Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
Tanácsi mozi Az előadás pontosan a meghirdetett időben kezdődött. A nézők elfoglalták a helyüket, akik tudtak, még összébb húzódtak, hogy mások is odaférjenek a hosszába állított asztalokhoz, aztán valaki megkérdezte: — Várunk még valakit? — Nem. Egy perccel múlt hat óra — érkezett a válasz. Ilyen családias volt a hangulat. Aztán az ajtó mellett álló férfi leoltotta a villanyt, a vetítőgép elkezdett berregni, majd megjelent a vásznon a főcím: — Gyöngyös 1976-tól 1979ig. Zene csendült fel, valami vidámságot sugárzó muzsika és máris olvashattuk a közlést: szerkesztette Szalay Iván. és hogy az amatőrfilm- k'lub készítette ezt a tekercset. A nézőtéren halk morajlás hömpölygőit végig, mert az első kockán máris ismerős környezet tűnt fel, a Jeruzsálem utcai lakótelep, játszó gyerekekkel, babakocsit toló kismamával, majd kapát. ásót. hegesztő pisztolyt szorító kezek. A kellemes hang pedig egyetlen kocka tartalma felől sem hagyott kétséget senkiben, pontosan közölte, hogy az adott pillanatban mit látnak Gyöngyösből a kedves nézők, azaz, bocsánat: a tisztelt választó polgárok. Mert ez a mozi egy ilyen mozi volt. Ideiglenes jelleggel nyílt meg, csupán a tanácstagi beszámoló kezdeti perceire. Ebből következően a mozi rendeltetését sem nehéz kitalálni. Képekben, színekben, mozgással illusztrálta mindazt, amiről később Orbán József és Juszt János tanácstag olyan precíz pontossággal beszámolt: ennyi és "ennyi beruházást végeztünk, ennyi és ennyi hellyel bővítettük az óvodai és az iskolai „férőhelyet”, ennyi és ennyi társadalmi munkát adtak mindehhez a gyöngyösiek, a tisztelt választó polgárok. Aztán vége lett a filmnek, amely csakugyan jó volt és szép volt és annyira igaz. amennyire elvárható ez egy dokumentum célzatú filmtől. ami ennek ellenére is igyekszik hangulatot kelteni a nézőben. hogy messze elkerülje a képben rögzített jegyzőkönyv mélabús szerepét. A rövid technikai szünet után, amire a technikai eszközök összepakolása végett volt elengedhetetlenül szükség, a nézőtér minden ceremónia nélkül átalakult komoly tanácskozássá. Ehhez kezdetben elegendő volt két asztalt egymás végéhez illeszteni, hogy előtte helyet foglalhasson az elnökség, majd csak a szokásos elnöki megnyitó kellett, amikor szeretettel illik köszönteni a megjelentekét és felkérni a jelenlevő tanácstagot, hogy tartsa meg... a beszámolót. Mint korábban említettem, a tanácstagi beszámoló ettől kezdve egészen komoly hangulatot öltött, amit csak tovább fokozott a számok kemény hadrendje. A hatodik adatnál már senki sem tudott emlékezni egyetlen előző számra sem, de a következő adatokra sem figyelt oda. Egészen meglepő volt később az az elnöki -bejelentés, amely tudtára adta az igen tisztelt választópolgároknak, hogy a 38. választókerületben megalakult a kis lakóbizottság is. Ennek a bizonyos „kis” lakóbizottságnak a meg. jelent képviselői pedig szintén szeretnének beszámolni arról, mit tettek eddig a körzet lakói érdekében és mire készülnek ezután. Csakugyan ez történt. Felállt egy csinos, fiatal kislány egy jóvágású fiú mellől és minden különösebb ceremónia nélkül elmondott tíz kerek gondolatot szavakba öltöztetve. Nem többet. Pont annyit, amiben minden benne volt a témáról. Az ember azonnal arra volt kénytelen gondolni, hogy ezt az ésszerűen precíz beszámolót még azért nem rontotta el a bőbeszédűség, mert megformálója mást kezd