Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

•*•*•?••■■■•»»***** Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Kulcskérdés: a leszerelés ISMÉT ÜZENETTEL FORDULTAK a szocialista országok a NATO tagállamaihoz: késedelem nélkül kezdjenek tárgyalásokat a középhatótávolságú nukleá­ris rakétaíegyverekről. A varsói szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának berlini tanácskozásáról kiadott közlemény megerősíti a szándékot: a szocialis­ta közösség tárgyalásokat, a kölcsönös biztonság elvei alapján katonai enyhülést, leszerelést akar Európában és az egész világon. Az üzenetben megnyilvánuló mély aggodalom oka az atlanti-tömbnek az a szándéka, hogy fokozza a fegyverkezési versenyt, új pusztító eszközö­ket helyezzen el kontinensünkön. A kezdeményezésekre, csakúgy, mint a bécsi tár­gyalásokon tett kompromisszumos szocialista javasla­tokra mind ez ideig nem érkezett pozitív válasz, sőt. . . A NATO 108 középhatótávolságú Pershing—2 bal­lisztikus rakéta és 464 szárnyasrakétának nevezett ha­dászati robotrepülőgép rendszerbe állítását tervezi az­zal az indokkal, hogy a korszerű szovjet rakéták állí­tólag fokozottan fenyegetik Nyugat-Európát. Pedig közismert tény, s ezt október 6-án Berlinben elmon­dott beszédében Leonyid Brezsnyev is hangsúlyozta: a Szovjetunió az utóbbi tíz évben nem növelte közép­hatótávolságú eszközeinek mennyiségét, sőt még csök­kentette is azok pusztító erejét. A szovjet állam veze­tője ugyanekkor javasolta a NATO-országoknak: kezd­jenek tárgyalásokat a rakéták kölcsönös korlátozásáról. A szovjet jószándékot jelzi, hogy Moszkva egyoldalú lépésként máris 1000 harckocsival és 20 ezer katoná­val csökkenti az NDK területén állomásozó csapatait. IGAZ, AZ ATLANTI-ORSZÁGOK IS tárgyaláso­kat javasolnak — de csak a „pótfegyverkezésről” ho­zott döntés után! Ez kísérlet arra, hogy az „erő hely­zetéből” tárgyaljanak. Pedig a varsói szerződés orszá­gaival már eddig is minden ehhez hasonló kísérlet ku­darcot vallott. A varsói szerződés tagállamainak kül­ügyminiszterei éppen ezért nyomatékosan hangsúlyoz­ták: a rakétafegyverek telepítéséről hozott döntés „le­rombolná a tárgyalások alapját”. Ezt az üzenetet tudo­másul kell venniük a NATO brüsszeli tanácsülése résztvevőinek, be kell látniuk felelősségük súlyát. „Az erőegyensúlyt az európai földrészen nem a fegyveres erők növelésével, a fegyverkezési hajsza további foko­zásával lehet és kell fenntartani, hanem a katonai szembenállás csökkentésével, konkrét leszerelési — kü­lönösen nukleáris leszerelési — intézkedésekkel” — ál­lapítja meg a berlini üzenet. Irán számít Ankara barátságára Khomeini ajatoliah, Irán vezetője, üzenetet intézett Demirel török miniszterel­nökhöz, s ebben meggyőző­dését fejezte ki. hogy Török­ország nem fogja engedé­lyezni a területén levő ame­rikai támaszpontok felhasz­nálását egy Irán elleni eset­leges amerikai akció keleté­ben. Az üzenetben, amelyet az ankarai iráni nagykövetség ideiglenes ügyvivője nyújtott át a török kormánynak. Kho­meini emlékeztet a két or­szág közötti baráti kapcsola­tokra, s reményét fejezi ki. hogy a jövőben ezek a kap­csolatok továbbfejlődnek és elmélyülnek. Dél-Korea új elnöke Csői. Kju Hát, Dél-Korea eddigi ügyvezető elnökét választották csütörtökön az októberben meggyilkolt Pák Csöng Hí utódjává. Képün­kön: az ország új államfője megválasztása után a. sajtó képviselőinek nyilatkozik. (Népújság telefotó —- AP — MTI — KS) Honecker fogadta a külügyminisztereket % ^ Humanista célkitűzéseket tükröz a berlini dokumentum BERLIN Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke csütörtökön fo­gadta a varsói szerződés tag­államai külügyminiszteri bi­zottsága december 5—6-i ber­lini ülésének résztvevőit, köztük Púja Frigyes magyar külügyminisztert. Az NDK-vezető a szocia­lista államok közössége ösz- szehangolt békepolitikájához való fontos hozzájárulásként értékelte a külügyminiszteri tanácskozás eredményeit. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón a tagállamok külügyminiszterei nevében Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter mondott köszönetét a berli­ni tanácskozás eredményes lebonyolításáért. A berlini tanácskozásról készült első értékelések rá­mutatnak: a külügyminiszte­rek megbeszéléseinek közép­pontjában olyan nagy hord­erejű és halaszthatatlan fel­adatok állnak, mint a fegy­verkezési hajsza megfékezé­se, az enyhülési folyamai vé­delme és további fejlődésé­nek előmozdítása. Ezért kör­vonalazták újabb fontos kez­deményezéseket az államok közötti bizalom erősítésére, a katonai enyhülés kibonta­koztatására, a leszerelés ösz­tönzésére. Ezek a lépések teljes összhangban vannak a népek érdekeivel és kifejezik vágyaikat; elősegítik a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élésének érvényesü­lését. A berlini dokumentum híven tükrözi a szocialista VARSÓ * Befejeződött a varsói szer­ződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának de­cember 4—6. között Varsó­ban megtartott ülése, ame­lyen Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Népköztársaság nemzetvé­delmi minisztere elnökölt. A tanácskozás munkájában részt vettek a varsói szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsno- sa és törzsének főnöke. PEKING Csütörtök délután került sor Pekingben Hua Kuo-feng kínai pártelnök és minisz­terelnök és Ohira japán mi­niszterelnök második talál­kozójára. A több mint két­órás tárgyalás első felében nemzetközi, a második felé­ben pedig bilaterális kérdé­seket vitattak meg. • NY UGAT-BERLIN Kierőszakolt. következ­ményeit illetően kiszámítha­tatlan döntésnek tekintik a NATO új nyugat-európai ra­kétaterveire az SPD nyugat- berlini kongresszusán kicsi­kart ,.isen”-t még azok is. akik a szavazás győztesei közé számítják magukat. Helmut Schmidt bonni kan­cellár közvetlen környezete sem tagadja, hogy a szociál­demokrata pártvezetésnek a nvflt fenveeetésig kellett el­mennie. hogy végűi megkap­ja a szükségesnek ítélt több­séget. &Nmisw 19*9. december 7., péntek Magyar—holland gazdasági kapcsolatok III. Európa kap „Mindennap sokféle or­szágokból és sok tartomá­nyokból jött hajókat nem kis gyönyörűséggel nézhet ember” — írja egyebek mel­lett a Rotterdamban tett lá­togatásáról a hajdani utazó, Szepsi Csombor Márton. Va­lóban, a kontinens belse­jéből jött látogatót Rotter­damban járva mindenek­előtt a hatalmas kikötő lát­ványa ragadja meg. Nem vé­letlenül, hiszen a világ leg­forgalmasabb kikötőjével esik találkozása! A Rajna és a Maas torkolatában kiépí­tett harminc kilométer hosz- szúságú kikötőt és magát a várost teljes joggal nevezik Európa kapujának. A kikötő kiépítésekor egyébként a szakemberek egyáltalában nem kicsinyeskedtek, ha a cél úgy kívánta, hát szigete­ket tüntettek el, másutt a szárazföldet toldották meg és persze folyamatosan mélyí­tették (mélyítik ma is) a ki­kötőt, hogy az egyre na­gyobb óceánjárók fogadá­sára is alkalmas legyen. Aho­gyan az ember végigpillant, szinte végtelen sorban köve­tik egymást a kisebb-na- g.yobb, minden rendű és ran­gú, a világ minden tájáról befutott hajók, aztán a rak­tárépületek, a silók, a dok­kok, az ipari üzemek és az olajtárolók. Ez utóbbiak jelentősége kü­lönösen az utóbbi években nőtt meg, amikor gyors egy­másutánban többször is emelkedett a nyersolaj ára. Egy-egy áremelés után a vi­lág nyomban a rotterdami olajtőzsdét figyeli, itt ugyan­is szabadon mozognak az árak és ennek megfelelően megközelítően jelzik az olaj világpiaci értékét. A kikötő­ben egyébként öt olajfinomí­tó van, évi feldolgozó kapa­citásuk mintegy 85 millió tonna olaj. Mindez még így vázlatos formában is jelzi talán a rotterdami kikötőnek a vi­lágkereskedelemben betöl­tött fontos szerepét, s utal arra, hogy a kontinens bel­sejéből jött utasnak valóban egyedülálló élményt jelent. Pedig