozva gyarapítják az egriek 10 tagú műszaki csoportjának ismereteit, hogy ennek révén — az úgynevezett: kivételek elve alapján történő vezetés megvalósításával — kialakíthassák az alkatrészek szállításának ütemességét biztosító optimális gyártási sorrendet, számítógép segítségével minimálisra csökkentsék a veszteségeket, a termelési készleteket,, s az esetleges állásidőket ts a legjobban hasznosítsák. Kölcsönösen előnyösnek ígérkezik ez az együttműködés, mert belőle nemcsak az egri gyár, hanem — az egyetem is profitál. A megállapodás szerint ugyanis a gyárban szerzett tapasztalatokat a továbbiakban felhasználják a neves felsőoktatási intézmény mindennapi' munkájában, az elmélet gyakorlati bizonyítására. (—ni) H „Skála“- Hevesben Áruházi együttműködés a lakosság jobb ellátásáért JÖVÖRE, január 1. után megyénk két áruházára is felkerül a „Skála” jellegzetes emblémája, sajátos egyenruhát viselő eladók adnak tanácsot, segítenek a vásárlásban. Egerben, Gyöngyösön egyaránt bővebben lehet válogatni azokból a cikkekből, amelyekhez a vevő eddig csak korlátozva, főleg a fővárosban. Budán juthatott. Legnagyobb szövetkezeteinek. az egri áfész, illetve a GYÖNGYSZÖV ugyanis csatlakoztak a Ská- la-COOP néven nemrég alakult országos társuláshoz. Üj szín ez szűkebb hazánk kereskedelmében, s első hallásra is ígéretes. Vajon hogyan született a gondolat az egyezségre, mi a megállapodás lényege, konkrétan, mi mindent terveznek ? Ezekről beszélgettünk a napokban a GYÖNGYSZOV- nél. Rohánszky Ferenccel, az igazgatóság elnökével, Gerdát Géza áruforgalmi osztályvezetővel, az egri szövetkezetnél pedig Katrinák János áruforgalmi főosztály- vezetővel. Mint elmcndták: már régebbi a, kapcsolat a pestiek-' kel. Az egriek, gyöngyösiek bizonyos tőkével érdekelve voltak a Skálánál és a SZÖVÁRU-nál is, s a „rész- yényesség” alapján jutott ez. az a fővárosból. Miután pedig tulajdonképpen e két nagy cég egyesülésével alakult az emüteitt Skála- COOP, természetesen fent- maradt a tagSiági viszony, lényegében csak a szervezeti forrnia változott. JELENLEG az ország 37 nagyobb szövetkezeti áruháza tartozik a „lánc”-hoz, gyakorlatilag azonban a belépett álfészek más üzletei is élvezik a hálózat hasznát. Nevezetesen azt, hogy így együttesen már tekintélyes beszerzőként jelentkezhetnek a különféle iparvállalatoknál, könnyebben rendelhetnek, termelői áron vásárolhatnak monopol cikkeket is. A Skála piacot kutat, tárgyal, s úgy osztozik a nagykereskedelmi árrésen, hogy Végeredményben az érdekelt tagszövetkezeteknek jut belőle több. A társulásnak árucsoportonként szakbizottságai vannak, amelyekben az áfér szék képviseltetik magúkat. Ezek a szakmai bizottságok rendszeres testületi munkát végeznek, időről időre találkoznak, közösen döntenek egy-egy gyárban, nagyüzemben, börzén, vásáron a leginkább megfelelő cikkekről. Az egriek hat, a gyöngyösiek nyolc ilyen bizottság munkájában vesznek részt. Máris sikerült így lekötni például a népszerű bárándi tésataüzem teljes kapacitását, a jövő év második feléitől a budapesti Lendület cipészszövetkezet termelését, megszerezni többi között a divatos Trapper-farmer kizárólagos értékesítési jogát. Csak az említett, hálózatban kerül forgalomba a Skálaemblémás, új típusú Orion- tévé, paprikavermut, pecsenyebor, arcszesz, dezodor, almasampon, légfrissítő, különleges minőségű paprika, hogy csak néhányat említsünk. EGYRÉSZT * ilyenformán tudják bővíteni kínálatukat. Másrészt sző van arról, hogy az eddiginél sokkal jobban kamatoztassák a helyi beszerzések előnyeit. egy-egy régebbi kapcsolatból mások is profitálhassanak. A vásárolt, vagy átvett áru szélesebb körű elhelyezésének- lehetősége módot 'teremt arra, hogy az egyes