Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XII. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról) a természet védelmére. Széles körű összefo­gással váljék társadalmi üggyé á tiszta és szép környezet kialakítása és megóvása. A beruházási tevékenységben minden ed­diginél nagyobb tervszerűségre van szükség. A népgazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beru­házásokat rangsorolni kell. Az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások kapjanak elsőbbséget, amelyek a termelési és termék- szerkezet korszerűsítését szolgálják, az ex­portképességet javítják és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesíteni kell a ter­vező, a beruházó, a kivitelező és az engedé­lyező felelősségét. Nagyobb összhangot kell teremteni a mun­kahelyek száma és a rendelkezésre álló mun­kaerő között. A szabad munkavállalás jogá­nak tiszteletben tartásával ösztönözni kell, hogy a munkahelyek egyéni megválasztása jobban igazodjék a népgazdaság szükségle­teihez. A termelési és termékszerkezet átala­kításával összhangban gondoskodni kell a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti szervezett átcsoportosításáról, átképzéséről. Gazdasági növekedésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük és erősítsük együttműködé­sünket a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal. A nemzetközi gazdasági körülmé­nyek és a közös érdekek sürgetően követe­lik, hogy a KGST-országok gazdaságfejlesz­tési politikája összehangoltabb legyen, együtt­működésük hatékonyabbá váljék, és gyorsul­jon a szocialista gazdasági integráció folya­mata. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. Tovább szélesítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolato­kat a fejlődő országokkal. Az intenzív gazdálkodás megköveteli a gaz­daságirányítás minden elemének — a terve­zésnek, a szabályozásnak és a szervezeti-in­tézményi rendszernek — a továbbfejleszté­sét. A központi gazdaságirányítást javítani, koordináló, szervező és ellenőrző szerepét erő­síteni kell. Növekedjék a kormányzati szer­vek Szerepe, felelőssége az alapvető gazdaság- politikai feladatok megoldásában, a tervek kidolgozásában, egyeztetésében és végrehaj­tásában. Pontosabban kell meghatározni az egyes irányító szervek feladatkörét, és javí­tani szükséges együttműködésüket. A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy az árrendszer célszerű gazdasági döntésekre és ésszerű fogyasztásra késztessen. A terme­lői árak fejezzék ki jobban a világpiac ár­változásait, ösztönözzenek a hatékonyság nö­velésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására és a takarékosságra. Az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát — életszínvonal-politikánknak megfelelően — továbbra is központilag kell szabályozni. Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az indokolatlan áreme­léseket és a fogyasztók megkárosítását. Gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy a munka termelékenysége növekedjék. Nagy tartalék rejlik az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fe­gyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezettebb munká­ban. IV. Életszínvonal, életkörülmények és szociálpolitika Az életszínvonal megszilárdításának, to­vábbi emelésének alapvető feltétele, hogy az eddiginél jobban oldjuk meg a gazdasági épí­tőmunka feladatait. Ezt segítse elő a munka szerinti elosztás elvének következetes érvé­nyesítése. Az irányelvek megállapítják, hogy a társa­dalom alapvető osztályainak és rétegeinek, mindenekelőtt a munkásságnak és a paraszt­ságnak a jövedelme a jövőben is azonos mér­tékben emelkedjék. Mind a dolgozók, mind a népgazdaság érdekében a jelenleginél széle­sebb körben kell alkalmazni a teljesítménybé­rezést. A keresetek a valóságos teljesítmé­nyek