ottjártamkor, október első napjaiban, nem is volt igazi nagyüzem a kikötőben a révkalauzok részleges sztrájkja miatt, nem sokkal előbb pedig a dokkmunkások fejezték be sztrájkjukat. Rotterdam — ezen belül maga a kikötő — különösen az utóbbi években egyre fontosabb szerephez jutott a szocialista országokkal — köztük hazánkkal — való holland kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatokban. Jól érzi ezt a rotterdami székhelyű, 1962-ben alapított Vekamaf cég, amely kiemelt feladatként kezeli a szocia­lista országokkal való együttműködést. Céljuk új technikai eljárások, licencek megvásárlása, amelyeket az­tán saját vagy közös kivite­lezésű berendezésekbe épí­tenek be, s mint az adott ágazat legmagasabb színvo­nalú termékeit a világ min­den tájára exportálják. A Vekamaf ez év január­jában Aquanova névvel le­ányvállalatot alapított, amely a tengervíz sótalanítására alkalmas desztilláló berende­zéseket gyárt a Budapesti Műszaki Egyetemen kifej­lesztett technikai eljárás fel- használásával. Th. P. G. Log- temberg, az Aquanova elnök- helyettese elmondotta, hogy a rotterdami kikötőben kí­sérleti jelleggel felépített tengervíz-sótalanító beren­dezés minden tekintetben megfelel a kívánalmaknak, sőt egy néay részből álló be­rendezés első egységét már üzembe is helyezték a karib szigetvilág egyik kis szigetén, Áruban. (A második egysé­get jelenleg építik, a har­madikat hamarosan szállít­ják, a negyedik most van terveüfs alatt.) Jelenleg foly­nak a tárgyalások újabb be­rendezések exportjáról a vi­lág édesvízben szegény or­szágaiba. Az elnökhelyettes elmon­dotta még, hogy a közeli múltban sikeres tárgyaláso­kat folytattak a Chemokomp- lex Külkereskedelmi Válla­lattal proteintartalmú szusz­penziók szárítására alkalmas speciális berendezések építé­séről és eladásáról. Ezeknek közösen továbbfejlesztett vál­tozatait a harmadik világ or­szágainak piacain értékesítik majd. E piacokon való együtt­működés lehetőségei adottak a szintén rotterdami szék­helyű Hunter Douglas nevű céggel is, amely épületek külső falainak és belső tere­inek burkolására, díszítésé­re alkalmas alumínium le­mezből készült idomokat, elemeket gyárt és exportál a világ szinte minden országá­ba. Peter Den Ouden, a cég exportmenedzsere tájékoz­tatójában és az azt követő üzemlátogatás közben el­mondotta, hogy immár ti­zennyolc éve jó kapcsolato­kat alakítottak ki az Orszá­gos Szakipari Vállalattal. A budapesti metró és legutóbb pedig a Planetárium belső tereinek burkolásához szük­séges alumínium lemezeket ők szállították. Ügy vélik — tekintettel a magyar alumí­niumipar magas technikai színvonalára —, hogy a lehe­tőségek megvannak az adok- veszek szintet meghaladó szorosabb kooperációs egvüttműködésre. Annál is. inkább, mivel a kezdeti lé­pés ebben az irányban már meg is történt: a Komolex Külkereskedelmi Vállalat ál­tal Algériában felépítendő háromezer lakáshoz a Hun- tér Douglas szállítja az ab­lakok redőnveit. Vége Kloss András Berlinben tanácskozott a varsói szerződés tagállamainak kül­ügyminiszteri bizottsága — képünkön: a szovjet tárgyaló- delegációt Andrej Gromiko (középen) vezette. (Népújság telefotó — ADN/ZB—MTI—KS) országok humanista célkitű­zéseit. A NATO válaszát sürget­te az NDK lapjaiban csütör­tökön megjelent nyilatkoza­tában Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter, aki ki­látástalan álláspontnak mi­nősítette a NATO-nak azt a törekvését, hogy katonai fölényre tegyen szert a var­sói szerződés országaival szemben. „A szocialista országok nem engedhetik meg a NATO és a varsói szerződés államai között jelenleg fenn­álló katonai egyensúly meg­bomlását” — szögezte le Gromiko és újból felhívta a figyelmet arra, hogy új fegy­verkezési tervek elfogadása a Nyugat részéről „szétrom­bolná a középhatótávolságú nukleáris rakétafegyverekről folytatandó tárgyalások alap­ját”. „A Szovjetunió és szövet­ségesei álláspontja teljes