áfészek az eddiginél bátrabban vállalkozhassanak maguk is újabb források felkutatására. Arra törekszenek, hogy többfelé is érezhessék a külföldi áruházi kapcsolatok, a kishatár- menti forgalom előnyeit, például a gyöngyösiek NDK- beli, vagy az egriek csehszlovákiai, a királyhelmeci- ekkel kialakított együttműködésének eredményeit. Feltétlenül segítség lesz, hóigy (Fotó: Perl Márton) Só* salaké utak Továbbá: hó, sár, köd, fagy, latyak, és a többi,' és a többi. Megannyi olyan szó, amellyel a következő hetekben és hónapokban bizonyára nagyon sokszor találkozunk majd. Nem árt tehát, ha igyekszünk barátságot kötni velük, de ha es; nem megy, akkor legalább ’ megszokni, elviselni. — És védekezni ellenük, illetve felhasználni őket a védekezésben — teszi hozzá az eddig elhangzottakhoz Nagyházi Sándor, a KPM Egri Közúti Igazgatósága hevesi üzemmérnökségének vezetője. — Mifelénk legalábbis ez a tapasztalat, és ezt akkor is be kell látnunk, ha sokszor kellemetlen is, mert sajnos, sokszor az. Az egyik ilyen kellemetlenség még november elején érte az üzemmérnökséget: közvetlenül a szokásos őszi gépszemle előtt aszfaltozási munkákat végeztek, így a szemlére való felkészülés — legalábbis esztétikai szempontból — nem a legjobban sikerült. Szóval, nem voltak szépen megtisztítva, lefestve, és ez bizony alaposan lerontotta az összképet, jóllehet, motorikusán megfelelt mind a 16 szemlére felsorakozott gép. — Nem tehettünk egyebet — mondja erről az üzemvezető —, mint hogy azonnal hozzáláttunk a hibák orvoslásához, a gépeinket bevittük az egri gőzmosóba, majd a mi „házikoz- metikónk” következett, és egy hét múlva már minden rendben volt, tisztán, szépen, új festéssel sorakoztak az esetleg elfekvő készletek társuláson belüli felajánlásával, mozgatásával is lehetővé válik az üzletek tehermentesítése, a választékbővítés. Sor kerülhet a jövőben az egységes hálózati korszerűsítésre, a kölcsönös szakemberképzésre — - amire példa, hogy az egri Á F ÉSZ - áru há z- bain majdan kialakítandó bőrdíszműosztály dolgozóinak felkészítésére már most vállalkoztak a pécsiek, kecskemétiek —, s nem utolsósorban a nagyobb reklámtevékenységre, aminek költségeihez a partner iparvállalatok is hozzájárulnak. Tervezik, hogy jövőre a társulás valamennyi áruházát bemutatják a tévében, s így. minit a képernyőről is elhangzik majd: egy lépéssel újra közelebb viszik a Skáláit a vásárlókhoz. A két szövetkezet szeretné, ha az országos szakbizottságoknak megyei változatait is létrehozhatnák, s a közreműködésükkel közvetve más, kisebb társszövetkezeteket is bekapcsolhatnának a forgalmi körbe: Eger a terület egyik, Gyöngyös a má sik részét látná el beszerzett cikkeivel. EGERBEN és Gyöngyösön is bizakodnak. Végső soron azonban a vásárlóktól várják annak megítélését, hogy jól döntötitek-e, a Skála valóban többet jelent-e az egri és a GYÖNGYSZÖV-áruhá- zakban, illetve Heves megyében a jól ismert emléma újdonságánál. Gyón! Gyula a gépek a telephelyen. Akkor viszont már november közepén jártunk, így nem volt sok időnk a gyönyörködésre: az állandó ügyeleti követelményeknek megfelelően kimentünk velük az utakra, és ezek ott cirkálnak, folyamatosan megy az őrjárat a hozzánk tartozó utakon. Ezekről az utakról annyit mindenesetre érdemes tudni, hogy összes hosszuk eléri a 293 kilométert, és bár a tél még bizonyára csak ezután mutatja meg méregfogait, az utak járhatóságának biztosítása még az „ajándék” meleg napok idején is sok feladatot rótt a KPM hevesi üzemmérnökségének dolgozóira. — Az ugyanis a helyzet — magyarázza erről Nagyházi Sándor —, hogy a nappali meleg ilyenkor már nem mérvadó. Éppen mostanában fordult elő, hogy napközben 15 fok feletti hőmérsékleteket is