alapján differenciálódjanak, és segítsék elő a munka termelékenységének gyorsabb növekedését. Csökkenteni kell a végzett mun­kával nem arányos jövedelmeket, további in­tézkedéseket kell tenni a nem munkából származó jövedelmek visszaszorítására. Az életkörülmények alakításában fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott áruellá­tás. Az elért színvonal megtartására és a lehetőségeinkhez igazodó javítására s a vá­laszték bővítésére kell törekedni. Az életkö­rülmények javítása megköveteli a szolgálta­tási igények jobb kielégítését. A törvényes munkaidő jobb kihasználásá­val, a munka szervezettségének javításával mea kell teremteni a feltételeit annak, hogy a VI. ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél át lehessen térni az ötna­pos munkahétre, a jelenlegi munkaidőalap csökkenése nélkül. A lakáshelyzet javítása továbbra is fontos társadalompolitikai feladat. A VI. ötéves terv időszakában folytatódjék a második tizenöt éves lakásépítési program megvalósítása. Na­gyobb erőt kell fordítani a lakásvagyon meg­óvására. Az új lakótelepekkel egyidejűleg készüljenek el a közművek, a kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális létesítmé­nyek. a lakásépítésben és -fenntartásban arányo­sabbá kell tenni az anyagi teherviselést az állam és a lakosság, valamint a lakosság kü­lönböző rétegei között. A lakáselosztási rend­szer iobban vegye figyelembe a családok jö­vedelmi viszonyait. Változatlanul legfontosabb feladat a munkások, a többgyermekes és fia­tal családok lakásszükségletének kielégítése. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani hazánk népesedési helyzetére, a gyermekne­velés feltételeinek javítására, a többgyerme­kes családok támogatására. Emelni kell a családi pótlékot. A párt változatlanul fontos feladatnak te? kinti a nyugdíjasok s általában az idősko­rúak helyzetének javítását. Arra törekszünk, hogy az idős emberek anyagi biztonságban éljenek, az alacsony nyugdíjak emelése útján mérséklődjenek a nyugdíjak közti különbsé­gek. Támogatjuk a nyugdíjasok aktívabb részvételét a termelésben és a társadalmi életben. A VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felsze­reltségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kul­túrájának emelésére. A testnevelési és sportmozgalom előrehala­dásának kulcskérdése a tömegsport támoga­tása, különösen az iskolai testnevelésnek s általában az ifjúság sportjának a fejlesztése. Ezen az alapon növelhetők az élsport ered­ményei is. Hatékonyabbá és összehangoltabbá kell tenni a sport állami és társadalmi irá­nyítását, szélesíteni tömegbázisát, növelni a szakmai vezetés önállóságát és felelősségét. Fokozott gondot 'kell fordítani a művelő­dést, a sportolást, a szórakozást, a pihenést szolgáló intézmények jobb kihasználására és bővítésére, a hazai turizmus feltételeinek ja­vítására, valamint a természetjárás támoga­tósára. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód A szocialista építés előrehaladásával, a nemzetközi ideológiai harc kiterjedésével és bonyolultabbá válásával fokozódott a párt ideológiai tevékenységének szerepe. A fi­gyelmet a társadalom fejlődésének szempont­jából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdé­sekre kell összpontosítani: a közérdek tiszte­letben tartására és szolgálatára, a munka be­csületének növelésére, a kötelezettségek telje­sítésére, a közösségi szellem erősítésére. Ha­tározottan fel kell lépni a kispolgári életmód, a közömbösség ellen. Tanulmányozni és általánosítani kell a gya­korlati munka tapasztalatait, erősíteni kell az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Egész ne­velőmunkánkkal mélyítsük el a szocialista hazafiságot, annak tudatát, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszt­hatatlan az internacionalizmustól, mint