Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
Virseny— mindennap Szelíd húzódozással mondják ki a számot: — Két százalékkal növeljük éves gyártási tervünket a kongresszusi munkaverseny felajánlásai nyomán. , Ezt a két százaléko* nem tartják elég mutatós számnak. Hiszen ahhoz van a lülünk szokva, hogy ha már felajánlás, meg se álljon a tíz százalék alatt. — Mennyit ér ez a két százalék forintban? — kérdeztük. — Kereken húszmilliót — válaszolta Gruber Sándor, az r 'esőit Izzó gyöngyösi gyá ív ik főkönyvelője. Ugye. mennyivel máskén cseng már így? Közvetlenül év vége előtt vagyunk A végleges adatok tehát még nem ismertek, de » pénzügyek szakembere már meg tudja mondani, méghozzá elég nagy biztonsággal, hogy az elhatározások és az azokat követő tettek a főkönyvi oldalakon hogyan válnak számokká. Például az energia felhasználásában. A kongresszus tiszteletére elhatározták, hogy csínyján bánnak a villannyal és az olajjal. Elkerülik a gépek üres járatását, az üzemekben csak ott hagyják égve a lámpákat, ahol éppen munka folyik, és így tovább. Mindebből 450 ezér forint megtakarítást reméltek. Most azt mondják, a 700 ezer körül járnak. Olajból pedig nem kevesebb, mint 115 tonna maradt a tartályokban az ésszerű felhasználás következtében. Egy ekkora gyárban, mint ez a gyöngyösi, az anyagokkal való gazdálkodást is lehet jobbá tenni. Ebből a szándékukból harmincmilliót akartak „nyerni”. A .félvezetőgyártásban az importált anyagok azért is fontosak, mert azokért valutával kell fizetni. Ha a kiadás csökkentését jelző négymillió forintot vesszük figyelembe, itt is szép eredményt könyvelhetünk el. Ne feledkezzünk meg az anyagkészletről sem. Hány helyen szokás manapság „biztonsági tartalékra” törekedni? Mert nem mindig lehet kapni azt, amire éppen Szüksége lenne a gyárnak, mert nem bizto:. hogy a szállító vállalat p«it a szerződésben megállapított időre küldi el az anyagot, és így tovább: hangzanak a „készletezők” érvei. Az izzósok azt mondták: ha az adminisztratív dolgozók azt akarják, hogy a bérük emelkedjék annak megfelelő mértékben csökkentsék az anyagkészletet. Nyilván: a fölösleget abból. Az év elején még kétszázmilliós érték várt a sorsára a raktárakban. A terv pedig ennél mintegy húszmillióval kevesebbet írt elő. A feladatot nem kellett keresni, kéznél volt. És a végeredmény? December utolsó napjaiban már csak 170 milliós anyag- készletet jeleztek a kimutatások. Méghozzá úgy, hogy a következő év indításához semmiféle anyag nem hiányzik majd. Ja, ha a dolog zsebre megy...! A gépgyár I-es üzemében a Petőfi brigád, amelynek Nagy Sándor a vezetője, már az eddigi eredmények össze- számolásánál tart. Ök azt vállalták, hogy a tenen felüli pohárcsiszoló automata gép el' rízítése rajtuk nem múlik- Állták is a szavukat. Aztán december 10-re elkészültek a három vákuumszivattyú é? az öblösüveggyártó gépsor rájuk tartozó munkáival is. Tehát az idővel is versenyeztek. Miért igyekeztek ennyire? Csak az anyagiakért? Igaz, teljesítményben dolgoznakA köszörűs Petőfi brigád Igaz. ha setoitet gyártanak az ő zsebük is bánja, hiszen egy vezérlőtengely rossz munkái miatt néhány száz forintot téríttetnek meg a köszörűsökkel. Akárhogy is. a lényeg nem ez. Hanem az adott szó és a szakmai önérzet. Amikor a tmk-sok Lenin brigádjának vezetőjét. Szüo Györgyöt kérdeztük, ő is el mondta, hogy lett volna ide jük még a felajánlásuk teljesítésére. hiszen a félvezető üzemben a galvanizálót és a gépgyárban a felületkikészítő technológiai sort nem kellett volna nekik sem decembei első dekádjára elkészíteniük de hát...! A gyár érdekét is szem előtt tartották. Mindennap. amivel hamarabb tudják a berendezéseket a termelésbe bekapcsolni, a gyár teljesítményének emelkedését hozza magával. Márpedig...! Az Izzó az — márka is. A tranzisztorszerelésben szintén működik egy Lenin- brigád, ennek a vezetője Kiss Józseíné- Mit tudnak ők forintokban is érzékelhető módon „rávállalni” a