ismerkedni a felnőtt* ködéssel és alkalmazkodni a közéletiséghez. Majd átvették a szót a tisztelt választópolgárok és közülük jónéhánVan elmondták gondjukat-bajukat. esetenként többször is megismételve a korábbi mondatokat, mintegy kellő hangsúlyt biztosítva ezzel témájuk fontosságának. A két tanácstag pedig felváltva válaszolgatott a „felvetett” kérdésekre. Esetenként türelmesen ismételgették ők is a magyarázatod, hogy ez vagy az nem épülhetett meg, nem készülhetett el, mert erre sem, árrá sem volt a tanácsnak pénze. Aki hasznos kívánságát előadta, az aligha érte be ezzel a nagyon reális, de számára sovány vigaszt nyújtó magyarázattal. . Az idő pedig haladt, az egyik óra a másik után fogyott el, de a tisztelt választópolgárok győzték hozzászólásokkal. A tanács jelen volt tisztelt képviselője bizonyára úgy számolt be erről az ösz- szejövetelről a hivatali feletteseinek, hogy az jól sikerült aktív volt, a megjelentek száma is megnyugtathat mindenkit. Jó ötletnek bizonyult a két körzet összevonása is, bár a 3-as iskola terme így már alig győzte hellyel az érdeklődést és az érdeklődőket. Ne tessék akadékoskodásnak, ha éppen a színes film keltette hangulat ürügyén halkan megjegyzem, hogy csakugyan jó az a papírra rögzített szöveg, amely a tanácstag helyett elmond mindent a városról, az utóbbi évek fejlődéséről, de sokkal jobb lenne, ha a kedves tanácstagok ilyenkor a sutba vágnák a kézhez kapott papírt, annak jól rendezett és szépen felépített szövegét és maguk mondanák el maguktól, hogy: — Emberek, amikor legutóbb együtt voltunk, akkor arra a megállapodásra jutottunk, hogy... ... és elsorolnák, mi lett a megállapodásokból és hogyan, milyen segítséggel. Nemcsak egységesebb lenne az egész tanácskozás hangulata, hanem emberközeli is. Mert ez a nehezebb: az egyik embert közelebb vinni a másikhoz. Ahogy tette ezt az a bizonyos „tanácsi mozi” is. G. Molnár Ferenc Tenger, fürdőmésterrel i. a y nomlokát egy pillanatra kiverte a verejték. Megijedt. Az előzés a szerpentinen lefelé nem volt ve- szélvtelen. alig hitte eV. hogy épségben kikeveredtek belőle. A férfi rá sem hederített, valószínű ő mindent pontosan kiszámított. Mint, mindig. Kár lett volna bármit is mondani. Szerencsére most állnak, s ehet. Ezzel a legkönnyebb levezetni a feszültséget. Kenyér, paprika, vaj. szalonna, szalámi. Hátradőltek az autóülésen. A férfi nem nézett ró. Egyik kezét a kormányon tartotta, a másikkal cigarettát keresett. Fél kézzel gyújtott rá, mintha még most is vezetne. Valami kategórián vitatkoztak, de vele ez is felesleges, azt hiszi a szerencsétlen, hogy mindig igaza van. Ami sokszor előfordulhat. de hátha éppen ettől szerencsétlen. Most pedig még azt sem mondja, hogy jó étvágyat! Pedig ide szokta bökni, hol gépiesen, hol pedig gúnyosan. Valami törés keletkezett. Ahogy a kagylók széttörnek a tengerparton és akkor már semmire sem jók. Nyakláncot sem lehet belőlük csinálni. Széttörnek, akár a pillanatok két ember között. Akárcsak ez a kapcsolat. Van egy sáv a tengerparton. ahol minden elpusztul. A szárazföld vízbe kerül, a víz a szárazföldre. Őrlik egymást. Hol hangtalanul, hol zajosan. Hiába szalad egymás felé két ember. Hiába. Egymástól is fel lehet őrlődni. Ez a némajáték is játék a beszéddel. Föl lehetne han- gosítani. mint a rádiót: — Nem eszel? — Nem. 1879. december 9„ vasárnap Felesleges megkínálni bármivel is. Vagy: — Mikor érünk haza? — Nem mindegy? — A legjobb