Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
Szocialista külkereskedelmünk árairól (2-) A szocialista típusú terv- gazdálkodás magában foglalja a külkereskedelmi árak tervezését, tudatos kialakítását. Természetes, hogy a tőkés országokkal folytatott árucsere-forgalom esetében ez sokkal nehezebb feladat, mivel a partner lépéseit elsősorban a kereslet-kínálat törvényei határozzák meg. A szocialista és ezen belül is elsősorban a KGST-orszá- gokkal bonyolított külkereskedelmi forgalom árainak meghatározása azonban igazodik a tervgazdálkodás követelményeihez. Stabil árak hosszabb távon A KGST IX. ülésszaka 1958-ban Bukarestben fogadta el az azóta „bukaresti árelvként” ismert ármeghatározási rendszert, melynek' főbb rendelkezései arra .irányulnak, hogy a részt vevő országok gazdasági együttműködése az árak oldaláról ' is szilárd bázison nyugodjon. Az árelv kimondja, hogy az egymás közti kereskedelem árait közelíteni kell a világpiacon kialakult árszínvonalhoz. Ugyanakkor az adaptált árakból ki kell szűrni a nem jellemző nyilvánvalóan konjunkturális jellegű tendenciákat. Annak érdekében, hogy a közelítés ne okozzon komolyabb nehézségeket, az országok úgy _ állapodtak meg, hogy a ’ tárgyidőszakot megelőző öt év világpiaci árainak átlagát veszik alapul az új, egymás közötti kereskedelemben érvényes árak kialakításánál. Ezek a tervperiódus elején megállapított árak öt évre, tehát az ötéves tervek egész tartamára maradtak érvényben, jelentősen hozzájárulva a KGST-országok népgazdaságának tervszerű növekedéséhez, tervezhetőségéhez. Ez az árkialakítási rendszer jól szolgálta az adott gazdasági feladatok sikeres megoldását. A világgazdaságban 1973— 74-ben lejátszódott események azonban némileg módosították a szocialista országok külkereskedelmi árrendszerét. Árkiaíakítás rövidebb időszakra 1973 őszének eseményeivel megindult világpiaci „árrobbanás” jelentősen megváltoztatta a korábban a világpiacon kialakult árviszonyokat. Ez elsősorban a nyersanyagok — késztermékek árarányainak változtatásé-, bán, illetve az ugrásszerűen megemelkedett árszintekben nyilvánul meg. Ezen időszakot követő évek árváltozásai egyértelművé tették, hogy ezekkel az ártendenciákkal nemcsak a jelenben, de hosszabb távon is számolnunk kell, mivel hatásuk tartósnak bizonyult. A KGST-országok, mivel az egymással bonyolított árucsere-forgalom szerződéses árait a világpicai árak bázisán határozták meg, reagáltak a világgazdaságban végbement változásokra. A világpiaci és KGST- árak között létrejött jelentős eltérést természetszerűleg csökkenteni kellett. Az együttműködés további elmélyítése szükségessé tette a szerződéses árak világpiaci árakhoz való közelítését. Ez utóbbi a maga nemében igen nehéz feladatot jelentett, mivel a világpiacon kialakult új árarányokat és árszinteket a KGST tagországainak úgy kellett érvényesíteniük, hogy népgazdaságaink fejlődését az ne fogja vissza. A megoldást a következők -jelentették. öt évről egyre Az árrobbanást megelőzően is alkalmazott ötéves árbá- zis megmaradt.' Az árakat továbbra is a tárgyévet megelőző öt év világpiaci árainak átlagában határozzák meg. A világgazdaságban jelenleg is zajló ár- és árarányváltozások ugyanakkor szükségessé tették az árérvényesség öt évről egy évre történő lecsökkentését. Ez azt jelenti, hogy a KGST-országok külkereskedelmi minisztériumai és vállalatai évenként felülvizsgálják és indokolt esetben módosítják a szerződéses árakat. Ezt a gyakorlatot alkalmazták a KGST- országok 1975-től. Az új árkialakítási rendszernek megfelelően tehát 'az 1980-ra létrejövő szerződéses árak az 1975—79-es évek világpiaci átlagárának bázisán