Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-30 / 304. szám
A tizedik esztendőn Küszöbön: a népszámlálás Beszélgetés dr. Pápay Gyulával, a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárával Etiópiában —■, hogy csak egyetlen példát említsünk még sohasem, Kínában pedig legutóbb 1953-ban volt népszámlálás, ám mondhatni, világszerte törekszenek már i a lakosság rendszeresebb „összeírására”, a lakásviszonyok ' f a népesség életkörülményeinek felmérésére. Hazánkban 1869. óta van hagyománya s tízévente kerül sor ilyen vállalkozásra. Igen fontos ez, mert képet ad a társadalom fejlődéséről, a változásokról és ezen keresztül sejteti a jövőt is. A napi sajtó hírül adta már a legáltalánosabb, legfontosabb tudnivalókat. Ez alkalommal szeretnénk a közölteket. olyanokkal is kiegészíteni, amelyek talán kevésbé ismeretesek olvasóink előtt. A Népújság munkatársa dr. Pápay Gyulával, Heves megyei Tanácsa Végrehajtó Bizottságának titkárával, a népszámlálás megyei felelősével beszélgetett a küszöbönálló nagy eseményről. — Közismert, hogy az állampolgárok egyes adatait, a termelés különböző jellemzőit és az egyéb fontos társadalmi, gazdasági mutatókat folyamatos és eseti adatfelvétellei nyilvántartják. Mennyivel más, több a népszámlálás az említett népességi és munkaügyi statisztikáknál? — A rendszeres népességi és munkaügyi statisztikák valóban folyamatosan szamot adnak a népesség legfontosabb jellemzőinek alakulásáról. Nem helyettesítik azonban a népszámlálásokat, mivel nem teszik lehetővé, hogy egy adott időszakban teljes keresztmetszetében bemutassák az ország népességét, demográfiai és társadalmi viszonyait. Nincs adatunk például arra vonatkozóan, hogy a legkisebb közösségi egységek — a családok — összetétele hogyan módosult az utóbbi évek változásai következtében. Ezenkívül a bizonyos szak- képzettségi és foglalkozási adatok —, amelyek a nép- számlálás legfontosabb kérdései — ugyancsak korlátozott mértékben állnak rendelkezésünkre a szokványos statisztikákból. — Mihez adnak segítségei az Információk? — Ez a legdöntőbb kérdés, egyben ez határozza meg a népszámlálás célját is. ! Az összeírás eredményei, adatai alapot szolgáltatnak a helyes gazdasági, kulturális és szociális döntésekhez, a közép- és hosszú távú tervek előkészítéséhez. Ezek az adatok azonban nemcsak az országos, hanem a megyei, városi és községi tervek kidolgozásához is nagy segítséget nyújtanak. Megállapíthatjuk, például a lakosság korösszetételét, ezen belül felmérjük a csecsemő, óvodás, iskolás korú gyermekek, a munkaképes korú felnőttek, az öregek számát, arányát, stb. Ennek alapján meghatározhatjuk a szükséges óvodai, bölcsődei, iskolai helyeket, előre számolhatunk bizonyos ellátottsági igényekkel. Az iskolai és szakmai végzettségek, a munkaképes korúak számának ismerete nemcsak a munkaerő-tartalékot tárja fel, hanem — a szakképzettségek ismeretében — alapot ad például egyes gazdasági ágak fejlesztésének tervezéséhez is. — Milyen előkészítés után látnak munkához? Megyénkben milyen szervezet foglalkozik a fclariaital, kik és bányán osztoznak a tennivalókon? — A népszámlálás előkészítése tulajdonképpen már évekkel ezelőtt megkezdődött. A Központi Statisztikai Hivatal előzetesen kidolgozott programja alapján a helyi tanácsok gyakorlatilag még 