a ha­ladás nemzetközi ügyének előmozdítása ha­zánk, népünk érdekeinek szolgálatától. Küzd- jünk határozottabban a világnézetünk terje­dése mellett is még létező, esetenként felerő­södő burzsoá ideológia, a nacionalizmus és 3 kozmopolitizmus ellen. Pártunk — miként eddig is tette — követ­kezetesen védelmezi forradalmi eszménk tisz­taságát mindenféle torzítással szemben. A propaganda és agitáció továbbra is járul­jon hozzá a párt eszmei, politikai és cselek­vési egységének szilárdításához, erősödjék szemléletformáló és nevelő jellege. A tudományos munkában is az erők éssze­rű koncentrálására kell törekedni, főleg azo­kon a területeken, ahol hagyományaink, adott­ságaink, a személyi feltételek és anyagi erő­forrásaink reális lehetőséget adnak az eddigi­nél nagyobb eredmények elérésére. Tervsze­rűbbé kell tenni a kutató-fejlesztő munkát, a tudományos intézmények és a termelőüzemek együttműködését. Az oktatás jelentősége a tudományos, tech­nikai haladás felgyorsulásával mindinkább növekszik, és ez társadalmi, gazdasági előre­haladásunknak is egyik legfontosabb tényező­je. Változatlanul kapjon elsőbbséget az álta­lános iskolai és a szakmunkásképzés. Tovább kell csökkenteni azoknak a tanulóknak a szá­mát, akik a tankötelezettségi időn belül nem végzik el az általános iskola nyolc osztályát. Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy to­vább gyarapodjék népünk műveltsége, a köz- művelődés egyre inkább társadalmi üggyé váljék. Különös gondot kell fordítani a mun­kások és a fiatalok művelődésére. Javítani kell a közművelődési intézmények működési feltételeit, emelni munkájuk színvonalát. Jobban kell támogatni a valóságot tükröző, a máról szóló, szocialista eszmeiségű. értékes művészi alkotásokat. A jövőben is biztosítani kell a szabad alkotómunka, az előremutató kezdeményezések és kísérletek feltételeit. A párt kulturális politikájának megvalósí­tása fokozottabb követelményeket támaszt a párt-, az állami és a társadalmi szervekkel szemben. Az antimarxista nézetek részesül­jenek határozott elvi bírálatban. Az alkotó műhelyek és a helyi szervek továbbra is kí­vánatos, önállósága párosuljon nagyobb fele­lősséggel. VI. A párt- és tömegszervezetek feladatai A Magyar Szocialista Munkáspárt, a mun­kásosztály forradalmi élcsapata eredménye­sen tölti be társadalmunkban vezető szerepét, egysége szilárd, tömegbefolyása erős. Politi­káját bizalommal elfogadja, magáénak tekinti, követi a magyar nép, és elismeri, értékeli a kommunisták áldozatkész, odaadó munkáját. Fejlődésünk alapkövetelménye a párt ve­zető szerepének, a párt és a tömegek kölcsö­nös bizalmának és kapcsolatainak további erősítése. A vezető szerep érvényesítéséhez elengedhetetlen áz ideológiai munka javítása, a párttagok eszmei, politikai felkészültségé­nek gyarapítása, személyes példamutatása is. A párt egységét az időszerű feladatokhoz igazodóan folyamatosan meg kell teremteni minden kérdésben. Az elvekben, a feladatok­ban való egyetértést követnie kell az egysé­ges cselekvésnek. A párt egységének, politi­kai tevékenységének legfőbb tartalma és célja a szocializmus, a nép ügyének szolgá­lattá. A pártdemokrácia fejlesztése nélkülözhe­tetlen feltétele a megalapozott, jó határoza­toknak, ez növeli a párttagság felelősségét, segíti a döntések végrehajtását. A határoza­tok még jobban az időszerű és konkrét fel­adatokra összpontosuljanak. A kollektiven kialakított határozatok mellett minden tiszt­ségviselő, minden párttag álljon ki, hajtsa végre azokat, és munkahelyén, környezetében mindent tegyen meg valóra váltásukért. Fejleszteni kell a párt belső életét, munka­stílusát, s növelni a pártmunka mozgalmi jel­legét, csökkenteni formális vonásait. A kom­munisták fokozzák politikai aktivitásukat, for­dítsanak az eddigieknél is nagyobb