jönnek létre. Ezek az árak természetesen magasabbak lesznek az 1979-ben alkalmazott áraknál, de nem' fogják elérni az 1979. vagy 1980-as folyó világpiaci árak szintjét. A világpiaci árhatások ilyen módon történő letompítása, • a lehetőségekhez képest jó, szilárd alapot 'biztosít a KGST-országok népgazdaságának gyors, tervszerű fejlesztéséhez, az együttműködés további elmélyítéséhez. Nyíri Iván Körültekintőbben kell építkezniük a mezőgazdasági nagyüzemeknek APM és MÉM együttes rendelete A mezőgazdasági nagyüzemeknek körültekintőbben, s a helyi adottságok messzemenő figyelembevételével kell a jövőben meghatározniuk építési beruházásaik körét, mivel az 1980. január 1-én eledbe lépő szabályozó- rendszer összességében a korábbinál mérsékeltebb szintű állami hozzájárulást biztosit. A mezőgazdasági beruházások új rendje — amelyet a PM—MÉM együttes rendelete tartalmaz — miközben egész sor termelési ágazatban fenntartja az eddigi kiemelt támogatást, több területen visszafogja a központi hozzájárulás arányát, arra serkentve ezzel a gazdaságokat, hogy elképzeléseiket jobban hozzák összhangba a mező- gazdasági termeléssel, szemben támasztott igényekkel, követelményekkel. Több területen azonban új támogatási lehetőséget is biztosíta- , nak; olyan ágáltátok esetében, amelyek gyorsabb ütemű fejlesztése más társágazatok számára is gyümölcsözőnek ígérkezik, továbbá jól szolgálja a választék bővítését, illetőleg a bel- és külföldi piacokra való termelés kiszélesítését. Továbbra is 40 százalékos állami támogatás folyósítható a szarvasmarha-, a sertés- és a juhtartás létesítményeire. Azok a nagyüzemek. amelyek területi adottságaik miatt hagyományos állattenyésztést csak korlátozott mértékben folytathatnak, a megműveletlen területek hasznosítására kecsketenyésztési épületekhez is igénybe vehetnek 40 százalékos állami hozzájárulást. Űj, támogatott beruházási cél a gépkarbantartó műhelyek létesítése, ehhez 20 százalékos központi segítséget, vehetnek igénybe az üzemek. Üj vonósa a támogatási rendszernek, hogy a mező- gazdasági üzemeknek nemcsak a hús- és tejfeldolgozó üzemek beruházásához biztosít állami támogatást, hanem 20 százalékos mértékben egyéb élelmiszer-feldolgozó beruházásokhoz is. A MÉM a korábbi években több épülettípus műszaki tervét dolgozta ki különböző műszaki megoldásokkal és ezekről az üzemeket már eddig is közleményekben tájékoztatták. Ezek a műszaki tervek a jövőben is elősegítik majd, hogy a gazdaságok az ilyen épületeket előre gyártott szerkezetek igénybevételével gyorsan és viszonylag kisebb költséggel építhessék fel. A . támogatási jogszabály ezért írja elő. hogy azokra az épületekre. amelyekre a MÉM műszaki terveket tett közzé, támogatás csakis akkor nyújtható, ha a létesítményeket e tervek szerint építik fel, vagy a tervtől való eltérésre a MÉM külön engedélyt ad. A jogszabály rendelkezik az egyes épületek, építmények kapacitásának kihasználásról is, összefüggésben azzal, hogy a korábbi időszakban ezen a téren visz- szásságokat is tapasztaljak. A rendelet meghatározza azokat a szankciókat, amelyek a gazdaságokat sújtják abban az esetben, ha a műszaki átadás-átvételtől számított bizonyos idő eltelte után nem használják ki a lehetőségeket, (MTIj Együttműködéssel megalapozott tervek Tárgyal a magyar—sxoiref kormányközi Moszkvában kedden megnyílt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXIV. ülésszaka. Az ülésszakon részt, vevő magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, a szovjet küldöttséget Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet tagozat elnöke vezeti. Az ülésszak napirendjén a két ország együttműködésének