lenne már otthon. Biztosan várnak valamivel. Sütnek, főznek ... — Nem érdekel —, mondaná, őt nem várja senki. Ami igaz is. Vagy nem? De ezzel az emberrel törődni sem lehet. A tánc után is mérges volt. Recsegett, mint a rádió, hogy a tánc páros műfaj, nem pedig önvonag- lás. Hát én akkor is így táncolok ! . Azt utálom a legjobban, ha mindenből elvet csinálnak. Ügy kell táncolni, enni. inni, cigarettázni, ahogy jólesik. Ha valaki sokat dohányzik. már nem eshet jól. Az étellel ez másképp van. Abból többet lehet enni. Aztán néhány napig fogyókú- ■ rázni.. Nem tetszett neki. hogy akkor otthagytam. Mit csináljak? Én mindenkit otthagyok, ha nem tetszik valami. Aki szórakozni megy, ne filozofálgasson! Amúgy is álmos voltam. A gondolatai azért eredetiek. De többet nem mennék el vele sehova. A fene tudja miért. Most. ki kellene festeni a szemem, mert a legközelebbi kocsmánál biztos megáll. Annyi vereséget sem tud elviselni, hogy miattam kell állni. De annyit biztosan nem vár. hogy a szemöldökömet is kiszedjem. Amúgy sem szabad a kül- sőséseknAk élni. Talán szerelmes is voltam két napig. Akkor jó volt. De eszembe jutott valaki más, vele akartunk mindig a tengerpartra menni. Most megint őt szeretem. De lehet, ha ő lenne itt, akkor meg mást szeretnék. . TÚ] sokat törődne velem, ami talán még rosszobb. mint ez. Tudnék én egyáltalán élni valakivel? Biztosan. Valakinek mindent elnézek, van akinek pedig semmit sem. Én az erdőt szeretem. Jobban, mint a tengert. Ott nincs vége semminek. Az er- d őszéin él sem. Ott magasba törnek a fák. Az erdő nem marad abba a tisztásnál sem. A fák minden tudnak. Merre van észak, dél. honnan süt, többször a nap, a fák forognak. Táncolnak önmagukban, mert megszólal bennük a zene. Először a gyökerükben, mint mélyről fölszakadó dúriolás. .♦/.tán a kérgük szájharmonika, az ágak levelekhez szorított gitárok. Az erdő nem törik szét. mint a kagylók. Ha bekapcsolom a rádiót, azért is mérges. Pedig jó ez a törökös zene. A férfi arca meg-megrán dúlt. s semmibe nézett. Evés közben a legjobb gondolkozni Senki sem tudja az emberről, nem látszik az arcán és mindenféle esaé be jut. Jobb lett volna a: erdőkbe menni, ahol el leIskola — iskola — iskola Tanítási menetrend az 1980. esztendőre Téli szünet: december 22-től január 9-ig Két hét választja el a diákokat a téli szünettől, amelv az idén a szokottnál hosz- szabb lesz. December 22-től január 9-ig nem csöngetnek órára az ország 3678 általános iskolájában 1 millió 128 ezer, s az 529 középiskolában 199 ezer tanulónak. A téli vakáció ideje alatt a napközi otthonok nem zárják be kapuikat, a nevelők játékos, vidám programokról gondoskodnak. Az általános iskolai napközikbe egyébként 415 ezren járnak: 8 ezerrel többen, mint tavaly. Az idei téli szünet újdonsága lesz, hogy befejezése után, az első tanítási napon nem várja a félévi értesítő a diákokat. 1980-tól ugyanis az iskolai félév jani' ' végén fejeződik be. Továbbra is az ellenőrzőkönyvbe kerülnek azonban az osztályzatok, de nem kapnak félévi jegyeket az elsősök, az ötödikesek és azok akik először tanulják valamely tantárgyat. A téli szünetet követő időszakban különösen fontos szakaszába érkezik a nyolcadikosok továbbtanulásának előkészítése. Az idén a tavalyinál kétezerrel több, 180 ezer diák fejezi be a tanulást az általános iskolák nyolcadik osztályában. A továbbtanulni szándékozók, a „Jelentkezési lap továbbtanulásra” elnevezésű nyomtatványt