1978-ban elkezdték a munkát. Megyénkben csaknem 1800 számlálóbiztos és felülvizsgáló hajtja végre az összeírást. a helyi tanácsok, illetve a statisztikai hivatal dolgozóinak irányítása mellett. Az összeíró és szervező apparátussal együtt így csaknem kétezren vesznek részt a népszámlálási munkákban. Az összeírás résztvevőit felkészítettük az elvégzendő feladatokra. Valamennyien — zömmel pedagógusok és tanácsi dolgozók i —- nagy és elismerésre méltó munkát vállalnak, amikor házról házra, lakásról lakásra járva felkeresik a családokat. Megtisztelő társadalmi megbízatás ez, .hiszen az összeírok lelkiismeretes munkáján múlik a népszámlálás sikere. — Mikorra várhatók a számlálóbiztosok? Egy-egy személy adatfelvétele mennyi időt vesz igénybe? Mit kérnek a lakosságtól? — Az összeírást 1980. január 2. és 15. között hajtjuk végre. Az a cél, hogy megállapítsuk, 1980. január 1-én 0 órakor hányán éltek Magyarországon, ezen belül megyénkben és az egyes településeken. Az, hogy mennyi ideig tart egy személy vagy család összeírása, a válaszadók készségétől is függ. Igen jó lenne és gyorsítaná a munkát, ha a családtagok ismernék egymás adatait, s bármelyikük távolléte esetén is meg tudnák mondani a legfontosabb személyi adatokat. így: a születési adatokat, az Iskolai végzettséget, a szakmai képzettséget, a munkahelyet. Ezek ismeretében nyilvánvalóan ki-ki önmagának és a számlálóbiztosoknak is feltétlenül időt takarít meg. Ugyancsak fontos része a népszámlálásnak, hogy az összeíró minden kérdőívre rávezeti az úgynevezett személyi számot, ami egyébként a személyi igazolvány 11. oldalára van beragasztva. Jó, ha az otthon tartózkodók előzetesen felírják a családtagok személyi számát is. össze kell írni a lakásokban valamennyi állandó vagy ideiglenes bejelentővel rendelkező személyt, függetlenül a tartózkodási helyüktől, és azokat is, akik huzamosan jelen vannak, de nincsenek ott bejelentve.' Az ideiglenesen v távollévőkről, jelenlévőkről ellenőrző lapot állítanak ki, amelyeket később egyeztetnek, hogy a kettős felvételt kiszűrjék. Az a cél, hogy egyetlen személy se maradjon ki az összeírásból. Mit kérünk a lakosságtól? Nos, lényegében az előbbieket, és a feltétlen megértést, az együttműködést. A pontos és jó adatszolgáltatást. Kérjük továbbá, hogy akit bármilyen oknál fogva január 15-ig nem írtak össze, az szíveskedjék bejelenteni ezt a lakóhelyileg illetékes tanácsnál. Ezzel is hozzájárul megyénk lakossága a népszámlálás sikeréhez. Amit előre is köszönünk! — Végezetül: azt kérdezzük Päpay elvtárstól, hogy a személytelenné váló, titkosan kezelt adatok összesítéséről mikor olvashatunk? — Az adatok tényleg személytelenné válnak, annak ellenére, hogy az- összeírás során a személyeket nyilvánvalóan név szerint kérdezik. Az érvényben lévő jogszabályok alapján ugyanis a személyi kérdéseket bizalmasan kell kezelni, s a személyhez kötöttség a mostani feldolgozás során is személytelenné válik. A népszámlálás személyi adatai kizárólag statisztikai célokra használhatók. Ami a közléseket illeti: már 1980. februárjában gyorsjelentés készül a népesség számáról és néhány legfontosabb adatról. Részletes, községenkénti, városonkénti adatok közlésére 1980. júliusa után kerül sor. A népszámlálás során felvett adatok teljes körét tartalmazó megyei füzetek pedig 1981-től. folyamatosan jelennek meg. — Köszönjük ?