időszerű kérdései, hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a szakosítás, a kooperáció témái állnak. A magyar • küldöttséget üdvözölve Konsztantyin Katusev kijelentette: a napirenden szereplő kérdések közül számos téma szorosan kapcsolódik azokhoz a megállapodásokhoz, amelyek Leonyid Brezsnyev és Kádár János tárgyalásain jöttek létre. Ezek közé tartozik a termelés szakosításának és a kooperációnak hosszú távra történő egyeztetése, az erről szóló egyezmény előkészítése az aláírásra. A két ország minisztériumai elvégezték a szakosítási és a kooperációs megállapodások előkészítését. A dokumentumok meghatározzák az együttműködés távlatait egészen 1990-ig, lehetővé teszik a hosszú távú együttműködésben rejlő lehetőségek messzemenő kihasználását a szakosítás és a kooperáció terén. Ez megfelel a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt irányvonalának, a termelés hatékonysága növelésének, a két ország gazdasági fejlődése érdekeinek. Ugyancsak át kell tekinteni azoknak a megállapodásoknak a végrehajtását is, amelyek a két ország kormányfője, Alekszej Koszigin és Lázár György tárgyalásain jöttek létre. Az ülésszak napirendjén szerepel a korábbi megállapodások végrehajtásának ellenőrzése és új megállapodások aláírása is, a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének tovább fejlesztésére és elmélyítésére — hangoztatta Konsztantyin Katusev. Marjai József válaszában aláhúzta, hogy az idén ünnepelték meg a kormányközi együttműködési bizottság fennállásának harmincadik évfordulóját. Joggal állapíthatjuk meg, hogy Magyarország gazdasági életének nincs olyan területe, ahol ne érvényesülnének naponta a magyar—.szovjet gazdasági együttműködés eredményei. Ez az együttműködés alapozza meg távlati terveinket is — mondotta. Pártunk most kongresszusára készül: három hónap múlva összeül az MSZMP XII. kongresszusa. A kongresszusi irányelvek ismételten kiemelik, hogy gazdasági növekedésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük és* elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának többi tagországával. Kongresszusi téziseink előírják a további aktív részvételünket a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében. A szocialista integrációban való részvételünknek meghatározó része a szovjet—magyar gazdasági együttműködés. A bizottság ' munkájával kapcsolatban Marjai József Elmondotta: az elmúlt időszakban az együttműködési bizottság sikerrel oldott meg olyan kérdéseket, mint az agrokémiai együttműködés, az orenburgi gázvezeték megépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos munka, a Vinnyica—y Alberti rsa közötti 750 kilovoltos távvezeték megépítése. Kidolgozták és egyeztették az öleli n- együltmüködés továbbfejlesztésének feltételeit is — ez az együttműködés a szocialista integrációnak a vegyipar területén első jelentős, kiemelkedő példája volt, s most hosszú távon meghosszabbítjuk. Ugyancsak előttünk áll a szovjet— magyar timföld- és alumínium-együttműködés bővítése, amelynek mór nagy hagyományai vannak. Kedden délelőtt a bizottság plenáris ülést tartott. Délután ■ a magyar küldöttség vezetője látogatást tett a szovjet főváros egyik legkorszerűbb üzemében, a színes televíziós képcsöveket készítő Chkromatron gyárban. Az együttműködési bizottság ülésszaka szerdán folytatódik. Kinek érdeke az előszállítás? Csak a fuvarozók akarják... Ülést tartott a megyei szállítási bizottság Januárban, februárban a telepeken állnak a Volán ■legnagyobb teljesítményű tehergépkocsijai, „kipihenve” azokat a fáradalmakat, amelyeket az őszi csúcsidőszak igénybevétele okozott. Az év második felében ugyanis olyan