mértek, de az ezt követő hajnalon már mínusz 2 fok volt. Az viszont ismeretes, hogy' a nagy hőmérsékletingadozás komoly károkat okoz az utakban. Feladatunk tehát bőven van, és . ebben különösen „sáros”, sőt, gyakran hófúvásos a 33-as út. Besenyőtelek, Poroszló, Kisköre térségében. Hasonló a helyzet a 31-esen is, és emellett megy a folyamatos őrjárat a 3-as hozzánk tartozó szakaszán, a kápolnai vasúti kereszteződéstől Borsod megye határáig.. Tekintélyes tehát a feladat: sóval szórják, salakoz- zák az utakat, készenlétben állnak a hóekékkel, szóval, Igyekeznek mindent megtenni, hogy a legrosszabb, legmostohább időben is a körülményekhez képest úgy karbantartsák az utakat,' hogy azokon biztonságosan lehessen közlekedni. Csodákra természetesen nem képes az itt dolgozó 60 ember sem. Az üzemmérnökség vezetője úgy véli, hogy a síkosság elleni védekezéssel nem lesz baj, a salakozáshoz és a sózáshoz elegendő gép áll rendelkezésükre, de ami a leendő hóeltakarítást Illeti, azzal lehetnek majd gondok. A hevesi üzemmérnökség technikai felkészültsége ugyanis csak 1,20 méter magas hóréteggel képes megbirkózni, utána már a hómaróké a szó, ami viszont igen-igen kemény feladat: nemcsak gépet, de teljes embert is kíván. Az emberek viszont már a „fedélzeten” vannak. Munkájukba a percnyi pontossággal vezetett ügyeleti napló révén pillanthatunk be. „Dec. 3. 4.45. A szolgálati kocsi visszaérkezett. Vezetője, Kalmát István jelenti: a Szolnok megyei határon nincs köd, de Tenk felé már leereszkedett, a pálya egyelőre nem nedves. 7.20: a PR 130-as sószóró a 33-as útról visszaérkezett. Vezetője a ködlecsapódás miatt a S-as és a 33-as kilométer- szelvény között öt tonna sót leszórt, csúszásveszély nincs.” — Mi sem természetesebb — mondja búcsúzóul Nagyházi Sándor —, mint hogy arra törekszünk: útszakaszainkon lehetőleg ne is legyen. Megtesszük tehát, amit csak tehetünk, de egy nagyon fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni: olyan „mérkőzés” ez, ahol nemcsak hideg, de szeszélyes is az ellenfél, a tél. És így most kö'vetkezik a hó, a sár, a köd, a fagy..1 R. Kun Tibor Víz már van, gyümölcs még nincs 4 vendéglátás és a kulturált étkeztetés A vendéglátás alapvető feladata a kulturált.' étkeztetés megteremtése és folyamatos érvényesítése, amely a hivatalos előírásokon, az üzletek osztályba sorolási feltételeinek teljesítésén túlmenően sok apróságon is múlik. A Belkereskedelmi Minisztérium az elmúlt években sok intézkedést hozott a cél érdekében. Akad azonban még sok olyan tennivaló, amely csak figyelmesség kérdése. Hagyományos, bár eléggé feledésbe merült szakmai követelmény például az, hogy az étkezésekhez ivóvíz álljon a rendelkezésre azoknál:, akik nem kívánnak egyéb italt. A minisztérium vendéglátó főosztálya most a vállalatok kötelességévé tette, hogy gondoskodjanak erről az alapvető szolgáltatásról: az éttermekben, bisztrókban, vendéglőkben — külön kérés nélkül is — mindenütt legyen az asztalokon friss Ivóvíz. A magasabb kategóriába tartozó éttermek kivételével a legtöbb vendéglátó üzletből hiányzik a gyümölcs is. jóllehet hazánkban az év minden szakában legalább egy-két fajta beszerezhető. A minisztérium kezdeményezésére ősztől kísérletképpen húsz fővárosi étteremben, ételbárban és bisztróban kínálnak asztalokon kosarakban almát. A minisztérium a tapasztalatok alapján felhívta a vendéglátó vállalatok és az áfészek figyelmét, hogy je'oljenek ki üzleteket, éttermeket, vendéglőket, akár cukrászdákat, presszókat is a hazai nyersgyümölcsök árusítására. s az előfizetéses étkeztetésnél is legalább hetenként egyszer kerüljön az étlapra gyümölcs! (MTI) L NénmmíH 1979. december 11,, pcatck fiz egészségügyiek Harmadik pontja
