Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

A uilaggazdaiog fejlődése 2000-ig (3.) Ä nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén jelent­kező problémák mind komo­lyabb fejtörést okoznak az egyes országoknak, köztük hazánknak is. A hetvenes évek elején megindult fo­lyamatok gyökeres változá­sokat hoztak a világgazdaság struktúrájában, erőviszonyai­ban. Az eltelt néhány esz­tendő mindenki számára nyilvánvalóvá tette az új ' körülményekhez való alkal­mazkodás fokozott szüksé­gességét. A jövőbelátás szükségessége A gyors és hatékony gaz­dasági alkalmazkodás egyik előfeltétele a tervezés és prognóziskészítés megfelelő tudományos szintre emelése az egész világon. Ennek szük­ségességét hangsúlyozta a „Római Klub” legutolsó ülé­séről kiadott nyilatkozat is. A borús jövendöléseiről köz­ismert „Római Klub” —, amely a világ sok ismert tu­dósának rendszeres tanács­kozási intézményét jelenti — ezúttal egy pozitív elemet tartalmazó prognózissal lé­pett a világ elé. Az 1978. végén kiadott közlemény aláhúzza, hogy a mai világgazdaságban meg­levő negatív jelenségek le­küzdésének legfontosabb esz­köze lehetne az „anticipáció”, a folyamatok és következ­ményeik megfelelő előrelá­tással történő megtervezése. Véleményük szerint a megelőzés az egyetlen esz­köze annak, hogy az embe­riség le tudja küzdeni azo­kat az egész bolygónkat érintő problémákat, amelyek adott esetben az emberiség létalapjait fenyegetik. Ezen problémáik közé tartoznak a fejlett és fejlődő országok közötti gazdasági különbsé­gek, és ezek okozta feszült­ségek. a környezetszennyező­dés, mely a maga nemében ugyancsak gazdasági ténye­ző. Reálisabb felvetés Sok ország — köztük ha­zánk — gazdaságkutató in­tézetei által is készültek fel­mérések, amelyek az ezred­fordulóig lejátszódó világ- gazdasági folyamatok lehet­séges alternatíváit dolgozták ki. Ezen anyagok közül nem­zetközileg legismertebb az orosz származású Nobel-dí- jas közgazdász, Wassily Le- ontief munkacsoportja által elkészített tanulmány „A vi­lággazdaság jövőjéről”. Az 1973-ban elkezdődött világgazdasági változásokkal egyidőben az Egyesült Nem­zetek Szervezete felkérte Leontiefet, hogy egy nem­zetközileg elismert tudósok­ból, közgazdászokból álló munkacsoport vezetőjeként készítsen tanulmányt a nem­zetközi gazdasági folyamatok jövőbeni lehetséges irányai­ról,' és ennek alapján a vi­lág 2000-ben várható demog­ráfiai. gazdasági és környe­zeti állapotáról. Átfogó világgazdasági modell A munka következtetései egy, a világgazdaságot átfogó globális modellre épülnek, mely 15 térségre osztja fel a világot és elemzi a terme­lés, a technológia és az árak várható változásait. A vizs­gálat kiterjedt olyan — már a világgazdasági fejlődés je­lenlegi szakaszában is — problémát jelentő területek­re, mint a népesség alakulá­sa, a mezőgazdaság és élel­miszertermelés fejlődése, az ásványi erőforrások, a kör- nyezetszenyeződés gazdasági hatása, illetve a fizetési mérlegek jövőbeni alakulá­sának kérdései. A tanulmány célként tűzi ki az iparilag fejlett országok és az elma­radott régiók közötti gazda­sági-társadalmi szintkülönb­ség csökkentését. Ez feltéte­lezi a fejlődési ütemben meglevő különbségek növe­kedését a fejlődő világ javá­ra. így a mai 12:1 arányú, átlagos egy főre jutó bruttó társadalmi termékkülönbség az ezredfordulóra 7:l-re szű­külhet. Ehhez feltétlenül szükséges a fejlődő országok maximális erőfeszítése és a fejlett ipari országok aktív támogatása. Ellentétben a „Római Klubbal” A Leontief-tanulmány ap­rólékosan, meggyőző érve­A következő hónapokban már