sok a megrendelés, hogy nem is győzik a munkát a fuvarozók, az első hónapokban viszont alig akad igény. A szállításnak ez a* Magyar gyártmányú szedő-szerkesztő display A VIDEOTON és a Nyomdaipari Fényszedő Üzem szakembereinek közös fejlesztésében elkészült az első magyar gyártmányú szedő-szerkesztő display. Ezzel megteremtették az alapjait a hazai számítástechnikai eszközökre épülő fény szedés továbbfejlesztésének. Az első két berendezés megkezdte a próbaüzemet a Nyomdaipari Fényszedő Üzemben. Segítségükkel meggyorsíthatják a kiadványok átfutási idejét. (MTI fotó — Hadas János felv. — KS) rendszertelensége tovább gyűrűzik és zavarja a termelés, az építés ütemességét. Ennek megelőzésére szolgál az úgynevezett előszállítások szervezése, a fuvardíjkedvezmények rendszere az év első negyedében. Szolgálja? Pontosabban mondva inkább szolgálná; hiszen miként az a Heves megyei szállítási bizottság kedden délelőtt tartott ülésén is elhangzott: a fuvaroztatók nemigen akarnak élni e lehetőséggel. A tanácskozáson, amelyet dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese vezetett — s részt vett munkájában Luda Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa is, — a fő téma az előszállítások jövő évi megszervezése volt. Az írásban kiadott tájékoztató tanulságképpen összefoglalót adott az elmúlt évek tapasztalatairól, s egyúttal arról is szólt, milyen érdeklődés várható a következő hónapokban. Az előszállításba bekapcsolható tömegáruk köre jövőre tovább bővül: kavics, homok, zúzott kő, vasbeton elemek, kohósalak. műtrágya. talajjavító anyagok mellett téglát is lehet kedvezményesen fuvarozni. A vitában egyébként gyorsan felsorolták azt a néhány nagyobb építő, útépítő vállalatot, amely partner lehet az előszállításoknál. Ide sorol hatók még a TÜZÉP-telepe1 a Cement- és Mészművek gyárai. Könnyen áttekinthe tő tehát a kör és kellő propagálással, szervezéssel cé’< is lehetne érni: vagyis elfuvaroztatni már év elején azt az anyagtömeget, amire később lesz szükség, de ekkorra már csúcsidőszak van a fuvarozásban is. Kinek érdeke az előszélli tás? A tapasztalatok azt mutatják, nem is olyan egy szerűen lehet erre a kérdésre válaszolni. A Közúti Építő Vállalat például a téli hónapokban nem dolgozik, sőt pontosan még nem is ismeri előre jövő évi munkáinak helyét. Miért rendeljen hát előre követ, növelve ezzel a készletek kamatterheit? Mint, a beszámolóban olvasható az is előfordult, hogy a kőbányák — e terv teljesítés« érdekében — év végén nagyobb értékű zúzott követ termeltek, de ezt, különösen előszállításban, senki nem akarta elvinni. A Volán is, a MÁV is szorgalmazza az előszállításokat. Ám amikór részleteiben elemzik a feladatokat kiderül, hogy a vasút tennivalói januárban, februárban is elérik a teljesítőképesség határát. Az előszállítások nemegyszer azért maradjak el, mert nem lehetett vagonokhoz jutni! A szállítási bizottság úgy foglalt állást, hogy alaposabban, a készletterhekeL a tárolási lehetőségeket, a fuvarozás gazdaságosságát állandóan figyelve kell szervezni az előszállításokat. A/ akció jelentősége. haszn; csak így érezhető. A szerződéseket a fuvaroztatókna nemcsak az áru megrendelőjével. de az árut eladó cégekkel is össze kel! hangolni. Javasolták a központi szállítási tanácsnak. hogy vizsgálják meg a kedvezm> nyék kibővítésénél; lehetős' geit. például a készlete'; után járó befizetések csökkentését. A szállítási bizottsáe ülés■ jóváhagyta a jövő évi mun kaprogramot is: megvitatják egyebek mellett a mezőgazdasági termékek fuvarozta- tásának helyzetét, s a lakossági ellátást szolgáié fuvaré -ásókat (hekeli) ,Néwsw€} 1979. december 12., szerda \