mértékben világos. A mai helyzetből kiindulva azonna­li tárgyalások mellett va­gyunk; vagyis nem szabad elfogadni az említett NATO- határozatot. . Minden félnek meglesz a joga és lehetősé­ge arra, hogy a tárgyalóasz­talnál előterjessze minden általa szükségesnek ítélt ja­vaslatát” — mutatott rá a szovjét politikus és hozzá­fűzte: súlyos felelősség hárul azoknak a NATO-országok­nak a kormányaira, amelyek az újabb fegyverkezésbei adódó veszélyeknek teszik ki Európát és a világot. „Most még nem késő, hogy ezt el­kerüljük, de nem szabad vesztegetni az időt” — je­lentette ki Andrej Gromiko. Rhodesiái tűzszünet LONDON A londoni Rhodesia-érte- kezlét teljes ülésén a részt­vevők kompromisszumos megállapodásra jutottak a Zimbabwe Hazafias Front és a rhodesiai rendszer fegy­veres erői közötti tűzszünetről — jelentette be Londonban a front küldöttsége. A hazafias frontnak sike­rült Nagy-Britanniától hiva­talos biztosítékokat szerez­nie a megállapodás alapvető pontjait illetően, tehát azok­ban a kérdésekben, amelyek nyugtalanítják a frontot. Lord Carrington a konferen­cián elnöklő brit külügymi­niszter arról biztosította a hazafias front vezetőit, hogy a front erői ellen jelenleg is harcoló összes dél-afrikai rendes haderőt kivonják Rhodesia területéről. A ha­zafias front elérte azt is, hogy a függetlenséget meg­előző átmeneti időszakban a front fegyveres erői a rho- desiai hadsereggel egyenran­gú jogállást kapnak, és hogy szoros ellenőrzés alatt lesz a rhodesiai légierő tevékenysé­ge is. Ez a megegyezés, amely a Zimbabwe Hazafias Front következetes elvi állásfogla­lásának eredménye, most lehetővé teszi, hogy hozzá­lássanak a rhodesiai alkot­mányos rendezés korábban elfogadott tervezetének vég­rehajtásához. Két hónapig az országban a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat a brit közigazgatás gyakorolja, élén a Londonban kinevezett főkormányzóval. Ennek fel­adatai közé tartozik majd a rhodesiai új általános vá­lasztások előkészítésével ösz- szefüggő intézkedések meg­hozatala is. A megállapodás értelmé­ben a tűzszünet betartását a brit nemzetközösség fegyve­res erői ellenőrzik. Lord Carrington kijelentette, hogy a tűzszüneti megegyezés ha­marosan érvénybe lép, azt követően, hogy a hazafias front és a jelenlegi rhodesiai rendszer képviselői meg­egyeznek az összes konkrét részletben. Rámutatott arra is, hogy néhány napon belül Salisburybe érkezik a brit főkormányzó. Kínai történelemhamisítás A Kínai Népköztársaság megalakulása harminca­dik évfordulójának alkalmá­ból rendezett pekingi kiállí­tás szervezői nyilvánvalóan meghamisítják a Kínai Kom­munista Párt történetét — írja a Novoje Vremja című hetilap legutóbbi száma. A kiállítási anyag a párt születésével. fejlődésével, nemzetközi kapcsolataival, egyes vezetőinek szerepével összefüggő egész sor kulcs­kérdést a valóságnak nem megfelelő módon ábrázol — írja a hetilap. — A kínai nép forradalmi harcairól meg­emlékező anyagokban még csak említés sem történik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről a kínai nép nemzeti felszaba­dító harcának győzelmében, mint ahogy arról a segítség­ről sem. amelyet Kína e harcokban a Szovjetuniótól kapott. Ugyanakkor a kiállí­táson különösen nagy teret szenteltek az úgynevezett — egyenlőtlen szerződéseknek — és az „elvesztett területek­nek”. Nagy részletességgel is­mertetik a Mao Ce-tung által 1964-ben a Szovjetuniónak be­nyújtott „területi jegyzéket”. A vitrinekben meglehetősen sok fotódokumentumot is be­mutatnak, amelyek Mao Ce- tungot és más kínai vezető­ket Edgar Snow és más ame­rikai küldöttek társaságában ábrázolják. A kiállítás szer­vezői nyilvánvalóan azt a benyomást akarták kelteni, mintha nem a Szovjetunió, a Komintern, és az- SZKP, hanem az Egyesült Államok és annak titkosszolgálatai já­rultak volna hozzá a kínai nép győzelméhez, az imperia­lista erők felett.

Next

/
Thumbnails
Contents