Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR: Harcias hangok A brüsszeli NATO-tanáoskozáson hozott döntések megvalósítása újabb veszélyes fordulóját jelentheti, a fegyverkezési versenynek. Ez visszhangja az atlanti vezető szerv rakétaterveinek. Aligha kétséges: az Egyesült Államok vezetése hatalmas erejű nyomást gyakorolt szövetségeseire, hogy elérje célját. A lépés veszélyeztetheti az enyhülés eddigi eredményeit — állapítják meg Moszkvában, s rámutatnak arra: az amerikai fegyverkezés semmiképpen sem növelheti a nyugat-európaiak biztonságát. A brüsszeli rakétadöntés azonban nem járt egyedül. Carter elnök minden korábbinál harciasabb hangú beszédet mondott Washingtonban. Az elnöki megnyilatkozás hallgatói nagyiparosok voltak, tehát az Egyesült Államok első embere bízvást számíthatott arra: közönsége örömmel fogadja a hírt, hogy a kormány újabb fegyverkezési programok beindítását határozta el. A mozgatható kilövőállású MX-rakéták mellett valószínűleg megkezdik a B—1 hadászati bombázók gyártását, elkészülnek az első Trident rakétahordozó atom-tengeralattjárók és cirkálórakéták is. A hadászati fejlesztés mellett a Fehér Ház újabb hatalmas összegeket szán az úgynevezett „hagyományos erők” korszerűsítésére, elsősorban a harckocsi-csapatok és a légiszállítású egységek modernizálására. A Pentagon az újabb dollármilliárdokból hatalmas szállító repülőgépeket vásárolhat, a tengerészgyalogság pedig partraszálló hajókat és harci helikoptereket kap. Végeredményben a jövő évben 157 milliárd dollárra emelkedik az amerikai katonai költségvetés összege, ami újabb rekordot jelent. Az Egyesült Államok mindenekelőtt külföldi beavatkozó erőit fejleszti fokozott ütemben. Veszedelmes kilátások ezek, ha figyelembe vesszük azokat a washingtoni harcias hangokat, amelyek a túszügy, vagy az olajszállítások ürügyén katonai közbelépést sürgetnek. Ma egy ilyen akció beláthatatlan következményekkel járhat, s ezt tudniuk kell az amerikai politikusoknak is. A katonai kiadások újabb emelését Carter azzal indokolja, hogy ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a szenátusban „keresztül hajszolja a SALT—II. szerződést”. Ez az indoklás bizony nem túl meggyőző. Az elnök hajdani választói többek között azért szavaztak az ismeretlen georgiai politikusra, mert a hadiköltségvetés csökkentését, az enyhülés politikáját ígérte. Ma azonban a washingtoni kormányzat a héják kedvét keresve akar a felszínen maradni. Miklós Gábor Iránt felszólították: Bocsássák szabadon a túszokat NATO-közlemcny Nyugat-Európában amerikai rakétákat helyeznek el Crüsszelben ülésez-k a NATO miniszteri tanácsa (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Közép-Európában 1— javasA NATO-országok külügyminiszterei csütörtökön közös nyilatkozatban szólították fel az iráni hatóságokat, hogy bocsássák azonnal szabadon az amerikai nagykövetség túszait, és engedjék őket haza országukba. A nyilatkozat megjegyzi, hogy az aláírók nem akarnak beavatkozni Irán bel- ügyeibe, de a túszejtés teljesen elfogadhatatlan eljárás, amelyet az egész nemzetközi közösségnek ei kell utasítania. ♦ A rövid szöveg messze elmarad az amerikaiak várakozásaitól, noha előtte Vance külügyminiszter személyesen kareste fel a fontosabb nyu- g tt-európai fővárosokat, hogy határozottabb szolidaritási nyilatkozatot és esetleg intézkedéseket is kicsikarjon szövetségesei tői. A csütörtöki nyilatkozat semmivel sem megy tovább a Nyugat-Euró- pa részéről eddig elhangzott állásfoglalásoknál. • X Az amerikai kormány szerdán felszólította Irán washingtoni ügyvivőiét: csökkentse összesen 35 főre az Egyesült Államokban működő iráni diplomaták száNwüsm 1979. december 14., péntek mát. A döntés értelmében 15 diplomata maradhat a washingtoni nagykövetségen és további öt-öt a más amerikai városokban levő négy konzulátuson. Az amerikai kormány lépése lényegében mintegy 183 „létszám fölötti” diplomata kiutasítását jelenti. Csütörtökre virradó éjjel tanácskozott Qumban Irán négy fő vallási vezetője, köztük Khomeini és Sariat- Madari ajatollah. Az eseményről a Pars