töltik ki. amelyet — megfelelő jellemzéssel — az általános iskolák legké sőbb március 20-ig továbbítanak a középiskolákba. A tanulók két iskolát tüntetnek fel, függetlenül azok típusától. A jelentkezési lapon különféle diákszociális juttatásokat is lehet kérni: diákotthon, tanulószoba, menza igénylése esetén a jelentkezési laphoz csatolni kell a szülők munkáltatói által kiállított kereseti ki- mutafást. Ismert a tanév további programja is. A tavaszi szünet 1980. április 5-től. április 9-ig, a tanítás pedig az általános iskolákban és a gyógypedagógiai intézményekben 1980. június 13-ig tart. Azokban az iskolákban, ahol a kötelező tanítási napokat és a tantárgyak éves óraszámát előbb teljesítik, június 10-től kötetlen spor- foglalkozásokat, kirándulásokat, más hasonló programokat szerveznek. Azok az iskolák, amelyek az előírt 192 tanítási napot június 13ig nem tudják teljesíteni, legfeljebb június 20-ig tanítanak. A jövőre érettségizők, illetve tanulmányaikat befejezők 1980. május 10-én ballagnak. A középiskolák alsó évesei számára 1980. június 7-e, illetve a 11 napos munkarend szerint, dolgozó iskolákban június 13-a lesz az utolsó tanítási nap. Az írásbeli érettségik 1980. május 19-én, a dolgozók középr iskoláiban 1980. június 2-án kezdődnek. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgákat 1980. május 26—27-én tartják. A középiskolák első osztályaiban mintegy 56 ezer — a tavalyinál másfél ezerrel több — diák jár: tanulmányaikat mintegy 45 ezren fejezik be. December második felében, az egyes intézmények vizsgaszabályzatának megfelelően megkezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken és főiskolákon, ahol több mint. 64 ezer nappali tagozatos hallgató sajátítja el az ismereteket. Az első évfolyamokon 18 ezren, az utolsó évfolyamokon pedig mintegy 15 ezren tanulnak. (MTI) Irodalomóra: rendhagyó módon A fiúk, lányok óra előtt persze most is izgultak, ám ez alkalommal e jóleső, várakozó drukknak semmi köze nem volt olyan prózai dolgokhoz, mint például valamilyen feleltetés magyarból . .. A szünet után ugyanis az úttörőszobába indult az osztály. A pinceklub lett a színhelye a rendhagyó irodalomórának, amelyet két jeles vendég. Burányi Ferenc költő és Merényi Judit előadóművész tartotta az egri I-es számú Általános Iskola nyolcadikosainak a II. orhet • tévedni. A tengerben még fürödni sem lehet rendesen. a bólyáktól visszazavarnak. Kész röhej: tenger fürdőmesterrel. Tengerpart Zsigulival. Jobb lett volna stoppal menni. Akkor mindig találkozik az ember valakivel, lehet beszélgetni. Még a Balaton is jobb ennél. Kár érle. A kezével meg tudott nyugtatni, ide feibosz- szantahi is. Aki engem meg 1ud nyugtatni, annak nyert ügye van. Rögtön megszeretem. De csak az erdő tud végérvényesen megnyugtatni A fákra és bokrokra emlékezni is lehet. Akár eláraszthatom velük a tengert. Akár el i.s buidoshalok. ha nem érzem jól masam Itt már felesleges minden beszéd. Legjobb lenne kiszállni és hazamenni stoppal vagy vonattal. Talán ez az út érne legtöbbet ebben az útban. Mindjárt, megcsavarja a kulcsot a műszerfalban és indulhatunk. De mit nvit Pz a kulcs9 Csak a következő kilométert, csak a következő út kei-pczi eződést, így morzsolódnak fel az elvek is Csal- akkor érdekes valami f é —o -luspíji rt óv7Í űiYiSor M■>-k’énn széttöredezik, mint a hul'émok a narton. s le- gvalulin IriUnvomait a víz N"m marad más. csak a sima. tűd Sörös