feladataikra? Így mondják a szokott szóhasználattal: a „ki- hozatalt” lehet javítani. Magyarán: minél több tranzisztor legyen a szerelés végén alkalmas a különböző berendezések elkészítéséhez. Miután a szerelésük ezeknek a félvezetőknek sok olyan részletet tartalmaz, ahol egy kis mozdulat már elronthat „mindent”, a brigád tagjai valóban tudnak a „kihozatal” javításáért tenni. Sorolják a százalékot is, az év eleji tényt, a terv által előírt kötelező mennyiséget és a végére hagyják, hogy a valóságban mit értek el. Arra a minden típusra vonatkozó plusz 1,37 százalékra nagyon büszkék. Ez abból is kiderülhet, hogy a százaléknak még a századrészét is pontosan megjelölik. A Hámán Kató brigád vezetője, Nagy Lászlóné, azt is hozzáteszi, hogy az igyekezetüknek az anyagi következménye sem maradt el. Az év első felében a rossz arány miatt nem kaptak prémiumot, aztán következett a kongresszusi verseny, a vállalás, ennek nyomán a teljesítés. és az emelkedő százalékok többletforintokat is „teremtek”. O — O A munkaverseny ügye. szervezése, napi gondja a gazdasági vezetés vállát nyomja. És a párt? A gyári pártbizotts' t? — A pártmunka egyik fontos területe a munkaverseny figyelemmel kísérése — mondta Krasznai Jánosné. a gyári pártbizottság titkára. — A beszar- itatás során erre is gondot fordítunk. Párttagjainknak pedig az is párt- munkáiuk. hogy ebben a versenvber példamutatóan vegvék ki részüket. Amikor 3 különböző jutalmak kitüntetések odaítélésében döntünk. a munkaversenyben nvúitott teljesítményt is figyelembe vesszük. A pártnak nincs anyagi lehetősége ahhoz, hogy a legjobbaknak pénzjutalmat adjon, de a pártcsoportok, az alapszervezetek mindig értékelik az egyes párttagok munkáját ilyenkor a műnk., .rsenyben végzett eredmények is hangsúlyossá válnak. Azt. is megkérdeztük, mit tesz a munkaversenyért a szakszervezet. A választ Czibolya Mihálytól, az szb titkárát 31 hallottuk. — Mi a magunk eszkö- • eivel serkentjük a munka- versenyt, természetesen a párt elvi irányításával- Serkentjük úgy is, hogy neveljük az embereket. Nagy többségük mintegy ötven helységből jár be a gyárunkba dolgozni. Itt nálunk válik jó részük ipari munkássá. Még elég erős százlakkal kötődnek a múlthoz, és ez olvkor nehézségeket okoz. Nem minden brigád kiváló. Vannak olyanok is, akik a munkában is igyekeznek félrehúzódni. Vannak, akik rosz- szul dolgoznak. Megmondjuk-e nekik ezt szemtől szembe? Nem mindig. De ma már a munkahelyi kollektívák is érzékenyebben reagálnak egy-egy ember tevékenységére, és nem szívesen fogadják be azt, aki nem akar megfelelő mértékben teljesíteni. A szakszervezet mindenütt ott van, ismeri is az embereket, ami miatt nem is mindig dicsérnek bennünket, de hát... Olykor a nem éppen elismerő szavakat is ki kell mondani. Véleményem szerint a munkaversenyt ilyen eszközökkel tudja támogatni a szakszervezet. 0 — 0 Verseny. Mondjuk mostanában: kongreszusi munkaverseny és hozzátesszük még — felszabadulási munkaverseny- De van egy másik verseny is. Nap, mint nap versenyben vagyunk céljaink eléréséért, önmagunkért, .versenyben vagyunk egymással, más vállalatokkal és a külső piacon a riválisokkal. Kell a kongresszusi verseny, amely fokozza a lendületet, felszítja a tenni akarás parazsát még izzóbbá, mint amilyen. Ha majd a XII. kongresz- szus előtt számot adunk, számot adnak az illetékesek a vállalások teljesítéséről, sokan büszkélkedhetnek majd. Meg is érdemlik. De a verseny azzal nem ét- véget. Csak eg'v szakasza zárul le. Aztán folytatódik — mindennap. G. Molnár Ferenc Hogyan készült az 1980, é*#i terv? Az Országos Tervhivatalban nagy és hozzáértő szakembergárda foglalkozik a népgazdasági tervezéssel. A jövő évi terv készítésének előkészítő munkálatai már ez év májusában megkezdődtek, éppen úgy, mint a korábbi években. A munkát azzal kezdik, hogy becsléseket készítenek: mekkora lesz év végén a tér. melés felfutása az iparban, a mezőgazdaságban; milyen mértékben- emelkedik a munka termelékenysége; mennyi lesz a nemzetnek a gazdasági tevékenység révén keletkező jövedelme. Megnézik hogy várhatóan hogyan alakulnak majd az általunk külföldre kivitt és a külföldről behozott termékek árai. tehát hogy a cserearány javul-e, vagy romlik. Már májusban így volt ez ebben az évben is. éajnos, a cserearányok újabb romlására kellett számítani. Főleg az olajárak emelkedése miatt már májusban világos volt. hogy az általunk behozott termékek árszínvonala gyorsabban nő 1379-ben. mint a kivitt tér mékek ára. Ez nagyon megnehezítette a tervezési munkát. Miután elkészültek a Tervhivatalban , az 1979-re vonatkozó becslések és a legfontosabb előirányzatok 1980-ra. ezt az Állami Terv bizottság megtárgyalta é határozatot hozott. A további munka már ennek a határozatnak az alapján folytatódott. Szeptember elejére kidolgozták az 1980. évi terv irányelveit, főbb szempontjait. Ekkorra már rendelkezésre állt az - első félév minden adata, így csak a második félévet kellett megbecsülni, s az. 1979. évi várható teljesítést kiszámolni. Most már nemcsak a külgazdasági cserearányok romlása okozott nehézséget, hanem az. is, hogy a nyár eleji nagy szárazság miatt, a kalászosok termése visszaesett. Ez befolyásolta az 1980. évi tervszámokat is, hiszen gabonafélékből sokat exportálunk, s ennek jó részét tavasszal. A cserearányromláshoz és a szárazsághoz még egy nehézség csatlakozott: a szocialista táboron belül egy idő óta nehezebbé váltak • a termelésnövekedéshez többletként szükséges anyagok, ólai stb. beszerzési lehetőségei. Minden szocialista országban folyamatos a termelésnövekedés, és így az. anyag- és energiafelhasználás emelkedése is. A Szovjetunió évről évre jelentősen növeli az olajkitermelést, de most éppen olyan feltárási szakaszban van, amikor aránytalanul nagy erőfeszítésekkel tudja csak az új szükségleteket fedezni. Hosszabb távon valószínűleg ez nem okoz gondot, de most — két-három évig — igen. Szükséses volt az 1980. évi tervkészítés során fipvelembe venni, hogv nem nőhet olyan mértékben a felhasználás, mint a termés. Vagyis növelnünk kell az anyagkihozatalt, csökken eni kell a gyártmányok egy iégére jutó anyag- és energiafelhasználást. Jelentő megtakarítási tartalékain! birtokában ez reálisnak, meg valósilhatónak tűnik. 1979 jobb volt A számí'ások kiderítették hogy az ideihez képest nem kel] a gazdasági növekedő' ütemét tovább lassítani.' hiszen a tartalékok feltárása is hoz valamit. Mindezt alátámasztotta. hogv az, 1979. év jobban sikerült, mint az 1978-as. Sok olyan termékünk van, amiből fokozni tudivk a terme'ést. Nem lesz ez könnyű, hiszen fő'eg az exportot kell növelnünk. A külföldi piacokon pedig nehezebb az árukat e'helyezni mint belföldön. Itthon nem fog nőni a lakossági kereslet. mert a nemzeti jövedelem belföldi felhasználását vissza kell fognunk, csak így tudjuk oénzügyi helyzetünket javítani. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának csökkentése a tervezési szakembereket nehéz fe'adatok elé állította, hiszen eddig szinte mindig csak növekedést terveztünk mindenben. Szokatlan volt az új feladat. A szá. mítások azt igazolták, hogy a belföldi fe'használás csökkentése már 1979-ben bekövetkezik, tehát tovább csökkenteni nem kell. A beruházások az 1978. évi szinten maradlak, a készletnövekedés üteme jelentősen csökkent. A lakosság focvasz.tása valamivel az 1979. évi tervszám alatt maradt, főleg a fogyasztói árak emelésének és a nem teljes ellentételezést nyújtó jövedelem-kiegészítésnek a hatására. Amikor a Minisztertanács szeptember elején az irányelveket megtárgyalta, már ezeket a fejleményeket alapul tudta venni. Ekkorra befutottak a gazdasági minisztériumok értékelései, javasla. tai is. A Minisztertanács határozata alapján meg lehetett kezdeni a tervszámok végleges kidolgozását — figyelembe véve a bekövetkezett cserearányromlást. a tervezettnél kisebb mezőgaz. dasági .termést és a beszerzési piacok nehézségeit. Persze a baj nem jár egyedül. Befutott egy negyedik nehézség is: nőtt év közben a bizonytalanság a nemzetközi pénzpiacokon. Október, november Ezért még inkább be kel lett építeni a tervbe a szigorú „egyensúlyi poliiikát" Ekkor ‘már október volt. Közben a Pénzügyminisztériumban, a Munkaügyi Mi nisztériumban és több más központi irányító szervben befejeződött a gazdasági szabályozórendszer módosításé nak rendeletekbe foglalása, s ez meg is jelent novembei első hetében — majdnem háromszáz oldal terjedelemben. Főtt is a vállalati vezetők feje. hiszen ntég sok mindent maguk sem tudtak 1980-ra vonatkozóan. Annyit azonban mégis tudtak, hogy 1980-ban a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mértéke az előző évhez képest nem csökken. A lakossági fogyasz. tás valamelyest nő, a vásárlóerőben kifejezett bérek — az úgynevezett reálbérek — az 1979. év második felének szintjén maradtak. A beruházásra fordított nemzeti jövedelem némileg csökken. Igen nehéz volt a mező- gazdasági termelés emelkedésének megtervezése, hiszen az alapul vett év — 1979. — igen furcsa év volt. A nagy szárazság ellenére a A félvezető Lenin brigádja... (Fotó: Szabó Sándor) nezőgazdasági termelés nerrt 2sett vissza. Több termékből •ekordtermésünk volt. Ki ‘udja megjósolni, hogy mi lesz jövőre? Becslések lehetnek, de tervszámot kidolgozni nehéz. Egyelőre az időjárást nem tudjuk tervezni, az esőnek nem tudunk parancsolni. Több évtized tapasztalata alapján úgy döntöttek,' hogy nagyjából kétévi növekedésnek megfelelő termelésnövekedést tervezve és feltételezve, hogy 1980-ban nem lesz sem nagy szárazság, sem túl sok és rosszkor jövő eső. Néhányszor már előfordult, hogy 3—4 százalék helyett 7—8 százalékos emelkedést terveztek egy rossz év után, és „bejött”. Ez most is elképzelhető. Kontra - a többért | És mennyi lesz a vállalatok nyeresége, az állami költségvetés bévé.ele? Hiszen ettől függ, hogy az államnak mire lesz pénze! Január elsejétől új termelői árrendszer lép életbe. Megváltozik az árkalkuláció rendje. Nagyon sok terméknél az árat a külföldi beszerzési, illetve eladási árhoz kell igazítani és .ezek jelentősebb és tartósabb változásait a hazai termelői — gyái’i eladási — árakban folyamatosan követni. A becslések azt mutatták. hogy — bár egy-egy vállalatnál a nyereség jelentősen változni fog, a népgazdaság egészében nagyjából az 1979. évi szinten lesz. Reméljük, a vállalatok majd rácáfolnak a Tervhivatalnak erre a józan tervszámára és tovább növelik nyereségüket a termékek korszerűsítésével, a berendezések és i a munkaidő jobb kihasználásával. Szükség is lesz erre, hiszen a terv feltételezi, hogy a munka termelékenysége az iparban és az építőiparban gyorsabban nő majd, mint maga a termelés. Húsz-har- mincezer ember felszabadul olyan gazdasági és más terű. letekre, ahol égető a munkaerőhiány. Egyébként az Országos Tervhivatal szakemberei azt mondják. hogy jövőre a munkaerőhiány már nem lesz olyan elviselhetetlen, mint az utóbbi években volt. Munka- nélküliség persze nem lesz, bár előfordulhat, hogy egy- egy megyében; járásban kisebb fogla'koztatási gondok jelentkeznek. Bíznak abban, hogy a termelésüket fel futta fó vállalatuk, ágazatok a felszabaduló munkaerőt avor- san és zavarmentesen foglalkoztatják. Rengeteg számítás készült az elmúlt hónapokban,. zakatoltak a számológépek. Amikor valamelyik feltétel megváltozott., mindent újra kellett számolni. Mert bizony a gazdaság olyan, mint a pókháló: egyetlen pontot elmozdítok — elmozdul az összes szál és az összes többi pont. A vállalatok, a családok, az egyének i; számolgatnak: mi lesz jövőre, hogyan osz- sz tk be a pénzüket; mit tegyenek, hogy helyzetük, életszínvonaluk a nehéz körülmények között is valamit nőjön. Számolgatják, hol, mit lehet megtakarítani, a ptazl hogyan lehet jobban beosztani. A matematika az egész ország számára főtantárggyá vált. ■ Dr. Pirityi Oltó , Mmisünk 1979. december 31., hfU4