iráni hírügynökség számolt be. de a megbeszélések részleteiről nem adott tájékoztatást. Megfigyelők a tanácskozást összefüggésbe hozzák Khomeini és Sariat-Madari nézet- eltéréseivel. Sairat-Madari korábban már többször kinyilvánította: ellenzi a nemrég megszavazott új alkotmány azon tételét, amely szinte korlátlan hatalmat biztosít Khorheininek. X Kazem Sariat-Madari több százezer híve tüntetett csütörtökön Tabriz utcáin. A felvonulók tiltakoztak a nemrég megszavazott alkotmány azon része ellen, amely szerint korlátlan hatalmat biztosít Khomeininelc és támogatásukról biztosították Ma- darit. A tüntetők között egyenruhában, de fegyver nélkül ott menetelt a helyi rendfenntartó erők több száz tagja is. A NATO-országok külügy- és hadügyminiszteréinek december 12-i üléséről kiadott közlemény csak közvetve utal arra, hogy Hollandia és Belgium egyelőre el kívánják halasztani az új amerikai rakétafegyvérek telepítését — kommüniké szerint e fegyvereket „kiválasztott” országok földjén helyezik el. A közlemény első része hosszasan fejtegeti, hogy az Atlanti Szövetség számára „komoly aggodalmat” okoz a szovjet rakétaerők • fejlődése, különösen pedig a közleményben SS—20-asnak nevezett középhatótávolságú rakétatípus kifejlesztése és azt hangoztatja, hogy ez konkrét akciót követel meg, hogy a NATO stratégiája „megőrizze meggyőző erejét”. Ennek megfelelően a miniszterek úgy döntöttek, hogy „modernizálják” a NATO középhatótávolságú rakétaerőit oly módon, hogy Nyugat-Európában amerikai rakétákat helyeznek el, 108 Pershing—2 és 464 szárnyas rakétát, egy-egy nukleáris töltettel. Az integrált katonai szervezetben résztvevő valamennyi NATO-ország szerepet vállal a program végrehajtásából: a rakétákat kiválasztott országokban helyezik el és bizonyos kiegészítő költségeket a NATO fennálló közös alapjaiból fedeznék. A program nem fogja növelni a NATO-nak a nukleáris erőkre való támaszkodását — fejtegeti a közlemény — ezzel kapcsolatban a miniszterek megállapodtak, hogy a „modernizálás” szerves részeként ezer amerikai atomtöltetet visszavonnak Európából, amint ez megvalósítható. A miniszterek úgy határoztak, hogy az 572 új rakéta az így csökkentett számon nem változtat. A közlemény a továbbiakban azt fejtegeti, hogy a NATO-országok nagy fontosságot tulajdonítanak a fegyverzetellenőrzésnek és véleményük szerint az erre irányuló erőfeszítéseknek ki kell terjedniök egyes szovjet és Vietnam az elmúlt két év során kétoldalú szerződésekkel szabályozta gazdasági és tudományos-műszaki együttműködését a délkelet-ázsiai térség országaival. 1977 óta tart rendszeres kapcsolatot Vietnam ecr'V legfontosabb keresőpartnerével, Hongkonggal. 1978-ban export-import társaságot alakítottak a forgaamerikai középhatótávolságú fegyverrendszerekre. Ez, fejtik ki a miniszterek, tükrözné az ilyen irányú korábbi nyugati elképzeléseket és Brezsnyev szovjet államelnök legutóbbi nyilatkozatait erre való készségéről. A miniszterek támogatásukról biztosítják az Egyesült Államok döntését, hogy tárgyalásokat javasol erről a Szovjetuniónak. A külügy- és hadügyminiszterek ülésén, amely a közleményt kiadta, Francia- ország képviselői nem vettek részt. A NATO miniszteri tanácsának csütörtöki ülésén Cyrus Vance, amerikai külügyminiszter hangoztatta az Egyesült Államok készségét, hogy „pozitívabb kapcsolatokat” teremtsen a szocialista országokkal. Ennek érdekében — mondotta — minél gyorsabban konzultációkat kell kezdeni az észak- atlanti szövetség keretein belül egy újabb SALT tárgyalássorozat elindítására. Vance szerint „új lendületet” kell adni a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásoknak is. Ezért javasolni fogják, hogy Közép-Európából vonjanak ki 34 ezer szovjet katonát. 