minden településen, fa­lugyűlésre. városkörzeti ta­nácskozásra hívják a lakos­ságot. Ez az egyik legfigye­lemreméltóbb új vonása a napokban országszerte meg­kezdődő találkozósorozatnak. A közvetlen demokratikus fórumok körének szélesítésé­re az utóbbi évek kedvező tapasztalatai ösztönözték a Hazafias Népfront Országos Tanácsát és a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalát — tá­jékoztatták az MTI munka­társát. Minden korábbinál na­gyobb részvétel és érdemi munka jellemezte a falugyű­léseket és városkörzeti ta­nácskozáson idén tavasszal zárult sorozatát. 1976—77-ben mintegy háromezer, 1978— 79-ben pedig már 3155 esz­mecserén találkoztak az ál­lampolgárok a tanácsok és a társadalmi szervezetek kép­viselőivel. A fórumok han­gulata, az elhangzott észre­vételek a tanácsi munka színvonalának, a lakossági kapcsolatoknak, a települé­sek közéletének is tükörké­pét adták. Az 1980. tavaszán befeje­ződő falugyűlésekre és vá­roskörzeti tanácskozásokra' a HNF OT és a kormány Ta­nácsi Hivatala két napiren­det ajánl. A közös gondolko­dás, értékelés, tervezés és cselekvés jegyében javallják: a tanácselnökök most is tart­sák meg beszámolóikat az idei munkáról és körvonalaz­léssel cáfolja a „Római Klub” tudóskollektívájának a vi-‘ lággazdasági és társadalmi fejlődés korlátáival kapcso­latos következtetéseit. Kor­látokról szólva az anyag ki­emeli, hogy a jövő gazdaság- fejlődésének két fékezője van. Az első a fejlődő orszá­gok belső társadalmi-gazda­sági viszonyai. A második az a világgazdasági rend, amely a nemzetközi munkamegosz­tás mai formáját jelenti. A magunk részéről, azt hi­szem feltétel nélkül ' csatla­kozhatunk az elemzés ezen utóbbi megállapításaihoz. A nemzetközi gazdasági kapcso­latok egészséges fejlődése szempontjából elengedhetet­len, hogy a fejlődő világ szá­mos országában még megle­vő. gyakran középkori tár­sadalmi viszonyok eltűnje­nek, átadva helyüket olyan társadalmi-gazdasági viszo­nyoknak, amelyek lehetővé teszik az adott ország népé­nek gyors gazdasági-kulturá­lis felemelkedését. Tekintet­tel arra, hogy e folyamatnak be kell épülnie az általános világgazdasági fejlődés egé­szébe, és e fejlődés jelentős gyorsítója lehet az említett folyamatoknak, egyre sürge­tőbben jelentkezik a fejlődő országok részéről a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok új alapokra való helyezésé­nek igénye. Csak ilyen vál­tozások esetén lehet megva­lósítani a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok harmonikus és minden nemzet, igényeit figyelembe vevő fejlesztését mind az ezredfordulóig, mind az azután következő időszakban. Nyíri Iván Korszerűsítik, bővítik a repülőteret \ ■ A Ferihegyi repülőtér for­galmát az idén már néhány­szor megbénította a köd, a légikikötő rekonstrukcióján dolgozóknak azonban — az esős napok kivételével — kedvezett az enyhe idő. Még most is nagy erőkkel dolgoz­nak a hátralevő földmunká­kon. a vízelvezető csatornák építésén. A Ferihegyi repülőtér épí- 'tői rekonstrukciójának hely­zetéről Herter György, a Lé­giforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság főosztályvezetője elmondta, hogy az 1977. évi késedelmes indítást pótolva, a Minisztertanács határoza­tában előírt ütemnél valami­vel gyorsabban haladva, eredményesen zárták az évet, s egyben az újjáépítés, a korszerűsítés első ütemének félidejét is. A munkálatokra az idén mintegy 840 'millió forintot fordítottak. Befejeződött a 3,7 kilomé­ter hosszú, 60 méter széles leszállópálya, a guruló-, va­lamint az összesen több mint. 5,3 kilométer bekötő- és ki- térőút-hálózat