homokfeliilet. ami k s11< zc maon„„mc- A everekek homokvárai is kisváradnak és összeomlanak. mint az emlékezet Most miért rángatódzik az arca az álkanoeceoont fn- 1ÖH9 fft legfeliehh éri íche. te]< ideges. Azt írtam neki hldod. hogy szeretlek9 Hogy szeretek veled lenni9 Ha ve led vagvnk megszeretem maid a tenger' is. Nem érdeke! a tencei — Indulhatunk? (Folytatjuk) szágos gyermekkönyvhét alkalmából. A köszöntő — ének-zene tagozatosokhoz illő módon — vidám dallal történt, ám röviddel ezután a klub barátságos falai között átx-ette hatalmát a szó, a költészet. Rím, ritmus, szótagok hosszúsága, rövidsége, hangok zeneisége,.. ugyan ki ne ismerkedne ezekkel a látszólag száraz, unalmas fogalmakkal úgy, hogy a leg- illetékesebb. a vers szülője beszél munkaeszközeiről, munkamódszereiről. A nyolcadikosok feszült figyelemmel hallgatták, mi gondot jelent például a fordítónak, hogy más nyelven író pályatársának gondolatait ne csak rímbe szedve adja vissza, de érzékeltesse a sorok zeneiségét és érzékeltesse a hullámzást, lüktetést is. Hogy ügyeljen arra. szavai a fantáziát ugyanabba az irányba lendítsék, mint az eredetiek. Mindezt Merényi Judit míves tolmácsolásában Kosz, tolányi Dezső. Tóth Árpád, Em5ékest a Az eszperantó nyelv „atyja". Zamenhof 120 éve szüle, tett. Ez alkalomból a? egri Finomszerei vény gyár kultúr házában tegnap este az tize mi szervezet emlékestet tartott. amelyre meghívta a megye összes eszperantistáit Ünnepi beszédet Szabó Imre. az országos szövetség elA Révai Nyomda Egri Gyáregysége, a Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó 'Intézet és a megyei úttörőelnökség vetélkedőt szervezel t Eger tizenhárom általános iskolájának diákjai számára. Minden oktatási intézményi öttagú csapat képviselt a Hémán Kató Megyei Űttörőhá/ban megren- dezetl szombat délelőtti versengésen. A fiatalok korábban többször felkeresték a nyomdát, József Attila költeményei; fordításai illusztrálták. És ezután jöttek a kuncr»- gásra, nevetésre fakasztó nyelvi játékok, amelyek megoldását már együtt harsogta a hallgatóság az előadóval. Mondjuk e rímjátékét: Míg e verset komponáltam ...; illetve Szemben egy teátrummal: aztán például a Csacsi, pacsi című játék megfejtését, vagyis hogy fizess előre, vizes e lőre. És így tovább. Ugye, lehet folytatni .. .? A rendhagyó irodalomórán azonban ezzel el is telt az idő. Ám az utolsó néhány perc még új csemegét tartogatott a diákok számára. Mai svéd gyermekversekből kaptak csokorra valót, s persze o kipirult arcokon azonnal tükröződő maradandó élményt is. A búcsúdal után — így érthető — ha alig tudtak elszakadni a vendégektől. Tessék dedikálni! — hangzott fel jobbról is, balról is. Na és persze a köszönöm . .. N. Zs. Bervában nökségi tagja tartott, majd irodalmi műsor következett, amelyen ezen a nem? _>tközi nyelven hangzottak el zava- latok. Az ünnepséger több megye testvérszervezet kép, viseltette magát, s üdvözlő táviratok érkeztek jszámos országból, többek között Szovjetunióból, Romániából és Svédországból. s itt nemcsak elméleti tájékoztatást, hanem gyakorlati bemutatót is rendeztek részükre. Arra is lehetőségük adódott, hogy a IX. számú iskolában megtekintsék a nyomdatörténeti kiállítás gazdag anyagát. A játékos elemekkel színesített vetélkedő első három helyezettje értékes tárgyjutalomban részesült, a többi résztvevő pedig emléklapéi kapott. ** Az eszperantó ünnepén lém: a nyomdászat 'wctc!kedő a megyeszékhelyen