figyelmet a tömegeket foglalkoztató problémákra; lépje­nek fel határozottan a hibákkal, fogyatékos­ságokkal szemben. Az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a pártellenőrzés jobban segítse a poli­tika megvalósítását, az adott terület helyze­tének hiteles felmérését, a hibák forrásainak feltárását és a javaslatok kidolgozását. Legyen tervszerűbb a kádermunka, növe­kedjék a vezetők felelőssége a káderek fel­készítésében, előléptetésében, cseréjében. Vál­tozatlan elvünk és gyakorlatunk, hogy a párt­funkció kivételével minden tisztséget pár- tonkívüli is betölthet. Bátrabban kell előlép­tetni a vezetésre alkalmas fiatalokat. A ta­pasztalható szubjektivizmus leküzdése meg­követeli a kádermunka demokratizmusának erősítését: a vezetők társadalmi ellenőrzésé­nek fokozását, a választott testületek, társa­dalmi szervek döntési, illetve véleményezési jogának következetesebb érvényesítését. Pártunk a XI. kongresszus óta eltelt időben egészségesen fejlődött: a párttagság létszáma kereken 750 ezerről 800 ezerre emelkedett. A párttagság háromnegyed része eredeti fog­lalkozását tekintve munkás vagy paraszt. Pártunk erejének egyik nagy forrósa, hogy soraiba tömöríti a társadalom különböző nemzedékeinek legjobbjait. Növelte a párt erejét a kongresszusi hatá­rozatnak megfelelően végrehajtott tagkönyv- csere. A párt érvényben levő szervezeti *szabály- zata jól szolgálja a párt tevékenységét és fejlődését, megfelel az előttünk álló követel­ményeknek. A Központi Bizottság ezért most nem kezdeményez általános vitát a szervezeti szabályzat módosításáról, de a beérkező ja­vaslatokat mérlegeli és a kongresszus elé terjeszti. A szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, más tömeg­szervezetek és mozgalmak betöltik szerepü­ket szocializmust építő társadalmunkban. A tömegszervezetek és mozgalmak rendeltetés- szerű, önálló működését a párt továbbra is elvi, politikai irányítással biztosítja. A szakszervezetek a jövőben legyenek ak­tívabb szervezői a szocialista munkaverseny­nek és brigádmozgalomnak, törekedjenek a formális vonások csökkentésére. Segítsék elő a munkához való szocialista viszony, a kö­zösségi szellem, a munkafegyelem' erősödését, a munka szerinti elosztás elvének érvénye­sülését. Képviseljék, védjék a dolgozók tör-, vényben biztosított jogait, szorgalmazzák a munkafeltételek és -körülmények javítását. A magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség mozgósítsa tagságát, az egész magyar ifjú­ságot a gazdasági és kulturális építőmunká­ban való helytállásra, nevelje hazafias és in­ternacionalista kötelezettségeinek teljesítésé­re. A növekvő igényekhez igazodva, a külön­böző rétegek és korosztályok sajátosságait figyelerpbe véve fejlessze munkastílusát. For­dítson nagy gondot a dolgozó fiatalok, köz­tük a munkásfiatalok körében folyó tevé­kenységre. Készítse fel az ifjúkommunisták legjobbjait a párttagságra. A Magyar Űttörők Szövetsége a jövőben is vállaljon részt a gyermekek neveléséből, szervezze a gyermekek közösségeit, segítse iskolai oktatást. Pártunk nagy figyelmet fordít a nők hely4* zetére. Tovább kell javítani a kereső foglal-*? kozás és az anyaság együttes vállalásának!/ feltételeit, és ezt fokozott mértékben kell fi-*^ gyelembe venni szociálpolitikánkban, a szol-*1 gáltatások bővítésében. Megkülönböztetett*; gondot kell fordítani a nők szakképzettségé-^ nek emelésére. A vezető posztokon és a vá*| lasztott tisztségekben növekedjék a nők ará**s nya. Hazánkban a szocializmus építése nemzetig üggyé vált. A Hazafias Népfront-mozgalomig amely a párt szövetségi politikájának, a szó-2 cialista nemzeti egységnek átfogó kerete, tö—I rekedjék arra, hogy tovább növekedjék közéletben részt vevők köre, elsősorban a la—? kóterületeken. Mozgósítson az országos és » helyi