Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
Hatvani sikerek és gondok Márka lett az flranyfácán Több éves hagyománya van már, hogy a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége rendszeresen számon kéri a gazdasági munka eredményeit megyénk jelentősebb üzemeitől, vállalataitól. Teszi mindezt azzal a szándékkal, hogy a jó példákat népszerűsíthesse a megye gazdaságában, illetve a szakszervezeti munka eszközeivel segítséget adjon a gondok, a nehézségek megszüntetéséhez. — De tekinthetjük — mint ahogyan valójában az is — a dolgozók újfajta érdekvédelmének is e jól bevált módszert, mert végső soron a termelő kollektívák érdekében hangzanak el dicsérő, elismerő vagy bíráló és segítő szavak. A világ legjobbjai között Legutóbb a termékeivel világszerte elismerést és megbecsülést kivívó Hatvani Konzervgyár vezetői adtak számot az SZMT elnökségének a gyár ötéves exportterve időarányos teljesítéséről. A téma napjainkban különösen aktuális, hiszen külgazdasági egyensúlyi helyzetünk javításának elengedhetetlen feltétele és egyben követelménye is az export, ezen belül is elsősorban a tőkés export növelése. E korántsem egyszerű és könnyű munkából a hatvaniak különösen sokat vállalnak magukra, a világ legjobbjai között helytállva évről évre többet exportálnak, elsősorban az „Aranyfácán” márkájú paradicsom- sűrítményüket keresik és vásárolják egyre többen. Igen jó minőségű termékeiknek nem kevesebb mint SO—8.5 százalékát tavaly és az idén is külföldön értékesítették. Kevesebb termett, kevesebbet gyártottak Ezek után nézzük meg közelebbről, hogy hol tart ötéves programjának időarányos megvalósításában a hatvani gyár. Nos, ahogyan a négyéves munkájukat summázó írásos jelentésükből, valamint a vitából is kiderült az SZMT elnökségének az ülésén: összességében nem dolgoznak rosszul, de mégsem olyan rózsás a gyár helyzete, mint tervezték, ahogyan szerették volna. Mert igaz ugyan, hogy egy esztendő még hátravan középtávú programjukból, de az sajnos máris biztosra vehető, hogy exportfeladataiknak csak részben tudnak eleget tenni. A legtöbb gondot a tavalyi szeszélyes időjárás okozta. Hiába kötötték meg időben a szerződéseket — húsz termelő gazdasággal van igen korrekt kapcsolatuk —, hiába valósították meg határidő előtt a 280 millió forintos exportnövelő beruházásukat, amelyek eredményeként a korábbi 150-ről napi 245 vagonra nőtt a paradicsomfeldolgozásuk, mégis, mivel a tervezettnél lényegesen kevesebb paprika, paradicsom, karfiol, tök és uborka termett, kisebb lett a gyár termelése is. A tetemes export- kiesést azzal sem tudták pótolni, hogy termékeik több mint 90 százalékát első osztályú áron értékesítették, valamint, hogy a tervezettnél is több paradicsomot, paprikát és lecsót adtak el a tőkés piacokon. Utólag természetesen könnyű okosnak vagy okosabbnak lenni, de a szakmában többen osztoznak azon a véleményen, hogy már a négy évvel ezelőtti induláskor is erőn felüli vállalkozásba fogtak, vagyis nem kellően mérték fel saját erőforrásaikat és a Konzervipari Vállalatok Trösztjétől várható segítséget, támogatást sem. Nemcsak az időjárás Mindezekkel együtt is több mint tévedés lenne a vártnál szerényebb eredményeket csak az időjárás számlájára írni. Mert egyebek mellett az is az igazsághoz tartozik, — erősítették meg többen is az SZMT elnökségének ülésén —, hogy az üzemben ma sem valamennyi munkahelyen