* beszélgetést! Gyóni Gyula Mozdony BaogloÉsbs A Ganz-MÁVAG Vasúti Járműgyárának mozdony gyáregységében az idén húsz Diesel-mozdonyt gyártottak bangladesi megrendelésre. A hatszáz lóerős mozdonypkra a megrendelést több nyugati cég részvételével lezajlott versenytárgyaláson nyerték el. (íyiTI fotó. Tóth Gyula felvétele — KS) Zárszámadás előtt Mint minden esztedő végén, így most is az elmúlt tizenkét hónap eredményeiről vonnak mérleget és készítik a jövő évi tervet Heves megye 54 termelőszövetkezetében és három szövetkezeti társulásában. Mindezt a közgyűlések elé terjesztik majd jóváhagyásra. Nehéz esztendőt zár 1979- ben megyénk mezőgazdasága, hiszen a tavaszi esőzések, a májusi aszály miatt a tervcélkitűzések csak részben valósultak meg. Mint Kner Gyula, a Heves megyei TESZÖV főmunkatársa tájékoztatott, a kedvezőtlen időjárás miatt a növénytermelés előirányzatait nem sikerült teljesíteniük a közös gazdaságoknak. Gazdaságaink azonban a tagok szorgalmas munkájával, a javuló szervező munkával igyekeztek mindent elkövetni a terméskiesések pótlásáért. A szövetkezeti kertészetekben a népgazdasági szükségleteknek megfelelően a zöldségtermelést 1979-ben is magas színvonalon folytatták. Ennek köszönhető, hogy 15 százalékkal több termést takarítottak be, mint egy évvel ezelőtt. Javult a szőlőtermelés is, melynek az időjárás kedvezett. Ennek köszönhető, hogy a tavalyi lemaradást pótolva gazdaságaink 76 mázsás hektárankénti szőlőmennyiséget szüreteltek. Az állattenyésztésben a mennyiségi tervcélokat teljesítették a gazdaságok és főleg a tejtermelés növekedett. Bár a szarvasjnarha- tartásban nem sikerült a tervezett létszámbővítés, így néhány helyen 1979-ben is veszteséges volt ez a fontos ágazat. A sertésállomány viszont dinamikusan növekedett; tovább javult a férőhelyek kihasználása és az ab- raktakarmány-felhasználás, így több sertést értékesítettek, gazdaságaink, örvendetesen fejlődött a juhászat is, főleg a füzesabonyi és a pé- lyi társulás létrehozása után. A háztáji termelés tovább gyarapodott a nagyüzemek támogatásával, i 1979-ben bővült a szövetkezeti termékek exportja. Noha egyes zöldségekre és gyümölcsökre volt minőségi kifogás, mégis búzából, kukoricából, vágóállatból, borból, dinnyéből, hűtőipari termékekből és szölöoltvány- ból jelentős exportot bonyolítottak le közös gazdaságaink. Kedvezőtlen tendenciaként jelentkezett, hogy néhány termék jövedelmezősége romlott. A fejlesztési lehetőségek szűkülése miatt 25 százalékkal kevesebb beruházást valósítottak meg az üzemek. A legnagyobb gondot a gépvásárlások százmillió forintos csökkenése okozta. Annak ellenére, hogy a közös gazdaságokban javult a vezetés színvonala, a munkaszervezés helyzete és szilárdult a fegyelem, a költséggazdálkodás mégis kedvezőtlenül alakult. Az utóbbi években ugyanis a költségek növekedési üteme meghaladja a termelési érték növekedését, így nem térülnek meg a többletráfordítások! 1979-ben tovább 'csökkent a szövetkezeti jövedelem és a gazdálkodás eredményességét kifejező nyereség is. Növekedett a pénzügyi hiányok összege, amely meghaladja a százmillió forintot. A veszteségesen gazdálkodó termelőszövetkezetek száma is több mint 1978-ban volt, így veszteséges mérleget készít a mezőszemerei, a domoszlói, tiszanánai. a nagyfügedi és a bélapátfalvi termelőszövetkezet. Ezenkívül még néhány gazdaság alaphiánnyal zárja az esztendőt. A tartósan veszteséges szövetkezetekben a korábbi szanálások ellenére sem állt helyre a gazdálkodás stabilitása, ami további figyelmet követel az illetékesektől ! Mentusz Károly Valuta a palackban Ezt a palackot nem a tengeráramlás sodorja magával és tulajdonképpen egy fia valuta sincs benne. Hát akkor. .. ? Rajta van viszont a címke, amelyről az olvasható le annak, aki ért magyarul a határainkon túl, hogy a muskotályt termelte és palackozta az abasári Rákóczi Tsz. ★ Ha valamiféle vetélkedőt rendeznénk a különböző legekért, akkor dicsekedve mondhatnánk, hogy az ország legnagyobb borexportáló tsz-e az abasári. De miután ilyen vetélkedő nincs, minek hivalkodnánk egy ilyen leg-gel? Maradnak csak a , tények, amelyek számszerű alakzatai azt jelzik, hogy innen, a Sárhegy aljáról, az idén több mint 2,7 millió palack bort szállítanak külföldre, nagyobb edényben, illetve tartálykocsikkal pedig még további nyolcezer hektolitert. Ami palackba került, annak a fele a Szovjetunióban deríti majd jókedvre az embereket, a, másik fele viszont az NDK-bán. illetve egy - kisebb hányada Lengyelországban. A tartályokba töltött bor pedig mind nyugati irányba hagyja el «országunk területét. így igaz a korábbi kifejezés, .hogy ezek az utazó palackok tulajdonképpen valutát tartalmaznak. Sőt, a tartályok is. Miután a külső piacon való értékesítés az érdekünk, az abasári tsz borászai és a palackozó üzemének dolgozói azt ajánlották fel, hogy éves exporttervüket túlteljesítik. Erre a lépésre még augusztusban határozták el magukat. A nyugati kiszállítást például negyven százalékkal akarták növelni. És mi lett belőle? Kis híján ötvennégy százalék. Persze, hogy büszkék rá. De hát hogy megy ez? Elhatározzuk, hogy a korábbi rendelésre ráteszünk még néháhy hordócskával és kész is? 'k — A bormintáinkat bemutatjuk a külkereskedelmi vál. lalatnak és ilyenkor gyakran ott vannak a külföldi partnereink is. Jól ismerjük egymást. hiszen ez a ‘kapcsolat már évek óta létezik köztünk és a külföldi vevő között — magyarázza a részleteket Rudas Sándor, a tsz elnöke. — így kezdődik az üzleti tárgyalás. Illetve sokkal prózaibban. A borminősítő intézet vizsgálatai pontosan kimutatják azt is, hogy a mintának küldött bor mennyi savat, cukrot, miegyebet tartalmaz. Az érzékszervi minősítést ez a tényszerű elemzés egészíti ki. Miután a külföldi vevő már évek óta viszi az abasári muskotályt, hárslevelűi traminit, tudja azt is, mit vár és mit kaphat. Ha az évjáratok bizonyos vonatkozásban különböznek is egymástól, a bor alapvető tulajdonságai nem változhatnak, azoknak állandóaknak kell maradniuk, különben... Igen, ment a bor is áru és ezért alapfeltétele a megbízhatóság. A fő tulajdonságok karakteres jelenléte. — Az idei boraink különösen szépek — jegyezte meg szinte már áhítattal. Sárosi István, a borászat vezetője. Az a bizonyos sok napsütés megtette a magáét. Ezért is volt aránylag könnyű az exporttervre rríég rávállalniuk és még ezt is megteté- jezniük. Ha egyszer az idei borok olyan szépek. ★ A borhoz, szőlő, a szőlőhöz tőke, a tőkéhez vessző kell. — Az idén igen jól sikerült az oltványunk — hallottuk a tsz elnökétől. Márpedig az ilyen kifejezés nem akármi. Mert az előbb, amikor még arról volt sZó, miért éri meg a tsz-nek, ha a borát exportálja, hiszen egy fél márkát sem kap érte, akkor nagyon diplomatikusan úgy válaszolt, hogy: — Mert megtaláljuk a számításunkat. És most „igen jó”? — Persze, az sem nagyon van a tsz előnyére, ha az oltványunk igen jól sikerül. A furcsa megállapításnak megadja a magyarázatát is. Miután ilyen iól sikerült az oltvány, a vele foglalatosko- dóknak is szép summa üti a , markát. Ezért a jövedelem ugyancsak megugrik a tavalyi „bázishoz” képest, ez pedig igen megemeli az adójukat is. A több adó viszont a nyereség jó részét elviszi. Ha tehát jól dolgoznak, a milliós tételekkel megemelt adóval „büntetik” a közös gazdaságot. Ahelyett, hogy megjutalmaznák érte. Ki érti ezt? Azt is nehéz megmagyarázni, hogy a belföldön értékesített oltvány jobban fizet, mint az* ami exportra megy. Méghozzá oltványonként négy forint az eltérés. Hihetetlen? Az. Abasáron pedig nincs ember, akit valamilyen úton- módon ne érintene az oltvány. + Van még egy furcsasága az exportnak. Erről áltálában nem szokás beszélni. Pedig semmi titok nincs benne. A külföldre szállított bort a külkereskedelmi cég értékesíti. az számol el a vevővel. Az eladó, a tsz viszont á borának az árát csak többfajta áttétel után veheti kézhez, mert a külkereskedelem átutalja a... -kérnék, az egy másik ... -kérnék, az még egy másiknak és így valahogy, hónapokkal később a pénz meg is érkezik annak a számlájára, akinek a tulajdona volt a bor, akinek a vagyona volt, ami végső fokon forint is. Csakhát... A bor már kiment a pincéből, de a forint még nem jött be érte a kasszába. Amíg a hónapok telnek egymás után a bor árára várva, közben a tsz-nek gazdálkodnia kell‘ Kellene pénz erre is, arra is. De hát se bor, se ■pénz. Mit lehet tenni? Fel kell venni kölcsönt. Annak viszont kamatja is van. Ha a tsz azonnal megkapta volna a bor árát, akkor lett volna pénze is. De így — saját pénze elméleti birtokában — fizetheti a kamatot is a „saját pénze után”, ami éppen „útközben” van valahol. Hogy mi lenne a megoldás? Nem a valutát akarja a markába leszámoltatni a tsz. Ugyan! Adjon egy valamiféle előlegárat a külkereskedelmi vállalat a közös gazdaságnak már akkor, amikor átvette tőle a bort. Aztán majd elszámolnak, később. így mentesülhet a tsz attól, hogy a pénzére várva kölcsönt kelljen felvennie — kamatra, amikor tulajdonképpen. .. De ezt kár még egyszer elölről kezdeni. Mennyit halljuk mostanában, hogy érvényre kell juttatnunk azokat az értékrendeket, amelyek egy-egy terményben, termékben benne foglaltatnak, hogy a piaci mozgásokat be kell kalkulálnunk, hogy a teljesítmény alapján kell fizetnünk, hogy a nyereség legyen a gazdálkodás értékmérője és hogy a pénz... Milyen furcsa, amikor az élet ezekkel az elvekkel szembesíti az embert, mint tette most a valutát hozó p*a- lackok ügyében vagy az oltványtermesztés kevésbé ismert részletei esetében. Tessék látni, a „nagy fogalmak” mögött ezek a kis „hétköznapi gondok” húzódnak meg. A gondok helyett azt a szót is használhattuk volna, hogy kerékkötői. A még jobb, az eredményesebb munka kerékkötői. Ezért kell változtatni eddigi uyakorla- tunkon, eddigi módszereink némelyikén. G. Molnár Ferenc 1979, december 30., vasárnap