alapozása. Megkezdődött az irányítóto­rony új épületének alapozá­sa, s előrehaladtak az egész műszaki bázis energiahálózat tának — kazánház, villamos- energia-központ, gázfogadó állomás, 650 méter közmű­alagút — építői is. (MTI) A beszámoló taggyűlésekről jelentjük Nemcsak akarnak, hanem tudnak is,.. Közös volt a munka, így közös a siker is, de a kom­munisták különösen sokat tettek azért, hogy az UNI­VERSAL Szerviz Ipari Sző vetkezet kollektívája újra eleget tudjon tenni politikai és gazdasági feladatainak. Röviden talán így lehetne legjobban summázni a szö­vetkezet kommunistáinak munkájáról készült beszá­moló eszmei mondanivalóját. A tagság természetesen örömmel és nem kis büszke­séggel hallgatta a korábbitól is értékesebb és színvonala­sabb munka példatárának tényeit, számait és statiszti­káit is. Csak néhányat említünk a gazdag választékból: tovább nőtt a párttagok száma, el­sősorban ' ők gyarapították számottevően szakmai és po­litikai ismereteiket, és ör­vendetesen megnőtt az egyé­ni és a kollektív példamuta­tás is soraikban. Erősödött a törzsgárda, ja­vult az irányítás a munka­helyeken, jó, alkotó az össz­hang a vezetésben, a több és a jobb munka eredménye­ként javult a dolgozók anya­gi, erkölcsi megbecsülése, egyre jobbak a szociális kö­rülményeik. A különböző fejlesztéseik és munkájuk eredményeként az elmúlt öt évben az országos átlagnál is jobban fejlődött a lakos­sági szolgáltatás megyénk­ben. Nem véletlen és nem ér­demtelen tehát a szövetkezet nyolc kiváló címe, valamint, hogy évek óta a legjobb szolgáltatók között tartják számon szűkebb hazánkban — a közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság is igy értékelte munkájukat — és a megye határain túl is. Egyebek mellett ezekre alapozhatta véleményét nem­rég az egyik országos veze­tőnk is. amikor azt mond:., róluk. „'Ebben a szöveti,v zetben nemcsak akarna hanem tudnak is szolgáltat­ni. . A sikerek reális értékelése után őszinte és kritikus esz- mecserét folytattak gondja­ikról, munkájuk fogyatékos­ságairól is. Nem titkolták, hogy még mindig akad olyan közöttük, aki nem, vagy aiig húzza a szövetkezet „szeke­rét”, aki ma is csak dolgoz­gatni jár be a munkahelye­re. A legfontosabb tenniva­lók között szóltak a minőség javításáról, a megrendelések gyorsabb kiszolgálásáról, és a hatékonyabb gazdálkodást is ugyanúgy a napi feladataik között említették, mint a szolgáltatások színvonalának továbbfejlesztését, belső tar­talékaik feltárását és hasz­nosítását. Egy pillanatig sem kíván nak tehát babérjaikon pihen­ni, mert a munkájuk iránti igények és követelmények évről évre többet követelnek valamennyinktől. Az eredmények és a gon­dok számbavétele után az elismerő szavak végezetül Karnis Pálnak, a szövetkezet most leköszönő és nyugállo­mányba vonuló párttitkárá­nak szóltak. aki 1948-tól szervezi és irányítja a szö­vetkezeti mozgalmat me­gyénkben, 1977-től pedig — nyugdíjasként —, mint a szövetkezet párttitkára ka­matoztatta gazdag tudását a kollektíva, s rajta keresztül a megye egész lakossága ja­vára. Koós József Napirenden a tanácsi munka Falugyűlésen, Tároskörzeti tanácskozáson zák a jövő évi terveket. A téma jó lehetőséget kínál a tanácsi testületek és szak- igazgatási -szervek tevékeny­ségének, és feladatainak megvitatására. Ilyképpen várhatóan szó esik majd a VI. ötéves terv előkészítésé­ről, s ezzel összefüggésben a takarékos helyi gazdálkodás lehetőségéről és teendőiről. A közös „birtokot”, a falut, a városkörzetet, okosan gya­rapító összefogás ügye tehát minden bizonnyal nagy fi­gyelmet kelt a