tudják biztosítani a folyamatos és hatékony munka tárgyi, személyi feltételeit, a dobozgyártó üzemük gépparkja csupa kimustrált masinából áll, és a belső irányítási rendszerük sem mondható éppen korszerűnek. Ez utóbbival kapcsolatosan érthetetlen például, hogy az egyébként a városban és a szakmában is évtizedek óta köztiszteletnek örvendő igazgató jogait és hatáskörét nem kevesebb, mint 52 gépelt oldalon foglalták paragrafusokba, míg a két he- helyettes — a főmérnök és a főkönyvelő — tennivalóit mindössze 22 oldal tartalmazza. Szintén vezetési gondokat vet fel, hogy ma sem tudják kellően kamatoztatni és hasznosítani a szocialista brigádmozgalom erkölcsi, anyagi, szellemi erőforrásait, és ugyancsak a vezetés hiányosságait vagy gyengeségét bizonyítja az is, hogy évek óta képtelenek meghonosítani a gyárban a Dolgozz Hibátlanul munkarendszert. A magyar konzervgyárak közül ma már csak Hatvanban hiányoznak az önelszámoló egységek, ezek nélkül pedig igazából sem a termelés, sem a gazdálkodás hatékonyságát nem lehet fokozni. Sőt, még a belső tartalékok feltárása, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság is lehetetlen. Az időjárás okozta veszteségeket a gyár természetesen nem tudja maradéktalanul kivédeni, de okosabb gazdálkodással, rugalmasabb irányítással mindenképpen javítani lehetne a termelés gazdaságosságán, amely egyben a veszteség pótlását is jelenthetné. A hatvaniak szándékához kétség nem férhet, de az sem lehet vita tárgya, — az említett ülésen a gyár vezetői sem vitatták —. hogyha ésszerűbben gazdálkodnak az erejükkel, és kihasználják a lehetőségeiket, akkor ma jóval értékesebb eredményeket mondhat magáénak a gyár kollektívája. És természetesen a népgazdaság is! Koós József A vezetői értekezlet után Gecse Jánost a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét gondterhes arccal találtuk: — Nehéz esztendőt zártunk — mondja nyomatékos hangsúllyal. — Tavaly ilyenkor 4604 vagon burgonyára, zöldségre és gyümölcsre szerződtünk a közös gazdaságokkal és ez idáig 4585 vagon árut vásároltunk fel. Számokkal teli papírlapot vesz elő, arról olvassa: — Mindez december közepéig 13,5 százalékkal több volt, mint amennyit 1978- ban átvettünk a partnergazdaságoktól. Év végéig tehát várhatóan megközelítően teljesítjük a tervet. 1979 legnagyobb eredménye az volt, hogy a termelő gazdaságok iparkodtak teljesíteni a szerződésekben vállalt kötelezettségeiket. Még akkor is, ha az év bizonyos időszakaiban nem kis nehézségek árán alakítottuk árpolitikánkat. A nyáron például komoly gondjaink voltak a görögdinnye értékesítésénél. Pedig bőven termett görögdinnye, hiszen a tervezett 1950 vagon helyett 2315 '>a- gonnál vettünk át. Ez 1973- hoz képest 65,7 százalékkal nagyobb mennyiséget jelentett. — Hogyan alakult a munkaigényes zöldségfélék felvásárlása? — örvendetesen jól, hiszen paradicsomból 243, zöldpaprikából 280, uborkából pedig 197 vagonnal vásároltunk fel. Éz utóbbi megtermeléséből aktívan kivették részüket a kistermelők, főleg a csányiak. ahol a kertekben termelt uborkát elsősorban a hatvani áfész értékesítette a ZÖLDÉRT- nek. Már közelsem volt ilyen jó a helyzet a burgonyánál, hiszen 463 vagonra szerződtünk, és ezzel szemben csupán 263 vagonnal vásároltunk fel. Ennek legfőbb oka, hogy Hatvanban és Kálban, ahonnan korábban jó minőségű és elegendő mennyiségű burgonyát küldtek, az idén közelsem volt