13 ezer amerikai katona kivonása ellenében. lom bonyolítására, kereskedelmi hitelek felvételére 1978. januárjában írták alá a Vietnam és Malaysia képviselői azt a megállapodást, , mely a két ország kapcsolatát kívánja elősegíteni. T- ■ nsii- 1978 ian-fiórjáP^n . .... alá Thaiföld képviselőivel kereskedelmi és gazdasági egyezményt, mely a latai szerint — mindkét tábornak 700 ezer, külör^öző fegyvernemekhez tartozó katonája maradna a tárgyalások végén. Alekszej Sityikov: Megállítani D a fegyverkezést Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, az európai biztonság és együttműködés szovjet nemzeti bizottságának elnöke a NATO fegyverkezési terveiről nyilatkozott a Novosztyi sajtóügynökség munkatársának. Alekszej Sityikov kifejtette: az emberiség jövője jelentős mértékben attól függ, hogy sikerül-e megállítani a fegyverzetek, mindenekelőtt a nukleáris fegyverek arzenáljának növekedését. Mindenfajta túlértékelés nélkül a szocializmusé a döntő érdem, hogy magára vállalja a kezdeményezést a fegyverkezési hajsza tényleges megfékezésében — mondotta. két ország együttműködését szabályozza. 1978. novemberében Indonéziával írt alá Vietnam kereskedelmi, tudományos- műszaki együttműködési szerződést. Szerződés szabályozza Szingapúrral —, a ősik hagyományosan fontos partnerrel — folytatott kereskedelmet is. — TERRA — NATO-yissztiang, lapvélemények NEUES DEUTSCHLAND — A NATO az új amerikai atomrakéták nyugat-európai állomásoztatására vonatkozó döntésével — amit elsősorban az Egyesült Államola és az NSZK erőteljes nyomására hoztak — szembehelyezkedett a világméretű tiltakozó mozgalommal, s a Szovjetunió és a többi szocialista állam konstruktív leszerelési javaslatai ellen foglalt állást — állapítja meg csütörtökön a Neues Deutschland. Az NDK vezető lapja rámutat, hogy az állítólagos keleti veszély jelszavával kicsikart döntéssel „a NATO agresszív felkészülésének új lépcsőfokára lép”, ami egyben azt is jelenti, hogy „a fegyverkezési hajsza elleni küzdelemnek is új szakasza kezdődik”. DIE WAHRHEIT: „Most igazán indokolt a felhívás, hogy minden jó- akaratú ember sokszorozza meg erőfeszítéseit a NATO- politikusok őrült terveinek megakadályozására” — jelentette ki a Die Wahrheit csütörtöki számában Horst Schmitt, a nyugat-berlini szocialista egységpárt elnöke. „Üjból bebizonyosodott, hogy létkérdésekben a néptömegeknek minden erejüket latba kell vetniök, hogy meggátolják egy atamtűzvész kirobbanását. amely elpusz' t mindent, amit a dolgozó emberek a második világháború romjaiból felépítettek — hangsúlyozta a kommunista politikus. ÜSRLINER MORGENPOST: Az ösrliner Morgenpost — a nyugat-berlini Springer- lap — üdvözli a NATO-hatá- rozatot, egyben azonban kénytelen megállapítani azt is, hogy „állásfoglalásának kialakításakor a NATO nem nyújtott éppen felemelő alakítást”. DIE WELT: Vehető nyugatnémet politikusok csütörtökön üdvözölték a NATO szerdán hozott fegyverkezési döntését. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter a Die Welt tudósítójának úgy nyilatkozott, hogy a nyugatnémet kormány „elérte célját. Most már a Szovjetunió nem befolyásolhatja többé döntésünket”. Szavai szerint most a varsói szerződésen múlik, hogy elfogadja-e a NATO tárgyalási ajánlatát. Hans Apel hadügyminiszter kijelentette: a NATO döntése a középhátótávolságú amerikai rakótafegyverek gyártásáról és európai állo- másoztatásáról „szárnyakat ad majd a SALT—II. amerikai ratifikálásának”. Apel szerint erre különösen nagy szükség van, mert nyugati elképzelés szerint az eurö- stratégiai fegyverek korlátozásáról a szovjet—amerikai SALT—II. forduló keretében lehetne tárgyalni. VARSÓ Mély nyugtalanságot kefének népünkben a NATO tervei, amelyek termonukleáris és neutronbombákat vivő középhatótávolságú rakéták új generációját akarják rendszerbe állítani Nvugat-Eui’ó- pában. A nyugtalanság érthető, hiszen e kérdés kontinensünk létérdekeit érinti — mondotta Piotr Jaroszewicz, a lengyel Minisztertanács elnöke a varsói vajdaság vezetőség- és küldöttválasztó ülésén. A miniszterelnök hangsúlyozta. hogy a lengyel nép egyhangúlag támogatta és támogatja Leonyid Brezsnyev Berlinben előterjesztett nagy jelentőségű békekezdeményezéseit, amelyek kiutat mutatnak a veszélyes helyzetből, és sajnálatos, hogy a NATO tagállamai nem kívánják Äfoga^lni azokat. Vietnam és a délkelet-ázsiai országok o gazdasági kapesolatai Kétoldalú szerződések a kölcsönösség alapján