feladatok megoldására. Bizottságai to­vábbra is teremtsenek fórumot társadalmi életünk legfontosabb kérdéseinek széles körű megvitatásához. VII. A párt nemzetközi , tevékenységének, kapcsolatainak fejlesztése Korunk egyik legbefolyásosabb politikai tényezője a nemzetközi kommunista és műn-? kásmozgalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt a mar* xizmus—leninizmus, a proletár internaciona­lizmus elvei alapján folytatja nemzetközi tevékenységét. Cselekvő részt vállal a kom­munista mozgalom egységének elmélyítését,’ a közös célok elérését szolgáló akciókban. Pártunk megkülönböztetett figyelmet fór* dít az együttműködés erősítésére, az országa­ink, népeink barátságát megalapozó kapcso­latok fejlesztésére a nemzetközi kommunista mozgalom legtapasztaltabb osztagával, a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Erősíti kapcsolatait az azonos feladatok megoldásán dolgozó testvéri szocialista országok kommu­nista és munkáspártjaival. Szolidáris a tő­kés és fejlődő országok kommunistáinak osz­tályküzdelmével, minden lehetséges területen fejleszti velük az együttműködést. A Magyar Szocialista Munkáspárt az an- tiimperialista harc közös érdekei alapján erő­síti kapcsolatait a fejlődő országok nemzeti demokratikus, haladó pártjaival és mozgal­maival. A béke, a nemzetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása, a dolgozó emberek jogainak védelme érdekében együttműkö­désre törekszik a szocialista, szociáldemok­rata pártokkal. A dokumentum rámutat: pártunk abból in­dul ki, hogy a marxizmus—leninizmus élő, fejlődő, a kommunista és munkáspártok ta­pasztalataival szüntelenül gazdagodó tudo­mányos elmélet. Minden kommunista párt joga és kötelessége, hogy a szocialista, forra­dalomnak, a szocializmus építésének általá­nos törvényszerűségeit önállóan, alkotó mó­don, saját harcának konkrét nemzeti és nem­zetközi feltételeivel, s követelményeivel össz­hangban alkalmazza. A kommunista mozgalom közös céljainak elérése megköveteli a nemzeti és nemzetközi érdekek összehangolását, a testvérpártok kölcsönös internacionalista szolidaritását és elvtársi viszonyát, a rendszeres tapasztalat- és véleménycserét, a vitás kérdések elvi ala­pokon történő tisztázását és a közös fellépést a nemzetközi osztályharcban. Következetesen harcolunk az álforradalmi ,tendenciák, a marxizmus—leninizmus jobb­oldali és baloldali1' torzításai, a szakadár törekvések ellen. A kommunista és munkás­pártokkal, minden más haladó erővel együtt szembeszállunk az antikommunizmus és a szovjetellenesség régi és új megjelenési for­máival. Ugyanilyen határozottsággal harco­lunk a maoizmus ellen, amely egyre nyíltab­ban támogatja az imperialistáknak a Szov­jetunió, a szocialista országok, a kommunista pártok ellen irányuló ideológiai és politikai hadjáratát. Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy nemzetközi politikai tevékenységével hazánk felemelkedését, s egyben a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom közös céljainak elérését szolgálja. Az irányelvek befejező része megállapítja: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az elmúlt öt év mérlegét meg­vonva úgy véli, hogy mind az eredményeid­ben, mind a fogyatékosságokban tükröződik a párt vezető testületéinek és végrehajtó szer­veinek tevékenysége. Szükségesnek tartja minden szinten a munka kritikus és önkri­tikus vizsgálatát, a végrehajtás megjavítását. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy pártunk tagságának, dolgozó népünknek az egyetértésével és cselekvő támogatásával sikeresen megoldjuk a hátralevő időszak ten­nivalóit is, a XII. kongresszusra való felké­szülés újabb lendületet ad hazánkban a szo­cialista építőmunkának. (MTIj , .Nwwö&fö 1979. december 9., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents