Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

(fozlemeny a Magyar Szocialista MnunlcäspärK Központi Bizottságának 1979. december 6*i üléssröl

t (Folytatás az 1. oldalróT)

A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági épitőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó kollektívák kezdeményezését, a párt XII. kongresszusának' és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált szocialista munkaversenyt.

1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpolitikai célokkal összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes feltételednek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére biztató eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül elsősorban a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában.

A gazdaságirányítás határozottabbá, érde- ínibbé vált. A gazdálkodó szervezetek jelentős része megértette a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segítette a belföldi felhasználás mérséklése. A szükségesnél és a lehetségesnél kisebb mértékben javult a termelés hatékonysága, versenyképessége és a termékszerkezet.

Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapítható':

1. A nemzeti jövedelem — elsősorban a mezőgazdasági terméskiesés, valamint az ipari termelés növekedésének mérséklődése miatt ■— az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalékkal szemben mintegy 4 százalékkal kellett csökkenteni.

— Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5—3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési lehetőségekhez, növekedése vállalatonként differenciáltabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belföldi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok fokozzák termelésüket. A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését.

Az építőipari termelés várhatóan a tervezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítőképességének az összhangja. A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya.

— A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növény- termelés 2—3 százalékkal csökkent. Kenyér- gabonából a tervezettnél jóval kevesebb, a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állattenyésztési ágazat mintegy 2 százalékkal termel többet. A zavartalan takarmányellátás érdekében az irányító szervek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állat- állomány növekedése, továbbá a vágóállatok, állati termékek termelése és- felvásárlása meghaladja a tervezettet.

— A közlekedési vállalatok kisebb fennakadásokkal kielégítik az áru- és személy- szállítási igényeket.

2. A beruházások lényegében a terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások viszont mérséklődnek. Javult a készletgazdálkodás, a készletek növekedési üteme jelentősen csökkent,

3. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökkent, a közlekedésben és a kereskedelemben nőtt. de összességében nem változott A munkaerő-gazdálkodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő-gazdálkodás javítására.

4. Az életszínvonal a népgazdaság lehetőségeivel. a gazdálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979. júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedelemnöveléssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 százalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatás 18 százalékkal. az egy lakosra jutó jövedelem 9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek hatására a munkások és alkalmazottak reálbére. a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete országos átlagban 1—1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit.

A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány van.

Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvodai -hely. 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátása.

5. Tovább bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Erősödik együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A rubel elszámolású kereskedelmi forgalomban a ki vitel a tervezettnél gyorsabban. 7—8 százalékkal, a behozatal az elő- iránvzottnál mérsékeltebben. 2 százalékkal nő Államközi kötelezettségeinket teljesítjük.

A külgazdasági egyensúly javításának követelményeivé1 összhangban a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál dinamikusabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 százalékkal csökken. Jelentős eredmény, hogy a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezettet.

6. A gazdasági szabályozók módosításának, a támogatások mérséklésének eredményeként kismértékben nőtt a társadalmi tisztajöve- deíemnek az állami költségvetésben központosított hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az irodaberendezések beszerzését, a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését, a belföldi és külföldi kiküldetéseket.

A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980-ban a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal megőrzése legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése a termelés differenciált kifejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre, a nemzetközi versenyképesség fokozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy nagyobb előrehaladást érjünk el a gazdaságtalan tevékenységek és veszteségforrások csökkentésében, megszüntetésében.

Fontos követelmény, hogy a belföldi fel- használás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások differenciált visszafogása útján — tovább mérséklődjék.

A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést az országgyűlés elé terjessze:

Az 1980. évi főbb előirányzatok az 1979. év százalékában

nemzeti jövedelem 103,0—103,5

belföldi felhasználás 99.0

ipari termelés 103,5—104,0

országos építési-szerelési

teljesítmény . 97,0— 97,5

mezőgazdasági termékek

termelése . 105,0—105,5

a szocialista szektor

beruházásai 95,0— 96,0

egy lakosra jutó

reáljövedelem 100,0

lakossági fogyasztás 101,0—101,5

1. A népgazdasági egyensúly javításának alapvető feltétele, hogy a termelés növekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Az ésszerű anyag- és energiatakarékosság is segítse elő. hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél lassabban emelkedjenek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást és biztosítani a gazdaságos termeléshez szükséges munkaerőt.

— Az ipari termelés a hazai és a nemzetközi értékesítési lehetőségeknek és a hatékonysági követelményeknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A versenyképes exportra, az import gazdaságos helyettesítésére képes vállalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az irányító szervek határozottabban követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan, vállalatoktól a jövedelmező gazdálkodást, a termelési szerkezet átalakítását. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése.

— Az építőipari kapacitásoknak és a fizetőképes keresletnek az összhangja javuljon. Az építési munkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékenység, javuljon a minőség, erősödjék a szerződéses fegyelem és a határidők betartása. Gyorsuljon meg a népgazdasági egyensúlyt javító beruházások kivitelezése.

— A mezőgazdasági termelés — a népgazdasági célokkal összhangban — igazodjék a belföldi kereslethez és a gazdaságos export lehetőségeihez.

Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek használják ki még jobbarr termelési adottságaikat. A növénytermelés 10—11 százalékkal emelkedjék. A talajok termőképességéhez Igazodó műtrágya-felhasználással, a szerves trágya fokozott hasznosításával, a magas hozamú fajták alkalmazásával, gondos és szervezett munkával tovább kell növelni a terméseredményeket. Az állattenyésztés színvonalának fenntartását jobb takarmányhasznosítással kell elérni. A mezőgazdasági üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet a melléktermékek felhasználására a takarmányozásban. javítsák a rét- és legelőgazdálkodást. Biztosítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok folyamatos takarmányellátását.

— A közlekedés elégítse ki a népgazdaság igényeit. A vasúti áruszállítás az átlagosnál gyorsabban bővüljön. A közúti közlekedésben szüntessék meg az indokolatlan üresjáratokat, jobban használják ki a közületi tehergépkocsikat.

2. Az életszínvonal az elért eredményekre alapozva az ország gazdasági lehetőségeinek megfelelően alakul. Az életszínvonal megőrzésének elengedhetetlen feltétele, hogy a termelés hatékonysága fokozódjék. A bérek ösztönözzenek a jobb munkára, szorosabban kapcsolódjanak a teljesítményekhez, a gazdálkodó szervek eredményeihez. Az átlagot meghaladó bérfejlesztésre csak ott lesz lehetőség, ahol a munka hatékonysága, a létszám- gazdálkodás jelentősen javul.

Az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban országos átlagban — az 1979. évihez viszonyítva — azonos szinten marad. Az 1979. évi júliusi ár- és jövedelemintézkedések

1980-ban is érvényesülő hatásán túl a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4.5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3,7 százalékkal

emelkedik. 1979. második feléhez viszonyítva a reálbér, ilietve a reálkereset országos átlagban — az átmeneti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekszik.

A terv a lakosság fogyasztásának 1—1.5 százalékos emelkedésével számol és kiegyensúlyozott áruellátást irányoz elő. Tovább kell bővíteni az állami és szövetkezeti kereskedelmi, valamint a szolgáltató hálózatot. Az irányító" szervek a termelő és kereskedelmi ..vállalatok fordítsanak különös gondot a megfelelő árukínálatra, .a hiánycikkek körének csökkentésére.

A lakosság életkörülményeinek javítása végett 1980-ban meg kell építeni 82 000 lakást, 1300 általános iskolai tantermet, létre kell hozni 4700 bölcsődei, 20 800 óvodai és 3500 gyógyintézeti helyet.

3. A beruházások volumenét az ideihez képest differenciáltan, összességében 4—5 százalékkal csökkenteni kell; a szocialista szektorban beruházásokra 183—184 milliárd forint fordítható. Ü.i állami nagyberuházás nem kezdhető meg. Néhány alacsony készültségi fokon levő nagyberuházás megvalósulásának ütemét lassítani kell. A célcsoportos beruházásokat — a kórházak és az általános iskolai tantermek építésének kivételével — csökkenteni szükséges.

A vállalatok és szövetkezetek beruházási forrásaikat elsősorban a folyamatban levő fejlesztések, rekonstrukciók gyorsítására és befejezésére használják fel. A vállalati beruházások állami támogatása csökkenjen. A beruházási hitel nagy részét a jól exportálható áruk termelésének bővítésére fordítsák.

A beruházási célok megvalósítása következetes állami irányítást és fokozott ellenőrzést igényel. A készletgazdálkodás javítását szolgáló intézkedéseket következetesen végre kell hajtani. Elengedhetetlen a vállalatok közötti

1379. december S,,' szombat

Cj lakótelep épül Gyöngyösön

(Fotói Szabó Sándor)

együttműködés fejlesztése, anyag- és készletgazdálkodásuk korszerűsítése, a felesleges készletek leépítése.

4. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink íej- lesztésében mindenekelőtt a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítéséi e. az áruforgalom bővítésére építünk. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel és a behozatal lényegében azonos mértékben, 5—6 százalékkal növekedjék.

A nem rubel elszámolású külkereskedelemben továbbra is az egyensúlyi helyzet erőteljes javítása az alapvető feladat. A fejlődő országokkal a jövőben is gyors ütemben szélesítjük gazdasági együttműködésünket. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük gazdasági kapcsolatainkat.

A külkereskedelmi tevékenységben a kivitel fokozásával egyidejűleg törekedni kell az áruösszetétel és a jövedelmezőség javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra. a devizahozam növelésére.

5. Az állatni költségvetés kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Az állami költségvetésben a felhalmozásra fordított kiadások mérséklődjenek. A társadalmi közkiadások növekedése az eddiginél jobban igazodjék az ország gazdasági lehetőségeihez. A költség- vetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. A. lakosság alapellátását biztosító egészségügyi, oktatási és szociális intézményekben a lehetőségek jobb kihasználásával is hozzá kell járulni az ellátás színvonalának megőrzéséhez.

6. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő közgazdasági szabályozók következetes alkalmazása, az árrendszer hatékony működtetése. az átmeneti kedvezmények fokozatos csökkentése elősegíti a gazdasági tisztánlá tást, a gazdálkodó egységek — céljainknak megfelelő — differenciált fejlődését.

A Központi Bizottság hangsúlyozta: előrehala dúsunknak elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden szintjen érvényesüljön a terv követelménye. Ennek érdekében a gazdaságirányító, a szervező és a politikai munka középpontjában a gazdaság1 egyensúly javítása, a gazdaságos termelés és az export dinamikus növelése, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítása, a beruházási forrásoknak a gazdaságpolitika: célokkal összehangolt, differenciált, felhasz- • ná^ása és ;a-szigorú tájiag’ékosfág álljon.

— A kormányzati szeívek a 'népgazdasági terv végrehajtásához szükséges intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg, gondoskodjanak a következetes végrehajtásról. A gazdaságirányítás összehangolt munkával segítse elő a népgazdasági egyensúly megteremtését szolgáló pozitív folyamatok kibontakozását, szigorúan érvényesítse a szabályozókban foglalt egységes követelményeket.

— A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban -készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, energiával. Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági hatékonyság gyorsabb növeléséré, az üzem- és munkaszervezés javítására, a munkaidő jobb kihasználására.

— A Központi Bizottságnak meggyőződése. hogy az 1980. évi népgazdasági terv céljai népünk összefogásával, a dolgozók helytállásával, kezdeményezésével, a szocialista munkaverseny lendítő erejével elérhetőek. Ezért elengedhetetlen, hogy minden termelő gazdálkodó egységben tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt, gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, karolják fel a dolgozók termelési munkamozgalmait. A kollektívák, a szocialista brigádok vállalásai a nép- gazdasági tervvel összhangban a jövőben 1» elsősorban a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának javítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a hazai és a külföldi piacon is jól értékesíthető cikkek termelésének növelésére, a kooperációs fegyelem erősítésére, a szállítái szerződések betartására irányuljanak. Fontos, hogy a vállalatok vezetői — a párt- és társadalmi szervekkel együttműködve — biztosítsák a felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételeket.

— A párt szervei és szervezetei segítsék elő, hogy a dolgozó tömegek megértsék és cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai céljainkat. Tudatosítsák, hogy eredményeink megőrzéséhez, vívmányaink megszilárdításához az eddiginél jobb munkára van szükség. A kommunisták személyes példamutatással továbbra is segítsék a tervek megvalósítását.

A sajtó, a televízió és a rádió adjon na - ‘ gyobb nyilvánosságot az új feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó törekvéseknek, segít - se elő, hogy a közvélemény megértse és reálisan értékelje gazdasági helyzetünket.

A Központi Bizottság felkéri a tömegszervezeteket, a társadalmi szerveket, hogy tagságuk mozgósításával járuljanak hozzá gazdasági feladataink sikeres teljesítéséhez.

★

A Központi Bizottság áttekintette a XII. kongresszus előkészítésének helyzetét és elfogadta az 1980. évi munkatervét.

A Központi Bizottság pmsz Károly elv társát. p. KB osztályvezetőjét — akit megválaszt tottak a Borsod megyei pártbizottság első titkárának — felmentette osztályvezetői meg. bizatása alól. (MTIJ