olyan gazdaságos a temetés, mint néhány évvel ezelőtt. Így a vállalatunk által korábban létrehozott burgonyatermelési rendszerből ezek a gazdaságok is kiléptek, így a termelési rendszert kénytelenek voltunk megszüntetni. Jövőre a burgonyát megyén kívülről szerezzük be, így biztosítjuk a lakosság zavartalan ellátását. — Mennyi gyümölcsöt vásároltak fel? — 1979-ben 1066 vagon gyümölcsre szerződtünk, amely felölelte az almától a csonthéjasokon át a bogyósokig a gyümölcsfélék széles skáláját. Sajnos a tervét nem sikerült teljesíteni, ugyanis csak 793 vagon gyümölcsöt vásároltunk fel. Á lemaradás fő oka az volt. hogy tavasszal fagy pusztított a kajszi- és őszibarackosokban, a cseresznyés- és meggyeskertekben, így kevesebb termett ezekből. Csemegeszőlőből viszont annak ellenére, hogy lényegesen több volt mint tavaly, mégis kevesebb jutott az üzletekbe! Néhány gazdaság ugyanis nem tartotta be az átvételt segítő ütemtervet, így nem tudtunk minden árut megvásárolni. Vállalatunk már felkészült a lakosság folyamatos téli ellátására, és ennek érdekében az idei árualapból 732 vagonnal helyeztünk el a tárolókban. Kelkáposztát például időben szereztünk Bács-Kiskun és Pest megyéből. karalábét Pest és Szabolcs-Szatmárból, sárgarépát és gyökeret például Csongrád, Győr-Sopron és Szabolcs-Szatmár megyéből. Példaként említem, hogy a hosszan tartó őszi szárazság miatt a vártnál kevesebb termett fejes káposztából. Ennek ellenére mégis 50 vagonnal tároltunk, ami biztosítja majd Heves megye piacainak és élelmiszerüzleteinek kiegyensúlyozott téli ellátását. — Mennyire változik a jövő évi tervük? — Okulva az előző évek kedvezőtlen tapasztalataiból, vállalatunk üzletpolitikáját 1980-ra úgy alakítottuk, hogy a felvásárló partnereiket: a konzervgyárakat, a .társvállalatokat még ősszel felkerestük. Tájékozódtunk, miből mennyi árut várnak tőlünk. Ennek megfelelően láttunk hozzá néhány héttel ezelőtt a 35 termelő és 12 fogyasztási szövetkezettel a szükséglet szerinti áruszerződések kötéséhez. Nos, ezek nagy része befejeződött, így 1980-ra az igényeknek megfelelően 4382 vagon burgonyára. zöldségre és gyümölcsre kötünk felvásárlási szerződést. Ebből 4243 vagonra már szerződtünk, á többire, ami főleg gyümölcs lesz, a ZÖLDKER rendelkezése alapján 1980. április 30-ig kötünk szerződést. A megye jövő évi burgonya-, zöldség- és gyümölcfJaljátáJól gazdálkodni a forintokkal r Állami feladatokat kapott az intéző bizottság Először készül idegenforgalmi terv A Mátra—Eger—Nyugatbükki Intéző Bizottság a lelkes aktivisták társadalmi szakértelmére, a szűkebb haza. a környezet szeretetére építve végezte eddig is munkáját. Azokra támaszkodott, akik ismerték a vidék nagyszerű természeti értékeit, s akik tenni is akartak érte, hogy minél többen megismerhessék ezeket az értékeket. A márciusban hozott 2000-os számú minisztertanácsi határozat nagy elismerést adott ennek a munkának az idegenforgalom területi irányításának korszerűsítésével. Ä kiemelt üdülőkörzetek közé sorolt Mátra—Bükk vidék tervszerűbb, nagyobb támogatásban részesül, megnő a hatásköre az intéző bizottságnak, s természetesen bonyolultabb feladatokat is kell majd megoldania. Számokkal lehet bizonyítani az üdülőkörzet kiemelkedő szerepét: a vendégforgalom növekedése az idén jóval meghaladta az országos átlagot, s a külföldiek száma még ennél is nagyobb ütemben gyarapodott. A határainkon túlról érkező turistaforgalom 1970—77 között 56 százalékkal nőtt országosan, a Mátrában, Bükkien pedig 150 százalékkal! A vidéki szállodák közül az egriek, miskolciak kihasználtsága szinte a legnagyobb, már- már a felső határon van. Nemcsak lokálpatrióták lelkes véleménye tehát csupán, hogy a környéknek rendkívüli a vonzereje: ez tény. S ebből kiindulva kell alapos körültekintéssel tervezni a jobb ellátást, a kulturáltabb vendégfogadást, vigyázva a környezet értékeit. A támogatás címzettje A nagyobb jogkörrel rendelkező intéző bizottság hivatott e munka összehangolására, irányítására: állami feladatként. Címzettje a központi támogatásnak — mint azt a minisztertanácsi határozat is hangsúlyozza. Domán Imre, az intéző bizottság titkára tájékoztatott arról, hogy az új feladatkörökkel megbí. zott testület első nagy munkáját is elvégezte már: előkészítette a terület középtávú idegenforgalmi fejlesztési koncepcióját. Ilyen terv eddig még nem készült! Elnökségi jóvá. hagyás után egyébként a napokban szavazott a terv- javaslatról az intéző bizottság, s várhatóan januárban kerül az Országos Idegenforgalmi Tanács elé. Annak jóváhagyása után készülhet 'majd a részletes terv. Állami feladatokkal felruházott hivatal lesz tehát az intéző bizottság? Igen. de nem mondhat le és nem is mond le társadalmi jellegéről. a lelkes pártolókról, aktivistákról, akik az elmúlt öt esztendőben is segítették munkáját. Az albizottságok, szakbizottságok tagjai a megye vezető szakemberei, akik a táj védelméért, idegenforgalmának fellendítéséért szívesen dolgoznak. A bizottság társadalmi szervezet, de ez természetesen nem jelenti azt. hogy a pénzügyek lebonyolításában, a fejlesztési célokat szolgáló gazdálkodásban hozzá, nem értő módon tevékenykedik. Az elmúlt öt esztendőben is a cél- tudatosság, a tervszerűség volt rá a jellemző, sikerült elérni például, hogy az általános gyakorlatnál gyorsabban, jó minőségben épüljenek meg az idegenforgalmat szolgáló létesítmények. A központi pénz nem elég, kell hozzá a „saját erő”, a nagy értéket képviselő társadalmi munka. 1974-ben például még másfél millió forint volt a közvetlen támogatás, de ezzel együtt ötmillió forint értékű fejlesztést végzett el az intéző bizottság. Az idén már 15 millió forintra rúgott a dotáció, ezzel viszont csaknem 50 milliós értéket teremtettek az idegenforgalom céljaira. Természetesen nem nélkülözheti ez a munka a pártszervek, a tanácsok támogatását, a népfront testületéinek szervező segítségét. Egyéb fontos, gazdaságpolitikai tennivalók mellett szívügyüknek tekintik ma már az idegenforgalmat a politikai szervezetek is. ez ad alapot a határozottabb, tervszerűbb munkához a jövő várható nehezebb gazdálkodási körülményei között. Rossz út, kevés parkolóhely Mert tennivaló akad bőven. Örülni lehet a sok látogató nak. ugyanakkor szorító gond a szállodák zsúfoltsága. A vendégforgalom már emlí tett növekedése ellenére az úgynevezett kereskedelmi szálláshelyek gyarapodása elmarad az országos átlagtól. Nincs megoldva például a szennyvízelvezetés a Felső Mátrában. Parádfürdőn, Bánkúdon, Bükkszentkeresztev. Az úthálózat igencsak elavult. különösen a Blikkben. Az egészségügyi ellátás hiányosságai miatt — pedig a lehetőségek igencsak adottak! — gyógyászati jellegű idegenforgalomra nem készült még fel az üdülőkörzet. Most épül Egerben egy új szálloda, de például SZOT- üdülö a nagy látogatottság ellenére sincs! Szakszervezeti beutalóval nem lehet Heves megye 'székhelyén üdülni. Ugyanakkor a kiemelt négy üdülőkörzetet tekintve itt lehet a legjobban kihasználni a létesítményeket; nemcsak a nyári szezonban, de ősszel és télen is. A Bükki Nemzeti Park kiválóan alkalmas lenne kirándulásra, sportolásra télen is, de nincs megfelelő úthálózat, kevés a parkoló, a szemét- gyűjtő, a téli szezonban nem tudják fogadni a vendégeket. A park igazgatóságának határozottabban kellene élnie szervezési, ellenőrzési — a táj érdekében: tiltási — jogaival, s jó lenne, ha mielőbb részletesen kidolgozott tervezet készülne a turistaforgalom fellendítésére. Bizonyára ennek alapján több központi támogatást is kaphatna a környezetvédelmi hivataltól. Dollárt — olcsóbban A jövő tehát ,többet ígér. Tanulmányok születtek a kereskedelem fejlesztésére, az úthálózat korszerűsítésére, az erdők idegenforgalmi célú hasznosítására. Az intéző bizottság a szaktárcákkal, a tudományos intézetekkel egyeztetve készítette el az előzetes tervjavaslatot. A jövőben már nem lehet hangzatos, de nem megalapozott elképzelésekkel pénzhez jutni; á hatékonynak ígérkező befektetések támogatására viszont lehet számítani. Az idei év egyébként bizonyítók arra, hogy az idegen- forgalom dollárbevétele sokkal kedvezőbb, mint más ágazatoké. A belföldi turista- forgalom nagy fellendülése mellett számítani lehet arra. hogy Miskolc, Eger, Mát- raliired. Szilvásvárad, s még néhány hasonló adottságú helység tőkés országokból érkező turistaforgalma jövőre igencsak felduzzad. Erre időben felkészülni, a lelkes aktivisták széles táborára támaszkodva tenni érte, fontos gazdaságpolitikai feladat. Hekeli Sándor sát. szem előtt tartották partnergazdaságaink és a fogyasztási szövetkezetek által irányított primőrtermelő szakcsoportok is. így a hevesi homokháton gazdálkodó szövetkezetek jövőre is^ biztosítja k a szükséges zöldségféléket. Tekintettel az idei kedvezőtlen tapasztalatokra, 1980-ra 1700 vagon görögdinnyére kötöttünk szerződést, ami a biztonságos értékesítést teszi lehetővé. A munkaigényes zöldségfélék közül kedvezően alakult a paradicsomszerződésünk, hiszen 236 vagonnal vállaltak az üzemek. Zöldpaprikából azonban a tervezett 200 vagon helyett csaik 163, sárgadinnyéből 130 helyett csupán 59 vagonra kötöttek szerződést vállalatunkkal a gazdaságok. Ezekből, úgy tűnik, csökkent a termelési kedv. — Mi lesz a legfőbb törekvésük 1980-ban? — A január 1-től életbe lépő új közgazdasági szabályozórendszer a még ésszerűbb. de a jövedelmezőséget és a takarékos gazdálkodást szorgalmazza. Érre törekszünk és ennek szellemében kötöttünk szerződéseket a termelőüzemekkel. Mint a Központi Bizottság december 6-i ülésén is megfogalmazták: a jövő évtől a partneri kapcsolatok elmélyítésének sokkal nagyobb jelentősége lesz, mint bármikor máskor. "Ennek megfelelően alakítjuk vállalatunk árpolitikáját, amely jobban kell hogy tükrözze majd a valóságos ráfordításokat. Az idén a felvásárlási árak a tavalyihoz hasonlóak voltak, a fogyasztói árak azonban a több termésnek és a jobb áruellátásnak köszönhetően jóval alatta maradtak az elmúlt évinek. Vállalatunk bízik abban, hogy jó partneri együttműködéssel • a nehezebb közgazdasági környezetben is sikerül a kiegyensúlyozott ellátást. biztosítani. Mentusz Károly 1979. december 29., szombat Az igények szerint és gyümölcsre szerződtek...