találkozókon. Azért is, mert az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulójára meghirdetett tele­pülésfejlesztési társadalmi munkamozgalom vállalásai­nak értéke országosan ma már százmilliókban mérhető. A falugyűlés a legjobb alka­lom a tervek végső formába öntésére, a, társadalmi mun­ka ugyanakkor szinte sze­mélyre szóló felosztására. Nem kétséges, hogy jövő­re is a további helyi munkát megalapozó sd:eres falugyű­lések mérlegét vonhatják rtieg a megyei népfrontbizott­ságok és a tanácsok ■*- húz­ták alá a HNF Országos Ta­nácsánál. Ehhez és a fóru­mok munkájának további, folyamatos gazdagításához, azonban elengedhetetlen,, hogy mindenütt kellőképpen és megalapozottan tájékoz­tassanak a tavalyi tanácsko­zásokon elhangzott javasla­tok, észrevételek sorsáról, megvalósításáról. (MTI) MM Felek" vagyunk Mindannyian „felek” va­gyunk. Ha másként nem,' potenciálisan. Ügyfelek. Mert ha még eddig nem volt dol­gunk a hivatallal, semmi biz. tosítékunk arra, hogy ez­után sem lesz. Milyen állapot „félnek” lenni, mármint ügyfélnek? Hogyan bánnak a „féllel”? Egész embernek tekintik-e? Nézzünk be azon az ajtón, amelyen a tábla ezt tudatja mindenkivel: ügyfélfogadás. A gyöngyösi járási hivatal épületében, a földügyek, bir­tokügyek intézése folyik itt. Félt egy kicsit Szolgalmi jog, így mond­ják. Azt jelenti, hogy valaki másnak a birtokában levő tulajdonon valamilyen hasz­nálati jogot élvez. Ivády Já- nosné ezt akarta tisztázni, ezért kérte, hogy nézzék meg, a hivatalos papíron rajta áll-e ez a szolgalmi jog a ház társtulajdonosa javára. A vita tárgya ugyanis a mo­sókonyha. Percek alatt kide­rült, semmiféle szolgalmi jog nem illeti meg a társtulajdo­nost ebben az adott esetben. Domoszlóról utazott be Potoczki Béla, hogy hivata­los papírokat kérjen igaza bizonyítására. A tanács két­féle adót is követel tőle. nem is kis összegben, amit ő nem tart jogosnak. Pár percig tart az egész és már viheti is a hivatal által ki­állított pecsétes írást. Kerek Pálné Apcról uta­zott be. Hagyatéki ügyben. Nem ő az érintett fél, hanem a szülei azok, akik viszont Rózsaszentmártonban lak.- nak. Itt megtudta, hogy a tanácstól kell igazolást be­szereznie. — Egy kicsit féltem, ami­kor ide bejöttem. mert. .. Nem is tudnám megmonda­ni, miért, de hát a hiva­tal. .. ugye? Persze, hogy kár volt félnem. Nagyon gyorsan ment minden és igazán ked­vesek, udvariasak voltak hozzám. Visszatérő fél Foglalkozása is megkövete­li, hogy állandóan víssza­visszatérjen ide. Dr. Fodor Árpád ügyvéd most is jogi képviselőként érdeklődik. — Május 10-én adtuk be az adásvételi szerződést és most az iránt érdeklődöm, hol tart az ügy rendezése. — Kinek a képviseletében? — Ifjú Szabó Lászlónak és feleségének, akik gyöngyös- solymosi lakosok. — Jellemzőnek tartja ezt az időben elhúzódó ügyinté- zést a hivatali munkájában? — Nem. Nagyon sok jót tudnék felsorolni, de előfor­dul, hogy közbejön valami akadály. Ilyenkor a harminc nap leteltével értesíteni szok­ták az ügyfelet és türelmét kérik. Amióta átszervezték a földhivatalt és a régi okmá­nyok is átkerültek ide. azóta pontos és gyors az ügyinté­zés. — Mit mondanak a jogi megbízottai, ha késik az ügyintézés? — Bizony megkérdezik: miért nem intézkedett, ügy­véd úr? Elvégre azért fize­tem. Igen, ilyen módon is fogalmaznak olykor. Püspöki és Hevesugra Négyen ülnek az asztal túlsó végén, ők az ügyinté­zők. Mindegyikük mellett, az üvegfalon ott olvasható, hogy milyen helységek tartoznak hozzájuk. Egyikük Tözsér Lajosné. — Én úgy kerültem ide, hogy férjhez mentem és a férjemmel leköltöztünk a fő­városból. Azelőtt hasonló munkakörben nem dolgoz­tam, de most már szívesen csinálom. — Milyen az ügyfélforga­lom általában? — Eléggé változó. A leg­többen pénteken jönnek. De nekünk akkor is van mit csinálnunk, ha nem nyitja ránk senki az ajtót. Mert a hozzánk írásban eljuttatott ügyeket is intéznünk kell. Ezt a munkát szakítjuk félbe olyankor, ha valaki szemé­lyesen keres meg bennünket. Az ügyintézéshez azonban nemcsak ügy kell, hanem papír is, dokumentum, akta. Az irattárat, amelyben ma­gas polcok sorakoznak egy­más mellett, Csernyik Jó­zsef, a járási és városi föld­hivatal vezetője mutatja meg. — Püspöki. Hevesugra — olvassuk a nyűtt kartonle­mezről, amelynek védelme alatt régi, keményre száradt- és sárgult papírok szunnyad­nak. Hol vannak ezek a telepü­lések? Így, önállóan, már sehol. Püspöki már Gyön­gyös szerves része, ahogy Hevesugra is egyesült a volt Gyöngyöshalmajjal, hogy most mindenki Halmajugrá- na ismerje. — A betétek 1880-tól van­nak meg — mondja a hiva­tal vezetője. — Hat évvel ezelőtt kezdtük el a feldol­gozásukat és jövőre fejezzük be. Mintegy százezer ingat­lan nyilvántartása szerepel nálunk. Tízezer ügyirat Kimondani is sok': tízezer ügyirat keletkezett itt, a hi- talban tavaly a felek kéré­sére. — A mostani létszámunk mellett ezt csak megfeszített munkával tudjuk csinálni — magyarázza Csépány László, az ingatlannyilvántartási csoport vezetője. — Egy-egy ügyintézőnkre mintegy hu­szonötezer ingatlan nyilván­tartása jut és évente kétezer, kétezer-ötszáz ügyet kell ren­deznie. — Ehhez képest a fizeté­sük? — Azt mondhatom, sokat javult az utóbbi időben. Azt már a hivatal vezető­je tette hozzá, nincs szükség arra, hogy az emberek, be­utazzanak Gyöngyösre akár térképmásolatért, akár szem­léért, mert a helyi tanácson keresetül is sok mindenhez hozzájuthatnának. — Sokat könnyítene az ál­lampolgárokon is, rajtunk is. ha nem kellene minden ha­tósági eljáráshoz -külön-külön bizonylatokat csatolni. De hát... — Elképzelhető valami mindenhol érvényes nyilván-• tartó lap kialakítása? — A gépi feldolgozás ezt lehetővé teszi. Arra is mód nyílik ennek következtében, hogy központilag mutassák ki. kinek, milyen ingatlana wan az ország különböző ré- . szében. Mert ma még ez nem el­lenőrizhető., Rendelkezés ide, rendelkezés oda: az „ügye­sek” ki tudják játszani a rendelkezést, különösen, ha egymástól távoleső helye­ken van házuk, kertjük, föld­jük, nyaralójuk. Befejezés előtt Megszűnt a régi kataszter, de még nincs teljesen kész az új nyilvántartás. Pedig addig nem lehet rendet te­remteni abban a sok kusza ügyben, ami a régi okmá­nyok tanulsága szerint még ma is tisztázatlanná teszi a 1 tulajdonviszonyokat. A földhivatal „kényszerít­heti” is-a tulajdonosokat .a valóságos helyzet feltárására, vagyis arra, hogy pontosan meg lehessen állapítani, kié a ház, kié a föld, kié a tulajdon? Mert ha a létrejött adásvételt nem is vezettetik át azonnal, ha már később a volt tulajdonosnak kellene fizetnie valamit, akkor mind­járt könnyebben kimondja: — De hát itt a szerződés, ebben világosan benne van, hogy már nem az enyém az a ház. Tehát a valóság dokumen­tált rögzítésének határideje 1980 vége. Addig még a tisztázatlan ügyekben embe­rek százai és ezrei kopogtat­nak be a földhivatal ügyfél- szolgálatának ajtaján Gyön­gyösön is. és az írásos meg­keresések tízezreit hozza a posta. A szorgos ügyintézők pe­dig csak győzzék... Mert papír, papír, papír mindenütt. Bocsánat, nem papír, hanem akta. Talán jobb így? G. Molnár Ferenc 1979. december 13., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents